KZIGAZGATSI SZAKVIZSGA ltalnos kzigazgatsi ismeretek III modul ltalnos

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Általános közigazgatási ismeretek III. modul: Általános államháztartási ismeretek Hatályosította: dr. Nagylaki Csilla 2020. február 2.

1. fejezet Az államháztartás fogalma, rendszere, gazdasági szerepe 2

1. Az államháztartás fogalma, rendszere, gazdasági szerepe Tanulási célok A tisztviselő ismerje az államháztartás fogalmát azonosítani tudja az államháztartás nemzetgazdaságban elfoglalt helyét értse az állam gazdaságpolitikai szerepét, a fiskális és monetáris mechanizmusok összehangolt működésének jelentőségét ismerje az államháztartás működését meghatározó mutatókat 3

1. 1. Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében nemzetgazdaság: Az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. közszféra: A nemzetgazdaság meghatározó, organizáló része, közösségi javak és közszolgáltatások előállítására hivatott területe. államháztartás: Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. az államháztartás alapegységei: Az államháztartásról szóló törvény szerinti államháztartási alrendszerek. államtudomány: Szerves része a közpénzügytan, amely nem csak jogtudomány, és nem csak gazdaságtudomány, hanem a kettő szerves kombinációja. 4

1. 1. Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében Az állam különleges gazdasági szereplő • célja: a hatékony, gazdaságos, színvonalas közfeladat-ellátás • közpénzekből gazdálkodik • gazdasági súlya jelentős • közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaság működését • képes a jövedelem pozícióit megváltoztatni 5

1. 1. Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében intervenciók általános az állam külső, belső védelme jogi, közigazgatási rendszer működtetése nemzetközi és EU-s kötelezettségek teljesítése speciális az állam gazdasági, pénzügyi tevékenység e államadósság kezelés egyes gazdasági ágazatok támogatása egyes gazdasági szereplők vagy azok egyes csoportjána k támogatása 6

1. 1. Az államháztartás a nemzetgazdaság rendszerében központi alrendszer önkormányzati alrendszer • az állam • a központi költségvetési szerv • a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület • a központi alrendszerbe sorolt köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv • a helyi önkormányzat • a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat • az önkormányzati társulás • a térségi fejlesztési tanács • a fentiek által irányított költségvetési szervek 7

1. 2. Erősödő állami gazdaságpolitikai szerepek, felértékelődő államháztartás 8

1. 2. Erősödő állami gazdaságpolitikai szerepek, felértékelődő államháztartás strukturális reformok nélkül nem érhető el fenntartható GDP növekedés, magas foglalkoztatási szint és pénzügyi egyensúly megszorító csomagok tehermegosztás hitel a reform „forrásai” 9

1. 3. Az államműködés magyar modellje: összehangolt fiskális és monetáris mechanizmusok 10

1. 4. A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás kapcsolata A makrogazdaság helyzetét jellemző általános mutatók • gazdasági növekedés • infláció • külgazdasági egyensúly Az államháztartás helyzetét jellemző mutatók • jövedelemcentralizáció és újraelosztás • államháztartási hiány (max. a GDP 3%-a) • államadósság (max. a GDP 60%-a) 11

2. fejezet Az államháztartási gazdálkodás 12

2. Az államháztartási gazdálkodás Tanulási célok A tisztviselő ismerje az államháztartási gazdálkodás új trendjeit, szabályozási hátterét értse a Magyarország gazdasági stabilitására vonatkozó szabályozás lényegét ismerje a közbevételek és közkiadások fogalmát, rendszerét ismerje az államháztartási gazdálkodás legfontosabb alapelveit ismerje a nemzeti vagyon fogalmát, értse a vagyongazdálkodás elveit értse a Kincstári rendszerepét és az adósságkezelés alapvető szabály 13

2. 1. Az államháztartási gazdálkodás új trendjei Az államháztartás reformja: olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az állam hatékonyabban működik. feladatellátás a reform területei finanszírozás management 14

