HUMN VEZETI SZMVITEL Szmvitel Vezeti Szmvitel Humn Vezeti

HUMÁN VEZETŐI SZÁMVITEL Számvitel – Vezetői Számvitel – Humán Vezetői Számvitel – Controlling Szakirodalom: [1] Körmendi Lajos – Tóth Antal: A Controlling alapjai. Saldó, Budapest, 2016. [2] dr. Sinkovics Alfréd: Költség és pénzügyi kontrolling. Comp. Lex, 2007. [3] Dr. Hanyecz Lajos: Modern vezetői Controlling, Saldo, Budapest, 2011. [4] Matiscsákné Lizák Marianna: Emberi erőforrás gazdálkodás. Comp. Lex, Bp, 2012. [5] Dr. Bosnyák János - Dr. Gyenge Magdolna - Dr. Pavlik Lívia -dr. Székács Péterné: Vezetői számvitel (Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. , 1 2010. )

SZÁMVITELI ALAPOK EMLÉKEZTETŐ [2] • SZÁMVITEL: a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének nyilvántartása és követése, ennek eszközei: • A MÉRLEG: vagyoni kimutatás – eszközök és források • EREDMÉNYKIMUTATÁS: + Árbevétel – Költségek és Ráfordítások = Nyereség (Eredmény), mint a vagyonnövelés forrása 2

1. A VEZETŐI SZÁMVITEL FOGALMA és EREDETE [2] • A GAZDÁLKODÓ SZERVEZET IRÁNYÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SZÁMVITEL: HOSSZÚ ÉS RÖVIDTÁVÚ (STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV) IRÁNYÍTÁS • VEZETŐI SZÁMVITEL (MANAGEMENT ACCOUNTIG) - TÁRGYA ELSŐSORBAN A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS • EREDET: A NÉMET ÜZEMGAZDASÁGI ISKOLA és a HAZAI ÜZEMGAZDASÁGTAN FEJLŐDÉSE (XIXXX. század) 3

A VEZETŐI SZÁMVITEL CÉLJA és TÁRGYA [2] • A VEZETŐI SZÁMVITEL CÉLJA: • A KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS SZÁMÍTÁSOKKAL VALÓ MEGALAPOZÁSA • KÖLTSÉGTERVEZÉS • KÖLTSÉGMÉRÉS • KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG MEGÍTÉLÉSE • KÖLTSÉGCSÖKKENTÉSI PROJEKTEK MEGALAPOZÁSA • ÁRKÉPZÉS, ÁRALKU TEVÉKENYSÉG MEGALAPOZÁSA 4

2. SZÁMVITEL, VEZETŐI SZÁMVITEL, CONTROLLING [2] • Számvitel (Pénzügyi Számvitel), Financial Accounting – a vagyoni változások nyilvántartása és követése • Vezetői Számvitel (Management Accounting) – a gazdálkodási tevékenység irányítását szolgáló számvitel: szükséges információkat szolgáltat az irányításhoz • Controlling – a gazdálkodás irányításának módszere és rendszere, vezetési eszköz 5

A controllingrendszer 1 [24 -29, 30 -31, 37 -41. ] CONTROLLINGRENDSZER STRATÉGIAI CONTROLLING OPERATÍV CONTROLLING Szemlélet MI A CONTROLLING? Eszközök célorientáltság Tervezés VEZETŐI SZÁMVITEL szűk keresztmetszet orientáltság Terv/tény eltéréselemzés költségorientáltság Informatikai támogatás (szoftver-hardver) Információkezelés és szolgáltatás, Döntéselőkészítés Controller jövőorientáltság döntésorientáltság Szervezési módszerek

A VEZETŐI ÉS A PÉNZÜGYI (FINANCIAL) SZÁMVITEL KÖZTI KÜLÖNBSÉG [2] A VEZETŐI SZÁMVITEL: • JÖVŐRE ORIENTÁLT • HOZZÁVETŐLEGES PONTOSSÁGÚ • A VÁLLALKOZÁS HATÁROZZA MEG A VEZETŐI SZÁMVITEL MÓDSZEREIT • PROAKTÍV • INFORMÁCIÓS BÁZISA NEMCSAK PÉNZÜGYI- (ÉRTÉK-), HANEM GAZDASÁGI-MENNYISÉGI ADATOKAT TARTALMAZ 7

