A modern vrosfejlds ksbbi szakaszai dr Jeney Lszl

A modern városfejlődés későbbi szakaszai dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2. Szuburbanizáció n Angolszászok: exurbanizáció Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése n Agglomeráció n Fázisai n n – Spontán módon – Közvetlen elővárosi zónába – Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik – Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik – Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket ingázás – Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik) 2

Lakosság spontán szuburbanizációja n – – – n n n – – Mozgatórugói Elégtelen lakáskínálat a városban Elégtelen lakókörnyezet a városban Közlekedési infrastruktúra fejlődése lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920 -as évektől az 1970 -es évekig Kelet-Közép-Európa csak 1970 -es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 3

Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is n n Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai 1. 2. – n Kiköltözés Zöldmezős beruházás Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja – Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) – Logisztika – Szabadidős tevékenységek (Disneyland) – Irodai funkció 4

3. Dezurbanizáció n Fejlett országok, 1970 -es évek: világgazdasági paradigmaváltás – Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára n Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra – Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is – Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése n Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció – (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) n n Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970 es évek elejétől) 5

A dezurbanizáció okai n n – n n n – – – Nyugat-Európa 1970 -es vége, Kelet-Közép-Európa 1990 -es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, Internet): a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése 6

A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus 1. – – 2. n – Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb. ) használó ember Nem szükséges napi szinten ingázni a városba Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak A városi technikától a természetbe „menekülő” ember Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos 7

4. Reurbanizáció n n n Többen vitatják, hogy létezik Relatív koncentráció „Vissza a városba” folyamat zajlik – 1980 -as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll n n A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban – 1975– 1981: még csak 22%-nál – 1980– 1991: már 47%-nál 8

Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika n Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak 1. Humántőke lehetőségei 2. Történelmi múlt vonzereje, föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek n n Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”) 9

Városfelújítás n n Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Public-private-partnership (3 P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) – – n A terület megtisztítása A közművek kiépítése A közlekedési hálózat kiépítése A telkek értékesítése, befektetők felhajtása 1980 -as évek eleje, Eu: 1. nagy városrehabilitációs projektek – – Emblematikus város London (Dokk-negyed: Canary Wharf) Később: Birmingham, Berlin, Hamburg, Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem), Budapest (Középső 10 Ferencváros – Corvin negyed) is

Városok növekedésének emberi oldala n Központi városok újranépesedése – – – n Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) Vendégmunkások beáramlása – Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 11

5. Poszt-szuburbanizáció n n Többen vitatják, hogy létezik Egyszerű alvóvárosok helyett központi szerepköröket töltenek be – Pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók n Városrégió alközpontjaivá válnak – Pl. Gödöllő a 2011 -es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona 12

Cedric Price várostipológiai modellcsoportja 1. Középkor: lágytojás modell – Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) 2. Ipari forradalom: tükörtojás modell – Város szétterült – Funkciók körkörösen vagy szektoriálisan, esetleg többmagvúan fogták körül a középkori városcentrumot 3. Posztmodern: rántotta modell – Agglomerációs alközpontok 13

Agglomeráció szerkezete n Agglomeráció elnevezései – Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) n Részei: – Város közigazgatási értelemben (városmag, központi város, nem azonos a belvárossal) – Elővárosi övezet (szuburbia): jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) n Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé – A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest – Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 45 helyett 78 településre terjedt ki 14

Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet 15

Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Városfejlődési szakasz Népességszám változása Város Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés Csökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés Növekedés Csökkenés 3. Dezurbanizáció Csökkenés Növekedés, csökkenés Növekedés 4. Reurbanizáció Növekedés Csökkenés 16 Csökkenés

Városfejlődés fogalmának változó értelmezése n XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés n Fejlett világ, XX. sz. : városfejlődés ≠ városnövekedés – Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel – Prosperáló városok nagyobbra nőhettek – Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) – Nagyvárosok elágazó népesedési pályái egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett – Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg – A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása – Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakaszok – Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ –gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a 17 mozgatórúgója)

Városnövekedési szakaszok tanulságai n Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg n Vezető, mértékadó kontinens n Folyamat dinamikája: n n – Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás – Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában – Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában – – – Először agglomerálódás Utána szuburbanizáció Utnána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó 18 (eredő vektor) – (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak)

Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében

Fogalmak, információs és módszertani kérdések n Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése – Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) – Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) napjainkig n Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: – – – Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 20

Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása 1. Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja – – 2. Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Jelenkori (2007 -es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer honlapja (megszűnt) 21

A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950 től évtizedenként n n n 1950 -es évek: gyorsabb növekedés 1970 -es, 1980 -as, 1990 -es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés 22 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1950– 1960 n n Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Britszigeteken Forrás: népszámlálások és 23 World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1960– 1970 n A fogyás kiterjed Nyugat-Közép -Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és 24 World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1970– 1980 n n A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek – Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és 25 World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1980– 1990 n Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv -ben – – Tőkés Eu: csökkenés (kiv. ÉEu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és 26 World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1990– 2000 n Alapvetően megfordul a kép – – Kelet-Közép. Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és 27 World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

2000– 2007 n n Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép. Európa: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és 28 World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A nagyvárosok 1950 -2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei klaszter elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 2 Dublin, Valencia 4 3 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 13 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino 29 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása 30 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A klasztereik földrajzi elhelyezkedése 31 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások