zleti tervezs Horvthn Dr Kkny Annamria 2020 Pnzgyi

Üzleti tervezés Horváthné Dr. Kökény Annamária 2020.

Pénzügyi terv n A vállalkozás mérlege, eredménykimutatása és egyéb pénzügyi beszámolója alapján készült olyan kimutatás, amely megfogalmazza a vállalkozás pénzügyi stratégiáját. n A pénzügyi tervek terjedelmét a vállalkozás mérete határozza meg, ill. a terv tartamától is függ (rövid vagy hosszú távra készül) n Pl. folyamatos likviditás biztosítása, beruházások pénzügyi tervezése, forgóeszközök finanszírozása, stb.

Pénzügyi terv részei n Jövedelemterv n Fedezeti pont elemzés n Pénzforgalmi terv n Előrejelzett mérleg n Előrejelzett eredménykimutatás n Cash flow kimutatás n Forgóseszközök finanszírozási terve

Pénzügyi terv formai követelményei n Áttekinthető legyen! n Értelmezhető legyen! n Diagramokkal, táblázatokkal grafikonokkal lehet színesíteni a szöveges magyarázó, leíró részeket

Hosszú távú pénzügyi terv n A vállalkozás stratégiáját fogalmazza meg, hosszú távú koncepcióhoz igazodik n A feladatokat összevontan, általánosan fogalmazzák meg (Pl. árbevétel növelés, költségek csökkentése, termelési tényezők hatékonyságának növelése, stb. ) n 3 -5 -10 éves időtartamra szólnak n Tartós eszközökről és tartós forrásokról döntenek n Ezekre épülnek a rövid távú célok, tervek.

Rövid távú pénzügyi terv n A hosszú távú tervek lebontása évekre. n A feladatok konkrétabbak, részletesebbek. n Több számítás jelenik meg benne. n Több bennük az intézkedési elem. n Időtartamuk max. 1 év. n Aktuális likviditási és beruházási döntésekről szólnak. n A szabad pénzeszköz folyamatos biztosítása a kötelezettségek teljesítésére

Jövedelemterv n A vállalkozások jövedelmeiket tervezik meg, ezen belül: Bevételeiket n Értékesítéssel kapcsolatos költségeiket n Egyéb költségeiket n n Rövid és hosszú távra is készülnek n. A költségeket érdemes a bevételekhez igazítani százalékos formában

Költségek tervezése A vállalkozások alapvető célja a minél nagyobb árbevétel és minél kisebb ráfordítás mellett az elérhető nyereség maximalizálása. Ezen cél egyik eleme az erőforrások felhasználásának vizsgálata, a termelési költségek számbavétele. A termelési költség a tevékenység volumenéhez viszonyítva lehet: - Változó (VC) és - Állandó költség (FC). Teljes költség (TC) = FC + VC

Állandó költségek = FC n Olyan költségek, amelyek nem függnek a termelés volumenétől, az árbevétel nagyságától. n A termelés bizonyos szintjéig állandó. n Pl. bérleti díj, adminisztrációs költségek, karbantartási javítási költségek, kamatok, stb.

Változó költségek A változó költségek egy része a termelés volumen változásával egyenes arányban (lineáris költségek), másik részük a termelési volumenváltozásnál nagyobb arányban (progresszív költségek), míg egy másik részük a termelési volumenváltozásnál kisebb mértékben változik (degresszív költségek). Pl. anyagköltség

Fedezeti pont elemzése A költségek tervezése során elengedhetetlen a határköltség számítások elvégzése, azaz a tevékenység fedezeti pontjának meghatározása. Fedezeti pont alatt az értékesítési volumen nagyságot értjük, amelynél az adott áron elért árbevétel csak a költséget fedezi, azaz ennél a volumennél a vállalkozás nyereséget nem realizál, de vesztesége sem keletkezik. Fedezeti összeg = Értékesítés nettó árbevétele – Értékesítés közvetlen költsége

Fedezeti pont és Fedezeti hányad Fedezeti ponthoz tartozó mennyiség = Állandó költségek (FC) Egységár (P) – Közvetlen költség (VC) Fedezeti hányadnak a fedezeti összeg (Fö = P – VC) árbevételhez viszonyított értékét nevezzük. Fedezeti hányad (Fh)= Fedezeti összeg / Értékesítés nettó árbevétele

Fedezeti pont Példa: Határozzuk meg a vállalkozás fedezeti pontját és azt a volument, amely biztosítja a 4, 5 m. Ftos nyereségterv teljesülését az alábbi adatok ismeretében: Termelt mennyiség: 15. 000 db, A költségek 20%-a fix költség, 1 db önköltsége 3. 200 Ft/db, Egységára 4. 400 Ft.

