A teleplsfejleszts szerepli s intzmnyei dr Jeney Lszl

A településfejlesztés szereplői és intézményei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Településfejlesztés legfőbb résztvevői n A településfejlesztés alanyainak tág köre 1. 2. 3. 4. n Állami szereplők (országgyűlés, kormány) Települési önkormányzatok Gazdálkodó szervezetek, multinacionális cégek Nem gazdálkodó, társadalmi jellegű lakossági szervezetek Alapkérdések a településfejlesztés szereplőivel kapcsolatban – Milyen mértékben, hogyan vesznek részt a fejlesztésekben? – Hogyan jutnak érvényre a résztvevők érdekei? 2

1. Állam n Állami szereplők hazánkban: – Országgyűlés – Kormány n Történelmi fejlődés során: települések különböző fejlettségi szintet értek el – Eltérő életteret tudnak biztosítani lakópolgáraik számára n Nagyobb közösség (állam) feladata – Települések közötti különbségek valamiféle mérséklése – Bizonyos esélyegyenlőség biztosítása a települések számára

Települési esélyegyenlőség állami szintű mérséklésének ellentmondásai n Állami központi szabályozás túlzott mértékű beavatkozása a települések objektív fejlődésébe – „Mindenhatóság bűvölete” – Objektív fejlődés: társadalmi, gazdasági, természeti törvények által befolyásolt fejlődés – Szocialista időszak gyakori példái n n Gyakorlatban az esélyegyenlőség megteremtése nem jár együtt a hozzá szükséges eszme- és intézményrendszerek kialakulásával (pl. regionalizmus, autonómia) Források központi újraelosztási rendszere hibásan működik – Szélső eset: egymással vetélkedő lobbyk küzdőtere

Állami részvétel aránya n Országonként változó, függvénye: – Történelmi tradíciók – Gazdasági fejlettség (gazdagabb országok: kisebb állami részvétel) – Települések szervezettsége n Magyarországon, napjainkban: közvetetten túlsúlyos

Állami részvétel közvetett jellege n Országgyűlés, kormány még nem hozta létre telfejl szükséges kereteit, azokat nem szabályozta – Nincs településfejlesztésre vonatkozó törvény – Nincsenek további végrehajtási típusú állásfoglalások n Más vonatkozásban, más ügyekkel kapcsolatos állami döntések során jelentős állami részvétel – Törvény, kormány- vagy miniszteri rendelet – Helyi adók, vagyonátadás, területfejlesztési allokációk, gázszolgáltatás, építésügy n Közvetett jelleg sokszor nem kellően mérlegelt döntés után derül ki, hogy a beavatkozás a települések életében milyen konkrét következménnyel jár – Önkormányzati költségvetésekből kifizetett közalkalmazotti bérek – Pl. a vegyesen lakossági forrásokból és önkormányzati kölcsönből épült települési közművek privatizálása – Egyes csoportérdekeket szolgáló állami (ágazati típusú: környezetvédelmi, építésügyi)

Állami részvétel túlsúlyos jellege n n Magyarországon túlzott mértékben érvényesül a központi befolyásolás Több évtizedes centralizált állami berendezkedés – Még mindig sok kérdésben történik országgyűlési vagy kormányzati döntés n Intézményi rendszer – Állami szintű elhatározásokban a telfejl egyéb szereplőinek korlátozott a tényleges beleszólása n Egyéb szereplők nagyobb beleszólása lehetne – Kétkamarás parlament – Erősebb települési és szakmai érdekképviselet n Még szerényebb a települések beleszólása a telfejl kormányzati kereteinek meghatározásába – Önkormányzati érdekképviseletek: véleményezési jog – Kevés a kormányzati munkamegosztásban a tárcaérdekek alkuja között

Országgyűlés feladata a településfejlesztéssel kapcsolatban n Településfejlesztés keretfeltételeinek mozgásterének meghatározása törvényi szabályozás szintjén – Általa alkotott törvény, határozat, irányelv jelentősen kihat a tel-fejl-re n Általános keretek meghatározása – Fogalmak – Résztvevők – Más fejlesztésekkel (mint pl. ágazati) való kapcsolatok n Településfejlesztésre vonatkozó szabályozások meghatározása – – – Tervezés és végrehajtás rendje Pénzügyi források köre és mértéke Külön támogatott településfejlesztési célok Normatív támogatások rendszere Kapcsolódó adó-, vám- és illetékkedvezmények

Településfejlesztés törvényi szabályozásának elmaradása n Eddig elkészült törvények – Önkormányzati tv. (1990), Mötv. (2011) – Területfejlesztési tv. (1996, 1999 módosítás), OTK – De településfejlesztés: nincs törvényi szabályozás n Kérdés: hova tartozik a településfejlesztés – Komplex tevékenység: hatósági munkán túl szinte minden önkormányzati kérdés beletartozik – Tartalmát autonóm módon csak az egyes önkormányzatok határozhatják meg n Megoldások: – Csak településüzemeltetési törvény legyen – Csak településrendezési törvény legyen (bekerült az építésügyi törvénybe, de intézményrendszer, feladat- és hatáskörök nem fogalmazódtak meg) – Terület- és településfejlesztési törvény legyen