VEZETŐI SZÁMVITEL &PÉNZÜGYI SZÁMVITEL (1/4) • Az angolszász „management accounting” a tervezést és költséggazdálkodást támogató speciális számvitel • A magyar „vezetői számvitel” üzemgazdaságtani kategória, a költségelszámolás és költséggazdálkodás eszköze (A kettő közt nincs tartalmi eltérés. ) 8

VEZETŐI SZÁMVITEL &PÉNZÜGYI SZÁMVITEL (2/4) A MANAGEMENT ACCOUNTING, = VEZETŐI SZÁMVITEL A KÖLTSÉG- ÉS NYERESÉG CONTROLLINGHOZ, A VEZETÉS KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI DÖNTÉSEIHEZ SZÜKSÉGES 9

VEZETŐI SZÁMVITEL &PÉNZÜGYI SZÁMVITEL (3/4) Pénzügyi számvitel • Külső aktoroknak • Múltorientált • Passzív • Aggregáltan mutatja a gazdaságosságot • Szabályozott • Kötelező teljes pontosság • Minden gazdasági tevékenységet azonos formájú beszámolókkal kell leírni Vezetői számvitel: • Menedzsmentnek • Jövőorientált • Pro aktív • Részletező • Módszereit a vállalkozás maga alakítja ki • A trendet, arányokat kell megmutatni • A beszámolási formát a vállalati controller alakítja ki 10

VEZETŐI SZÁMVITEL &PÉNZÜGYI SZÁMVITEL (4/4) A VEZETŐI SZÁMVITEL: • CÉGENKÉNT ELTÉRŐ TARTALMÚ LEHET, • FOLYTONASAN VÁLTOZIK A KÜLSŐ ÉS BELSŐ GAZDÁLKODÁSI FELTÉTELEK HATÁSÁRA, • Lásd az A, B, C vállalkozás költségszerkezete 11

GYAKORLAT: A Vezetői Számvitel költséggazdálkodási funkciója A-B-C VÁLLALATOK KÖLTSÉG-SZERKEZETE [2] KÖLTSÉGSZERKEZET A VÁLLALAT MEGOSZLÁS % B VÁLLALAT MEGOSZLÁS % C VÁLLALAT ANYAGKÖLTSÉG Mft 453 1226 291 MUNKAKÖLTSÉGEK 645 387 920 1950 683 275 187 421 302 AMORTIZÁCIÓ EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN 3235 100 % 2717 100 % 1788 MEGOSZLÁS % 100% 1. Jellemezzük a fenti számokkal leírt költségszerkezetet. 2. Hogyan változik a költségszerkezet, ha az anyagköltségek várhatóan 20, a bérköltségek várhatóan 5 százalékkal növekszenek, az amortizáció viszont 16 százalékkal csökken? 3. Lásd a mellékelt excel táblázat: Gyakorlat-1 -szemléltetés. xlsx 12

MIT MUTAT A KÖLTSÉGEK KÖLTSÉGNEMI SZERKEZETE? • • • Anyagigényességet Munkaigényességet Eszközigényességet Ezek miért fontosak? Mik a trendek az iparban, a szolgáltatásokban? 13

A költség-kalkuláció indokoltsága [[[Előadási anyag]]] • Költség-kalkuláció a vezetői számviteli tevékenység legfontosabb területe – Indokoltsága: a Költség-érzékenység • Ha a gazdálkodó szervezet veszteséges, a Beszámolóban szereplő összköltség vizsgálat nem segíti a vezetői tevékenységet: Árbevétel – Összes költség = Nyereség/Veszteség mi okozhatja a veszteséget, melyik árucikk forgalmazása? • Költség-érzékenység – Ha veszteségesek vagyunk, szükség van részletes költség-elemzésre azaz a költségrészletekre, mind a tervezésben, mind a tényadat-gyűjtésben! A menedzsmentnek szüksége van az termékenkénti költségekre (a kereskedelemben: árucikkenként, szolgáltatásoknál: projektenként, szolgáltatás-egységenként kell a költség). A vállalati-vállalkozási nyereség csak termék-egységben / árucikkegységben / szolgáltatás egységben megjelenő nyereség realizálható! • Miért nem tudjuk megmondani pontosan és azonnal az egyes termékek (árucikkek …) nyereségességét? • Ki kell számolni az áru ÖNKÖLTSÉGÉT = egységenkénti költségét !