Megoldás: n Árbevétel: 15. 000 db x 4. 400 Ft = 66. 000 e. Ft n Változó költségek: 15. 000 x 3. 200 = 48. 000 e. Ft n Fedezeti összeg: P- VC = 66. 000– 48. 000 = 18000 e. Ft n Fix költség: (48. 000 / 0, 8) x 0, 2 = 12. 000 e. Ft n Teljes költség: 48. 000 + 12. 000 = 60. 000 e. Ft n Eredmény: 66. 000 – 60. 000 = 6. 000 e. Ft n Egységnyi fedezet: P – VC = 4. 400 – 3. 200 = 1. 200 Ft/db vagy 18. 000 Ft / 15. 000 db = 1. 200 Ft/db

Megoldás: n Fedezeti hányad: Fö / TR = 18. 000 / 66. 000 e. Ft = 27, 3% n Egységnyi fedezeti hányad: (P – VC ) / P = (4. 400 – 3. 200) / 4. 400 = 1. 200 / 4. 400 = 27, 3% n Fedezeti pont = 12. 000 / (4. 400 – 3. 200) = 12. 000 / 1. 200 = 10. 000 db n Tehát 10. 000 db termelése esetén a vállalkozás eredménye nulla.

Megoldás: n 4, 5, Ft nyereségterv eléréséhez szükséges darabszám meghatározása: n Nyereség = TR – TC = n 4. 500. 000 = P x Q – 12. 000 – VC x Q n 4. 500. 000=4. 400 x Q -12. 000– 3. 200 x Q n 16. 500. 000 = 1. 200 Q n Q = 16. 500. 000 / 1. 200 = 13750 db.

Megoldás ellenőrzése n Árbevétel: 13. 750 x 4. 400 = 60. 500 e. Ft n VC: 13. 750 x 3. 200 = 44. 000 e. Ft n Fö: 60. 500 – 44. 000 = 16. 500 e. Ft n FC: 12. 000 e. Ft n TC = FC + VC = 12000 + 44000 = 56000 e. Ft n Nyereség = 60500 – 56000 = 4500 e. Ft n Nyereség: 16. 500 – 12. 000 = 4. 500 e. Ft

Vállalkozási eredmény tervezése Az eredmény tervezését több módszerrel is elvégezhetjük. Most egy nagyvonalú eredménytervezési módszerrel ismerkedünk meg, amelyet már a tervezési munka kezdeti szakaszában célszerű elvégezni.

Vállalkozási eredmény tervezése Az eredmény tervezésekor tisztában vagyunk azzal, hogy az eredményre a következő tényezők gyakorolnak hatást: - Volumenváltozás Összetétel változása Árváltozás Közvetlen önköltség változás Közvetett költségek változása Egyéb bevétel és ráfordítás összevont egyenlegének változása

Példa: Megnevezés: 1. Értékesítés nettó árbevétele Előző évi tény adatok (e. Ft) 1. 200 2. Értékesítés közvetlen költsége 800 3. Fedezeti összeg 400 4. Közvetett költségek 250 5. Egyéb bevételek 25 6. Egyéb ráfordítások 15 7. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 160

Példa: n Az előző időszakhoz képest az árak 1%-kal növekedtek. n A volumen 10%-kal emelkedett, n A közvetlen költség 5%-kal csökkent. n Milyen hatással vannak mindezek a változások az eredmény volumenére?