Kormány feladata a településfejlesztéssel kapcsolatban n n Kormányon belül minisztériumok és egyéb központi szervezetek Végrehajtási kérdések kezelése – Központi források felhasználásának részletes szabályozása – Sajátos helyzetű települések különleges kezelése – Információs rendszer működtetése, szakmai szabályozások kialakítása 10

Melyik minisztériumhoz tartozzon a telfejl? n Belügyminisztérium: Pintér S. – Helyi önkormányzati ügyek akkor településfejlesztés is BM – Katasztrófák elleni védekezés n Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Fellegi T. – Fejlesztéspolitikáért szabályozása és ellenőrzése – Területfejlesztés n Vidékfejlesztési Minisztérium: Fazekas S. – FVM + Körny és Vízügyi Min. n Igazságügyi Minisztérium: Trócsányi L. (közigazgatási–jogi ügyek) – – Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése Köziratok kezelésének szakmai irányítása Választójogi és népszavazási szabályozás + választások és népszavazások lebonyolítása Közigazgatás-szervezése

Település- és területfejlesztés egymáshoz való viszonya n Ötv. óta vita: település- és területfejlesztés kapcsolatrendszerének intézményesülése központi és helyi szinten – Csak a tudományos kutatások során létezik egyben? – Kormányzati struktúra átalakulásánál: nincs önálló főhatóság (KTM–BM, FVM–BM) – Területfejlesztés: közig. határon átnyúló gazdasági tevékenység ilyen minisztériumhoz kellene kerülnie n Nincs vita: telfejl és terfejl egymással szorosan összefügg – Telfejl: leginkább önkorm-i hatáskör – Vita: önkorm-i tevékenységek alá- vagy mellérendelődnek a terfejl-nek? n Terfejl (beruházás, építés) – Valamely önkorm ter-ére esik telfejl-ő hatás (Nincs terfejl telfejl nélkül) – Önkormányzat tervezési jogosultságába ütközik n Telfejl (főleg nagyobb tel-k vonzáskörzeti funkciót érintők) – Foglalkoztatás, tőkeáramlás, infrastruktúra, ellátórendszerek

2. Helyi önkormányzatok n Települési önkormányzatok – településfejlesztés kulcsszereplői – Település (settlement): város (city, town) + falu (village) – Önkormányzat, helyhatóság (municipality, local/self-government, local authority, LA): decentralizált – Tanács (council): a központi hatalom dekoncentrált szerve – szocialista Mo. – Magyarország ma: 1990 -es önk-i tv: minden település (kb. 3100) egy önálló helyi önkormányzat is – Nemzetközileg általában: település ≠ önkormányzat n Megyei önkormányzatok (ezek is helyi önkormányzatok): mérsékelt szerep – Segítő, koordináló, véleményező, közreműködő, javaslattevő feladatok – Felkérésre vagy egyes megállapodások alapján n Budapest: fővárosi + kerületi önkormányzatok

Települési önkormányzat feladata a településfejlesztéssel kapcsolatban n n Fejlesztésben a helyi szereplők tevékenységének összehangolása Település fejlesztési koncepciójának, programjának, éves tervének megalkotása, jóváhagyása Gazdasági és nem gazdasági társaságok, szervezetek, lakossági civil és egyéb szervezetek érdemi részvételének elősegítése a fejlesztés tervezésében és megvalósításában Helyi kedvezmények és irányelvek meghatározása Fejlesztési célú közhasznú foglalkozás szervezése

Települési szerepkörök nem teljes körűek n n n Mo. : tényleges szerepkörük még jelentős továbbfejlesztésre szorul Önkormányzati tv: jelentős előrelépés a települések önállóságának megteremtésében, de: Nem követte a tel-k fejlesztésével kapcsolatos további szabályozás Önk-k gazdálkodási, pénzügyi helyzete, állami ktg-vetéssel való kapcsolata nem tartott lépést az önk-i önállósággal (önk-kat ellenőrző rendszer sem alakult ki megfelelően) Tel-k nem működhetnek teljes körűen a településfejlesztés vezető résztvevőjeként

Települési önkormányzatnak be kell vonnia a többi helyi partnert n n Települési önk-k részvétele a fejlesztés alanyai sorában meghatározó, kiemelkedő jelentőségű Számításba kell venni: mit képes megoldani, felvállalni – Ne legyen túl sok feladat – Le legyen lehetőségeit meghaladó feladat: pl. települési lakásgazdálkodás (nem önkormányzati tulajdon) n n Szűkös anyagi kondíciók fejlesztés többi résztvevőjére is támaszkodnia kell (pl. gazdálkodói, vállalkozói szféra) Nem kizárólagos mindentudója a helyi társadalmi rétegek, csoportok szándékainak ezt jobban közvetítik a civil szervezetek – Bizonytalanság esetén meg kell kérdezni a polgárokat – Igaz: választott képviselőtestülettel már a választókat képviselik

