A Chicagoi Iskola vroskolgiai modelljei dr Jeney Lszl

  • Slides: 9
Download presentation
A Chicagoi Iskola városökológiai modelljei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu A világ

A Chicagoi Iskola városökológiai modelljei dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2019/2020, I. félév BCE Geo Intézet

Városökológiai modellek n n Előzmény: európai feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási,

Városökológiai modellek n n Előzmény: európai feudális városok szigorú belső térbeli rendje (etnikai, vallási, foglalkozási, vagyoni stb. ) Modern város kialakulásával ez megszűnik – Max Weber (1864 -1920): „a modern nagyváros az egyének laza homokkupaca” – É-Am: látszólagos káosz, de itt is nagyfokú szabályszerűség a városok belsejében n Városökológia (humán-, vagy szociálökológia): – Az amerikai városszociológián belül a XX. század elején létrejött irányzat – Szociológia + ökológia – Város: olyan társadalmi téregység, amelynek tagjai között szoros a kölcsönhatás, egyszersmind küzdelem figyelhető meg a társadalmi pozícióért és a lakóhelyért (Darwin!) – (Az egyén küzdelme a társadalmi pozícióért és az azzal járó lakóhelyért)

Biológián belül virágzó ökológia kutatási módszerei és fogalomtára n Az ökológiától átveszik annak módszertanát

Biológián belül virágzó ökológia kutatási módszerei és fogalomtára n Az ökológiától átveszik annak módszertanát és fogalomtárát – Módszer: felvételezés → megfigyelés → kiértékelés n Fogalmak: – – – Kongregáció: a népesség egy csoportjának térbeli (lakóhelyi) gyülekezése Invázió: egy adott társadalmi csoport benyomulása egy városrészbe Szegregáció: társadalmi csoportok térbeli elkülönülése a városi térben Szukcesszió: egy városnegyed folyamatos népességcseréje Filtráció: az egyén és társadalmi csoportok mozgása a lakáspiaci létrán Társadalmi niche: városrész, amelyre egy sajátos társadalmi csoport dominanciája a jellemző – Enklávé: városi társadalmi–kulturális zárványok

A Chicagói Iskola n n n 1892: világ első szociológiai tanszéke Chicago: etnikai tarkaság

A Chicagói Iskola n n n 1892: világ első szociológiai tanszéke Chicago: etnikai tarkaság szociálökológiai kutatások kiváló terepasztala Részletes adatok: 1920 -as népszámlálástól 70; 1930 -ban már 75 városrészre Vezető személyiségek: Burgess (1886– 1966), Park (1864– 1944) Városökológiai modellek sora Chicago népességszámának alakulása, 1831– 1930

A: Burgess és Park koncentrikus modellje (1925) n Előzmények – Engels, F. 1845: A

A: Burgess és Park koncentrikus modellje (1925) n Előzmények – Engels, F. 1845: A munkásosztály helyzete Angliában – Hurd, R. 1903: Principles of City Land Values n Burgess – Park 1925: Concentric zones of urban land use – Különböző időben érkezett bevándorlók erős nemzetiségi és társadalmi elkülönülése (szegregációja) – Városok belső koncentrikus övezetei

„L” tracks Burgess–Park-féle koncentrikus modell 1. CBD (Loop) n – Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus

„L” tracks Burgess–Park-féle koncentrikus modell 1. CBD (Loop) n – Magasvasutak hurokvágánya, felhőkarcolók, turizmus 2. Átmeneti övezet – Erős leromlás, XIX. közepe: belül ipari öv, kívül lakó 3. Ipari munkásság lakóöve – XIX. vége: kétlakásos bérház 4. Felsőbb osztályok lakóterülete – Családi és társas ház, középosztály 5. Ingázótelepülések – Elővárosok (szubu. ) 6. 7. Mezőgazdasági övezet: ellátóöv Metropolis hátországa: – Vonzáskörzet n Városrészeket a körutak határolják el egymástól Szukcesszió: minden városrész lakói kifelé törekednek

B: Hoyt szektorális modellje (1939) n Kérdés: hol élnek a magas státuszúak? – Burgess

B: Hoyt szektorális modellje (1939) n Kérdés: hol élnek a magas státuszúak? – Burgess modelljéből indult ki, de 64 amerikai városra, 3 időpontra n Eredmények – Koncentrikus körök mellett szektorok is – Szektorokat a kivezető sugárutak határolják el egymástól – A szektorok az idők folyamán a város pereme felé tolódtak el (szuburbanizáció) n Városrészek/szektorok: 1. 2. 3. 4. 5. City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede

C: Harris és Ullman többmagvú modellje (1945) n Városrészek 1. 2. 3. 4. 5.

C: Harris és Ullman többmagvú modellje (1945) n Városrészek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. n City Kereskedelem, könnyűipar Alsó-rétegek lakónegyede Közép-rétegek lakónegyede Felső-rétegek lakónegyede Nehézipar Külvárosi központok Elővárosok Központ mellett vannak külső központok, elővárosok is

A három klasszikus modell

A három klasszikus modell