2. 2. Az államháztartási gazdálkodás szabályozási háttere Az államháztartás működését meghatározó legfontosabb törvények Alaptörvény közpénzek központi költségvetés nemzeti vagyon sarkalatos törvények szabályozási tárgyai az államháztartási törvény közteherviselés nyugdíjrendszer Költségvetési Tanács nemzeti vagyon alrendszerek száma csökkent középtávú tervezés kötelezettségvállalás fedezetvizsgálat munkaterhek csökkentése stb. 15

2. 2. Az államháztartási gazdálkodás szabályozási háttere Az államháztartás működését meghatározó legfontosabb törvények a központi költségvetésről, zárszámadásról szóló törvények a stabilitási törvény nemzeti vagyonról szóló törvény Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv. ) Az adózás rendjéről szóló törvény (Art. ), az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény ( Air. ) az Állami Számvevőszékről szóló törvény jegybanktörvény 16

2. 3. Magyarország gazdasági stabilitása Az Alaptörvény a költségvetés elfogadására, módosítására vonatkozó szabályok közpénzekkel és önkormányzatok kal kapcsolatos a költségvetés végrehajtásának sarkalatos pontjai átláthatóságával kapcsolatos szabályok a hitelfelvétel, pénzügyi kötelezettségvállalás korlátozása az önkormányzati kölcsönfelvétel korlátozása 17

2. 3. Magyarország gazdasági stabilitása A stabilitási törvény szabályozási tárgykörei az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok) Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai) Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában) a közteherviselés alapvető szabályai a nyugdíjrendszer alapvető szabályai 18

2. 3. Magyarország gazdasági stabilitása Jogállása, tagjai, működésének szabályai Feladatai a központi költségvetés tervezetének véleményezése előzetes hozzájárulásról való döntés a központi költségvetési törvény elfogadásához/módosításához véleménynyilvánítási jogkörök ügyrend 19

2. 4. 1. -2. 4. 3. A közbevételek rendszere közbevételek közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) alkotmányos alapja: közteherviselés elve (szabályozási garanciák) adó jellegű bevételek díjjellegű bevételek magánjogi bevételek tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek szankció jellegű bevételek A közhatalmi bevételek beszedése 1. Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) 2. települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság) 20

2. 4. 4. A közkiadások rendszere Állami funkciók feladatellátás szerint • • állami működési funkciók jóléti funkciók gazdasági funkciók államadósság kezelés tevékenység jellege szerint • szabályozó funkció • finanszírozó funkció közgazdasági osztályozás szerint • stabilizációs funkció • centralizációs funkció • újraelosztó funkció 21

2. 5. 1. Államháztartási gazdálkodási alapelvek Az alapelvek szerepe az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkoznak egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk Érvényesülésük jogszabályi garanciái a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok 22

2. 5. 1. Államháztartási gazdálkodási alapelvek tervezés gazdálkodás beszámolás • fenntarthatóság és egyensúly elve • teljesség elve • egységesség és áttekinthetőség elve • valódiság elve • részletezettség elve • globális fedezet elve • a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve • nyilvánosság elve • költségvetés alapján történő gazdálkodás elve • programozás elve • felhasználási kötöttség elve • közbeszerzési kötelezettség elve • támogatások korlátozásának elve • bruttó elszámolás elve • ellenőrizhetőség elve • egységesség és áttekinthetőség elve • teljesség elve 23

2. 5. 2. Államháztartási számvitel Főbb jellemzők a gazdálkodási események teljes körének rögzítése az értékcsökkenés, mint költségelem az eszközhasználati költségek - vagyongazdálkodás mozgástere a tranzakciók időbeli csúsztatásának kizárása információgyűjtés - gazdasági teljesítmény mérése a gazdasági teljesítmény=a pénzügyi, jövedelmi, és vagyoni eredmény költség – forrásallokáció – racionális döntés információk forrása input, output szemlélet – költségvetési kontroll, teljesítménymérés vagyonmérleg teljessége hatékony gazdálkodás és döntéshozatali rendszer biztosítéka 24