A klasszikus költség-kalkuláció 1 [96 -102, 106, előadás] Költségnemek: 5 -ös, 8 -as számlaosztály Költséghelyek 6 -os számlaosztály Hol történt a költség-okozás? Egyedi költségek: anyag, elábé Egyedi költségek Fő költséghelyek Általános költségek Költségviselők (áru, termék, szolgáltatás) 7 -es számlaosztály (pl. értékesítési helyek) „VA” + Költséghelyes anyagköltség + Költséghelyes bérköltség + Amortizáció, energiaköltség (segédköltséghelyek • Anyag, alkatrész költségek, elábé • Bérköltségek • Logisztikai ktg. -ek • Amortizáció • Egyéb, általános költségek Segéd-költséghelyek (pl. tárolási rendszer) átterhelései, stb. ) Egyedi és Vetített összes = Összes költség, termék-fajtánként Közvetlen költségek Irányítás; fejlesztés, beszerzés, szállítás, marketing-értékesítés + Értékesítés költségei + Disztribúció költségei + Irányítás költsége = Teljes költség Értékesítés Termékekfajtánkénti fajlagos összetétele, költsége és azok (önköltsége) mennyisége Költségokozó: aki viseli a költségeket „VA”- Vetítési alap („Kulcs”), amely a költségek „pótlékolásának” aránya ÷ Termékek fajlagos Teljes költségvetés költsége (Budget) (önköltsége) = Termékek fajlagos költsége (önköltsége)

Az önköltség-kalkulációban használt költségek összegszerűsége 7: Költségek költségviselőnként 5. és 8: Költségek költség-nemenként Kereskedelemben: • Elábé összesen • Bérköltségek • Logisztikai ktg. -ek • Amortizáció • Vállalati általános ktg. -ek Vállalati mindösszesen: Összes költségek 6: Költségek költséghelyenként = Költséghelyes költségek Irányítási költségek Egyedi költség: • Elábé árucikkenként Vetített közvetett költségek: • Költséghelyes költségek szétosztva költségviselőre • Irányítási költségek szétosztva költségviselőre Vállalati mindösszesen: Minden értékesített áru összes költsége Financial Accounting: Management Accounting: Nyereség = Árbevétel– Összes költség A összes árucikkenkénti nyereség = az árucikkek árbevétele – (mínusz) az árucikkek önköltsége Az önköltség-kalkuláció fontossága, indokoltsága: a vállalativállalkozási nyereség csak termékenkénti / árucikkenkénti / szolgáltatásonkénti nyereség formájában realizálható!

A klasszikus költség-kalkulációs használhatósága 7 szla. oszt: Költségek költségviselőnként 5 és 8 szla. osztály: Költségek költség-nemenként 6 szla. oszt: Költségek költséghelyenként = Vállalati mindösszesen: Összes költségek Vállalati mindösszesen: Minden értékesített áru összes költsége A kalkuláció módszerét a vállalati-vállalkozási költség-arányok határozzák meg: ‘ 7’ >> ‘ 6’ → Klasszikus költségkalkuláció ‘ 7’ > ‘ 6’ (60/40%), vagy ‘ 7’ ≈ ‘ 6’ → Folyamatköltség-kalkuláció, ABC kalkuláció. Milyen irányba viszi a kalkulációs módszerek változását a nagyméretű kereskedelmi disztribúciós rendszerek kialakulása és fejlődése? Vajon nem drágítják-e meg a nagyméretű disztribúciós rendszerek az áruinkat?

GYAKORLAT: KÖLTSÉGNEM ADATOK TERMÉKBONTÁSBAN 2 [71 – 79] VEZETŐI SZÁMVITELI ADATOK A termék B termék C termék Számviteli összesen adat Anyagköltség 150 230 1810 2190 Bérköltség 26 49 156 231 Amortizáció 45 49 161 255 Összesen 221 328 2127 2676 18

ÁRBEVÉTEL, KÖLTSÉG ÉS NYERESÉGADATOK TERMÉKBONTÁSBAN 2 [71 – 79] • TERMÉKHOZAMOK KIMUTATÁSA A TERMÉK B TERMÉK C TERMÉK ÖSSZESEN ANYAGKÖLTSÉG 150 230 1810 2190 BÉRKÖLTSÉG 26 49 156 231 AMORTIZÁCIÓ EGYÉB KÖLTSÉG ÉS RÁFORDÍTÁS 45 49 161 255 EGYÉB KÖLTSÉG 131 97 320 548 ÖSSZES KÖLTSÉG 352 425 2447 3224 ÖSSZES ÁRBEVÉTEL 393 534 3043 3970 NYERESÉG 41 109 596 746 19

