Vidki teleplsek fejldsnek jellemzi falutipolgia dr Jeney Lszl

  • Slides: 47
Download presentation
Vidéki települések fejlődésének jellemzői, falutipológia dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Településfejlesztési

Vidéki települések fejlődésének jellemzői, falutipológia dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

A falu fogalma, a falusi lakosság arányának különbségei, tényezői

A falu fogalma, a falusi lakosság arányának különbségei, tényezői

A falu fogalma n n n Csoportos települések, mint a városok Földrajz, közgazdaságtan, szociológia:

A falu fogalma n n n Csoportos települések, mint a városok Földrajz, közgazdaságtan, szociológia: falu Közigazgatás: község – Alkategória: nagyközség (falu magát nevezheti ki) Nincs általánosan elfogadott definíciója Kialakulásukban sokféle természeti, társadalmi, gazdasági tényező – Térségenként eltérő méret, funkció, külső megjelenés n Neolit korszak: társadalmi munkamegosztás csírái – Települések differenciálódása (falvak és városok) 3

A falu főbb jellemzői (helytől és időtől függetlenül) n Funkcionális szerepkör, gazdasági tevékenység n

A falu főbb jellemzői (helytől és időtől függetlenül) n Funkcionális szerepkör, gazdasági tevékenység n Társadalom – Kevesebb funkció, központi helyett csak alapfunkciók, fejletlen intézményhálózat (max alapellátás) – Hagyományosan a mg-i termelés településföldrajzi környezete (a fejlett világra ma már nem igaz) – – Kisebb lélekszám Népsűrűség 200 fő/km 2 alatt n Építészet n Elmaradottabb kommunális, infrastrukturális ellátottság (pl. közcsatorna hálózat, szilárd burkolatú utak) – nem kellene, hogy így legyen – Laza szerkezet – Földszintes beépítés, 4

A falusi és városi népesség arányának alakulása 1950 -től napjainkig Ma: Föld népessé-gének kevesebb

A falusi és városi népesség arányának alakulása 1950 -től napjainkig Ma: Föld népessé-gének kevesebb mint fele falvakban él – Folyamatosan csökken Kultúrrégiónként, országonként nagy eltérések A városlakók arányának változása 1950 és 2000 között Forrás: ENSZ – Trópusi-Afr, Dél-Ázsia elmaradottabb országai: népesség túlnyomó része falvakban – Ruanda (94%), Bhután (93%), Burundi (92%), 5 Nepál (89%)

A falusi népesség arányának különbségei Magyarországon n Alföldön alacsonyabb a falusi lakosság aránya –

A falusi népesség arányának különbségei Magyarországon n Alföldön alacsonyabb a falusi lakosság aránya – Mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek – Hajdú-B 20%, Csongrád 25%, Békés 26% n Dombvidékeken: magasabb a falusi lakosság aránya – – Aprófalvak Nógrád 56%, Heves 54%, Somogy 49% 6

Falusi népesség aránya magas alacsony Magyarország Szatmári-síkság, Tiszazug, Nógrád, Cserehát, Somogy, Zala É-Dunántúl, bp-i

Falusi népesség aránya magas alacsony Magyarország Szatmári-síkság, Tiszazug, Nógrád, Cserehát, Somogy, Zala É-Dunántúl, bp-i agglomeráció, Hajdúság, Békés, Csongrád Franciaország Lille környéke Provance, Languedoc Spanyolország Andalúzia Katalónia, Aragónia, Baszkföld Olaszország Szicília Lombardia Németország Mecklenburg– Előpomeránia, Bajoro. É-Rajna-Vesztfália, Ruhrvidék Hollandia Frízföld (Groningen) Patkóváros (Randstad) Anglia Cornwall Midlands, Yorkshire, Lancashire 7

Falusi népesség aránya nemzetközileg eltérő n Jelentős országokon belüli eltérések – Különösen a fejlődő

Falusi népesség aránya nemzetközileg eltérő n Jelentős országokon belüli eltérések – Különösen a fejlődő országokban: városlakók néhány városban koncentrálódnak (hiányoznak a kis- és középvárosok) n Falusi népesség aránya függ: 1. Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) 2. Településhálózat történelmi fejlődése 3. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint 4. A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) 8 elfogadott definíciója

