Az amerikai flperifria LatinAmerika dr Jeney Lszl egyetemi

  • Slides: 32
Download presentation
Az amerikai félperiféria: Latin-Amerika dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Gazdaság- és

Az amerikai félperiféria: Latin-Amerika dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Gazdaság- és társadalomföldrajz BME Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon szempontok kiterjedés ókor gyarmatosító ma nyelv vallás ágazat Latin-Amerika

Hasonlóságok és különbségek a félperifériákon szempontok kiterjedés ókor gyarmatosító ma nyelv vallás ágazat Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Hosszúkás, nagy távolságra elnyúló kis területű É–D (Rio Grande– Ny–K (Atlanti-óc. – Tűzföld) Közép-Ázsia) fejlett centrumok indián birodalmak: Egyiptom, Mezop, Angkor–Khmer inka, maja, azték Perzsia (Róma) Királyság viszonylag homogén heterogén spanyol, portugál török (európai) Félperifériák, eltérő közeli centrumok vonzásában centrum: É–Am centrum: Európa centrum: K-Ázsia homogén heterogén spanyol, portugál főleg arab homogén heterogén 2 katolikus iszlám egytermék export CH vagy semmi eltérő szintek

Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai

Latin-Amerika fogalma, lehatárolása n Észak- (Angol-) és Latin. Am. Latin-Amerika: n Részei n –

Latin-Amerika fogalma, lehatárolása n Észak- (Angol-) és Latin. Am. Latin-Amerika: n Részei n – Társadalomföldrajzi kategória (közös történelmi, nyelvi és kulturális örökség) – Északi határa: Mexikó– USA határa (Rio Grande folyó) – 20, 5 mó km 2 (V 14%) – 600 mó fő (V 9%) – Dél-Amerika – Közép-Amerika (Földhíd + 4 Mexikó + Karib-térség)

Latin-Amerika belső tagolódása Észak-Amerika (Angol-Amerika) Közép. Amerika Latin. Amerika Middle Am. Mexikó Földhíd -

Latin-Amerika belső tagolódása Észak-Amerika (Angol-Amerika) Közép. Amerika Latin. Amerika Middle Am. Mexikó Földhíd - Central Am. Karib-térség Dél-Amerika n Közép-Amerika = „Middle. America” ≠ „Central-America”

Hasonló történelmi múlt n 3 -as osztatú történelem 1. Prekolumbián időszak 2. Gyarmati korszak

Hasonló történelmi múlt n 3 -as osztatú történelem 1. Prekolumbián időszak 2. Gyarmati korszak (XVI- sztól) 3. Függetlenedés (XIX. sz-tól) – Kuba speciális helyzete (1959 -től) 6

Társadalomtörténet 1. Prekolumbián időszak n Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk – Legsűrűbben lakott

Társadalomtörténet 1. Prekolumbián időszak n Mexikó, Guatemala, Andok: fejlett indián civilizációk – Legsűrűbben lakott terület: Mexikói-magasföld (mint ma) – Városaik világviszonylatban óriásiak voltak – Azték Birodalom: központja Tenochtitlán (Mexikóváros elődje) – Teotihuacan – Maja-tolték kultúra (Yucatán-félszigetre költöztek) – Inka Birodalom: Andok országai – Hatásuk ma is meghatározó: mesztic többség, nyelv, vallás, konyha n Karib térség, Amazónia: kevésbé fejlett indián civilizációk 7

Társadalomtörténet 2. Spanyol gyarmati uralom n Korai gyarmatosítás Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság n Dél-Amerika: Perui

Társadalomtörténet 2. Spanyol gyarmati uralom n Korai gyarmatosítás Közép-Amerika: Új-Spanyolország Alkirályság n Dél-Amerika: Perui Alkirályság n Portugál területek (Tordesillas-i szerződés, 1498: Ny. h. 46°) 8 n – Kuba, 1492: Kolumbusz (Fontos „logisztikai központ” kései függetlenedés) – Mexikó, 1519: Hernán Cortés – Nem azonos a mai Mexikóval: Mexikó + USA déli államai + Földhíd egy része (Guatemalai Főkormányzóság) – Panama nem volt része: Kolumbia része – Fontos terület: „spanyol korona ékköve”: világ ezüstkivitelének 2/3 -a – Függetlenedés: 1821 – XVIII. sz. : kivált belőle Új-Granadai és La Platai Főkormányzóság

Világgazdasági szerep a gyarmatosítás idején n Merkantilizmus: n Ipari kapitalizmus kora – Világkereskedelem „nagy