EGYEDI (KÖZVETLEN) KÖLTSÉGEK, ÁLTALÁNOS (KÖZVETETT) KÖLTSÉGEK 2 [71 – 79] • Egyedi (közvetlen) költség: termék v. szolgáltatás előállításhoz közvetlenül felhasznált erőforrások költségei • Költséghelyes és Általános költségek olyan erőforrások költségei, amelyek mennyiségi felhasználása nem köthető egy-egy termékhez vagy szolgáltatáshoz • Költség és ráfordítás különbsége (erőforrások naturális mértékegységben) 20

ELŐADÁS – AZ ABA MŰVEK KÖLTSÉGHELYKÖLTSÉGVISELŐ KÖNYVELÉSE 2 [71 – 79] KÖLTSÉGHELYRE ÁLTALÁNOS, KÖLTSÉGVISELŐRE KÖZVETLEN KÖLTSÉGET KÖNYVELÜNK KÖLTSÉGNEMEK ÖSSZESEN Költséghely 1 Költséghely 2 Költséghely 3 30 DB „A” KOMPRESSZOR 10 DB „b” KOMPRESSZOR Anyagköltségek 120 15 20 30 50 5 Szolgáltatások 15 3 7 1 2 2 Bérköltségek 30 7 6 3 10 4 Egyéb személyi Kifizetések 10 2 1 3 2 2 Bérjárulékok 10 2 2 1 3 1 Értékcsökkenési Leírás 40 20 13 7 0 0 ÖSSZES KÖZVETLEN KÖLTSÉG 225 49 49 45 67 14 ÁLT. KÖLTSÉG KVETLEN KÖLTSÉG 21

TERMELÉSI PROGRAM ÉS A KÉT TERMÉCSOPORT ÖSSZES KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI 2 [71 – 79] Miként alakulnak a két termék- csoport összes közvetlen költségei, ha a termelési program darabban: A 10 20 30 40 50 60 70 80 90 B 90 80 70 60 50 40 30 20 10 22

AZ „A” ÉS „B” KOMPRESSZOR KÖZVETLEN KÖLTSÉGEI 2 [71 – 79] • „A” közvetlen önköltsége 67/30 = 2, 23 • „B” közvetlen önköltsége 14/10 = 1, 4 Valamely termék közvetlen önköltsége = minimális határköltség! Miért? 23

ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK KÉT LÉPÉSES FELOSZTÁSA TERMÉKEKRE – MEREV KÖLTSÉGTERVEZÉSI MÓDSZER 2 [71 – 79] Produktív költséghelyek: • Költséghely 1. = Energiatelep • Költséghely 2. = Forgácsoló üzem • Költséghely 3. = Szerelde Elsődleges és másodlagos produktív költséghelyek költségei = üzemi általános költségek 24

AZ ENERGIAÜZEM KÖLTSÉGEINEK FELOSZTÁSA A FORGÁCSOLÓ ÉS SZERELDE KÖZT 2 [71 – 79] • MÉRÉS ALAPJÁN − 30 EGYSÉG FORGÁCSOLÓ KÖLTSÉGHELYRE − 19 EGYSÉG SZERELDÉRE • ENNEK ALAPJÁN • A FORGÁCSOLÓ ÖSSZES KÖLTSÉGE 30+49= 79 EGYSÉG LESZ • A SZERELDE ÖSSZES KÖLTSÉGE 45+19= 64 EGYSÉG LESZ. • További lépés: MIKÉNT OSZTJUK RÁ A FORGÁCSOLÓ ÉS SZERELDE KÖLTSÉGEIT A KÉT TERMÉKRE – A KÖLTSÉGVISELŐKRE? 25

ÜZEMI SZINTŰ EGYSÉGKÖLTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA 2 [71 – 79] • Áru üzemi önköltsége: közvetlen önköltség +üzemi általános költség üzemi önköltség ALKALMAZÁS ELŐNYE: EGYSÉGÁR–ÜZEMI ÖNKÖLTSÉG=FEDEZET 1 ALKALMAZÁS HÁTRÁNYA: TARTALMAZ VÁLTOZÓ KÖLTSÉG ELEMEKET 26

A FORGÁCSOLÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEINEK FELOSZTÁSA „A” ÉS „B” KÖZÖTT: VETÍTÉSI ALAP A KÉT TERMÉKCSALÁD MUNKAIGÉNYESSÉGE 2 [71 – 79] A KÉT TERMÉK MUNKAIGÉNYESSÉGÉNEK ARÁNYA 3: 1 EZÉRT A 30 DB „A” ÉS 10 DB „B” ÚGY ARÁNYLIK, MINT 9 : 1, FIGYELEMBE VÉVE A TERMELÉSI DARABSZÁM (30/10) ARÁNYOKAT IS: • „A” TERMÉKCSALÁD EGÉSZÉRE SZÁMOLUNK EL 71 EGYSÉG FORGÁCSOLÓ ÜZEMI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGET • „B” TERMÉKCSALÁD EGÉSZÉRE SZÁMOLUNK EL 8 EGYSÉG FORGÁCSOLÓ ÜZEMI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGET • A VETÍTÉSI ALAP ÉS AZ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGKULCS FOGALMA - PÉLDÁK 27

A SZERELEDE ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEINEK FELOSZTÁSA „A” ÉS „B” KÖZÖTT: VETÍTÉSI ALAP A KÉT TERMÉKCSALÁD MUNKAIGÉNYESSÉGE 2 [71 – 79] A KÉT TERMÉK MUNKAIGÉNYESSÉGÉNEK ARÁNYA 2: 1 EZÉRT A 30 DB „A” ÉS 10 DB „B” ÚGY ARÁNYLIK, MINT 6 : 1, FIGYELEMBE VÉVE A MUNKAIGÉNYESSÉG és a TERMELÉSI DARABSZÁM ARÁNYOKAT IS: • „A” TERMÉKCSALÁD EGÉSZÉRE SZÁMOLUNK EL 54 EGYSÉG SZERELDEI ÜZEMI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGET • „B” TERMÉKCSALÁD EGÉSZÉRE SZÁMOLUNK EL 10 EGYSÉG SZERELDEI ÜZEMI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGET 28

GYAKORLAT: A KÉT KOMPRESSZOR-CSALÁD ÉVES ÜZEMI (SZŰKÍTETT) ÖNKÖLTSÉGE 2 [71 – 79] ÜZEMI ÖNKÖLTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA „A” K. CSALÁD 30 DB „B” KCSALÁD 10 DB öSSZESEN Összes közvetlen költség 67 15 82 Összes forgácsoló üzemi általános költség 71 8 79 Összes szerelde üzemi általános költség 54 10 64 192 33 225 6, 4 3, 3 - Összes üzemi szűkített költség Üzemi szűkített önköltség 1 darabra Mi lesz, ha változik a darabszám? 29

AZ ÜZEMI ÖNKÖLTSÉG KATEGÓRIA HÁTRÁNYAI A GAZDASÁGOSSÁG MEGÍTÉLÉSÉBEN • A felosztási alap lehet a közvetlen munkabér, a gépórák száma, az anyagköltség, stb. • A felosztásos módszernél feltételezzük a kapacitások teljes kihasználását, ezért a módszer a merev költséggazdálkodás eszköze, • Az általános költségek termékekre való ilyen felosztási módja mindig vitatható, • A felosztásos (pótlékoló) kalkulációs módszer minden költséget feloszt. 30

AZ IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK FELOSZTÁSA „A” ÉS „B” KOMPRESSZSORCSALÁDRA ÜZEMI (SZÜKÍTETT) ÖNKÖLTSÉG + IGAZGATÁSI KÖLTSÉG = TELJES ÖNKÖLTSÉG 31

TELJES TERMÉK-ÖNKÖLTSÉG SZÁMÍTÁS Igazgatási és vállalati általános költségek 2 [71 – 79] IGAZGATÁSI költségek Anyagköltségek Igénybevett szolgáltatások 22 4 Összes bér és személyi költség 53 Amortizáció 32 Összes IGAZGATÁSI költség 111 Egyéb költség és ráfordítás: Értékesítési és marketing költségek 20 K+F költségek 5 Pénzügyi ráfordítások 4 Egyéb ráfordítások 2 Egyéb költség és ráfordítás VÁLLALATI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG 31 142 32