2. 5. 2. Államháztartási számvitel könyvvezetés, könyvviteli zárlat, éves költségvetési beszámoló Az éves költségvetési beszámoló fő részei a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, a költségvetés végrehajtásának költségek, ráfordítások ellenőrzését és a zárszámadás alakulását, valamint a elkészítését a költségvetési zárszámadás kiegészítő számvitellel biztosító részek információinak elkészítését a pénzügyi számvitellel biztosító részek 25

2. 6. 1. A nemzeti vagyon fogalma, rendeltetése Az Alaptörvény nemzeti vagyon gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni (követelmény: értékarányosság) átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak átlátható szervezettel köthető az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek önállóan és felelősen (követelmények: törvényesség, 26 célszerűség, eredményesség)

2. 6. 1. A nemzeti vagyon fogalma, rendeltetése A nemzeti vagyon tárgyainak köre A nemzeti forgalomképtelen vagyon körén nemzeti vagyon belüli vagyonkateg óriák kizárólagos tulajdonban álló nemzeti vagyon nemzetgazdasági szempontbólkiemelkedő jelentőségű nemzeti vagyon korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyon üzleti vagyon 27

2. 6. 2. A nemzeti vagyongazdálkodási alapelvei A nemzeti vagyongazdálkodás feladata • a nemzeti vagyon • rendeltetésének megfelelő • az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó • elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges • egységes elveken alapuló • átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése További vagyongazdálkodási feladat • a nemzeti vagyon • értékének megőrzése, állagának védelme • a nemzeti vagyon körének bővítése • értéknövelő használata, hasznosítása • az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése 28

2. 6. 2. A nemzeti vagyongazdálkodási alapelvei a közfeladat fogalma a nemzeti vagyon nyilvántartása a vagyonkezelői jog a nemzeti vagyon hasznosítása 29

2. 6. 3. Gazdálkodás az állami vagyonnal Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás és vagyonkezelés feladata • közvetlen felhasználás • közvetett hasznosítás • az állami vagyon gyarapítása Tulajdonosi joggyakorlás • az állami vagyon felügyeletéért felelős tárca nélküli miniszter (MNV Zrt. ; MFB Zrt. ) Az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályai • állami vagyon hasznosítására kötött szerződésre vonatkozó szabályok • állami vagyon értékesítésének szabályai - ingyenes átruházás 30

2. 7. 1. A kincstári rendszer a Magyar Államkincstár jogállása, szervezete Fontosabb szabályok • kincstári ügyfelek: Kincstári kör – KESZ • nettó finanszírozás • igazoló hatóság A Magyar Államkincstár feladatai • államháztartási feladatok • pénzbeli és egyéb ellátásokkal kapcsolatos feladatok • mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos 31 feladatok

2. 7. 2. Az államadósság-kezelés alapjai Államadósság Kezelő Központ Zártkörű Részvénytársaság Az ÁKK Zrt. főbb funkciói • az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása • az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása • az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása • az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése Az államadósság-kezelés céljai • elsődleges: államháztartási hiány csökkentése • másodlagos: a hazai finanszírozási arány növelése • harmadlagos: az adósságszolgálat csökkentése 32

3. fejezet Az államháztartás központi szintje 33

3. Az államháztartás központi szintje Tanulási célok A tisztviselő ismerje a központi költségvetési bevételek, kiadások fajtáit és a tartalékok rendszerét ismerje a költségvetési ciklus fogalmát, azonosítani tudja a folyamat fázisait, értse a folyamat működését értse a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak rendeltetését, ismerje a működésükre vonatkozó legfontosabb szabályokat értse az elkülönített állami pénzalapok rendeltetését, ismerje a működésükre vonatkozó legfontosabb szabályokat 34

