Egyeslt Kirlysg nyugateurpai fnyes elklnls dr Jeney Lszl

Egyesült Királyság: nyugat-európai „fényes elkülönülés” dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Az Egyesült Királyság fekvése, főbb társadalomföldrajzi jellemzői 2

Területi gyarapodás, névváltozatok n Angol fennhatóság kierjesztése – XIII. sz. : Wales (bekebelezés: 1536) – 1707: Skócia – 1801: Írország n Névváltozatok – Anglia: Fő- (vagy Angol-) sziget középső és D-i része – Nagy-Britannia: Anglia + Wales + Skócia – Egyesült Királyság (NBr és Észak-Írország Egyesült Királyság)

Földrajzi fekvés előnye korszakonként eltérő n Ókor, középkor nagy része: elmaradott peremvidék – London római alapítású – Római kolóniák, castrum elv coln, caster, chester végződésú településnevek – VIII–IX. sz. : első feudális városi kezdemények kereskedelmi funkcióval: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) n n Késő középkor: flandriai és hanza kereskedelem kedvezőbb (pl. York) Nagy földrajzi felfedezések Eu gazd -i súlypontja: Atlanti part

Egyesült Királyság: nyugat-európai „splendid isolation” n Világtengerre nyitott szigetország – – – – Elkülönülés a „Kontinenstől” „Splendid isolation” (=„fényes elkülönülés”): hadászati védettség „Balance of power”: német és francia hatalmi egyensúlypolitika Tengerparti fekvés (max 120 km a tengerpart) Fjordok, tölcsértorkolatok Hatalmas gyarmatbirodalom Hosszú hegemónia a tengeri kereskedelemben

Népességszám növekedése lelassult n n n 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Ma 60 mió fő Alacsony term. szap. – Szül ráta 11, 7‰ – Halálozási ráta 10, 3‰ n Jelentős kivándorlás (350 ezer fő/év) – XIX. sz. közepe, XX. sz. eleje: üldözöttek, szegények – 1970 -es évektől: kvalifikált munkaerő („brain drain”)

Népesség földrajzi megoszlása és összetétele n Országrészek – Anglia 84, 7%, Skócia 8, 5%, Wales 5%, ÉÍro 2, 8% n Nemzetiségek – Angolok 80%, skótok 10%, írek 4%, walesi-ek 2%, külföldiek 4% (de ≈ 100% angolul beszél) n 2, 5 mó külföldi – 80% Angliába (ebből 40% Londonba) – Hagyományosan főleg Brit Nemzetközösségből (India, Pakisztán, Antillák), ma már inkább Kelet-Közép. Európából (nem korlátozták a személyek áramlását a keleti bővítés után)

Korai foglalkoztatáscsere n XVIII. sz. : Anglia: ipari forradalom bölcsője – Agglomerálódás diffúziója Eu-ban: ÉNy DK – XIX. sz. eleje: mg-i < ipari keresők aránya – XIX. sz. közepe: mg. 20% alatt, XX. sz. közepe: ipar 30 % n n Ma: 1, 4% mg, 19, 8% ipar, 78, 8% szolg. Keresőképesek 4, 7%-a munkanélküli (1980 -as évek: 3 X)

Nagy-Britannia vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében n Élen jár a városodottságban 1840 1929 – Első ország, ahol városlakók aránya >50% – Eleinte faluból, közeli nagyvárosba, Londonba – XX. sz. eleje: városok és iparvidékek között n London – – 1700 -as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) 1800 -as évek: 2 mió felett 1850– 1920: világ legnépesebb városa Világ első 8 mió feletti megapolisza Nagy-London területének beépítése ma

Az agglomerálódás árnyai n Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés nem kívánt negatív mellékhatások – – – Nyomornegyedek (slum-ok) Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832 -ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat – Bűnözés – XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra 1. 2. Élen jár az új városrendezési és -építészeti törvényekben, szabályokban Modern kor városépítészetének reakciója – Modern stílus: sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület 3. Új városok létrehozása – Városfejlesztés által „tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére (pl. London körül Hatfield, Milton Keynes) – Robert Owen – New Lanark – Ebenezer Howard (1848– 1928) – kertváros mozgalom, 1885. : Garden Cities and Town Planning Association, 1898. : „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája

Korai természetes szuburbanizáció n n Már az 1940 -es évektől megindul a népesség kiköltözése a nagyvárosokból 1950 -es évek szinte a Brit-szigeteken nem nő a nagyvárosok népessége Európában Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A reurbanizáció szülőhazája n 1980 -as évek, Margaret Thatcher: neoliberális állam nagyvárosi közszféra felismeri, hogy nem számíthat az államra saját forrásokat kell föllelni, amelyek vidéken hiányoznak 1. Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek 2. Humántőke lehetőségei n Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) – Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) – XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése – Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése n Public–private partnership (3 P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség) – Speciális városfelújító társaságok megjelenése (Urban Development Corporations)