VÁLLALATI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK FELOSZTÁSA közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség és összes közvetlen költség arányában 2 [71 – 79] A termékcsalád teljes önköltsége A és B teljes önköltsége különféle felosztási módszerekkel Kompresszor „A” 30 db Kompresszor „B” 10 db Közvetlen anyagköltségek alapján 192+129=321 32+13=45 Közvetlen bérköltségek alapján 192+101=293 32+41=73 Összes közvetlen költség alapján 192+117=309 32+25=57 33

MELYIK TELJES ÖNKÖLTSÉG AZ IGAZÁN JÓ? • Véleményezzük a központi költségek különböző felosztásai után keletkezett eltérések okait! • Melyik az optimális megoldás? • Milyen feltételek mellett lehet megfelelő az anyag-, a bér-, vagy az eddig felosztott költségek szerinti központi költség felosztás? 34

A KÖLTSÉGOKOZÓK 2 [86 – 90] • A költségokozók: az erőforrás felhasználások • Erőforrásfajták: Anyagi Pénzügyi Humán Speciális nem anyagi Tudás Szervezeti Nem kívánt költségokozók (infláció, kamat vagy adóemelkedés, környezetvédelem, árfolyamváltozások − Rugalmas és rugalmatlan erőforrások − − − − 35

KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI FELADATOK 1. 2 [86 – 90] • Optimális költséggazdálkodás • Erőforrások hatékony felhasználása • Felesleges erőforrás felhasználás elkerülése • Szükségtelen erőforrások leépítése • Új vagy régi anyagokkal, eszközökkel dolgozzunk? Tartalékolni vagy leselejtezni? 36

KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSI FELADATOK 2. 2 [Előadás és mellékelt költségcsoportosítások] • Módszerek • A költségkalkuláció kitartó és folyamatos alkalmazása • A költségeket mindig a költségokozóra kell terhelni • A nagyobb költségösszegeket kisebb tételekre kell bontani, és megkeresni a pontos költségokozót • Szükség esetén többféle költségfelosztást is kell alkalmazni (ld. : költségcsoportosítások), és kombinálni a költség-kalkulációs módszereket 37

VÁLTOZÓ ÉS FIX KÖLTSÉGEK SZÁMÍTÁSA 1/4 (Ár-Költség-Fedezet-Nyereség: „ÁKFN”) 2 [96 – 98] A Rugalmas költségszámítás célja: A gyártott/forgalmazott mennyiség optimalizálása a költségkalkuláció módszerével • Ismerjük meg a fix és változó költségeinket! • Ezzel mérhetővé tesszük, miként hat a termelés, értékesítés, kibocsátás volumenének változása a fedezetre és az eredményre 38

VÁLTOZÓ ÉS FIX KÖLTSÉGEK SZÁMÍTÁSA 2/4 (Fedezeti költségszámítás grafikusan) 2 [78 – 85] (Mennyiség) 39

VÁLTOZÓ ÉS FIX KÖLTSÉGEK SZÁMÍTÁSA 3/4 (Fedezeti költség-számítás sávos ábrázolása) 1 [35, 92 -96] Ezzel a számítási módszerrel – a forgalom nagyságának és a fix költségnek az ismeretével – gyors eredmény-kalkulációt is végezhetünk: (+) (–) (=) ÁRBEVÉTEL Fedezet: VÁLTOZÓ, EGYEDI KÖLTSÉGEK (keresk. : ELÁBÉ) FEDEZET (keresk. : ÁRRÉS) FIX KÖLTSÉGEK ÜZLETI EREDMÉNY

Költség-megtakarítási lehetőség a VÁLTOZÓ ÉS FIX KÖLTSÉGEK SZÁMÍTÁSÁVAL 4/4 2 [78 – 85] A Rugalmas költségszámítás menete: • Controlling módszer: a terv-tény eltérésnél vizsgálatánál a tényleges mennyiséget használjuk: „ 2 terv + 1 tény” kalkuláció • Indokoltak voltak-e a költségnövekedések? • A fix költségek nem változhattak • A változóknak a volumennel csökkenniük, illetve növekedniük kellett! 41

A KÖLTSÉGHELYEK ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEI VÁLTOZÓ ÉS FIX KÖLTSÉG RÉSZEINEK ELVÁLASZTÁSA 2 [78 – 85] Módszertan: • Analitikus közelítés: mely anyagok, munkafolyamatok mennyiségeköltsége változik a kibocsátással? • Hányadbecsléses módszer: az egyes költség-nemeken szereplő összegek fix ill. változó hányadának becslése • Több éves költség idősorok elemzése alapján a fix (állandó) költségek tömegének megállapítása. 42