Megoldás: Megnevezés: 1. Értékesítés nettó árbevétele Előző évi tény adatok (e. Ft) 1. 200 1%-os árnövekedés 10%-os volumen növekedés 5%-os közvetlen költség csökkentés + 12 = 1212 +120 = 1320 1200 2. Értékesítés közvetlen költsége 800 +80 = 880 -40= 760 3. Fedezeti összeg 400 + 12 = 412 +40 = 440 1320 -880=440 1200 -760= 440 +40 4. Közvetett költségek 250 250 5. Egyéb bevételek 25 25 6. Egyéb ráfordítások 15 15 7. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 160 + 12 = 172 +40=200 440 -250+2515=200 +40= 200 440 -250+25 -15=200

Példa: Egy részvénytársaság 2008. évi kiemelt adatai a következők: - Értékesítés nettó árbevétele: 25. 000 e. Ft - Lineárisan változó költségek: 10. 000 e. Ft - Állandó költségek: 10. 500 e. Ft Gazdasági kalkuláció segítségével határozza meg, hogy milyen mértékű áremeléssel, forgalom növeléssel, arányos és változó költség csökkentéssel tudja az Rt. A 2009. évi eredményét a kétszeresére növelni!

Megoldás: Megnevezés Alapeset Ár emelése Árbevétel 25. 000 29. 500 (3) - Változó költség -10. 000 Fedezeti összeg 15. 000 19. 500 (2) Állandó költség -10. 500 Eredmény 4. 500 9. 000 (1) A, Áremelés: 29. 500 / 25. 000 = 1, 18, azaz 18%-kal kell növelni az árat ahhoz, hogy az eredmény megduplázódjon, azaz 4, 5 m. Ftról 9 m. Ft-ra növekedjen.

Megoldás: Megnevezés Alapeset Forgalom növelése Árbevétel 25. 000 32. 500 (3) - Változó költség -10. 000 13. 000 (4) Fedezeti összeg 15. 000 19. 500 (2) Állandó költség -10. 500 Eredmény 4. 500 9. 000 (1) 3. 19. 500 / 15. 000 = TR 1 / 25. 000 Az új árbevétel tehát 32. 500 e. Ft 4. 32. 500 – 19. 500 = 13. 000 e. Ft Forgalom növelése esetén nő az árbevétel és nő a változó költség is. 32. 500 / 25. 000 = 1, 3, azaz 30%-os forgalom növekedés kell ahhoz, hogy az eredmény megduplázódjon, azaz 4, 5 m. Ft-ról 9 m. Ft-ra növekedjen.

Megoldás: Megnevezés Alapeset Változó költség csökkentése Árbevétel 25. 000 25000 - Változó költség -10. 000 5. 500 (3) Fedezeti összeg 15. 000 19. 500 (2) Állandó költség -10. 500 Eredmény 4. 500 9. 000 (1) Változó költség csökkentés: 5. 500 / 10. 000 = 0, 55 azaz 45%-kal kell csökkenteni a változó költségeket ahhoz, hogy az eredmény megduplázódjon, azaz 4, 5 m. Ft-ról 9 m. Ft-ra növekedjen.

Megoldás: Megnevezés Alapeset Állandó költség csökkentése Árbevétel 25. 000 25000 - Változó költség -10. 000 Fedezeti összeg 15. 000 Állandó költség -10. 500 - 6000 (2) Eredmény 4. 500 9. 000 (1) Állandó költség csökkentés: 6. 000 / 10. 500 = 0, 5714 azaz 42, 86%-kal kell csökkenteni az állandó költségeket ahhoz, hogy az eredmény megduplázódjon, azaz 4, 5 m. Ft-ról 9 m. Ft-ra növekedjen.

Példa: - Egy részvénytársaság 2008. évi kiemelt adatai a következők: Értékesítés nettó árbevétele: 500. 000 e. Ft Közvetlen költségek: 300. 000 e. Ft Központi irányítás költségei: 125. 000 e. Ft Adózás előtti eredmény: 75. 000 e. Ft Gazdasági kalkuláció segítségével határozza meg, hogy milyen módon érhet el az Rt. a 2009. évben 100. 000 e. Ft-os adózás előtti eredményt!