1. Természetföldrajzi viszonyok n Általában magasabb a falusi népesség aránya: – – n n

1. Természetföldrajzi viszonyok n Általában magasabb a falusi népesség aránya: – – n n Hegyvidéki országokban, mint a síkvidékiekben Zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők), mint a mérsékelt égövben De bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Magyarország: dombvidékeken a falusi népesség aránya > Alföldön 9

2. Településhálózat történelmi fejlődése n Eltérő gyarmatosítás – – n Dél-Ázsia: angolok nem telepednek

2. Településhálózat történelmi fejlődése n Eltérő gyarmatosítás – – n Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le endemikus falusias társadalom Latin-Amerika: spanyol telepesek nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők Magyarország – – Alföld: XVI–XVII. sz. : török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség) hagyom. településhálózat kipusztulása Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat) 10

3. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint n n XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség

3. Társadalmi-gazdasági fejlettségi szint n n XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság városodottság a fejlettség fokmérője Falusi lakosság aránya – – – Ipari forradalom: fejlett gazdaságok faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a falusi lakosság 50% alatti) 1950: 50% alatt még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: n n Bel. 3%, Holl. 11%, NBr 11%, Dán. 15%, Fro. 25%, Olo. 33% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 33%, Ro. 43%, Alb. 62% Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Afrika és Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van – igaz a legnagyobb megapoliszok itt vannak, de hiányzik a kis- és középvároshálózat) De: ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget – – – Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Amerika vagy Oroszország): erőteljes urbanizálódás igen alacsony a falusi lakosság aránya Fejlett világ: nagyvárosok népességnövekedése lelassult (szub, dezurb) Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban 11

4. A város hivatalosan elfogadott definíciója n (Régen: a király által adományozott örökölt városi

4. A város hivatalosan elfogadott definíciója n (Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) – – n Ma: Népességszám alapján – – n Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom Japán 50000 fő Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő Svo. 17%, Nor. 26% (pedig északi, hegyvidéki országok) Ma: Komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo. ) – – Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám) 12

Vidék: városlakók alacsony aránya 2009 328 n n Országonként eltér a kritérium 3 -féleképpen

Vidék: városlakók alacsony aránya 2009 328 n n Országonként eltér a kritérium 3 -féleképpen változhat a városlakók aránya: 1. 2. Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után – – Falvak átlagnépessége kisebb Falvak átlag intézmény-ellátottsága kisebb 3. Városok nagyobb természetes szaporodásával (nem jellemző) Faluból városba áramlással Várossá nyilvánítással (esetleg falu városhoz csatolásával) 13

A vidék fogalmának köznyelvi értelmezései Ø Ø Ø Fővárosokon/nagyvárosokon kívüli területek Minden falu Falusias

A vidék fogalmának köznyelvi értelmezései Ø Ø Ø Fővárosokon/nagyvárosokon kívüli területek Minden falu Falusias karakterű települések Ø 1. 2. Ø 3. 4. Ø 5. 6. Funkcionális–gazdasági Kevés és alapfokú funkció Mezőgazdaság jelentősége (foglalkoztatásban, jövedelemtermelésben) Statisztikai–demográfiai Kis átlagnépesség Alacsony népsűrűség Településkép (jellemző beépítés)–műszaki Beépítési sűrűség Átlagszintszám 14

Népességszám szerinti falutípusok

Népességszám szerinti falutípusok

A falvak népességszám szerinti osztályozása n n Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás Kárpát-medence –

A falvak népességszám szerinti osztályozása n n Rendkívül eltérő, országonként változó osztályozás Kárpát-medence – – – n Óriásfalu: 5– 10 ezer fő Nagyfalu: 2– 5 ezer fő Kisfalu: 500– 2000 fő Aprófalu: 200– 500 fő Törpefalu: 200 fő alatt Kis népességű, méret: több településfejlesztési nehézség – Korlátozottabb önálló társadalmi, gazdasági élet – Gyenge népességmegtartó erő (elnéptelenedés veszélye: először baranyai Gyűrűfű, 1972) 16

