Nagyvrosvidk egyenltlensg KeletKzpEurpban dr Jeney Lszl egyetemi docens

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek meghatározása n n n Terület: Visegrádi Országok Nagyvárosok: 500 ezer fő felettiek + Pozsony Nagyvárosok mint a közép-kelet-európai térszerkezet kiemelkedő elemei népessé g 2004 (mió fő) GDP 2004 (mió €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDPnövekedés 1995– 2004 (%) összesen 64 407 6377 206 nagyváros V 4 ok 8 106 13368 237 12% 26% 210% +31%pont 20% 29% 141% +8%-pont nagyváros ok relatív EU helyzete

A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995– 2004 Kettősség időbeli változása, 1995– 2004 Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítások Kettősség földrajzi eltérései, 2004 Forrás: adatforrás: EUROSTAT, alaptérkép: WORLD GAZETTEER

A gazdasági fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése, 2004 Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepének mérése a területi különbségekben n Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS 3 -asszinten (H, Hoover-index): – n: régiók száma NUTS 3 -as szinten – xi: „i” régió GDP-aránya – fi: „i” régió népességaránya n A különbségek vizsgálata a nagyváros–vidék egyenlőtlenség esetében (Hur: Hoover-index azonos képlettel) – n = 2 (a nagyvárosi, illetve a vidéki NUTS 3 -as egysége összevonása) n Tényező szerepe a NUTS 3 -as egyenlőtlenségekben (Rur) Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítások

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a Visegrádiországok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítások

A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004. Visegrádi Országok Európai Unió Forrás: EUROSTAT adatai alapján saját számítások

A bruttó hozzáadott érték változása ágazatonként, V 4, 1995– 2004. ágazatok megoszlása ágazatok növekedése Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Nagyvárosok 1995 0% 27% 73% Nagyvárosok 2004 0% 21% 79% Vidék 1995 9% 38% 53% Vidék 2004 6% 31% 64% Nagyvárosok 1995– 2004 1. 3 1. 8 2. 6 Vidék 1995– 2004 1. 3 1. 9 2. 1

Magyarország: az ipar földrajzi és ágazati átrendeződése a rendszerváltoztatás után, 1992– 1998 n – A fővárosi ipari foglalkoztatottak száma 57%ára esett vissza (289 e 165 e fő) Budapest súlyának visszaszorulása a magyar iparon belül Export – Ipari foglalkoztatás: 29 22% – Ipari értékesítés: 36 24% – Ipari exportértékesítés: 38 17% (Fejér megye: 7 22%) Iparágak aránya, % Értékesítés n Ágazatilag Foglalkozt. Földrajzilag Budapest dezindusztralizációja 1992 1998 Gépipar 21 25 Textília, ruházat és bőrtermék 15 17 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék 18 16 Gépipar 13 36 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék 23 17 Vegyipar 19 15 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 20 12 Gépipar 27 61 Vegyipar 25 12 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék 18 8

Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992– 1998. , Herfindahl– Hirschman-index alapján 1992 Ipari foglalkoztatás Ipari értékesítés Ipari export 1998

Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői 1. Pozitív externáliák – Agglomerációs előnyök – Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható 2. 3. 4. n „Sikeres város” versenyképességének alapja: a város lakóinak szellemi tőkéje (sikeresség 10 tényezője, Enyedi Gy. , 1998) Európai kohéziós politika Jobb ágazati struktúra a vidékhez képest (tercializáció) De: negatív agglomerációs externáliák, a nagyvárosok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab: – Erőforrások (kapacitások) szűkössége – Emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb. ) – Zsúfoltságból eredő nehézségek stb.

Ágazati átrendeződés hatása a területi egyenlőtlenségekre 1. Visegrádi Országokat növekvő nagyváros–vidék kettősség jellemzi – Elsősorban a fővárosok „ugranak ki” – Visegrádi Országok nagyvárosainak sikere nem független az ágazati átrendeződésüktől: a növekvő nagyváros–vidék kettősség elsősorban szolgáltatás-alapú 2. A vidéken belüli fejlettségi különbségek hátterében pedig az ipari megújulás húzódik meg – Ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar (gépipar) – A vidéki ipar gyorsabban nőtt, mint a nagyvárosok esetében – A vidéki gazdaságon belül az ipar növelni tudta részesedését