KeletEurpa lehatrolsa fbb fldrajzi ismrvei dr Jeney Lszl

Kelet-Európa lehatárolása, főbb földrajzi ismérvei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Meddig tart Európa és Kelet-Európa? n Európa határa: – Nyugat felé egyértelműbb – Kelet felé vitatott: „Kérdezzük csak végig Európa népeit szomszédaikról – majd mindenki keleti szomszédját barbárnak, vagy legalábbis nem magával egyenértékű európainak tartja. ” (TELEKI P. 1936) n Kelet-Európa határa: – Nyugat felé vitatottabb – Kelet felé egyértelműbb n Értéktartalmak: – Európához tartozás: gyakran pozitív – Kelet-Európa: gyakran negatív

Európa társadalomföldrajzi térfelosztásának jellemző típusai

Természetföldrajzilag Kelet-Európa ≈ Keleteurópai-síkvidék n Európa természetföldrajzi felosztásai – – – – – Észak-Európa Brit-szigetek Francia–Belga-rögvidék Pireneusi-félsziget Közép-európai-rögvidék Alpok Kárpátok és Kárpát-medence Appennini-félsziget Balkán-félsziget Kelet-európai-síkvidék

Kelet-Európa természetföldrajzi értelemben n Kelet-európai-síkvidék (Orosz-síkvidék) – Európa keleti fele – Kárpátoktól, Lengyel-síkságtól az Urálig – Nyugat felé nincs természetes határa, fokozatos az átmenet – Politikai-katonai szempontok meghatározóbbak (változtak) – Gyakorlatilag a volt SZU európai része (90%-ban): RU, UA, BY, MD – Nem része Karélia (Észak-Eu)

Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői n Nagy kiterjedés (4, 5 millió km 2) – Föld legnagyobb síksága n n n Lapos (Podóliai-hátság 515 m) Egyveretűség Éghajlat – Földrajzi övezetesség (mint a trópusokon) a tundrától a mérsékelt övi sztyeppig – Száraz kontinentális (száraz, forró nyár, hideg tél) n Nagyobb folyók – – Volga Dnyeper Dnyeszter Don

Kelet-Európa legtágabb értelemben (katonai szemlélet) n Egykori „Keleti Blokk” – Hidegháború (Varsói szerződés) – Ma is (angolszászok) n Körök – – – n Oroszország Egyéb volt SZU is Kelet-Közép-Eu is Volt NDK is (Ny-Közép-Eu) Balkán is (Délkelet-Eu) Komplementere – Nyugat-Európa

Tágabb értelmezés: UNSTAT n Mint a VSZ, kiv: – NDK (Nyugat-Eu) – Baltikum (Észak-Eu) n Komplementere – Nem csak Ny – É, D is n Más ENSZ intézmények más felosztást használnak – UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF

A vasfüggöny lehullása felvetette Európa nyugat-keleti felosztásának kérdését

Sajátos értelmezés: Kelet-Európa Oroszország nélkül (CIA World Factbook) n Európa és Oroszország viszonylatban – Eddigiekben Kelet-Európát ~ Moszkva hatalmi befolyása – Itt is, de Oroszországot Európától külön tárgyalják, így nem része Kelet-Európának (transzkontinentális ország) – K-Eu azonos a volt SZU eu-i részének Oroszo-n kívüli területeivel (Baltikum, BY, UA, MD) n Korábban ugyanez: Európa és a Szovjetunió viszonylatában – Itt az egész Szovjetuniót tárgyalják Európától külön – Kelet-Európa nagyjából azonos Kelet-Közép-Európával – A leszűkített Európának már valóban ez a keleti fele n Kelet-Közép-Európa vagy Közép-Kelet-Európa – Kelet-Közép-Európa (Visegrádi Országok): Közép-Európa keleti része (másik fele Németország, Ausztria, Svájc) – Közép-Kelet-Európa: Kelet-Európa közepe (valahol az ukrán-orosz határ közelében)

Kelet-Európa etnikai–nyelvi sajátossága: keleti szlávok n Szláv államok – Keleti (RU, UA, BY) – Nyugati (PL, CZ, SK) – Dél (egykori YU, BG) n K-EU = keleti szláv államok

Kelet-Európa vallási sajátossága: keleti kereszténység n n Ortodoxia (görög keleti, pravoszláv) Központ – Korábban Konstantinnápoly (Bizánc, Isztmbul) – Ma Moszkva n n Kelet-Balkán is (Kaukázus is) Nem csak a keleti szlávok, egyes délszlávok (román, görög, grúz, örmény is) Nemzeti tagozatok kérdése Ateizmus kérdése

Kelet-Európa érintett államai n n Oroszország (európai része) Hivatalos nyelv Vallás Természet Politika K szláv Ortodox Nem SZU – Kivéve: Szibéria, Eu-i Oroszo. K szláv Karélia, Belarusz K szláv Kalinyingrád Ukrajna K szláv Ortodox Igen SZU SZU Újlatin Ortodox Igen SZU Balti, finnugor Ny keresztény Igen SZU, EU Ny szláv, finnugor Ny keresztény Nem EU D szláv, újlatin, görög Ortodox Nem EU D szláv, albán Ny keresztény Nem EU Kaukázusi, török Ortodox, iszlám Nem Belarusz Szibéria Moldávia – Vitatott: nyugati Baltikum része (Lengyel. K-Közép-Eu síkság) K-Balkán n Ukrajna – Kivéve: Ny-Balkán Kárpátalja, Galícia, Podólia Kaukázus SZU

Az orosz történelem korszakai n n Varég alapítású ruszoktól a Moszkvai Nagyfejedelemségig (1613 -ig) Az Orosz Birodalom a Romanovok idején (1613– 1917) – – – n n n I. Nagy Péter cár (1682– 1725) Terjeszkedés, reformok kora (1725– 1796) Dekabrista felkelés és megtorlása (1825– 1853) Krími háború (1853– 1856) II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856– 1881) Mozgalmak kora (1881– 1914) I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1914– 1917) A Szovjetunió kora (1917– 1991) Oroszország ma (1991 óta)