A teleplsfejlds hattnyezi dr Jeney Lszl egyetemi adjunktus

A településfejlődés hatótényezői dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Település-gazdaságtan n n E. fsz. 67. , kedd 11. 40– 13. 10 Összesen 13 alkalom – 2 óra elmarad: október 28. , november 11. n n n Számonkérés: szóbeli vizsga A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom – Jeney L. 2013: Városföldrajz – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajz tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajzi és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39– 70. – 2 http: //jeney. web. elte. hu/02 varosfoldrajz. pdf

A települések fejlődésének hatótényezői n Települések kialakulása, fejlődése: különféle hatótényezők – – – n n Összetevődnek Történelem során átértékelődnek Nem pontszerű hatások – nem csak egyes településekre, nagyobb térségekre is hatnak Kezdetben: inkább természeti (környezeti) tényezők – – Alacsonyabb technikai szint Mezőgazdasági és védelmi funkciók Legkevésbé változó tényezők Technikai fejlődéssel mégis alárendeltebbé váltak (földrengésbiztos épületek, gátak, utak, közművek) XX. sz. : inkább gazdasági, társadalmi, politikai tényezők – – – Ny-szibériai CH Izrael által megszállt arab területek szocialista „újvárosok” 3

Természeti tényezők n Település ma is szoros kapcsolatban áll a tájjal, természeti környezettel – – – n Közlekedési kapcsolatok Hadviselés Gazdaságtelepítő: ipar, idegenforgalom Kedvező természetföldrajzi adottságok befolyásolják a – Települések méretét: terület, népesség, funkciók legnagyobbak mind kedvező fekvésűek (Budapest, Bécs, Milánó, Párizs, London, Buenos Aires, Rio de Janeiro, Peking) – Településhálózat sűrűségét Mérsékelt égöv alföldjei: sűrű Sivatagok, őserdők, magas hegységek: ritka – Települések belső szerkezetét (Velence, Nápoly, Hamburg, 4 Szentpétervár, Köln)

Természeti tényezők két csoportja 1. Helyzeti energiák – Földrajzi fekvésből adódó előnyök – Inkább a városoknál – Abszolút helyzet, relatív fekvés 2. Helyi energiák – Csak „helyben” rendelkezésre álló, települések fejlődését lokálisan serkentő adottságok – Inkább a falvaknál n Elnevezés: Cholnoky Jenő – Foglalkozott vele: Teleki Pál, Fodor Ferenc, Mendöl 5 Tibor

Települések gazdasági fejlődésére ható tényezők Természeti tényezők Helyi energiák Nem természeti tényezők Helyzeti energiák Abszolút helyzet Relatív fekvés Gazdasági Társadalmi Politikai 6 Műszaki

Helyzeti energiák 7

Helyzeti energiák: abszolút helyzet n Település elhelyezkedését megadó konkrét számadatok – Földrajzi szélesség (leginkább meghatározó) Egyenlítőhöz viszonyított helyzet: klimatikus viszonyok közvetve befolyásolja a gazdálkodás mikéntjét – Földrajzi hosszúság (legkevésbé meghatározó) – Tengerszint feletti magasság n Nem árulja el a település jellegét, funkcionális szerepkörét 8

Helyzeti energiák: relatív fekvés n n n Fontosabb a településfejlődés szempontjából Környező településekhez képest kedvezőbb helyzetű-e Időben változó: – Középkor: stratégiai, védelmi szempont (völgykijáratok, magaslatok) – Ipari forradalom után: nyersanyaglelőhelyek távolsága – Ma: földrajzi megközelíthetőség Kedvező fekvés: gyorsabb fejlődés, központi funkciók, nagyobb népesség Jellegük szerint tipizálhatók 1. 2. 3. – – Eltérő jellegű tájak érintkezése Homogén jellegű tájak központja Kedvező forgalmi helyzet Tiszta típusok kisebb városok Több helyzeti energia nagyvárosok 9

1. Eltérő jellegű tájak érintkezése 1. Tájak: gazdálkodási feltételek, termékek Tájhatárok: eltérő termékek cseréje vásárvonalak Hegyvidék-alföld találkozása 2. Síkságon belül talajtípusok határa 3. Sivatagok pereme (vízforrás, karavánutak metszéspontja) n n – Fa és bányakincsek vs. mg-i termékek (pl. gabona) – Vásárvárosok: legkedvezőbb forgalmi helyzetű pontokon (pl. árkok, völgyszorosok, hágók, egyéb átkelőhelyek) – Sátoraljaújhely, Tokaj, Miskolc, Eger, Gyöngyös, Vác középkori vásárvárosvonalak a Kárpát-medencében – Eltérő gazdálkodási jelleg – Debrecen (Hajdúság: lösz, Nyírség: homok) – Timbuktu, Kartúm, Jarkend 4. Tengerpart (tengeri javak értékesítése) 10