A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása

A falvak gazdasági jelleg és funkció szerinti osztályozása

Falvak funkcionális osztályozása n n Mezőgazdasági funkció Lakófunkció Ipari funkció Szolgáltató funkció 18

Falvak funkcionális osztályozása n n Mezőgazdasági funkció Lakófunkció Ipari funkció Szolgáltató funkció 18

Mezőgazdasági funkció n Sokáig mg túlsúlya – Mg-i népesség lakó- és munkahelye – Népesség

Mezőgazdasági funkció n Sokáig mg túlsúlya – Mg-i népesség lakó- és munkahelye – Népesség élelmiszerszükséglete (ipar nyersanyagszükséglete is) – Ma már csak az elmaradottabb társadalmakban n Fejlett országok: XX. sz-ban felbomlott az egyoldalú agrárspecializáció a mg gyors fejlődésével – Agrárfoglalkoztatás és falu népesség aránya eltér (Ausztria: 0, 9– 35%, Olaszo. : 2, 9– 33%) 19

Lakófunkció n Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak – Érd:

Lakófunkció n Főleg nagyvárosok környékén (szuburbanizáció miatt felduzzadt): Üröm, Nagykovácsi – alvófalvak – Érd: 1979 -ben lett város (41 ezer fő – „Eu. legnagyobb falva”) – Beolvadhatnak a nagyvárosba (Bp: 1950) n Ambivalens a funkcióellátottság – Intézmények (munkahely, oktatás, kereskedelem) : központi funkciók hiánya (max alapfokú ellátás) – igaz a jól elérhető nagyvárosban megvan ingázás a közeli nagyvárosba – Vonalas infrastruktúra (közlekedés, közművek): kiváló városiasodottak n Új bevándorlók+napi ingázás miatt kisebb a helyi társadalmi kohézió („kertvárosi elidegenedés”) 20

Ipari és szolgáltató funkció n Ipar – – – n Többnyire egyetlen iparág, egyetlen

Ipari és szolgáltató funkció n Ipar – – – n Többnyire egyetlen iparág, egyetlen üzem Domináns foglalkoztató (pl. Bőcs-sör, Kaba-cukor volt) Külön csoport: bányászfalvak Szolgáltatás (sokféle típus) – Nyaraló- és üdülőfalvak: hegyvidék (Mátrafüred, Mátraszentimre, Dobogókő), vízpart (Balaton, Tisza-tó), termálvíz (Bük), újjáépített (Vérteskozma) – Múzeumfalvak (Hollókő), zarándokfalvak (Márianosztra, Máriapócs, Sajópálfala) – Közlekedés: határátkelőhelyek (Hegyeshalom, Röszke), vasúti csomópontok (Ukk, Boba, Vámosgyörk), logisztikai központok (Alsónémedi) 21

Falvak csoportosítása Beluszky Pál szerint n 8 tényező – – – – n A

Falvak csoportosítása Beluszky Pál szerint n 8 tényező – – – – n A falvak természeti környezete A falvak helye a településszerkezeten A falvak gazdasági szerepköre A falvak alapfokú szolgáltató szerepkörének kiépültsége A településfejlődés üteme A falvak forgalmi helyzete Lakásfelszereltség A községek általános fejlettsége Módszer: klaszteranalízis 22

A Beluszky-féle falutípusok (1980 as évek eleje) n 7 falutípus 1. Gyorsan fogyó népességű,

A Beluszky-féle falutípusok (1980 as évek eleje) n 7 falutípus 1. Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak 2. Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak 3. Agrár-vegyes foglalkozási szerkezetű, stagnáló-csökkenő népességű nagy- és óriásfalvak, egykori kismezővárosok 4. Városias funkciókkal is rendelkező, tercier ipari foglalkozási szerkezetű községek 5. Dinamikusan fejlődő, urbánus művi környezettel, gyors népességnövekedéssel rendelkező ipari községek 6. Az agglomerációk, lakóövezetek községei 7. Speciális szerepkörű falvak: n n Országos jelentőségű üdülőtelepülések Vasutasközségek 23

Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)

Alaprajz szerinti falutípusok (falumorfológia)

Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia) n Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a

Falvak alaprajz szerinti osztályozása (falumorfológia) n Két vh. között virágzott a településföldrajzon belül a településmorfológiai irányzat – n Falumorfológia: falvak alaprajzi sajátosságainak kutató irányzat – – – n Alaprajz, belső szerkezete, épületállomány magassága, formája Győrffy István néprajztudós Mendöl Tibor geográfus Prinz Gyula geográfus Az alaprajz meghatározó elemei 1. 2. 3. – Épületek (lakó, gazdasági stb. ) Épületeket körülvevő telkek Telektömbök (telkek együttese) Megszabják az utcák futását is 25

A falvak alaprajz szerinti csoportosítása n Szabálytalan (ősibb) – Halmazfalu n Szabályos – Szalagtelkes

A falvak alaprajz szerinti csoportosítása n Szabálytalan (ősibb) – Halmazfalu n Szabályos – Szalagtelkes falu n n n Orsós Útifalu (egy-, két-, v. többutcás) Sorfalu – Sakktáblás falu n Kettő közötti átmenet – Körfalu 26

Halmazfalu n n n Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb Alaprajz minden eleme (házak, telkek,

Halmazfalu n n n Szabálytalan alaprajzúak közül a legősibb Alaprajz minden eleme (házak, telkek, telektömbök, utcák) szabálytalan elrendeződésű Nagyon elterjedt (Közép- és Ny-Eu, Balkán (BG, Havasalföld), Pó 27 síkság

A halmazfalvak kifejlődése n Besűrűsödéssel: 1. 2. 3. – – Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval

A halmazfalvak kifejlődése n Besűrűsödéssel: 1. 2. 3. – – Szabálytalanul elhelyezkedő házak szántóval vagy legelővel Később az újabb lakóházak már a meglévők közé, amíg van szabad földterület Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) Körülhatárolt területen: árvízmentes (Alföld, Tiszazug, Szamos-hát), mocsaras (Göcsej) térszín Védelmi szempontok n Kifelé terjeszkedéssel: 1. Magános település megsokszorozódik 2. Törpefalu (4 – 6 lakóház): átmenet a magános és csoportos települések között 3. Akkor válik halmazfaluvá, ha a belső szántók beépülnek 4. Végül mg-i termelés falun kívülre helyeződik (lakó- és munkahely területileg szétválik) – Tagosítatlan, közösen művelt határ – Ny-Eu: igen elterjedt (No: Weiler, Anglia: hamlet) – Belső-Kína – Mo-on: ritka (Göcsej, Őrség: szer) 28

A halmazfalvak példái 29

A halmazfalvak példái 29

A kétbeltelkes halmazfalvak („kertes városok”) n Kialakulás: – Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült

A kétbeltelkes halmazfalvak („kertes városok”) n Kialakulás: – Honfoglalás: téli szállás (egymás köré tömörült sátrak + külső ólasöv) – Később: sátrak helyett aprótelkes házak gazdasági épületek nélkül (településmag) n Elterjedés: – É-Alföld, Hajdúság, Közép-Tisza-vidék, 30 Borsodi-Mezőség

Alföldi „kertes város” eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782 n n Forrás: Győrffy István Még

Alföldi „kertes város” eredeti kétbeltekes állapotában: Hajdúböszörmény, 1782 n n Forrás: Győrffy István Még szembetűnő a különbség 1. lakóöv: lakóházakkal sűrűn beépült aprótelkű településmag 2. Ólasöv: az ólak által gyéren elfoglalt nagytelkű laza beépült ólaskertövezet n Minden gazdának 2 telke van – – Belső (lakó) 31 Külső (gazdasági)

A kétbeltelkes halmazfalu átalakulása n Gazdasági és demográfiai változások n Következmények – Alföld, XVIII.

