Egyeslt Kirlysg nyugateurpai splendid isolation dr Jeney Lszl

Egyesült Királyság: nyugateurópai „splendid isolation” dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Az Egyesült Királyság fekvése, főbb társadalomföldrajzi jellemzői

Területi gyarapodás, névváltozatok n Angol fennhatóság kierjesztése – XIII. sz. : Wales (bekebelezés: 1536) – 1707: Skócia – 1801: Írország n Névváltozatok – Anglia: (Fő- (vagy Angol-) sziget középső és D-i része – Nagy-Britannia: Anglia + Wales + Skócia – Egyesült Királyság (NBr és ÉszakÍrország Egyesült Királyság)

Földrajzi fekvés előnye korszakonként eltérő n Ókor, középkor nagy része: elmaradott peremvidék – London római alapítású – Római kolóniák, castrum elv coln, caster, chester végződésú településnevek – VIII–IX. sz. : első feudális városi kezdemények kereskedelmi funkcióval: Wick – megerősített kereskedelmi telep (Ipswich, Norwich) n n Késő középkor: flandriai és Hanza kereskedelem kedvezőbb (pl. York) Nagy földrajzi felfedezések Eu gazd-i súlypontja: Atlanti part

Világtengerre nyitott szigetország n n n n Elkülönülés a „Kontinenstől” „Splendid isolation”: hadászati védettség „Balance of power”: német és francia hatalmi egyensúlypolitika Tengerparti fekvés (max 120 km a tengerpart) Fjordok, tölcsértorkolatok Hatalmas gyarmatbirodalom Hosszú hegemónia a tengeri kereskedelemben

Népesség földrajzi megoszlása és összetétele n Országrészek – Anglia 84, 7%, Skócia 8, 5%, Wales 5%, É-Íro 2, 8% n Nemzetiségek – Angolok 80%, 10% skót, 4% ír, 2% walesi, külföldiek 4% (de ≈ 100% angolul beszél) n 2, 5 mó külföldi – 80% Angliába (ebből 40% Londonba) – Hagyományosan főleg Brit Nemzetközösségből (India, Pakisztán, Antillák), ma már inkább K-Köz-Eu-ból (nem korlátozták a személyek áramlását a keleti bővítés után)

Népességszám növekedése lelassult n n n 1750: 6 millió; 1850: 18 millió Ma 60 mió fő Alacsony term. szap. – Szül ráta 11, 7‰ – Halálozási ráta 10, 3‰ n Jelentős kivándorlás (350 ezer fő/év) – XIX. sz. közepe, XX. sz. eleje: üldözöttek, szegények – 1970 -es évektől: kvalifikált munkaerő („brain drain”)

Korai foglalkoztatáscsere n XVIII. sz. : Anglia: ipari forradalom bölcsője – Agglomerálódás diffúziója Euban: ÉNy DK – XIX. sz. eleje: mg-i < ipari keresők aránya – XIX. sz. közepe: mg. 20% alatt, XX. sz. közepe: ipar 30 % n n Ma: 1, 4% mg, 19, 8% ipar, 78, 8% szolg. Keresőképesek 4, 7%-a munkanélküli (1980 -as évek: 3 X)

Nagy-Britannia vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében 1840 1929 Nagy-London területének beépítése ma n Legvárosodottabb ország n London – Első ország, ahol városlakók aránya >50% – Eleinte faluból, közeli nagyvárosba, Londonba – XX. sz. eleje: városok és iparvidékek között – 1700 -as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) – 1800 -as évek: 2 mió felett – 1850– 1920: világ legnépesebb városa – Világ első 8 mió feletti megapolisza 9

Korai foglalkoztatáscsere és városodás n 1980 -as évek eleje, Eu: 1. nagy városrehabilitációs projektek – Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra saját forrásokat kell föllelni – Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) – Public-private-partnership (3 P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) – Emblematikus város London (Dokk-negyed: Canary Wharf), de Birmingham is

Az agglomerálódás árnyai n Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés nem kívánt negatív mellékhatások – Nyomornegyedek (slum-ok) – Túlzsúfoltság (back-to-back lakóházak) – Zöld területek hiánya – Környezetszennyezés (szmog) – Közművek hiánya – Kolerajárvány – 1832 -ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat – Bűnözés – XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam 11

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok a túlzsúfoltságra n n Új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Modern kor városépítészetének reakciója – Athéni Charta 1933: modern stílus (sűrű vízszintes beépítés helyett felfelé terjeszkedés + több zöldterület) n Új városok létrehozása – „Tervezett” szuburbanizázió nagyvárosok tehermentesítésére n n n Bolygóvárosok London körül: Hatfield, Milton Keynes New Lanark (Robert Owen) Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) 12

Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom n Ebenezer Howard (1848– 1928) kertváros-modellje – 1885. : Garden Cities and Town Planning Association – 1898. : „Garden Cities of Tomorrow” 13

A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája n Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: – Letchworth (1903) – Welwyn (1920) 14

Reurbanizáció úttörője n n Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra saját forrásokat kell föllelni 1980 -as évek eleje, 1. nagy városrehabilitációs projektek – Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) – Public-private-partnership (3 P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) – „Slum”-ok helyett felújított belvárosok – Emblematikus város London (Dokk-negyed: Canary Wharf), de Birmingham is – Városok újra népesedése, „dzsentrifikáció”: hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional)

Az Egyesült Királyság gazdasága a „világ műhelyétől” napjaink regionális folyamataiig

„Világ műhelyének” fénykora n Kapitalizmus szülőhazája – XVI. sz. vége: bekerítés eredeti tőkefelhalmozás – Később tengerek feletti uralom megszerzése legnagyobb gyarmatosító: (1921: 38 mió km 2, 450 mió fő)

„Világ műhelyének” hanyatlása n „Elkényelmesedik” – 1880: USA, No. is megelőzte ipari fejlődésben – I. vh. , világválság (1929– 1933), külkereskedelmi deficit – Csökkenő versenyképesség még inkább szükséges a gyarmatbirodalom – Londoni City helyett New York-i Wall Street n II. vh. után: „Eu. beteg embere” – Államosítás rossz ágazati struktúra marad, csökkenő versenyképesség – Világpolitikai súly csökken – gyarmatok elvesztése – Fegyverkezés + tőkekivitel nem a hazai gazdaság fejlődik – OECD sereghajtója – Tovább romló külkereskedelmi deficit

Javuló helyzet az 1970 -es évektől n n n 1973: EGK-tagság Északi-tengeri szénhidrogének kitermelése 1980 -as évek, Thatcher-korszak – Privatizáció – Vállalkozásösztönzés – Nem versenyképes ágazatokat nem támogatták: szénbányászat, hajógyártás, kohászat, textil- és élelmiszeripar – Fejlett technológia-intenzív ágazatok támogatása: elektronika, IT, high-tech gépipar, vegyipar n n n GDP/fő: EU átlag felett Javuló gazdaságszerkezet (Mg 1%, ipar 26%, tercier szektor 73%: fejlett pénzügyi szektor, turizmus) Sok tőkeberuházások külföldre, de ennél több külföldről – USA, Japán: hídfőállás EU felé

Négy fűtőanyagra épülő energiagazdaság n n Régi energiaforrás: fa Kőszén (14%, villamosen. 2/3 -a) – XVIII. sz. vége: kőszén egyeduralkodó, de kitermelés drágulása + import kőolaj behozatalra is szorul n Kőolaj (45%, villamosen. 10%-a) – Export 7%-a (ER 3 Oroszo. és Norv. után), kiváló minőségű (40% benzin, 25% fűtőolaj) importál is Közel-Keletről (15% benzin, 52% fűtőolaj) – Shell, BP n Földgáz (28%) – Hazai (ER 2 Ororszo. ) n n n Atomenergia (13%, villamosen. 23%-a) Vízenergia (villamosen. 1%-a): Skócia Energiaexport (ER 3, Oroszo. és Norv. után)

A régi vaskohászat válságban van n n 100 éve világ acéltermelésének fele, csúcs 1970 Vas és acélkohászat területi megoszlása – Import vasérc (és részben koksz) : D-Wales, ÉK-Anglia, Clydevölgy – Hazai vasércbázis: Nottinghamshire, Lincolnshire – Hulladékvas, más körzet nyersvas: Yorkshire, Ny-Midlands n Színesfémkohászat import ércekre (régen hazaiakra) – – – – Ólomkoh (VR 5): Glasgow, Manchester, Avonmouth Ónkoh: Liverpool Cinkkoh: Avonmouth Rézfinomítás: Birmingham („bronzváros”) Rézkoh: St. Helens, Swansea Timföldgyártás: guyanai és jamaicai bauxitra (Antrim-plató) Alumíniumkoh: skóciai víz- és D-walesi hőenergiára