Megoldás: Megnevezés Alapeset Ár emelése Árbevétel 500. 000 525. 000 (3) - Közvetlen költség -300. 000 Fedezeti összeg 200. 000 225. 000 (2) Állandó költség -125. 000 Adózás előtti Eredmény 75. 000 100. 000 (1) A, Áremelés: 525. 000 / 500. 000 = 1, 05, azaz 5%-kal kell növelni az árat ahhoz, hogy az eredmény elérje a 100. 000 e. Ft-ot.

Megoldás: Megnevezés Alapeset Forgalom növelése Árbevétel 500. 000 562. 500 (3) - Közvetlen költség -300. 000 337. 500 (4) Fedezeti összeg 200. 000 225. 000 (2) Állandó költség -125. 000 Adózás előtti Eredmény 75. 000 100. 000 (1) 3. 225. 000 / 200. 000 = TR 1 / 500. 000 Az új árbevétel tehát 562. 500 e. Ft 4. 562. 500 – 225. 000 = 337. 500 e. Ft A, Forgalom növelése esetén nő az árbevétel és nő a változó költség is. 562. 500 / 500. 000 = 1, 125, azaz 12, 5%-os forgalom növekedés kell ahhoz, hogy az eredmény elérje a 100. 000 e. Ftot.

Megoldás: Megnevezés Alapeset Változó költség csökkentése Árbevétel 500. 000 - Közvetlen költség -300. 000 275. 000 (3) Fedezeti összeg 200. 000 225. 000 (2) Állandó költség -125. 000 Adózás előtti Eredmény 75. 000 100. 000 (1) Változó költség csökkentés: 275. 000 / 300. 000 = 0, 9167 azaz 8, 33%-kal kell csökkenteni a változó költségeket ahhoz, hogy az eredmény elérje a 100. 000 e. Ft-ot.

Megoldás: Megnevezés Alapeset Állandó költség csökkentése Árbevétel 500. 000 - Közvetlen költség -300. 000 Fedezeti összeg 200. 000 Állandó költség -125. 000 -100. 000 (2) Adózás előtti Eredmény 75. 000 100. 000 (1) Állandó költség csökkentés: 100. 000 / 125. 000 = 0, 8 azaz 20%-kal kell csökkenteni az állandó költségeket ahhoz, hogy az eredmény elérje a 100. 000 e. Ft-ot.

Mérleg előre jelzése n n Tartalmazni kell az induló állapotot. (Nyitó Mérleg) és a várható állapotot minden év végén. majd a tervezési folyamat zárásaként a Záró Mérleget. Az előre jelzett Mérleg adatai összefüggnek a jövedelemterv, a Pénzforgalmi terv, a termelési terv, a finanszírozási terv és egyéb tervek adataival. Nyitó állomány + Állomány növekedése - Állomány csökkenése = Záró állomány

Eszközök A. Befektetett eszközök e. FT Források D. Saját tőke I. Immateriális javak I. Jegyzett tőke II. Tárgyi eszközök II. Jegyzett, de még be nem fiz. tőke III. Befektetett pénzügyi eszközök III. Tőketartalék B Forgóeszközök IV. Eredménytartalék I. Készletek V. Lekötött tartalék II. Követelések VI. Értékelési tartalék III. Értékpapírok VII. Adózott eredmény IV. Pénzeszközök E. Céltartalékok C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Források összesen e Ft

Eredményterv n A jövedelemtervhez hasonló, de a különböző eredménykategóriák előrejelzésére külön kitér, illetve n az adófizetési kötelezettséget és az osztalék kifizetéseket is megtervezi. n Nem havi, hanem évenkénti bontásban készül, igazodva a mérlegfordulókhoz.

Eredménykategóriák Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózás utáni eredmény A. B. C. -

Összköltség eljárásra épülő eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétel +/- Aktívált saját teljesítmények értéke + Egyéb bevételek - Anyagjellegű ráfordítások - Személyi jellegű ráfordítások - Értékcsökkenési leírás - Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti tevékenység eredménye

Forgalmi költség eljárásra épülő eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétel - Értékesítés közvetlen költségei Értékesítés Bruttó eredménye - Értékesítés közvetett költségei + Egyéb bevételek - Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti tevékenység eredménye

Likviditás (fizetőképesség) n Egy vállalat akkor tekinthető likvidnek, ha esedékes fizetési kötelezettségeinek időben és folyamatosan eleget tud tenni. n Likviditási kockázat: esedékes kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzeszközök hiánya miatt a vállalatnak kedvezőtlen feltételek mellett kell eszközeit értékesíteni, illetve pótlólagosan forrásokat szerezni.