A kétbeltelkes halmazfalu átalakulása n Gazdasági és demográfiai változások n Következmények – Alföld, XVIII. sz vége: áttérés a szilaj marhatartásról jövedelmezőbb szántóföldi gabonatermelésre ólasöv kisebb gazdasági jelentősége – Polgárosodás + javuló eü XIX. sz-i népességnöv. belső lakóöv megtelik kirajzás („ólasöv” benépesülése) – – – Ólaskert: gazdasági helyett lakófunkció Gazdasági funkció kiszorul a határba: tanyák Az egykori kétbeltelkes állapotnak már alig van nyoma az alaprajzban – Az egykori mag és a kertség-öv beépítettségének mértékében és teleknagyságában csak kevés különbség mutatkozik – Kifelé tölcsérszerűen táguló, sugaras főutcák megmaradtak 32

Hajdúböszörmény térképe 1926 ból 33

Hajdúböszörmény térképe 1926 ból 33

„Sugaras halmazfalu” n n Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak

„Sugaras halmazfalu” n n Prinz Gyula a kétbeltelkes halmazfalut markáns alaprajza alapján sugaras halmazfalunak nevezte el. Szabálytalan halmazos-sugaras utcahálózat – „Csordahajtó utak”: központból a falu széle felé tölcsérszerűen kiszélesedő sugárutak – Körutak: szabálytalan futásúak belső és külső övezet határán találhatóak (török időkben védelmi céllal összefűzött karókból emelt sánc: hajdúpalánk) – Zsákutcák: külső ólaskert-övezetben, utaktól távol eső telkekre történő bejutás biztosítása. n n Egyenletes térszínen szabályosabban sugaras Hajdúböszörmény, Hajdúnánás Domborzat, vízrajz deformálhatja: Tiszafüred 34

Szabályos alaprajzú falvak n n n Fiatalabbak Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Típusok

Szabályos alaprajzú falvak n n n Fiatalabbak Közlekedési helyzet is több-kevesebb szerepet játszott Típusok – Szalagtelkes falvak (legrégebbi) – Sakktáblás falu 35

Szalagtelkes falvak n Telkek – – n Keskenyek Viszonylag hosszúak, szalag alakúak Szabályosan egymás

Szalagtelkes falvak n Telkek – – n Keskenyek Viszonylag hosszúak, szalag alakúak Szabályosan egymás mellett Egy vagy több sorban Nem spontán nemzetségi alapon, hanem tudatos telepítéssel – Földesúr jobbágyokat n Altípusai – Orsós utcájú falu – Útifalu – sorfalu 36

Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza n n n X–XIV. sz. : É-No. Felvidék (Kassa,

Orsós utcájú falu (Angendorf) alaprajza n n n X–XIV. sz. : É-No. Felvidék (Kassa, Eperjes) Orsószerűen kitáguló útvonal mentén telkek útvonalra merőlegesek Orsó (Anger): állatok éjszakai szállása (később templom, piac is) 37 Eperjes

Útifalu (Strassendorf) v. „utcás falu” n n n Országút mentén Telepítés révén Késő középkor:

Útifalu (Strassendorf) v. „utcás falu” n n n Országút mentén Telepítés révén Késő középkor: megnőtt a távolsági szállítás szerepe – Bekapcsolódás a külvilággal folytatott forgalomba n n n Előfordulás: K-és Köz-Eu. Német telepesek (Cseho. , Lo. , Mo. ) Védelem: – házak utcára merőlegesen, lőrésszerű ablakokkal – Telkek végén: várfalszerű gazdasági épületek (csűr) Egyutcás vagy többutcás Egyutcás ( – – – Ősibb Nincsenek mellékutcák Később többutcássá 38 válhat

Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza – B. -A. -Z. ) Szalagtelkes

Többutcás szalagtelkes útifalu Mo. leggyakoribb falutípusa (pl Mikóháza – B. -A. -Z. ) Szalagtelkes útifalvak gyakran elsikátorosodtak 39