A KÖLTSÉGEK VOLUMEN REAKCIÓJA 2 [91 – 103] • • Lineárisan változó költségek Progresszíven változó költségek Degresszíven változó költségek Volumen reakció és a felhasznált előforrások fajtája: • Humán erőforrások (eleven munka) • Gépek és alapanyag/alkatrész (holtmunka) • Economies in Scale (a számviteli értelemben vett méretgazdaságosság) 43

A KÖLTSÉGEK VOLUMEN REAKCIÓJA 2 [91 – 103] A költségek eltérően viselkednek a mennyiség függvényében 44

A humán erőforrás jellemzői 1 [142 -144] • Stratégiai erőforrás • Optimális esetben a ráfordított értéknél (költségnél) nagyobb értéket képes létrehozni • Motiválható a teljesítménye: • Tervezés és Számviteli követés • Működő Humán Vezetői Számviteli mutatók • Erre épülő Controlling irányítási rendszer • Önálló entitás (előny és hátrány is lehet egyben) 45

Növekszik a Humán Vezetői számvitel jelentősége 1 [142 -144] • Az emberi erőforrás felértékelődése az „Ipar 4. 0” körülményei között: • Kevesebb alacsonyabban képzett munkaerőre van szükség • A magasabb szakképzettségű munkaerő felértékelődik • Több magasabb szakképesítésű ember kell felértékelődik a felsőoktatás • Fontossá válik a Humán Stratégia 46

A MUTATÓSZÁM FOGALMA 3 [274 -276] • A Vezetői Számvitelben meghatározott tervszámok • A vezetés munkáját segítik, a Controlling terv-tény elemzésének alapjai • Számértékek, amelyekkel a gazdálkodás állapota jellemezhető • Általában számolt értékek, képletösszefüggések eredményei • Pénz-érték adatok, vagy mennyiségi adatok 47

A Humán Vezetői számviteli FUNKCIÓK (FELADATOK) 1 [144 -146] • Teljesítmény-menedzsment • Az ösztönzési rendszerek kialakítása, fejlesztése • A munkaerő-forrás fejlesztés • A szervezeti kultúra kialakítása, javítása • Szociális, egészségügyi munkahelyi körülmények kialakítása, javítása • Érdekvédelem (Egyik sem könnyű feladat!) 48

Milyen területekre kell kiterjednie a Humán Vezetői Számvitel mutatószámoknak – mit kell mérni és irányítani? 1 [144 -146] • • • Szervezeti eredményesség (nem egyéni !) Termelékenység vs. munkaerőköltségek Hiányzás, betegállomány, biztonság Kilépés Toborzás Oktatás, fejlesztés 49

GYAKORLATI ÓRA A HR FONTOSSÁGA ÉS KÖLTSÉGEI 1/3 Hogyan tudjuk a költségekkel szemléltetni, hogy mennyire fontos a munkaerő a kereskedelmi, illetve az ipari szolgáltató cégeknél? • Kereskedelmi Kft: éves költségek megfigyelése • Ipari szolgáltató Kft: éves költségek megfigyelése Mi legyen a viszonyítási alap?

GYAKORLATI ÓRA A HR FONTOSSÁGA ÉS KÖLTSÉGEI 2/2 • A személyi jellegű ráfordítások az összes költség (költségek + elábé)-hoz viszonyítva • A bérköltségek (személyi jellegű ráfordítások) Az ipari szolgáltató adatai:

GYAKORLATI ÓRA A HR FONTOSSÁGA ÉS KÖLTSÉGEI 3/3 Hogyan képezzük a két vállalkozás költségarányait és milyen megállapításokat tehetünk? • Mi a számítási módszer, milyen adatokat vettünk figyelembe? • A Bérköltség (Personel Cost) összegét viszonyítjuk az Összes költség és Ráfordítás/ELÁBÉ összegéhez • Melyik cégnél lesz fontosabb az emberi erőforrás?

Milyen célokat tűzünk ki a Humán Vezetői Számvitelben? 1 [144 -146] Ezeket a célokat követjük a HR mutatószámokkal • Megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő foglalkoztatása • A munkaidő-alapok kihasználása • A munkahelyen töltött idő megfelelő összetétele, elosztása • A munkaerő ösztönzése 53