Pénzforgalmi terv n A n n pénzeszközök jövőbeni forrásainak és felhasználásának előrejelzésére használják a folyamatos működés zavartalan lebonyolítása érdekében. Időtartamra és nem időpontra vonatkozik. Max. 1 év. A jövedelemterv adatai alapján állítható össze, annak adatait kell a tényleges pénzmozgás szerint összerendezni. Tartalmazza a kezdő pénzkészletet, a havi bevételeket és kiadásokat. Negatív pénzforgalmi egyenlegű hónapnál finanszírozási igény merül fel.

I. - II. – III. fokú likviditási mutatók n Likviditási ráta = n Likviditási gyorsráta = n Pénzhányad mutató= n minél nagyobb a likviditási mutatók értéke => annál likvidebbnek tekinthető a vállalat

Likviditási mérleg Olyan kétoldalú kimutatás, amely az eszközöket a mobilitás, a forrásokat a visszafizetés esedékessége szerint csoportosítja és állítja szembe egymással.

Statikus likviditási mérlegek n A múltból eredő pénzügyi hatásokat vetíti ki a jövőre. n A múltban megtörtént események alapján képződött eszköz és forrás állományokra, azaz a vagyonmérlegre épít. n Alapvető osztályozási ismérve a fokozatok száma.

Négyfokozatú statikus likviditási mérlegek Eszköz oldalán: I. Likvid eszközök (Pénzeszköz) II. Mobil eszközök (Követelések, Értékpapírok) III. Mobilizálható eszközök (Készletek) IV. Immobil eszközök (Pl. Tárgyi eszköz, Elfekvő készlet, Lekötött eszköz)

Négyfokozatú statikus likviditási mérlegek Forrás oldalán: I. Azonnal esedékes kötelezettségek (lejárt) II. Rövid határidőn belül esedékes kötelezettségek (pl. Rövid lejáratú kötelezettségek) III. Később esedékes kötelezettségek (pl. Hosszú lejáratú Köt. , Hátrasorolt kötelezettségek) IV. Vissza nem fizetendő források (pl. Saját tőke)

Négyfokozatú statikus likviditási mérlegek Jellemzői: Eszköz és forrás oldalon is 4 -4 fokozat van. A fokozatokba való besorolás nagyvonalú és erősen szubjektív. Összesen I-II. Összesen I-IV.

A fokozatok összevetése, elemzése n Azonnali fizetőképesség és fizetési készség: Eszköz I. / Forrás I. n Rövid távú likviditás: Eszköz I + II. / Forrás I + II. n Hosszú távú fizetési képesség: Eszköz I + III. / Forrás I. + III.

Módszer értékelése n Egyszerű, de tág teret enged a szubjektivitásnak. n A rövid távú likviditást nem jellemzi megfelelően. n Csak a múlt folyamatait és hatásait vetíti ki a jövőre.

Többfokozatú statikus likviditási mérleg n A fokozatok száma szabadon alakíthatóak. n Naptári napok alapján kerülnek kialakításra n n n a fokozatok. A fokozatok eszköz és forrás oldalon szinkronban állnak egymással. Becslések készülnek arra, hogy egy adott eszközfajta állománya mikorra válik pénzzé, ill. egy adott kötelezettség mikor válik esedékessé A becslés a vagyoni elemek forgási idejére és likviditási idejére illetve esedékességi idejére épül. Likviditási lánc (térkép) összeállítása szükséges. Anyagok – Befejezetlen termék – Késztermék – Vevők – Pénz

Forgási idő n Forgási idő = Vagyonrész Z. állománya / Egy napi várható mozgás (forgalom) n Egy napi várható forgalom, azaz forgási sebesség = Előző időszaki mozgás (forgalom) / Előző időszak napjainak a száma n Likviditási idő a forgási idők összege, azaz az előző szakaszok forgási ideje + saját szakasz forgási ideje.