3. Gazdálkodó szervezetek n n Befektetői tőke településválasztása gazdaságfejlesztő hatású Gazdálkodó tevékenységük során részesei a fejlesztéseknek (rt, kft, bt, egyéni vállalkozás, kht) – – – n n Foglalkoztatás, munkahelyszervezés Adófizetés Szponzoráció (kultúra, sport) Helyi beszállítói kapcsolatok serkentése Vélemény, információ, javaslatadás Beruházás, építés (pl. utak, körforgalmak) Esetenként saját fejlesztési igényüket is meghaladó mértékben vesznek részt Mo: állami, önkormányzati források reálértékben alig növekedtek egyre mértékadóbb tényező

Gazdálkodó szervezetek fejlesztési részvétele n Saját érdekeiért – Gazdálkodóknak is érdeke: közvetlen vagy közvetett gazdasági (profit)-érdekük a részvétel a fejlesztésben – Tudni kell: főleg a saját gazdálkodói érdekeik meghatározóak: részben egybeeshetnek a települési lakosság érdekeivel ekkor jelentős fejlesztési erő – Ismert és kiszámítható érdek (jó, komoly partnerek) – különben piac elmorzsolná őket n Más résztvevők érdekeiért – Először a közös érdekeket kell körvonalazni a többi résztvevővel – Sokszor többi szereplő érdekeivel nem azonosak kompromisszumok – Közvetett részvétel olyan fejlesztésekben, ha az egyéb érdekeik szerint való 1. Helyi munkaerőpótlás érdekében közoktatás segítése 2. Saját dolgozók otthonteremtésének támogatása 3. Helyi sportegyesület szponzorálása reklámcélból

Gazdálkodási szereplők feladata a településfejlesztéssel kapcsolatban n Részvétel a tervezésben és végrehajtásban is – – n Gazdasági tevékenységükkel Anyagi eszközök önkéntes rendelkezésre bocsátásával Véleményalkotással Javaslataikkal Adatszolgáltatás a települési önkormányzat számára a törvényekben szabályozott körben és módon – Fejlesztési tevékenységükről – Gazdálkodási tevékenységükről

Nem minden áron van szükség a gazdálkodó szervezetek bevonására n n n Szükség van közreműködésükre, anyagi erejükre, de: Szervezetek jellege és részvételi aránya nem mindegy Gumiabroncs-hasznosító üzem telepítése – Nem kívánatos Hévízen: egyedül álló természeti adottságú meleg vizű tó, többszáz éves gyógyfürdői kultúra – Megfelelőbb: munkanélküliséggel sújtott, jelentős külterülettel rendelkező egyéb településen n Gazdálkodó szervezetek képviselete egyértelmű: magukat képviselik és jól

4. Helyi társadalom, nem gazdálkodó, civil szervezetek n n Helyi társadalmi aktivitás gazdaságfejlesztő hatása Politikai pártok, egyházak, jóléti, karitatív szervezetek, legkülönfélébb szakmai és civil szervezetek – Pl. : Nagycsaládosok Egyesülete, Levegő Munkacsoport, Falufejlesztési Társaság n Mo. : különösen fontosak: sokáig nem volt szerepük – Betonkolosszus, településszerkezet n Nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek feladata a telfejl-sel kapcsolatban – Kifejezik a helyi társadalom egyes csoportjainak véleményét – Elősegítik a fejlesztési koncepciók, programok és tervek konszenzusos kialakítását – Társadalmi, lakossági ellenőrzést gyakorolnak a fejlesztések felett – Befolyásolják a helyi közösségfejlesztést – Szervezik a helyi társadalmat a részvételre 1. Fejlesztési tervezésben 2. Végrehajtásban

Nem gazdálkodó, társadalmi szervezetek n Képviseletük általában választott módon jön létre – De gyakran nincs valós társadalmi bázisuk vagy az általuk képviselt ügynek – Háttérben gyakran egyéni vagy csoportérdekek mozgatják

A lakosság szerepe a fejlesztéspolitikában n n Önkormányzat = egész helyi közösség Vásárlási döntéseinkkel felelősek vagyunk a területi, helyi fejlődésért Háztartások fogyasztási kiadásai 16 Mrd Ft (!) évente GDP 60– 70 %-a Igényes vásárló tulajdonságai – – n Árérzékeny: valójában nem is tudatos Egészségtudatos Környezettudatos Nemzettudatos fejlesztő hatású Mitől helyi egy termék? – – – Helyi alapanyagból készült Helyi munkaerővel készült Helyi vállalkozó gyártó Forgalmazó (vonalkód 599…) (Helyi kereskedő árulja)