Szmvitel 1 elads Horvthn Dr Kkny Annamria 2020

Számvitel 1. előadás Horváthné Dr. Kökény Annamária 2020.

Fontosabb információk n A tárgy oktatói: n Előadó: Horváthné Dr. Kökény Annamária n Tiszaliget: Campus 135. n E-mail: kokeny. annamaria@econ. unideb. hu n 20/4109775

Számviteli bizonylat n Minden olyan külső és belső okmány, amelyet a vállalkozás gazdasági eseményeiről állítottak ki számviteli nyilvántartás céljából, és rendelkezik a törvényben előírt alaki és tartalmi kellékekkel. n A számviteli bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtekor kell kiállítani, és a gazdasági esemény megtörténtét megbízhatóan kell rögzítenie.

Számviteli bizonylat n Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban lévő természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel [Szt. 166. § (1) bekezdés].

Bizonylati elv A bizonylati elv kifejezi, hogy § minden olyan gazdasági eseményről, amely a vállalkozás vagyonának (az eszközök és a források) értékét vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. § Az összes kiállított bizonylat szükséges adatait a könyvviteli nyilvántartásokba be kell jegyezni. § Könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad.

Bizonylati fegyelem n A bizonylatokat a könyvvezetés során pontosan, megbízhatóan és késedelem mentesen kell rögzíteni. n A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: n A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15 -éig a könyvekben rögzíteni kell; n Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni.

Hibás bizonylatok javítása n. A bizonylatok feldolgozását megelőzően ellenőrizni kell a bizonylat kiállításának helyességét és az esetleges hibás bizonylatokat a feldolgozást megelőzően helyesbíteni kell.

A bizonylatok megőrzése n A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles őrizni. n A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvviteli feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. n Ez vonatkozik a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is. n A megőrzési időn belüli szervezeti változás nem hatálytalanítja ezt a kötelezettséget!

A szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylatok n Azok, amelyek a készpénz kezeléshez, a számlázáshoz, az értékkel bíró nyomtatványok (pl. ajándékutalvány, stb. ) köréhez tartoznak, illetve illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat lehetőséget. Ezekről a kezeléssel megbízott vagy kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A kiállítás során rontott szigorú számadású nyomtatványokat megsemmisíteni nem lehet, mint rontott bizonylatot is meg kell őrizni és a nyilvántartásban, mint rontott bizonylatot feltüntetni.

A számla n A számla a szigorú számadású bizonylatok közé tartozik és a gazdasági események elszámolása során az egyik leggyakoribb alátámasztó dokumentumok egyike. n Számla minden olyan okirat, amely megfelel a meghatározott feltételeknek. n A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

A számla kötelező alaki és formai kellékei a következők: n számla sorszáma n számlakibocsátó neve, címe, adóigazgatási száma n vevő neve, címe (2020. július 1 -től adószáma) n termékértékesítés illetve szolgáltatás teljesítési időpontja n számla kibocsátásának kelte n fizetés módja, határideje n termék vagy szolgáltatás KSH által előírt azonosító száma n termék vagy szolgáltatás megnevezése, jellemzői n termék vagy szolgáltatás mennyiségi egysége, mennyisége n termék vagy szolgáltatás adó (ÁFA) nélküli egységára tételenként és összesen n felszámított adó mértéke százalékosan és abszolút értékben tételenként és összesen n termék vagy szolgáltatás adóval együtt számított ellenértéke tételesen és összesen n a számla végösszege

A bizonylat alaki kellékei n A számviteli törvény meghatározza a bizonylatok alaki kellékeit, n n n n amelyek a következők: bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója, összefoglaló bizonylatok esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik, külső bizonylatnak (a vállalkozástól különböző gazdálkodó vagy természetes személy által kiállított bizonylat) tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét és címét, könyvelés módjára való hivatkozás, érintett főkönyvi számlák nyilvántartásokban való rögzítés időpontja, igazolása az erre feljogosított személy vagy személyek aláírása. továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír

A bizonylat tartalmi kellékei n. A számviteli törvény meghatározza a bizonylatok tartalmi kellékeit is, amelyek pedig a következők: na gazdasági esemény rövid, tömör, egyértelmű megfogalmazása, n a gazdasági esemény okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeni adatai, n bizonylat kiállításának időpontja, n bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése. n vevő neve, címe (2020. július 1 -től adószáma)

Számla kiállításának időpontja n Legkésőbb a teljesítésig, előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni, ami a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli. (2020. július 1 -től ez 8 napra csökken! n Azonnal, ha készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel fizetik ki. n Kivétel: ha a teljesítés napján egyidejűleg vagy az adott naptári hónapban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát - gyűjtőszámlát - bocsát ki.

Nyugta n Abban az esetben, ha az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugta kibocsátásáról gondoskodni.

n Mentesülés a nyugta kiállítása alól, ha n sajtóterméket értékesít; n a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatást nyújt; n kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását. (Pl. kávéautomata)

Nyugta adattartalma n a nyugta kibocsátásának kelte; n a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; n a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; n a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke n A nyugta kibocsátásának időpontjától a nyugta megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell a nyugta eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát.

Számlázásra vonatkozó egyéb szabályok n A törvény a számla adattartalmára további rendelkezéseket is megállapíthat, de az elektronikus számla kivételével a számla aláírását nem teheti kötelezővé. n Külön jogszabály a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására egyéb rendelkezéseket is megállapíthat.

Online pénztárgép n A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany - jogszabály szerint rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó-és vámhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

n Számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. n Idegen nyelven kiállított számla esetében az adóigazgatási eljárás keretében lefolytatott ellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű fordításról, feltéve, hogy a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. n Nyugta kizárólag magyar nyelven állítható ki.

NAV információs füzet n file: ///C: /Users/Annam%C 3%A 1 ria/Downloads /18_Szamla_nyugta_kibocsatasanak_alapvet __szabalyai_20200206. pdf

Főkönyvi kivonat n A főkönyvi kivonat a megnyitott, elővezetett főkönyvi számlák adatállományáról készített összesítő kimutatás. n Az időszak során megnyitott, elővezetett valamennyi főkönyvi számla adatállományát be kell vezetni a főkönyvi kivonatba. n Alapvetően a formai hibák kiszűrésére szolgál (megsértésre kerül-e a kettős könyvvitel valamely szabálya). n Az év eleji nyitás a nyitómérleg és a főkönyvi kivonat alapján történik.

Formai hiba ↔ Tartalmi hiba n Formai hiba alatt értjük azt, ha a kettős könyvvitel azon szabályát sértjük meg, amely szerint a tartozik oldalra elkönyvelt összegnek meg kell egyeznie a követel oldalra elkönyvelt összeggel. n Tartalmi könyvelési hiba, ha egy konkrét gazdasági eseményt nem a Számvitel előírásai szerint számolunk el. Ennek kiszűrése a belső ellenőrzés és könyvvizsgálat feladata.

Egyezőségek a főkönyvi kivonatban: n A Tartozik és Követel főösszeg (forgalom) megegyezik. n A főösszege egyezik a napló egyező forgalmi főösszegével. n A Tartozik és Követel egyenleg mindig megegyezik. n A mérleg számlák összevont egyenlegének meg kell egyeznie fordított előjellel az eredményszámlák egyenlegével.

Köszönöm a Figyelmet!