Többfokozatú likviditási Mérleg Eszköz (Forrás) 1 napi forgalom Forgási idő Likviditási idő Vevők 3. Vevők K forgalma / 360 nap 3. Vevők E / 1 napi forgalom Vevők Forgási ideje Áruk 2. Áruk K forgalma / 360 nap 2. Áruk E / 1 napi forgalom Vevők likviditási ideje + Áruk forgási ideje Késztermékek 2. Késztermékek K forgalma / 360 nap 2. Késztermékek E / 1 napi forgalom Vevők likviditási ideje + Késztermékek forgási ideje Beflen termelés 2. Késztermékek T forgalma / 360 nap 2. Beflen. termékek E / 1 napi forgalom Késztermékek likviditási ideje + Beflen. termékek forgási ideje Anyagok 2. Anyagok K forgalma/ 360 nap 2. Anyagok E / 1 napi forgalom Bef. len likviditási ideje + Anyagok forgási ideje Szállítók 4. Szállítók T forgalma / 360 nap 4. Szállítók E / 1 napi forgalom Szállítók forgási ideje

Többfokozatú likviditási Mérleg Aktívák Hat fokozatú likviditási mérleg, 20 X 1. december 31. Passzívák I. Likvid eszközök I. Azonnal esedékes kötelezettségek II. 1 -15 napon belül likvid eszközök II. 1 -15 napon belül esedékes köt. III. 16 -30 napon belül likvid eszközök III. 16 -30 napon belül esedékes köt. IV. 31 -60 napon belül likvid eszközök IV. 31 -60 napon belül esedékes köt. V. 61 -90 napon belül likvid eszközök V. 61 -90 napon belül esedékes köt. VI. Meghatározott helyzetben likvid eszközök VI. Meghatározott helyzetben esedékes források Összesen I-II. Összesen I-III. Összesen I-IV. Összesen I-VI.

Többfokozatú statikus likviditási mérleg: Példa Mérleg, 2008. december 31. Eszközök Források Anyagok 30240 Befejezetlen termelés 57600 Késztermékek 99200 Vevők 22500 Pénztár 10460 Összesen 220000 Jegyzett tőke 220000 Összesen 220000

Kiegészítő információk: n 2008. évi anyagfelhasználás: 907. 200 e. Ft n 2008 -ban raktárra vett késztermékek önköltségen n n 1. 152. 000 e. Ft 2008 -ban a vevőktől befolyt összeg 900. 000 e. Ft Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 2008 -ban 1. 116. 000 e. Ft Fokozatok: -15 – 30 – 60 – 90 – Egyszerűsítésként 360 napos évvel számolunk.

Többfokozatú likviditási Mérleg Eszköz (Forrás) 1 napi forgalom Forgási idő Likviditási idő Vevők 3. Vevők K forgalma / 360 nap = 900. 000 / 360 = 2500 3. Vevők E / 1 napi forgalom = 22500 / 2500 = 9 Vevők Forgási ideje = 9 nap Áruk 2. Áruk K forgalma / 360 nap 2. Áruk E / 1 napi forgalom Vevők likviditási ideje + Áruk forgási ideje Késztermékek 2. Késztermékek K forgalma / 360 nap = 1. 116. 000 / 360 = 3100 2. Késztermékek E / 1 napi forgalom = 99. 200 / 3100 = 32 Vevők likviditási ideje + Késztermékek forgási ideje = 9 + 32 = 41 nap Beflen termelés 2. Késztermékek T forgalma / 360 nap = 1. 152. 000 / 360 = 3200 2. Beflen. termékek E / 1 napi forgalom = 57. 600 / 3200 = 18 Késztermékek likviditási ideje + Beflen. termékek forgási ideje = 41 + 18 = 59 nap Anyagok 2. Anyagok K forgalma/ 360 nap = 907. 200 / 360 = 2520 2. Anyagok E / 1 napi forgalom = 30240 / 360 = 12 Bef. len likviditási ideje + Anyagok forgási ideje = 59 + 12 = 71 nap Szállítók 4. Szállítók T forgalma / 360 nap 4. Szállítók E / 1 napi forgalom Szállítók forgási ideje

