Az Iszlm Vilg gazdasgi fejldse dr Jeney Lszl

Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Észak-Afrika: „sivatag előtti idők” n Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok – – – n „Vadászok és gyűjtögetők művészete” „Pásztorművészet” „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek – – Délebbre szorultak Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

Kora ókor n Több folyammenti civilizáció – – – n Nílus (Egyiptom, Szudán): fáraódinasztiák, 8– 9 mó-s birodalom (Karnak, Luxor, Théba) Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1. városa Indus (mai Pakisztán) – Mohendzsodáró: magas fokon urbanizált terek (burkolt utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak) Kr. e. I. évezred: tengerhajózás: kereskedelem súlypont folyók helyett Földközi-tenger partvidéke: – Főníciaiak: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai 1. Libanoni-partvidék 2. É-afr-i hajózási támaszpontok, kereskedőtelepek

Késő ókor n n Közel-K: asszír támadások, majd Perzsa Birodalom (Kr. e. VI. sz. ), majd Nagy Sándor meghódította ÉNy-Afr: főníciaiak punok (gr. : phionik) – – n ÉK-Afr: görögök – – n Kelet-Líbia: Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Egyiptom: Alexandria (Kleopátra) Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) – – n Tunézia (Kr. e. VII-IV. sz. ): Karthágó Nyugat-Líbia (Tripolitánia): Sabratah, Leptis Magna, Oea/mai Tripoli: kereskedelmi jogrendszer, abc alapjai Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz. ): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek Bizánci és Perzsa Birodalom

Új időszámítás: arabság és iszlám vallás elterjedése n n Arab-fsz. , VII. sz: Mohamed próféta hatására megszületett az iszlám vallás Arab hódítás: Bizánci, Perzsa Birodalom, É-Afrika Iszlám vallás terjedése – – – Vezető: kalifa (Mohamed helyettese, utódja, az iszlám vallás legfelső vezetője), kézműipar, kereskedelem Omajjád Kalifátus (központja Damaszkusz): erős állam VIII–XIII. sz. Abbászida Kalifátus (központja Bagdad): iszlám aranykora (Iszlám Világ gazd, tud és kult értelemben is megelőzte Eu-t) XI. sz. : keresztes hadjáratok, majd a XIII. sz. : mongol hódítás Kalifátus központja Kairó: egyiptomi mamlúkok (eredendően török származású, iszlám vallású elitkatonának nevelt szolgák)

Középkor, újkor: török uralom n Terjeszkedő Török Birodalom – – – n Kisázsia, XI. sz. : törökök első hulláma: szeldzsuk törökök XIII. sz. vége: kisázsiai nagyhatalom: oszmán törökök XIV. sz. közepe: Dardanellák átlépése – Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz. : világ egyik legnagyobb birodalma (Kisázsia Iszlám Világ jelentős része) XVI. sz. eleje: egyiptomi (mamlúk) szultán legyőzése oszmán szultánok iszlám vallás legfelső vezetői (kalifa) Isztambul: Iszlám Világ vallási + politikai centruma (+évszázadokon át meghatározó szerep Eu. történetében is) Egységesülés, de részleges függetlenség – – Vallási, politikai és közigazgatásban török hivatalos nyelv Különböző közösségek saját nyelveiket használták (szemben franciák későbbi nyelvi „civilizáció misszió”-jával az Atlasz-vidéken) Egyiptom: jelentősebb vezető Mohamed Ali Gazdálkodás: gyapot, öntözés

Egyéb önálló középkori iszlám királyságok n n n Marokkó (marabut hittérítők) Ny-Szudán: Szongháj Birodalom (szúfi hittérítők) Nílusi-Szudán: Fundzs állam (felső-egyiptomi arab hittérítők) XVII. sz. -ig: még független Perzsia (szafavida, kádzsár dinasztia) Közép-ázsiai kánságok Afganisztán/Koraszán és Pakisztán területe Mogul Birodalom része (kp. : Kabul) mogul = mongol (farszi/perzsa nyelven)

XIX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n Európai gyarmatosítás a XIX. sz. -ig – – – n n XVIII. sz. : elkezdődik a Török Birodalom csökkenése Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) – – – n Angolok: Pakisztán Oroszok: Közép-Ázsia Franciák: Szahara és Ny-Szudán Franciák: Algéria (protektorátusok: Francia-Marokkó, Tunézia) Spanyolok: Spanyol-Marokkó Nemzetközi igazgatású város: Tanger Török Bir. , I. vh. küszöbe: „Eu. beteg embere” – – Nílusi és arábiai területek függetlenítése (török szultán egyiptomi alkirálya) Angolok: Egyiptom (1882), Nílusi-Szudán

XX. sz. : erősödő európai gyarmatosítás n 1911– 1912: olasz-török háború – – n I. vh-t lezáró 1920 -as sévres-i döntés: Törökország további területvesztései – n n Líbia: olaszok De: szenúszi szekta (XVIII. sz-ban alapították, központjuk Kufra) Franciák és angolok: „Termékeny Félhold” területe Kemál Atatürk győztes török mozgalma 1923 -as lausanne-i döntés: sikeres határrevízió 1939: Törökország visszakapja a szíriai Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh. -ban semleges maradjon mai török államterület