1980 -as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek Emblematikus város: London (Dokk-negyed: Canary Wharf) Később más városok is (pl. Birmingham)

Központi városok újranépesedésének emberi oldala n 1980 -as évek közepétől: „Vissza a városba” folyamat zajlik – Nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll – A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be n n „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” – Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg – Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) n Egyre hangsúlyosabb a vendégmunkások beáramlása is – Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben

Az Egyesült Királyság gazdasága a „világ műhelyétől” napjaink regionális folyamataiig 16

Viktoriánus korszak: „világ műhelyének” fénykora n Kapitalizmus szülőhazája – XVI. sz. vége: bekerítés eredeti tőkefelhalmozás – Később tengerek feletti uralom megszerzése: Pax Britannica legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km 2, 450 mió fő)

XX. század elejétől „világ műhelyének” hanyatlása n „Elkényelmesedik” – – n 1880: USA, No. is megelőzte ipari fejlődésben I. vh. , világválság (1929– 1933), külkereskedelmi deficit Csökkenő versenyképesség még inkább szükséges a gyarmatbirodalom Londoni City helyett New York-i Wall Street II. vh. után: „Eu. beteg embere” – – – Államosítás rossz ágazati struktúra marad, csökkenő versenyképesség Világpolitikai súly csökken – gyarmatok elvesztése Fegyverkezés + tőkekivitel nem a hazai gazdaság fejlődik OECD sereghajtója Tovább romló külkereskedelmi deficit

Javuló helyzet az 1970 -es évektől 1. 2. 3. 1973: EGK-tagság Északi-tengeri szénhidrogének kitermelése 1980 -as évek, Thatcher-korszak – Privatizáció, vállalkozásösztönzés – Nem versenyképes ágazatokat nem támogatták: szénbányászat, hajógyártás, kohászat, textil- és élelmiszeripar – Fejlett technológia-intenzív ágazatok támogatása: elektronika, IT, high-tech gépipar, vegyipar n Következmények 1. GDP/fő: EU átlag felett 2. Javuló gazdaságszerkezet (Mg 1%, ipar 26%, tercier szektor 73%: fejlett pénzügyi szektor, turizmus) 3. Sok tőkeberuházások külföldre, de ennél több külföldről (USA, Japán: hídfőállás EU felé)

Koncentrált, iparosodó mezőgazdaság n n XIX. sz. : Ipar: világpiaci orientációjú mg: vámvédelemben érdekelt Szabadkeresk. + szállítás forradalma: olcsó tengerentúli gabonabehozatal – Több 100 ezer farmer tönkrement kivándorlás – Erősödő földkoncentráció (átlag 150 ha, Eu: < 20 ha alattiak aránya min, 150 ha felettiek aránya max) – Erősödő állattenyésztés („Horn against Corn”) n EU: magasabb árak kifizetődő termelés, szinte teljesen önellátó (80%)

Mezőgazdaság területi megoszlása n „Zöld Anglia”: rétek, legelők állattenyésztés (mg. érték 2/3 -a) – – – n Szarvasmarha (vezető): húsmarha (D-Anglia), tejelő sajt Sertés: tejipari melléktermékek + import kukorica Juh (ER 1, VR 7): Pennine, Wales, Skócia gyapjúipar Húsipar állattenyésztő körzetek nagyvárosaiban Halászat: feldolgozás kikötőkben, úszó kombinátokon „Sárga Anglia”: melegebb, szárazabb szántóföldi termelés – – – Búza (ter 33%-án): 1980 exp is Árpa (ter 20%-án, VR 10) takarmány + szeszipar (sör, whisky) Komló söripar Zab: Skócia Burgonya, cukorrépa (Londoni aggl. ) Zöldség, gyümölcs: 10%: Londonii aggl. , „Angol Riviéra”, Kent, Scilly-szk. – virág)

Négy fűtőanyagra épülő energiagazdaság n n Régi energiaforrás: fa Kőszén (14%, villamosen. 2/3 -a) – XVIII. sz. vége: kőszén egyeduralkodó, de kitermelés drágulása + import kőolaj behozatalra is szorul n Kőolaj (45%, villamosen. 10%-a) – Export 7%-a (ER 3 Oroszo. és Norv. után), kiváló minőségű (40% benzin, 25% fűtőolaj) importál is Közel-Keletről (15% benzin, 52% fűtőolaj) – Shell, BP n Földgáz (28%) – Hazai (ER 2 Ororszo. ) n n n Atomenergia (13%, villamosen. 23%-a) Vízenergia (villamosen. 1%-a): Skócia Energiaexport (ER 3, Oroszo. és Norv. után)