3. 1. 1. A központi költségvetés bevételei, kiadásai és tartalékai A központi költségvetés főbb bevételei • • adójellegű bevételek a termékek és szolgáltatások után fizetett adók (pl. ÁFA, jövedéki adó, stb. ) jövedelmek után fizetett adók (SZJA, társasági adó, stb. ) egyéb adók (pl. ökoadó, játékadó) vagyonszerzési illeték központi költségvetési szervek saját bevételei • díj- és szankciójellegű bevételek • szolgáltatások ellenértéke • áru- és készletértékesítés • állami vagyonértékesítés bevétele az Európai Unió költségvetéséből származó, az európai uniós tagsághoz kapcsolódó bevételek 35

3. 1. 1. A központi költségvetés bevételei, kiadásai és tartalékai A központi költségvetés főbb kiadásai költségvetési szervek kiadásai közhatalmi, közigazgatási kiadások közszolgáltatási kiadások támogatások (lakosság, vállalkozások, pártok, nonprofit szektor) transzferek (helyi önkormányzati alrendszerének támogatása) adósságszolgálat egyéb kiadások EU társfinanszírozás, hozzájárulás az EU költségvetéséhez tartalékok (céltartalék, rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék, fejezeti tartalékok, Országvédelmi Alap) 36

3. 1. 2. A költségvetési ciklus • fejezetet irányító szerv • államháztartásért felelős miniszter • kormány költségvetési egyenleg cél, tervezés, törvényjavaslat zárszámadási törvény előkészítése, elfogadása • kormány • Állami Számvevőszék • Országgyűlés • Állami Számvevőszék • Költségvetési Tanács • Országgyűlés • bizottságok költségvetési évet megelőző év döntéselőkészítés döntés átmeneti gazdálkodás ellenőrzés költségvetési évet követő év végrehajtás költségvetési év a törvényjavaslat megvitatása, a törvény elfogadása az intézményi költségvetések megállapítása, előirányzatok teljesítése • kormány • fejezeti irányító szerv • költségvetési szervek 37

3. 2. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fogalma TB jogviszony alapszerű gazdálkodás • a társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer (biztosítási és szolidaritási elv) • jogok • kötelezettségek • Egészségbiztosítási Alap • Nyugdíjbiztosítási Alap bevételek • A biztosítottak és foglalkoztatók befizetései (járulékok, hozzájárulások, szociális hozzájárulási adó) kiadások • pénzbeli és természetbeni juttatások (felhasználási kötöttség) TB alapok kezelése • egészségbiztosításért felelős miniszter (irányítás) • Magyar Államkincstár 38 • Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

3. 3. Az elkülönített állami pénzalapok fogalma • az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé törvényi létesítési feltételek • kizárólagos országgyűlési hatáskör (az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter) bevételi oldal • járulékok, hozzájárulások • egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) kiadási oldal • felhasználási kötöttség Jelenleg működő alapok: Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Nemzeti Kutatási, Technológiai és Innovációs Alap 39

4. fejezet Az államháztartás önkormányzati alrendszere 40

4. Az államháztartás önkormányzati alrendszere Tanulási célok A tisztviselő ismerje az önkormányzatok gazdálkodásának jogi- szabályozási környezetét ismerje az önkormányzatok gazdálkodására, a vagyongazdálkodásra vonatkozó legfontosabb szabályokat ismerje az önkormányzati költségvetés tervezésére, megalkotására, végrehajtására, a költségvetési beszámolóra vonatkozó alapvető szabályokat ismerje az önkormányzatok bevételeinek, kiadásainak főbb csoportjait 41

4. 1. Az önkormányzatok gazdálkodásának jogi-szabályozási környezete Alaptörvény 32. cikk (az önkormányzatok gazdasági önállóságának jogi alapja – relatív pénzügyi gazdálkodási autonómia) Helyi Önkormányzatok Európai Chartája (a közfeladatok ellátása) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv. ) A közigazgatási rendszer megújítása (adósságkonszolidáció, feladat-kataszter átalakítása) 42