Világgazdasági szerep a gyarmatosítás idején n Merkantilizmus: n Ipari kapitalizmus kora – Világkereskedelem „nagy háromszöge”: inkább csak kizsákmányolás: nemesfémek kirablása – Világkereskedelem „kis háromszöge”: egyre több európai telepes (kreolok): afrikai rabszolgáért nemesfémek és gyarmatárú Európába – Alacsony fejlettségű társadalmi-gazdasági struktúra – Anyaországi spanyolok érdeke: iparcikkek piacainak vámvédelme – Helyi földbirtokos oligarchia érdeke: terményeik akadálytalan növelése, jobb, minőségű, olcsóbb iparcikkek behozatala szabadkereskedelmi politika korai függetlenségi törekvések, szabadságharcok – Ipari fejlődéshez szükséges tőkét kivonása centrumba alig megindult eredeti tőkefelhalmozás 9 megrekedt

Társadalomtörténet 3. : függetlenség, de USA befolyása n Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok n

Társadalomtörténet 3. : függetlenség, de USA befolyása n Korai függetlenedés, eleinte nagyobb államok n Zűrzavaros időszak n Ma Mexikó: erőteljes USA-befolyás (NAFTA 1994) – Argentína: 1811 – Mexikó, Közép-amerikai Államok Szövetsége (5 állam): 1821 – Nagy-Kolumbia (Panama, Kolumbia, Ecuador) – Nem latin államok: késői függetlenedés (pl. Belize: brit ter. 1981 -ig) – Mexikó: USA-háború, polgárháború, intervenció – Katonai diktatúrák puccsal (Mexikó Porfirio Díaz, Kuba Fulgencio Batista, Chile Augusto Pinochet): USA-barát rezsimek, gazdasági liberalizmus, jó markogazdasági teljesítmény, de szociális érzéketlenség társadalmi polarizáció – Forradalom (Mexikó 1911– 1921, Kuba: 1959), USAellenes felkelések (Nicaragua, El Salvador, Honduras): baloldali rezsimek, földreform, államosítás 10 10

A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza

Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 12

Mexikó népességszámának hosszú távú alakulása Spanyol gyarmatból a legnépesebb spanyolul beszélő ország 12

Népesedési folyamatok a XX. század közepéig n I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) – –

Népesedési folyamatok a XX. század közepéig n I/A) Népességcsökkenés (XVII. sz. közepéig) – – – Magas születési és halálozási ráta Felfedezéskor: Mexikó 8 mió, Földhíd 5 -6 mió vagy 1 mió Indiánok fokozott pusztulása (harcok, járványok, agrárkrízis, kényszermunka) – Közép-Am. : kisebb vérveszteség Dél-Amerikához képest n I/B) Demográfiai konszolidáció (XIX. sz. közepéig) – Még mindig járványok, de már lassú népességnövekedés n II) Mérsékelt népességnövekedés (XX. sz. közepéig) – Demográfiai olló kinyílása, védőoltások – Közép-Am. : kisebb ütemű Dél-Amerikához képest és elhúzódóbb (már 1820 -tól) 13

III) Népességrobbanás (kb. az 1970 -es évek végéig) n Latin-Amerika: 1970 -es évek végéig

III) Népességrobbanás (kb. az 1970 -es évek végéig) n Latin-Amerika: 1970 -es évek végéig a világ leggyorsabban népesedő térsége – – n XIX. sz. : 5 X, XX. sz. : 6 X 2003: 530 millió (V 8, 4%) Tetőpont: 1950– 1960 -as évek Centruma Földhíd: 1940 -1970 között több mint 2 X (7 16, 3 mó) Costa Rica: biológiai maximum Oka természetes szaporodás (migráció kevésbé fontos) – Egészségügyi állapotok javulása halálozási ráta jelentős csökkenése (főleg csecsemőhalandóság) születéskor várható élettartam növekedése – Magas termékenységi arányszám n Hivatalosan nem korlátozták 14 – Katolicizmus, Mexikó: nagy ország ideája, ritka benépesültség, nagy család, mint termelési egység

Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ nagytérségeiben 1950 -2000 Adatforrás: WUP 2004, www.

Népességszám évi átlagos növekedési üteme a világ nagytérségeiben 1950 -2000 Adatforrás: WUP 2004, www. library. uu. nlwesp/populstat/populhome. html 15

IV) A népességrobbanásból való kilábalás n n Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé

IV) A népességrobbanásból való kilábalás n n Ma már népesedési ciklus utolsó szakasza felé átmenet Migráció ma is alárendelt Születési ráta gyors csökkenése – Ok: hagyományos értékrend lassú elmozdulása főleg természetes szaporodás 28‰ről 15 ‰ – Lassan megy végbe, népességgyarapodása még mindig jelentős Demográfiai robbanás következményei ma: – Fiatalos korszerkezet – Alacsony nőtöbblet 16

Emberfajták nagyfokú keveredése n n n Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay

Emberfajták nagyfokú keveredése n n n Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok: Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak 17

Népesség térbeli eloszlása n n Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket

Népesség térbeli eloszlása n n Erőteljes térbeli koncentráció országon belül Őrzi a gyarmati időket – Sűrűbben lakott n n n Max: Antillák Trópusi magasföldek Meleg mérsékelt tengerparton – Ritkábban lakott n Amazonas-medence, hegyvidékek 18

Gyors urbanizáció a XX. század második felében Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának

Gyors urbanizáció a XX. század második felében Felzárkózás a fejlett világhoz A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900– 2030 Adatok forrása: INEGI 19

A kontinensek városodottságának alakulása 1950 -től napjainkig Forrás: ENSZ 20

A kontinensek városodottságának alakulása 1950 -től napjainkig Forrás: ENSZ 20

Urbanizáció n n Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei – Közigazgatás, bányák, kikötők n n n

Urbanizáció n n Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei – Közigazgatás, bányák, kikötők n n n Szabályos városszerkezet XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció – Netzalhualcoyótl, Favela n Primate-city hatás 21

A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000 -ben Forrás: ENSZ 22

A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000 -ben Forrás: ENSZ 22

A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői

Gazdasági fejlődés n 1880 -as évektől – Bányászati, mezőgazdasági termékek n 1930 -as évektől

Gazdasági fejlődés n 1880 -as évektől – Bányászati, mezőgazdasági termékek n 1930 -as évektől – Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek n 1950 -es évektől – Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) n 1970 -es évektől – További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol. Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás) 24

Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok n Kevés a művelt terület (8%) – Mexikó: elmaradott

Kevés művelt terület, egészségtelen birtokviszonyok n Kevés a művelt terület (8%) – Mexikó: elmaradott öntözéses gazdálkodás – Brazília: ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) n Latifundium–minifundium, Peon-rendszer – Bazília: Farmok 1%-a 1000 ha feletti (ter 43%-a) – kihasználatlan kapacitások Mexikó: ejido tulajdonforma – Farmok fele 10 ha alatti (ter 2, 8%-a) - gazdaságtalan n Magassági övezetek 25

Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény gazdaságilag alig

Függőleges övezetesség: éghajlati emeletek magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény gazdaságilag alig hasznosítható tierra helada hideg föld tierra fría hűvös föld kb. 4000 m-ig búza, kukorica tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot 1000 m-ig banán, 26 cukornád, kakaó, vanília tierra caliente forró föld

Az agrárium stratégiai ágazat n Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7, 8 %)

Az agrárium stratégiai ágazat n Stratégiai ágazat (Mex: fogl. 20%, GDP 7, 8 %) – Népességrobbanás XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése – Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése – Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása n n n Eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform) 1970 -es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős – Kávé (V 58%) – Braz (Sao Paulo) (VR 1), Kol (VR 3), Közép-Am – Banán (V 35%) – Braz (VR 2), Ecu (VR 3), Földhíd (Costa R), Karib -szk. – Kakaó (V 16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol 27

Cukornád n n Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR 2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK

Cukornád n n Latin-Am: világtermelés 44%-a Brazília (VR 2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” – – – Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent

Egyéb termesztett növények n n n Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza:

Egyéb termesztett növények n n n Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány – Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent n Trópusi gyümölcsök, citrusfélék – Kuba: jobban fejlődnek – Karib-szigetek: banán, ananász, citrusfélék, kopra – Brazília n Fűszerek: – – n Szegfűbors: Jamaica Szerecsendió: Grenada (VR 1. ) Szója – Brazília: Paraná, campo cerrado n n Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) 29

Erdőgazdálkodás és állattenyésztés n Erdőgazdálkodás – – – Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ)

Erdőgazdálkodás és állattenyésztés n Erdőgazdálkodás – – – Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) Kaucsuk: Bra. (Manaus Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi mára visszaesett – Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) n Alárendelt állattenyésztés – Mexikó 30% – Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika n Külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína – Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína – Halászat: Kuba, Mexikó 30

Mezőgazdaságon kívüli ágazatok n Bányászat (szén hiányzik) – – Színesércek: Mexikó, Andok Vasérc: Brazília

Mezőgazdaságon kívüli ágazatok n Bányászat (szén hiányzik) – – Színesércek: Mexikó, Andok Vasérc: Brazília Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica Kőolaj: Mexikó, Venezuela n Feldolgozóipar (mexikói GDP 31 -%-a) n Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) – Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés sokoldalúbb – Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) – Mexikó: Maquiladora-program (1966 -tól), offshore – Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília) 31 – Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó)

Külkereskedelem n Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása – – n USA

Külkereskedelem n Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása – – n USA befolyása É-ról D-re csökken Alacsony az egymás közötti kereskedelem aránya (20% alatt) Nemzetközi gazdasági szervezetek – Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) – Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) – Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig – Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname – Andok országai (ANDEAN) 32