Többfokozatú statikus likviditási mérleg: Példa Fokozatok (nap) Megnevezés Mellékszámítás Érték (e. Ft) II. (0 – 15) Vevők (9 nap) Késztermékek (6 nap) 9 x 2500 = 6 x 3100 = 22500 18600 41100 III. (16 – 30) Késztermékek (15 nap) 15 x 3100 = 46500 IV. (31 – 60) Késztermékek (11 nap) (6 + 15 + 11 = 32 nap) Befejezetlen (18 nap) Anyagok (1 nap) 11 x 3100 = 34100 18 x 3200 = 1 x 2520 = 57600 2520 94220 Anyagok (11 nap) 11 x 2520 = 27720 V. (61 – 90)

Többfokozatú likviditási Mérleg Aktívák Hat fokozatú likviditási mérleg, 2008. december 31. Passzívák I. Likvid eszközök = Pénztár 10460 I. Azonnal esedékes kötelezettségek II. 1 -15 napon belül likvid eszközök 41100 II. 1 -15 napon belül esedékes köt. III. 16 -30 napon belül likvid eszközök 46500 III. 16 -30 napon belül esedékes köt. IV. 31 -60 napon belül likvid eszközök 94220 IV. 31 -60 napon belül esedékes köt. V. 61 -90 napon belül likvid eszközök 27720 V. 61 -90 napon belül esedékes köt. VI. Meghatározott helyzetben likvid eszközök VI. Meghatározott helyzetben esedékes források Összesen I. 10460 Összesen I-II. 51560 Összesen I-III. 98060 Összesen I-III. Összesen I-IV. 192280 Összesen I-IV. Összesen I-V. 220000 Összesen I-VI. 220000

Hatfokozatú statikus likviditási Mérleg - Példa Megnevezés Záró állomány 1 napi forgalom Vevők 4200000 Késztermékek Bef. len termelés Likviditási idő 14 nap 500000 15600000 Anyagok Szállítók Forgási idő 4000000 650000 60 nap 300000 90 nap 250000

Hatfokozatú statikus likviditási Mérleg - Példa Megnevezés Záró állomány 1 napi forgalom Vevők 4200000 Késztermékek Bef. len termelés Likviditási idő 14 nap 500000 15600000 Anyagok Szállítók Forgási idő 4000000 650000 1. 15600 e / 60 nap 650 e = 24 nap 300000 90 nap 250000

Hatfokozatú statikus likviditási Mérleg - Példa Megnevezés Záró állomány 1 napi forgalom Vevők 4200000 Késztermékek Bef. len termelés Anyagok Szállítók 4000000 Likviditási idő 14 nap 500000 15600000 Forgási idő 2. 60 – 24 = 36 nap 650000 1. 15600 e / 60 nap 650 e = 24 nap 300000 90 nap 250000

Hatfokozatú statikus likviditási Mérleg - Példa Megnevezés Záró állomány 1 napi forgalom Vevők 4200000 Késztermékek Bef. len termelés 15600000 Anyagok Szállítók 4000000 Forgási idő Likviditási idő 14 nap 500000 3. 36 – 14 = 22 nap 650000 1. 15600 e / 60 nap 650 e = 24 nap 300000 90 nap 250000 2. 60 – 24 = 36 nap

Hatfokozatú statikus likviditási Mérleg - Példa Megnevezés Záró állomány 1 napi forgalom Vevők 4200000 Késztermékek Forgási idő Likviditási idő 14 nap 500000 3. 36 – 14 2. 60 – 24 = 36 nap = 22 nap Bef. len termelés 15600000 Anyagok Szállítók 4000000 650000 1. 15600 e / 60 nap 650 e = 24 nap 300000 4. 90 – 60 = 30 nap 250000 90 nap

Hatfokozatú statikus likviditási Mérleg - Példa Megnevezés Záró állomány 1 napi forgalom Vevők 4200000 Késztermékek Bef. len termelés 15600000 Anyagok Szállítók 4000000 Forgási idő Likviditási idő 14 nap 500000 3. 36 – 14 = 22 nap 2. 60 – 24 = 36 nap 650000 1. 15600 e / 60 nap 650 e = 24 nap 300000 4. 90 – 60 = 30 nap 250000 5. 4000 e / 6. 16 nap 250 e = 16 nap 90 nap