4. 2. 1. Az önkormányzati gazdálkodás A fizetési számla vezetése Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás • stabilitási törvény ( alapja: Alaptörvény 34. cikk (5) bekezdés) • főszabály: a adósságot keletkeztető ügylet a kormány hozzájárulásához kötött • a kormány hozzájárulásához nem kötött hitelügyletek A vállalkozás szabadsága, korlátai 43

4. 2. 2. Az önkormányzatok vagyongazdálkodása VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok Törzsvagyon forgalomképtelen önkormányzati vagyon • kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon • nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon Üzleti vagyon forgalomképes önkormányzati vagyon 44

4. 3. A költségvetés tervezése, megalkotása, végrehajtása, a költségvetési beszámoló • jegyző • intézményvezetők • bizottságok költségvetési egyeztetések, költségvetési rendelet-tervezet elkészítése éves költségvetési beszámoló, zárszámadási rendelet elfogadása • • jegyző polgármester bizottságok képviselő-testület költségvetési évet megelőző év döntéselőkészítés • polgármester • képviselő-testület költségvetési év február 15. március 15. döntés költségvetési rendelet elfogadása átmeneti gazdálkodás ellenőrzés költségvetési évet követő év május 31. előirányzatok felhasználása végrehajtás költségvetési év • • polgármester jegyző hivatal intézmények 45

4. 3. 2. Az önkormányzat bevételei, kiadásai Bevételek saját betételek központi támogatások átengedett, megosztott bevételek egyéb bevételek Kiadások az önkormányzati hivatal és a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások a vagyonnal kapcsolatos kiadások az önkormányzatok adósságával kapcsolatos kiadások 46

5. fejezet A költségvetési szervek 47

5. A költségvetési szervek Tanulási célok A tisztviselő ismerje költségvetési szerv fogalmát, a jogállására vonatkozó szabályokat ismerje a költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó alapvető szabályokat értse a költségvetési szervek irányítása és felügyelete közötti különbséget, ismerje az irányítási és felügyeleti jog részjogosítványait ismerje a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat értse a kötelezettségvállalás folyamatát 48

5. 1. A költségvetési szerv fogalma, jogállása Költségvetési szerv az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben, közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez. 49

5. 1. A költségvetési szerv fogalma, jogállása Egyszemélyi vezetés elve – a vezető felelősége Szervezeti és Működési Szabályzat A szervezeti egységek ügyrendje 50

5. 2. 1. A költségvetési szerv alapítása A költségvetési szerv alapításának feltételei A költségvetési szerv alapításának szabályai Törzskönyvi nyilvántartás • közfeladat ekként biztosítható • működési feltételek biztosítottak • közfeladat hatékonyan teljesíthető • pénzügyi fedezet rendelkezésre áll • a létrehozásról jogszabály vagy alapító okiratban kell rendelkezni • Alapító okirat • Magyar Államkincstár vezeti • közhiteles • nyilvános 51

5. 2. 2. A költségvetési szerv átalakítása megszüntetése Az irányító szerv felülvizsgálati kötelezettsége A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése • jogosult: alapító szerv • megszüntető okirat • átalakítás • egyesítéssel (beolvadás vagy összeolvadás) • szétválasztással (különválás vagy kiválás) 52

5. 3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete Irányítás alapítói jogok egyedi utasítás adása döntés előzetes vagy utólagos jóváhagyása, megsemmisítése Felügyelet kinevezési jogok (vezető, gazdasági vezető) tevékenység törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzése jelentéstételre, beszámolóra kötelezés adatkezelés 53

5. 4. A költségvetési szerv gazdálkodási tevékenysége A költségvetési szerv tevékenysége Alaptevékenység jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység Vállalkozási tevékenység az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység (korlátozott) 54

