A GIS alapfogalmai kialakulsa trtnete dr Jeney Lszl

  • Slides: 17
Download presentation
A GIS alapfogalmai, kialakulása, története dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Térinformatika

A GIS alapfogalmai, kialakulása, története dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Térinformatika a vidékfejlesztésben Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Pár szóban a térinformatikáról… 2

Pár szóban a térinformatikáról… 2

Geographic Information System – GIS n Többféle elnevezés: Térinformatika = GIS = FIR –

Geographic Information System – GIS n Többféle elnevezés: Térinformatika = GIS = FIR – Térinformatikai rendszer – Geoinformációs rendszer – Földrajzi információs rendszer (FIR = GIS) n Angolul sem egységes: – – Geographic Information System Geographical Information System Geospatial Information System Geographic Information Science (? ) 3

Alapvetés n „A térinformatikába vetett bizalmunk azon a hiten alapszik, hogy a földrajz fontos.

Alapvetés n „A térinformatikába vetett bizalmunk azon a hiten alapszik, hogy a földrajz fontos. ” n Jack Dagermond az ESRI alapítója és elnöke (2000) Mi az a térinformatika: n GIS: n Vizuális megjelenítés vs. adatháttér – Alkalmazott tudomány – Helyhez kötött jelenségekkel és a közöttük lévő elsősorban térbeli kapcsolatokkal foglalkozik – Hardver, szoftver, adat, és felhasználói környezet együttese – Célja a térbeli és leíró jelenségek hatékonyabb tárolása, kezelése, elemzése, megjelenítése és a döntéshozatal 4

Térinformatikai rendszerek alapvető elemei n n Hardver: munkaállomások, digitalizálók, stb. Szoftver: elemzések, visszakeresések stb.

Térinformatikai rendszerek alapvető elemei n n Hardver: munkaállomások, digitalizálók, stb. Szoftver: elemzések, visszakeresések stb. végrehajtására Adatbázis: helyzeti, időbeli, attribútum adatok (módszerek: statisztikák, térbeli elemzések, stb. ) Szakértő csapat (emberek és szervezetek): GIS szakértők, GIS 5 operátorok, számítógépes személyzet, stb.

Mi a térinformatika (GIS)? n n GIS egy összetett technikai rendszer Alapja: 1. 2.

Mi a térinformatika (GIS)? n n GIS egy összetett technikai rendszer Alapja: 1. 2. n Földrajzi lokalizációt meghatározó térbeli adatok (pl: egy iskola helye) – elsődleges földrajzi adat Az elsődleges adathoz társuló egyéb jellemzőkre vonatkozó információk (pl: iskola neve, ott tanulók száma, az iskola szintje stb. ) – másodlagos attribútum adat Elsődleges, földrajzi adatok attribútum adatok másodlagos, 6

Adatbank versus információs rendszer n Adatbankok: – Nagymennyiségű információ tárolása – Adatok integrált összessége,

Adatbank versus információs rendszer n Adatbankok: – Nagymennyiségű információ tárolása – Adatok integrált összessége, amelyeket különböző kritériumok alapján rendezünk és elektronikus adattárolókban tárolunk n Információs rendszer: – Puszta adatgyűjtésen túl adatok különböző szempontok szerinti értékelése is megtörténik – Adatok csoportosítása valamilyen kérdésfeltevésen alapul – Információs rendszerkezetét a speciális feladat határozza meg 7

GIS öt legalapvetőbb kérdése 1. 2. 3. 4. 5. Mi van egy adott helyen?

GIS öt legalapvetőbb kérdése 1. 2. 3. 4. 5. Mi van egy adott helyen? (Körülményekre vonatkozó) Hol van egy bizonyos dolog? (Helyre vonatkozó) Mi és hol változott? (Trendre vonatkozó) Melyik az optimális? (pl: legrövidebb út) Mi történik akkor, ha. . . ? (Modellezéssel kapcsolatos) 8

A térinformatika története 9

A térinformatika története 9

Előzmények: emberi tényezők térbeli gondolkodás kialakulása n n 1812. E. Gerry, Massachusets „gerrymandering” 1853.

Előzmények: emberi tényezők térbeli gondolkodás kialakulása n n 1812. E. Gerry, Massachusets „gerrymandering” 1853. John Snow, London, kolerajárvány – Pontok=egyéni fertőzések – A pontok tanulmányozása révén rájött, hogy a kolera gócpontjában egy vízszivattyú fertőződése okozta a problémát – Snow újítása: a már korábban is meglévő térképészeti és tematikai elemeken alapulva nemcsak megjelenítette a jelenséget, de értékelte és elemezte is azokat

Előzmények: technikai feltételek számítógéptudomány fejlődése n n n Kr. e. 7200. Huang Ti első

Előzmények: technikai feltételek számítógéptudomány fejlődése n n n Kr. e. 7200. Huang Ti első számológép 1833. Charles Babbage, programvezérlésű számológép 1944. Neumann János, Eniac 1981. IBM PC 1983. Apple „Lisa”

A GIS történeti szakaszai I. III. IV. Technikai problémák (1960 -as évek) Integrációs időszak

A GIS történeti szakaszai I. III. IV. Technikai problémák (1960 -as évek) Integrációs időszak (1970 -es évek) „Standardizálás” időszaka (1980 -as évek) Jelen és jövő (1990 -es évektől)

I. GIS az 1960 -as években n n 1960 -as évek: főleg „nem-térbeli” (pl.

I. GIS az 1960 -as években n n 1960 -as évek: főleg „nem-térbeli” (pl. könyvelési) adatok számítógépes kezelése (gépi adatbázisok) Technikai problémák: – – n Digitalizálás Adattárolás Sz. gépek kis sebessége (IBM 360/65) Grafikus adatok kezelése Alkalmazások: – – – Kormányzati, katonai alkalmazások Terület- és földhasznosítás Földtulajdon nyilvántartás Számítógéppel segített térképkészítés SYMAP (első szoftver)

Első GIS a vidékfejlesztés keretén belül n 1962: A GIS atyja: Dr. Roger F.

Első GIS a vidékfejlesztés keretén belül n 1962: A GIS atyja: Dr. Roger F. Tomlinson (szül: 1933; angol geográfus) – Első működő GIS kifejlesztése – Ottavában, Ontárióban használták, a kanadai ‘the federal Department of Forestry and Rural Development’ keretén belül – CGIS néven futott n A program a Canada Land Inventory (‘Kanadai Föld Leltár’) számára raktározta, gyűjtötte és értékelte az adatokat – Cél: vidéki Kanada termőföldjeinek, mezőgazdaságának, élővilágának (vízi madárvilág), pihenési, erdészeti lehetőségeinek és földhasználatának feltérképezése 1: 50 000 méretarányban

II. GIS az 1970 -es években n 1970 -es évek: gépek teljesítménynövekedése térbeli (térképi)

II. GIS az 1970 -es években n 1970 -es évek: gépek teljesítménynövekedése térbeli (térképi) adatok számítógépes kezelése, mérnöki tervező (CAD) rendszerek és képfeldolgozó rendszerek elterjedése (légifényképek, műholdképek elemzése) – – – n A raszteres adatnyerés időszaka Olcsóbb hardver és szoftver (egyetemeken is elterjedtek) Nemzetközi tapasztalatcsere Szaktudományi alkalmazások (geológia, térképészet) Adatbankok létrejötte Alkalmazások: – Városi információs rendszerek – Népszámlálási GIS-ek – Környezet- és természetvédelem (döntéselőkészítés)

GIS az 1980 -as években n n 1980 -as évek: igény a grafikus és

GIS az 1980 -as években n n 1980 -as évek: igény a grafikus és nem grafikus adatokat integráltan kezelő információs rendszerek iránt térinformatika rohamos fejlődése Szabványosítás időszaka: – – n Sok szoftver, különböző szoftverfeltételek mellett Helyi és országos rendszerek Egyes tudományok művelői egy-egy objektumot másként jelöltek Koordináció a diszciplínák között Alkalmazások: – – Utcahálózat alapú Természeti erőforrás alapú Földrészlet alapú Közműnyilvántartás

Közelmúlt, jelen és jövő n 1990 -es évek: a térinformatikai rendszerek személyi számítógépen is

Közelmúlt, jelen és jövő n 1990 -es évek: a térinformatikai rendszerek személyi számítógépen is elérhetőek a felhasználók köre nagyságrendekkel növekszik – a rajzasztalok szerepét a CAD és GIS rendszerek veszik át – – – n Fő cél: rendszerek kidolgozása (monitoring, döntéshozatal) A szoftver és hardver árak csökkenése, teljesítményük növ. Hardver: szoftver: adat = 1: 100 aránya Szg. hálózatok segítségével gyorsabb adatforgalom Nagyobb integrációs lehetőség, globalizálódás Problémák: – Digitalizálandó adatok tömege – Adatszelekció (bemeneti lehetőségek növekedése) – Adatbázisok mérete, statikussága, dinamizmusa