Gépgyártás n n n Gépgyártás (ipari fogl, érték 40%-a) Specializáció, kiváló minőség (tömegáru-termelés helyett) Hazai alapanyag, fizetőképes belső piac, szakképzett munkaerő, exportlehetőségek (exp 40%-a) – Autógy: külföldi tulajdonban (amerikai, japán, német), ipari koncentráció: Londoni aggl. , Midlands (fele export, de import is) – Repülőgépgy: VR 3 (USA, Oroszo. után): autógyáraknál + DKAnglia (fele– 2/3 -a export) – Mozdony- és vagongy: acélgyáraknál + vasúti csomópontokban – Szerszámgépgyártás: nagyvárosokban – Elektronika, K+F: London–Bristol „ipari folyosó” + autógyáraknál + Leeds, Manchester, skót ipari tengely, Cambridge n Hajógyártás válságban

Vegyipar és műanyagipar n Két és fél évszázados vegyipar alapja – – n Hazai szén, só, tengerentúli nyersanyagok Textilipar, gépipar vegyszer- és hajtóanyag-szükséglete Növekedése 2 X gyorsabb az ipari átlagnál Petrolkémia, szervetlen vegyipar, szénvegyészet Területi megoszlás – Merseyside: helyi mészkő, só, hazai kőolaj, importált nyersanyagok – É-Anglia: helyi só, gipsz, hazai és import kőolaj – D-Wales: kőolaj petrolkémia, műanyagipar n n n Gumiipar: malajziai nyersgumi autógyáraknál Műgumiipar: Swansea, D-Anglia, É-Íro. Gyógyszeripar: London, Notthingam

Válságban az ipari forradalom úttörője: a textilipar n Textilipar vezető ága a pamutipar – Korábban hegemónia – Lancashire-i komplexum, irányító és keresk. kp: Manchester – Hazai gyapot és/vagy olcsó munkaerő: USA, Kína, India, Brazília versenye n Minőségi gyapjúipar – West Riding: Föld legrégibb gyapjúvidéke – Minőségi kisebb a verseny n n Lenipar: Belfast Jutaszövés: Dundee Selyemszövés: London Textilipari alapanyagok 2/3 -a műszál: vegyipari központokban

Koncentrált, iparosodó mezőgazdaság n n XIX. sz. : Ipar: világpiaci orientációjú mg: vámvédelemben érdekelt Szabadkeresk. + szállítás forradalma: olcsó tengerentúli gabonabehozatal – Több 100 ezer farmer tönkrement kivándorlás – Erősödő földkoncentráció (átlag 150 ha, Eu: < 20 ha alattiak aránya min, 150 ha felettiek aránya max) – Erősödő állattenyésztés („Horn against Corn”) n n EU: magasabb árak kifizetődő termelés, szinte teljesen önellátó (80%) Területi megoszlás – „Sárga Anglia”: melegebb, szárazabb szántóföldi termelés (mg. érték 25%-a) – „Zöld Anglia”: rétek, legelők állattenyésztés (mg. érték 2/3 -a)

Koncentrált, iparosodó mezőgazdaság n Állattenyésztés – – n Szántóföldi növénytermesztés – – – n Szarvasmarha (vezető): húsmarha (D-Anglia), tejelő sajt Sertés: tejipari melléktermékek + import kukorica Juh (ER 1, VR 7): Pennine, Wales, Skócia gyapjúipar Húsipar állattenyésztő körzetek nagyvárosaiban Búza (ter 33%-án): 1980 exp is Árpa (ter 20%-án, VR 10) takarmány + szeszipar (sör, whisky) Komló söripar Zab: Skócia Burgonya, cukorrépa (Londoni aggl. ) Zöldség, gyümölcs: 10% – Londonii aggl. , „Angol Riviéra”, Kent, Scilly-szk. – virág) n Halászat: feldolgozás kikötőkben, úszó kombinátokon

Regionális politika irányváltásai n n n Ipari kapitalizmus nagyfokú egyenlőtlenségek Ősforrása a regionális politika állami szabályozásának Korai iparosítás – Túlzott városi koncentrációk (infrastrukturális és környezeti leromlás) – Szerkezetátalakítással küszködő iparvidékek

Regionális politika irányváltásai n n London-központú észak–déli megosztottság II. vh. után: brit regionális politika aktív korszaka – Munkáspárt: regionális politika és tervezés alapjai, intézmény- és eszközrendszere – Fő cél: népességcsökkenés mérséklése n 1980 -as évek: csökkenő állami redisztribúció – Konzervatív kormányok: tercierizáció, DKAnglia túlsúlya – ERDF: kiemelt összegei ellensúlyozták