5. 4. A költségvetési szerv gazdálkodási tevékenysége Gazdasági szervezet • önálló gazdasági szervezet • más költségvetési szerv gazdasági szervezete (munkamegosztási megállapodás) • több szervezeti egység Gazdasági vezető - intézményi kancellár Belső szabályzatok 55

5. 4. A költségvetési szerv gazdálkodási tevékenysége érvényességi kellék: pénzügyi ellenjegyzés a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy kötelezettségvállalás a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy szakmai teljesítésigazolás a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy érvényesítés utalványozás a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy Szigorú összeférhetetlensé gi szabályok!!! 56

6. fejezet Az államháztartás ellenőrzése 57

6. Az államháztartás ellenőrzése Tanulási célok A tisztviselő ismerje az államháztartási kontrollrendszer felépítését, működésének alapvető szabályait ismerje az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének alapvető szabályait azonosítani tudja a kormányzati ellenőrzés szerveit, ismerje az ellenőrzési tevékenységükre vonatkozó alapvető szabályokat ismerje a belső kontrollok rendszerét értse a függetlenített belső ellenőrzés rendeltetését, ismerje annak alapvető szabályait 58

6. 1. Az államháztartási kontrollok rendszere „Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e. ” Az államháztartási kontroll kiterjed az államháztartás egészére a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre 59

6. 1 Az államháztartási kontrollok rendszere Külső ellenőrzés • Állami Számvevőszék Kormányzati ellenőrzés • KEHI • EUTAF • Magyar Államkincstár • belső kontrollrendszer Belső kontrollrendszer és belső ellenőrzés • • kontrollkörnyezet integrált kockázatkezelési rendszer kontrolltevékenységek információs és kommunikációs rendszer • nyomonkövetési (monitoring) rendszer • függetlenített belső ellenőrzés 60

6. 2. Az Állami Számvevőszék szerepe A számvevőszéki kontrollrendszer alapvető feladatai a törvények betartatása a közpénzek célszerű, gazdaságos és hatékony felhasználásáról történő gondoskodás az Országgyűlés tájékoztatása A közpénzekre vonatkozó szabályozás figyelemmel kísérése 61

6. 2. Az Állami Számvevőszék szerepe Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége ellenőrzést folytat a Országgyűlés döntése alapján, a Kormány felkérésére, nemzetközi szervezetek felhívására ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását ellenőrzi az MNB gazdálkodását, az adóhatóságok adóztatási tevékenységét törvényben meghatározott esetben csak törvényességi szempontú ellenőrzést végez (pl. pártok gazdálkodása) tevékenységéről Országgyűlésnek évente beszámol az 62

6. 3. A kormányzati ellenőrzés A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre az alábbiak ellenőrzésére terjed ki a kormánydöntések végrehajtása a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott támogatások, ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználása egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok 63

6. 3. A kormányzati ellenőrzés Európai támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) • Korm. rendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzések (a lebonyolításban résztvevőknél, a kedvezményezetteknél), • a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzések ellenőrzése, Magyar Államkincstár • a költségvetési hozzájárulásokhoz, támogatásokhoz kapcsolódó ellenőrzések • az önkormányzati alrendszerveire kiterjedő vizsgálat (könyvvezetés, adatszolgáltatás, költségvetési beszámoló) 64

6. 4. A belső ellenőrzés és belső kontrollrendszer Megszervezéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. Belső kontrollrendszer • • • kontrollkörnyezet integrált kockázatkezelési rendszer kontrolltevékenységek információs és kommunikációs rendszer nyomonkövetési (monitoring) rendszer Függetlenített belső ellenőrzés • független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje 65

6. 4. A belső ellenőrzés szabályozása, főbb követelményei Belső ellenőrzés a működtetéséről a jegyző köteles gondoskodni helyi önkormányzatoknál sajátos ellenőrzési szerv: a Pénzügyi Bizottság 2000 -nél nagyobb településen kötelező lélekszámú 66

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK! 67