Hatfokozatú statikus likviditási Mérleg - Példa Megnevezés Záró állomány 1 napi forgalom Forgási idő Likviditási idő Vevők 4200000 8. 4200 e / 14 nap = 200000 7. 14 nap 500000 3. 36 – 14 = 22 nap 2. 60 – 24 = 36 nap 650000 1. 15600 e / 60 nap 650 e = 24 nap 300000 4. 90 – 60 = 30 nap 250000 5. 4000 e / 6. 16 nap 250 e = 16 nap Késztermékek Bef. len termelés 15600000 Anyagok Szállítók 4000000 90 nap

Hatfokozatú statikus likviditási Mérleg - Példa Megnevezés Záró állomány 1 napi forgalom Forgási idő Likviditási idő Vevők 4200000 8. 4200 e / 14 nap = 200000 7. 14 nap 500000 3. 36 – 14 = 22 nap 2. 60 – 24 = 36 nap Késztermékek Bef. len termelés 15600000 650000 1. 15600 e / 60 nap 650 e = 24 nap Anyagok 9. 300 e x 30 nap = 9000 e 300000 4. 90 – 60 = 30 nap Szállítók 4000000 250000 5. 4000 e / 6. 16 nap 250 e = 16 nap 90 nap

Hatfokozatú statikus likviditási Mérleg - Példa Megnevezés Záró állomány 1 napi forgalom Forgási idő Likviditási idő Vevők 4200000 8. 4200 e / 14 nap = 300000 7. 14 nap Késztermékek 10. 500 e x 22 nap = 11000 e 500000 3. 36 – 14 = 22 nap 2. 60 – 24 = 36 nap Bef. len termelés 15600000 650000 1. 15600 e / 60 nap 650 e = 24 nap Anyagok 9. 300 e x 30 nap = 9000 e 300000 4. 90 – 60 = 30 nap Szállítók 4000000 250000 5. 4000 e / 6. 16 nap 250 e = 16 nap 90 nap

Többfokozatú statikus likviditási mérleg: Példa Fokozatok (nap) Megnevezés Mellékszámítás (e. Ft) Érték (e. Ft) II. (0 – 15) Vevők (14 nap) Késztermékek (1 nap) 14 x 300 = 1 x 500 = 4200 500 4700 III. (16 – 30) Késztermékek (15 nap) 15 x 500 = 7500 IV. (31 – 60) Késztermékek (6 nap) (1 + 15 + 6 = 22 nap) Befejezetlen (24 nap) 6 x 500 = 3000 24 x 650 = 15600 18600 V. (61 – 90) Anyagok (30 nap) 30 x 300 = 9000 II. (15 ) Szállítók (15 nap) 15 x 250 = 3750 III. (16 -30) Szállítók (1 nap) 1 x 250 = 250

Többfokozatú likviditási Mérleg Aktívák Hat fokozatú likviditási mérleg, 2008. december 31. Passzívák I. Likvid eszközök ……… I. Azonnal esedékes kötelezettségek ……. . II. 1 -15 napon belül likvid eszközök 4700 II. 1 -15 napon belül esedékes köt. 3750 III. 16 -30 napon belül likvid eszközök 7500 III. 16 -30 napon belül esedékes köt. 250 IV. 31 -60 napon belül likvid eszközök 18600 IV. 31 -60 napon belül esedékes köt. ……. V. 61 -90 napon belül likvid eszközök 9000 V. 61 -90 napon belül esedékes köt. ……. VI. Meghatározott helyzetben likvid eszközök ……. . VI. Meghatározott helyzetben esedékes források ……. Összesen I-III. Összesen I-IV. Összesen I-VI.

Üzembezárási pont megállapítása n Ahol az adott tevékenységből származó vállalati árbevételben még a váltózó költség sem térül meg, abba kell hagyni az adott tevékenység működtetését, mert üzembezárási pont alatt nem éri meg az adott tevékenységet tovább folytatnia a vállalkozásnak. n Feladat hozzá Word-ban, megoldással!

Köszönöm a Figyelmet!