2. Homogén jellegű tájak központja n n Nagytáj középpontjából könnyen elérhető, ellenőrizhető a táj minden pontja Medencék – Budapest, München, Párizs, London – Balassagyarmat, Tapolca, Klagenfurt n Ármentes térszínek – Debrecen (Tisza, Hortobágy, Berettyó, Ér, Kraszna árterei között) n Tengeri szigetek – Tengerparti: Kérkira (Korfu), Visby (Gotland) – Sziget belsejében: Nicosia (Ciprus), Antananarivo 11 (Madagaszkár)

3. Kedvező forgalmi helyzet n Felértékelődött a szerepe – ipari forradalom – modern közlekedési technikák – nagytömegű áruszállítás n Különösen a tengerhajózás és a vasút elterjedése óta – Jó elérhetőség – Térbeli összeköttetés 12

3. Kedvező forgalmi helyzet n n n Folyami átkelőhelyek – Eleinte gázlók: Oxford, majd hídi városok: Komárom, Baja, Szolnok, Csongrád) Szárazföldi folyótorkolatok – Lyon (Rhone–Saone), Győr, Tokaj, Szeged – Bréma, Hamburg, Rotterdam – Dalmát tengerpart – – Stratégiai, közlekedési Dover, Gibraltár, Isztambul, Aden, Szingapúr Tengeri folyótorkolatok (főleg tölcsér) Kikötésre alkalmas tengeröblök Tengerszorosok Földszorosok (kisebb jelentőségű) – – Szárazföldi közlekedési, kiegészülhet csatornával Szuezi-, Panama-, Korinthoszi-csatorna 13

3. Kedvező forgalmi helyzet n Árkok n Völgyek kijáratai n Hágókapuvárosok n Vasúti csomópontok (Mo-i hálózat kiépülése: XIX. sz. ) n Határátkelőhelyek – Tata, Mór, Pilisvörösvár – Eger, Miskolc, Vác – Innsbruck és Bolzano (Brenner-hágó), Martigny és Aosta (Szt. Bernát-hágó), München és Milánó (Alpok), Kolozsvár (Királyhágó), Munkács (Vereckei-hágó), Brassó (Tömösi-hágó), Nagyszeben (Vöröstorony-szoros) – természeti (domborzat, vízrajz), katonai-stratégiai, gazdasági (nyersanyaglelőhelyek), külgazdasági (Nagyvárad–Fiume) szempontok, földbirtokviszonyok – Szolnok, Nyíregyháza, Békéscsaba, Budapest (világváros) – Záhony, Röszke, Hegyeshalom 14

Helyi energiák 15

Helyi energiák n n Természeti tényezők A tér csak bizonyos pontjain – Település létrejöttéhez – Plusz fejlesztő előny, ha már odatelepült a város n Széles körűek – – – Domborzat Víz Ásványkincs előfordulások Ökológiai tényezők (környezeti állapot) Biztonság (nincs földrengés-, árvíz-, belvízveszély: 16 költséges előkészítő védelmi munkák kellenének)

Domborzat n Folyóteraszok, homok- és löszhátak (síkságokon) n Morénasáncok (egykor eljegesedett területeken) n Kárfülkék (hegyvidékeken) n n Törmelékkúpok (hegyvidékeken) Réteglépcsők lábai n Hatóterületek: – Árvízmentes – Főleg Alföldön, Buda – Magasabb és termékenyebb – Finnország, Svédország egyes területei – Szélvédett alsó részei – Szőlőtermelés, intenzív kertgazdálkodás – Közlekedéshálózat, települések építészeti jelleg (Pécs, Esztergom, Veszprém) 17

Domborzat n Hatóterületek: – Közlekedéshálózat – Települések építészeti jellege (Pécs, Esztergom, Veszprém) n Domborzat településfejlesztési nehézségei – Síkságok: települések szétterülése, területpazarlás – elnyúló műszaki infrastruktúra – magasabb költségek (alföldi városaink) – Dombságok: bonyolultabb, drágább közlekedési vonalak (Prága, Kijev, Besztercebánya, Zalaegerszeg) – Hegységek: még bonyolultabb, víz-, energiaellátás, szennyvíz, felszíni víz elvezetése, tereprendezés 18

Víz 1. Kezdetben létszükséglet: ivóvíz – – 2. Nyersanyagforrás (gazdaságserkentő tényező) – 3. Alumíniumipar, élelmiszeripar Energiaforrás – 4. Különösen száraz sivatagi-félsivatagi éghajlaton Mennyiség és minőség Sivatagi kutak, oázisok Karsztvidékek (mélyen van a talajvíz) Karsztforrások Malmok, vízerőmű XX. sz. : idegenforgalom (gyógyturizmus, termálvíz) – Cserkeszőlő, Zalakaros, Hévíz, Harkány, Bük 19

