Az iszlm kultrrgi gazdasgi fejldse dr Jeney Lszl

Az iszlám kultúrrégió gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2015/2016, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Az Iszlám Világ fogalma, lehatárolása n Fő jellegzetessége: – Iszlám vallás dominanciája (zsidók, keresztények is) n Fogalmi különbségek – Legtágabb: iszlám közösségek a Föld országaiban – 1, 5 mrd (D, DK-Ázsia, Európa is) – Iszlám Világ – 850 mó (világnép. 12%-a, de muszlimok fele) – Legszűkebb: Arab Világ n Iszlám Világ: 25 mó km 2 (17%) VR 1

Egyetlen kultúrrégió két kontinensen Afrika: Észak-Afrika n Magreb (Arab Nyugat) – („Dzsezírat el Magreb” = Nyugati-sziget): – Atlasz-vidék n n Távoli-Magreb: Marokkó, Mauritánia Középső-Magreb: Algéria, Tunézia – Szahara n n n Közeli-Magreb: Líbia Egyiptom (Masrikhoz sorolják) Szudáni Tájöv: – Részben még Szahara: Mauritánia, Mali, Niger, Csád, Szudán – Teljesen Szudán: Gambia, Szenegál, Burkina Faso Ázsia: Közel-Kelet n Masrik (Arab Kelet): – Arab-félsziget – Termékeny Félhold n Türk területek: n Előázsia: – Kisázsia – Közép-Ázsia (Turkesztán) – kivéve Tádzsikisztán – Irán, Afganisztán, Pakisztán

Nagy és kicsi: változatos méretű országok n Terület: – Nagy: Algéria 2, 4 mó km 2, Líbia 1, 7 mó km 2, Egyiptom 1 mó km 2 , Törökország 780 ezer km 2 – Kisebb: Marokkó: 460 ezer km 2 (Nyugat-Szahara kérdése), Tunézia: 163 ezer km 2 n Népesség – Óriás: Törökország: Közel-Kelet legnépesebb állama 79 mó, Egyiptom 72 mó, Irán – Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó – Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6, 2 mó

Egyenlőtlen benépesültség kétarcú országok n Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat 34 fő/km 2, ritkán lakott területek: – Trópusi sivatag: Szahara – Mérsékelt övi sivatagok n De népesség erőteljes földrajzi koncentrációja, sűrűbben lakott területek: – Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger (Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika keleten, Egyiptom: Nílus-delta) – Termékeny folyómenti területek (Egyiptom, Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris, KözépÁzsia: Amu-darja, Szír-darja, Pakisztán: Indus n Népsűrűség: – Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km 2, Tunézia : 61 fő/km 2 – Igen alacsony: Algéria 13 fő/km 2, Líbia 3, 5 fő/km 2

Iszlám világ urbanizációja 1. : Isztambul n Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc): hagyományos központ – Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Eu találkozásánál) – Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között – 330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom székhelye – Virágkora Jusztinianosz császár idején (527– 565) – Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532– 537) – 350– 800: világ legnagyobb városa – Kora középkor: Európa legnagyobb városa – Ma: Iszlám Világ legnagyobb városa

Iszlám világ urbanizációja 2. : az arabság központjai n Kairó: 8 mó (legnépesebb arab város, AFR 3. ) n Egyéb központok: n Feltörekvő központ: Dubai (légi közlekedés, üzleti élet) – Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2, 5 mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó – ÉNy-Afr: Casablanca – ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR 5. , Tripoli: 1, 1 mó, Bengázi (Benghazi): 700 ezer – Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa n Mekka és Medina: iszlám szülőföldje Arab és Iszlám Világ szíve – Mekka: Mohammed szülőhelye 570 -ben – Medina: későbbi hatalmi központja

Koncentrált városhierarchia n. Rang–nagyság szabály n. A városhálózat koncentrációja

Népességnövekedés n Népességszám növekedése: – Igen gyors: Líbia 2, 6% – Gyors: Egyiptom 1, 8%, Marokkó: 1, 55%, Törökország 1, 5% (’ 50 -es évek: 3%!), Algéria: 1, 22% – Lelassult: Tunézia: 0, 99% n Gyors népességnövekedés fiatal országok – Egyiptom: 34% 14 év alatti

Migráció, vendégmunkások n Milliók vándorolnak külföldre, kettős előny: – Enyhít a magas munkanélküliségen – Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét

Migráció, vendégmunkások n Kibocsátó országok: n Befogadó célországok: – Pakisztán (NBr-ba) – Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik, ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba) – Atlasz-országok (Fro-ba) – Közép-Ázsia (Oroszo-ba) – Egyiptom – Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba) – 1980 -as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag olajtermelő arab országokba n n Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik) Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi) Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé) Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba

Három fő nyelvi–etnikai csoport n Arab – Masrek (Arab Kelet): Arab-félsziget + Termékeny Félhold – Magreb: (Arab Nyugat): arabok aránya Ny felé csökken n n Tunézia: arab, berber, 2% európai Algéria: arab, berber (1/6), feketék Marokkó: 50% arab, 40% berber Türk: Kisázsia + Turkesztán: azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén, ujgur és üzbég – XX. sz. eleje: TR lakosság alig fele volt török n n Örmények (I. vh. : genocídium – 1, 5 mó) Görögök (1923: népességcsere) – Ma TR vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam n Iráni: afgán/pástú, beludzsi, kurd, oszét perzsa, tádzsik

Iszlám vallás jellemzői n Iszlám 5 alappillére: – – – n Hitvallás (saháda) Ima (szalát) Adakozás (zakát) Böjt (szaum) Mekkai zarándoklat (haddzs) (+ dzsihád) Irányzatok – Szunnita (87– 90%): általánosabb – írásos szunna fontossága vallásjogi kérdésekben – Siita (10– 13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető (imám) fontossága – Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal szemben

Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” n Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok – „Vadászok és gyűjtögetők művészete” – „Pásztorművészet” – „Lovasnépek művészete” n Őslakói: berberek – Délebbre szorultak – Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

Kora ókor n n Több folyammenti civilizáció – Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8– 9 mó-s birodalom (Karnak, Luxor, Théba) – Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa – Indus (mai Pakisztán) – magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont folyók helyett Földközi-tenger partvidéke: – Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai 1. Libanoni-partvidék 2. É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek

Késő ókor n n Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz. ), majd Nagy Sándor meghódította ÉNy-Afr: főníciaiak punok (gr. : phionik) – Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz. ): sz. ) Karthágó – Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai n ÉK-Afr: görögök – Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították – Egyiptom: Alexandria (Kleopátra) n Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) – Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) – Barbárok (vandálok, V. sz. ): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek n Bizánci és Perzsa Birodalom

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése n n Arab-fsz. , VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika Iszlám vallás terjedése – Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem – Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam – VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is megelőzte Eu-t) – XI. sz. : keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz. : mongol hódítás – Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák)

Észak-Afrika gazdasági fejlődése

Középkor, újkor n XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz. ) – Jelentősebb vezető: Mohamed Ali – Részleges függetlenség – Gyapot, öntözés

Észak-Afrika újkori gyarmatosítása n Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) – Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó – Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia – Nemzetközi igazgatású város: Tanger n n Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok – – – 1911– 1912: olasz-török háború XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta központjuk Kufra

Önállósulás útján n Egyiptom – 1922. : királyság n Líbia – II. vh. : fontos csaták színhelye (Tobruk) n n – – Háború után: ENSZ gyámság 1951. : 3 tartományból független királyság n n n Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság)

Szocialista kísérletek n 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság – – – n Nasszer 1970 -ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” – Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása – Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség – Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika – Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon – Zöld Könyv – Tanácsrendszer – Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok n Algéria: n Egyiptom n Líbia – FLN: fundamentalista nyugatellenes politika – 1973: arab-izraeli háború – 1979: béke Izraellel – Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz)öböl – Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) – Terrorista és gerillaszervezetek támogatása – Lockerbie-katasztrófa (1992) – Tömegpusztító fegyverek

Kisázsia gazdasági fejlődése

Törökország történelme n n n n n XI. sz. : első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz. : világ egyik legnagyobb birodalma XVIII. sz. : elkezdődik a birodalom csökkenése I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. után szétosztották (1920 -as sévres-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió - 1923 -as lausanne-i béke) 1939. : visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh. -ban semleges maradjon

Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – – – Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Gazdaságpolitikai váltás n Hagyományos importhelyettesítés – Fél évszázadon át – Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar – Nem volt versenyképes nemzetközi piacon – Árrobbanás (1970 -es évek), deficit, eladósodás – Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) n Új liberális gazdaságpolitika – – – 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése

A török euroatlanti integráció dilemmái

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország n n Kiváló földrajzi, geostratégiai helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) Területének 3%-a Európa – Stratégiailag fontos fekvésű – Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) – Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé – Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) n n NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól – Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők n Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz – – – Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

Törökország euroatlanti integrációja n n n n 1948: OEEC –alapító tag (1961 - OECD) 1949: Európa Tanács 1952: NATO 1959: társulási szerződéshez folyamodik 1964: EGK-társulási szerződés 1974: Észak-Ciprus elfoglalása 1987: csatlakozási kérelem beadása (Marokkó is) 1996: vámunió hatályba lép 1997: Luxemburgi csúcs: 6+5+1 1999: DK-európai stabilitási egyezmény 1999: földrengés 1999: Helsinki csúcs: tagjelölt 2004: nem csatlakozik 2005: csatlakozási tárgyalások kezdete

Törökország EUtagsága mellett és ellen szóló érvek n Pro – Megerősíthetjük a török modernizációt – Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában – Nagy piac – Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) – Már van vámunió – Katonai, bizt. pol. , NATOtag, Ny-i orientáció – Van eu-i része n Kontra – – – – – 80 mó nem eu-i kultúrájú Reg. pol. Döntéshozatal Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) Túl nagy hadsereg 97%-ban Ázsia Vendégmunkások áradata Határviták

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU-tagállamaiban