A régi vaskohászat válságban van n n 100 éve világ acéltermelésének fele, csúcs 1970 Vas és acélkohászat területi megoszlása – Import vasérc (és részben koksz) : D-Wales, ÉK-Anglia, Clyde-völgy – Hazai vasércbázis: Nottinghamshire, Lincolnshire – Hulladékvas, más körzet nyersvas: Yorkshire, Ny-Midlands n Színesfémkohászat import ércekre (régen hazaiakra) – – – – Ólomkoh (VR 5): Glasgow, Manchester, Avonmouth Ónkoh: Liverpool Cinkkoh: Avonmouth Rézfinomítás: Birmingham („bronzváros”) Rézkoh: St. Helens, Swansea Timföldgyártás: guyanai és jamaicai bauxitra (Antrim-plató) Alumíniumkoh: skóciai víz- és D-walesi hőenergiára

Gépgyártás n n n Gépgyártás (ipari fogl, érték 40%-a) Specializáció, kiváló minőség (tömegáru-termelés helyett) Hazai alapanyag, fizetőképes belső piac, szakképzett munkaerő, exportlehetőségek (exp 40%-a) – Autógy: külföldi tulajdonban (amerikai, japán, német), ipari koncentráció: Londoni aggl. , Midlands (fele export, de import is) – Repülőgépgy: VR 3 (USA, Oroszo. után): autógyáraknál + DK-Anglia (fele– 2/3 -a export) – Mozdony- és vagongy: acélgyáraknál + vasúti csomópontokban – Szerszámgépgyártás: nagyvárosokban – Elektronika, K+F: London–Bristol „ipari folyosó” + autógyáraknál + Leeds, Manchester, skót ipari tengely, Cambridge n Hajógyártás válságban

Vegyipar és műanyagipar n Két és fél évszázados vegyipar alapja – – n Hazai szén, só, tengerentúli nyersanyagok Textilipar, gépipar vegyszer- és hajtóanyag-szükséglete Növekedése 2 X gyorsabb az ipari átlagnál Petrolkémia, szervetlen vegyipar, szénvegyészet Területi megoszlás – Merseyside: helyi mészkő, só, hazai kőolaj, importált nyersanyagok – É-Anglia: helyi só, gipsz, hazai és import kőolaj – D-Wales: kőolaj petrolkémia, műanyagipar n n n Gumiipar: malajziai nyersgumi autógyáraknál Műgumiipar: Swansea, D-Anglia, É-Íro. Gyógyszeripar: London, Notthingam

Válságban az ipari forradalom úttörője: a textilipar n Textilipar vezető ága a pamutipar – Korábban hegemónia – Lancashire-i komplexum, irányító és keresk. kp: Manchester – Hazai gyapot és/vagy olcsó munkaerő: USA, Kína, India, Brazília versenye n Minőségi gyapjúipar – West Riding: Föld legrégibb gyapjúvidéke – Minőségi kisebb a verseny n n Lenipar: Belfast Jutaszövés: Dundee Selyemszövés: London Textilipari alapanyagok 2/3 -a műszál: vegyipari központokban

Regionális politika irányváltásai n n n Ipari kapitalizmus nagyfokú egyenlőtlenségek Ősforrása a regionális politika állami szabályozásának Korai iparosítás GDP/fő, 2004 – Túlzott városi koncentrációk (infrastrukturális és környezeti leromlás) – Szerkezetátalakítással küszködő iparvidékek n n London-központú észak–déli megosztottság II. vh. után: brit regionális politika aktív korszaka – Munkáspárt: regionális politika és tervezés alapjai, intézmény- és eszközrendszere – Fő cél: népességcsökkenés mérséklése n 1980 -as évek: csökkenő állami redisztribúció – Konzervatív kormányok: tercierizáció, DK-Anglia túlsúlya – ERDF: kiemelt összegei ellensúlyozták GDP növekedés, 1995– 2004

Az Egyesült Királyság nemzeti Európa-politikája n Atlanti szövetség (USA-hoz, NATO-hoz fűződő szorosabb viszony) – Erőteljesebb szerepvállalás a Közel-Keleten n Brit EU-politika elemei – – Winston Churchill óta: kormányköziség a nemzetek felettiség helyett Pénzügyi önállóság (kimarad az eurozónából) Nem része a Schengeni-övezetnek Margaret Thatcher: „I want my money back!”: ugyannyi pénzt kér vissza, mint amennyit befizet – Vidéki gazdálkodók: kisebb társadalmi súly KAP-kiadások csökkentése n Euroszkepticizmus – Legalacsonyabb részvételi arány az EP-választásokon – 2017: Brexit