Sorfalu n n Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Erdőtelkes falu

Sorfalu n n Nem elsősorban utak mentén, hanem valamilyen természetföldrajzi tájelemet követnek Erdőtelkes falu (Mogyoróska- B. -A. -Z. ) – erdős vidéken, erdőirtás helyén – széles viszonylag rövid telkekkel – pl. Érchegység, Fekete-erdő, Kárpátok, Alpok n Láptelkes falu – lápos, lecsapolt vidéken, – keskeny hosszúkás telkekkel – Gyakran féloldalasak, csak egyetlen házsorból állnak az út, vagy gát egyik oldalán. 40 – pl. Hollandia, Pó-síkság, Anglia mocsaras részei

Sakktábla alaprajzú falu Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek telektömbök négyzet

Sakktábla alaprajzú falu Mérnöki módon tervezték Utcák futása párhuzamos és derékszögben kereszteződnek telektömbök négyzet v. téglalapúak. Nagyhegyes Európában: népesség újratelepítésekkor Dél-Alföld Csongrád és Békés m. pl: Ambrózfalva Gyarmatokon: É-Am. (mormon falvak), Ausztrália, É-Afr. 41

Vegyes alaprajzú falu 42

Vegyes alaprajzú falu 42

Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza n n n Rundling (Runddorf) Átmenet szabályos és szabálytalan között

Nagyméretű körfalu (Rundling) alaprajza n n n Rundling (Runddorf) Átmenet szabályos és szabálytalan között Házak egy kör alakú térséget vesznek körül – – n n n 1– 2 kijárat 5– 20 lakóház Előfordulás – – n Legelő Állatok éjszakai védelme Állattartás Védelem (germán-szláv etnikai határon) Elba-Saale, Elba-Odera között Nyíregyháza környéke Veszély elmúltával halmazfaluvá válhat – – Központi tér beépül Falu szélén már szabálytalan terjeszkedés 43

Nyírségi tanyabokor légifelvételen Szlovákok által épített- nagyon hasonló a körfaluhoz 44

Nyírségi tanyabokor légifelvételen Szlovákok által épített- nagyon hasonló a körfaluhoz 44

Az Encsi kistérség településeinek népességszám szerinti megoszlása n Jellemzően aprófalvas településhálózat – Hernád-völgy: nagyobb

Az Encsi kistérség településeinek népességszám szerinti megoszlása n Jellemzően aprófalvas településhálózat – Hernád-völgy: nagyobb települések – Kelet-Cserehát: kisebb települések n n n Kisváros: Encs (6400) Óriásfalu: 5– 10 ezer fő: nincs Nagyfalu: 2– 5 ezer fő: Forró (2500) Kisfalu: 500– 2000 fő: 9 falu, pl. Méra (1800), Novajidrány (1400), Ináncs (1300), Krasznokvajda (503) Aprófalu: 200– 500 fő: 13 falu, pl. Hernádszentandrás (475), Pusztaradvány (232) Törpefalu: 200 fő alatt: 12 falu, pl. Büttös (188), 45 Gagyapáti (24)

Encsi kistérség vidékiségének jellemzői n n Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 73%

Encsi kistérség vidékiségének jellemzői n n Falusi lakosság magas aránya (Encs az egyetlenváros): 73% vidék Települések kis átlagnépessége: 660 fő (kisfalu kategóriája) vidék – n Alacsony népsűrűség: 53 fő/km 2 (csak Encs nagyobb 150 km 2 -nél: 248 fő/km 2) – n n 36 -ból 30 település 1000 fő alatti (ebből 25 település 500 fő alatti) Lakosság 73 %-a ritkán lakott településeknél vidéki (túlnyomó részben rurális az OECD meghatározása szerint) Jellemző az agrárfoglalkoztatás Alacsony beépítettség 46

Beluszky-féle tipológia: Encsi kistérség n Kelet-Cserehát – Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket

Beluszky-féle tipológia: Encsi kistérség n Kelet-Cserehát – Gyorsan fogyó népességű, alapfokon ellátatlan, kedvezőtlen életkörülményeket nyújtó kis- és aprófalvak n Hernád-völgye – Hagyományos falusi funkciójú, agrár (járulékosan ipari vagy tercier) foglalkoztatási szerkezetű, közepes méretű falvak 47