Önállósulás útján n XX. sz. 2. fele: függetlenedések 1922: Egyiptom (királyság) 1951: Líbia (királyság – – – n n n II. vh. : fontos csaták színhelye (Tobruk) Háború után: ENSZ gyámság angol (Kirenaika, Tripolitánia) és francia (Fezzán) megszállás 3 tartományból független királyság: I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság) 1990 -es évek: közép-ázsiai országok – – Sokáig Szovjetunió része Régi iszlám vallási hagyományok + etnikai hovatartozás egyre erősebb közel-keleti reorientáció (vallási–etnikai konfliktusok lassabb fejlődés)

Izrael megalakulása n n n Iszlám Világ politikai stabilitását alapvetően meghatározta a zsidó vezetésű Izrael 1948 -as újjáalapítása Palesztina területén Azóta több háborúra is sor került a zsidók és az arabok között Míg a gazdaságilag, politikailag és katonailag igen befolyásos Izraellel szembeni feszült viszony általában valamennyi iszlám országot jellemzi (ha nem is egyforma mértékben), a Nyugat (USA) irányába megnyilvánuló viszonyulás szempontjából jelentős eltérések mutatkoznak az Iszlám Világon belül

Törökország: Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – – – Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Gazdaságpolitikai váltás n Hagyományos importhelyettesítés – – – Fél évszázadon át Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar Nem volt versenyképes nemzetközi piacon Árrobbanás (1970 -es évek), deficit, eladósodás Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%) n Új liberális gazdaságpolitika – – – 1983 óta Külföldi tőke Magánszektor térnyerése Exportorientált iparágak Idegenforgalom fejlesztése

Törökország: Atatürk reformjai n n n n n Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – – – Kulcsiparágak államosítása Új üzemek alapítása állami bankok segítségével Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Szocialista kísérletek n 1952: Egyiptomi Arab Köztársaság – – – n Nasszer 1970 -ig 1956: Szuez államosítása 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” – – – Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon Zöld Könyv Tanácsrendszer Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok n Algéria – n Egyiptom – – n FLN: fundamentalista nyugatellenes politika 1973: arab-izraeli háború 1979: béke Izraellel Líbia – – – Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz-)öböl Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) Terrorista és gerillaszervezetek támogatása Lockerbie-katasztrófa (1992) Tömegpusztító fegyverek

A török euroatlanti integráció dilemmái 17

Az Iszlám Világ legeurópaibb része: Törökország n Kiváló földrajzi fekvés, geostratégiailag fontos helyzet (évezredek óta összekötő kapocs, ma híd a Boszporuszon) – – n n NATO legfontosabb keleti láncszeme Elkülönül a Közel-Kelet arab államaitól – n Területének 3%-a Európa Boszporusz, Márvány-tenger, Dardanellák (1936. Montreux-i egyezmény) Tranzit-útvonalak a Kaukázus és Közép-Ázsia felé Tigris, Eufrátesz forrásvidéke („termékeny félhold” vízellátását ellenőrzi) Történelmi, társadalmi, politikai, gazdasági tényezők Szoros gazdasági szálak fűzik az EU-hoz – – – Társulási egyezmény (1963), vámunió (1996) Teljes jogú tagság még nincs Gazdaságilag is átmenet az EU és Közel-Kelet között

Törökország euroatlanti integrációjának mérföldkövei n n n n 1948: 1949: 1952: 1959: 1964: 1974: 1987: 1996: 1997: 1999: 2005: OEEC –alapító tag (1961 - OECD) Európa Tanács NATO társulási szerződéshez folyamodik EGK-társulási szerződés Észak-Ciprus elfoglalása csatlakozási kérelem beadása (Marokkóval együtt) vámunió hatályba lép Luxemburgi csúcs: 6+5+1 DK-európai stabilitási egyezmény földrengés Helsinki csúcs: tagjelölt, de 2004 -ben nem csatlakozik csatlakozási tárgyalások kezdete

Törökország EU-tagsága mellett és ellen szóló érvek n Pro – – – – Megerősíthetjük a török modernizációt Nem jelenik meg ellenséges iszlám Eu. kapujában Nagy piac Külker EU-val: exp. (50%), imp. (40%) Már van vámunió Katonai, bizt. pol. , NATO-tag, Ny-i orientáció Van eu-i része n Kontra – – – – – 80 mó nem eu-i kultúrájú Reg. pol. Döntéshozatal Kurdkérdés, emberi jogok, börtönök, halálbüntetés Gazdasági helyzet (infláció, eladósodottság, állam túlsúlya, feketegazdaság) Túl nagy hadsereg 97%-ban Ázsia Vendégmunkások áradata Határviták

A török csatlakozás megítélésének különbségei az EU -tagállamaiban