Nyersanyagok n n n Korábban: fa (középkori német falvak nevei: Buche, Tanne, Linde, Wald) Só (Parajd) Érclelőhelyek: középkori bányavárosok Építőanyagok Energia-lelőhelyek – XIX. sz: szénmedencék – XX. sz. közepétől: szénhidrogénmezők 20

Modern helyi energiák: ökológiai és image tényezők n n Domborzat, víz, nyersanyagok: klasszikus helyi energiák XX. sz. közepétől: modern helyi energiák – Ökológiai tényezők (környezeti állapot) – Táj szépsége (pl. vízesések): turizmussal összeköthető – Történelmi események helyszíne (csaták): Mohács, Waterloo, Kápolna – Vallási jelenségek helyszíne (búcsújáróhelyek) 21

A helyi és helyzeti energiák együttes hatása n n n Természeti tényezők szerepe összetetten érvényesül Nagyobb települések (London, Párizs): helyi, helyzeti energiák összeadódnak Budapest – Medenceközponti fekvés – Alföld és Budai-hegység találkozása (vásárvonal, vásárváros) – Pilisvörösvári-árok elvégződési pontja (Bécs, Ny-Európa felé útvonal) – Magaslat: Budai Vár (IV. Béla), teraszok – Erdők (fa, vad), folyó (ivóvíz, hal), hegység (építőanyag) – Folyami átkelőhely (Duna): első állandó kőhíd – Közúti és vasúti csomópont – Víz megléte (ivóvíz, ipari víz) – Gyógyturizmus 22 – Táj szépsége (világörökség része)

A helyi és helyzeti energiák együttes hatása 23

Nem természeti tényezők 24

Gazdasági tényezők n Ókor, középkor n Ipari forradalomtól kezdve erősödik meg igazán a szerepe – Mezőgazdaság (falu) – Kereskedelem, kézműipar (város) – Bányászat: szén, érc (bányász falu, bányaváros) – Feldolgozóipar (város) – Fejlett infrastruktúra, egyéb ágazatok is (nagy településcsoportok, pl. Közép-Anglia, Ruhr-vidék, nagyvárosok pl. XIX sz. végi Bp. ) – De rontja a környezeti adottságokat n 1970 -es évek (Mo. 1990 -es): posztfordizmus – – Ipar szerepe lecsökken, de nem szűnik meg Tercierizálódás: iparosításból kimaradt területek, vonzó klimatikus, táji adottságok (inkább nagyobb városok) 25

Társadalmi tényezők n n Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe Szorosan összefügg a gazdasági tényezőkkel (munkanélküliség) Egyházi és világi székhelyek Fiatalos korösszetétel, magasabb átlagos iskolai végzettség – n Nemzetiségek – – n Elöregedő falusi térségek, válságtérségek: fiatalok, képzettek kivándorlása Nemzeti konfliktusok hiánya Kisebbségek érdekérvényesítő képessége Sváb falvak vs. cigányfalvak Dinamikusan fejlődő régiók: munkaerőhiány – vendégmunkások – multikulturalizmus Különösen a települések belső fejlődésében – Etnikai szegregáció, gettósodás (Budapest: 1980 -as évek, majd rendszerváltás után felerősödik) 26

Politikai tényezők n n n XX. sz: felerősödik – Korábban is: uralkodói székhelyek, stratégiai-védelmi központok – – – Szocialista: Politikai (ideológiai, területfejlesztési) és gazdasági szempontok (nyersanyaglelőhelyek feltárása) Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Leninváros (=Tiszaújváros) meglévőt fejlesztették: Ózd, Tatabánya Esztergom, Balassagyarmat: nem támogatják Angol újvárosok Európai metropoliszok körül kialakított bolygóvárosok – – 1971: Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció Területfejlesztési politika (állami vagy EU) – – – Izrael által megszállt arab területeken zsidó települések Erdély (1980 -as évek): falurombolási terv Mo. (1950 -es évek): tanyafelszámolási mozgalom Újvárosok Fejlesztési dokumentumok Pusztán politikai megfontolások Önkormányzati irányítás feltételei (Mo. : 1990) 27

Műszaki tényezők n n Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e Közműellátottság – Római Birodalom (pl. Savaria – Szombathely): víz-, szennyvízvezetékek, padlófűtés – Ma közműolló n Közlekedés – Településközi és településen belüli – Úthálózat és tömegközlekedés n Építési technika – Lakótelepek: nagyobb népesség – Megváltozott a városszerkezet (Pécs, Szeged, Szolnok, Szombathely) 28