KZIGAZGATSI SZAKVIZSGA I MODUL KZPONTI LLAMI SZERVEK RENDSZERE

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA I. MODUL KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE 1 A diasor hatályosítását elvégezte: Tóth Zoltán József

1. FEJEZET MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS BERENDEZKEDÉSE 2

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Az ország alaptörvénye q. Formai szempontból: • a jogforrási rendszer csúcsa • különös eljárási rendben alkotják. q. Tartalmi szempontból: • gazdasági és társadalmi rendre • állam- és kormányformára • alapvető jogokra és kötelezettségekre • állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában. 3

A MAGYAR ALKOTMÁNYFEJLŐDÉS KORSZAK JELLEMZŐK 1946 előtt történeti alkotmány: 1222 Aranybulla Werbőczy Hármaskönyve – Szent Korona-tan 1848. évi törvények 1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos alaptörvény 1949. évi XX. tv. 1989. évi XXXI. tv. : jogállamiság 2012. január 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április. 25. ) 4

ALAPJOGOK FOGALMA Emberi léthez kapcsolódó jogok Állampolgári jogok • minden embert megillető • csak az adott állam polgáraira • veleszületett értelmezhető • elidegeníthetetlen jog 5

AZ ALAPJOGOK FORRÁSAI • Alaptörvény – alkotmány • Sarkalatos törvények • Törvények • Nemzetközi dokumentumok 6

ALAPJOGOK RENDSZERE (AZOK KELETKEZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓAN) q. Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok q. Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok q. Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai 7

AZ EGYES ALAPJOGOK: AZ EMBERI MÉLTÓSÁGHOZ VALÓ JOG q. Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva. q. Nevesített részjogosítvány: • önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme. 8

AZ EGYES ALAPJOGOK: A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA qÁltalános egyenlőségi tétel: A Magyarország biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. q. A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. q. A Magyarországon minden ember jogképes. q. A bíróság előtt mindenki egyenlő. q. A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút q. A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes q. Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes 9

AZ EGYES ALAPJOGOK: KISEBBSÉGEK SPECIÁLIS VÉDELME q. A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma q. Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége q. Alapvető jogok biztosa és helyettese és kisebbségi önkormányzatok q. Nemzetiségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben. 10

AZ EGYES ALAPJOGOK: AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG q. Magzati élet védelme • magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga • „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” Alaptörvény II. cikk. q. Halálbüntetés eltörlése q. Eutanázia • Aktív – tilos • Passzív 11

AZ EGYES ALAPJOGOK: KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG q. A Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez q. Kiemelt rendelkezések az Alaptörvényben q. Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására q külön törvény a környezet védelméről 12

AZ EGYES ALAPJOGOK: A TISZTESSÉGES ELJÁRÁSHOZ VALÓ JOG qbíróság előtt mindenki egyenlő, qfüggetlen és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás qártatlanság vélelme, qhallgatás joga qnullum crimen et nulla poena sine lege elve, qjogorvoslathoz való jog qvédelem joga 13

AZ EGYES ALAPJOGOK: A KÖZLEKEDÉS, A MOZGÁS SZABADSÁGA A személyes szabadság egyik nevesített alakzata. Napjainkban a migrációs jogokhoz kapcsolódik a szabályozása. Korlátai: qbüntetőjog qközbiztonság qközerkölcs qegészségügyi 14

AZ EGYES ALAPJOGOK: AZ INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOGA q. A modern állam a funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti, q. Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása q. Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása. 15

AZ EGYES ALAPJOGOK: A MAGÁNLAKÁS SÉRTHETETLENSÉGÉHEZ, A LEVÉLTITOK VÉDELMÉHEZ VALÓ JOG q. Magánlakás • Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása) • Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok q. Levéltitok • Fogvatartottak levelezése • Postai küldemények 16

AZ EGYES ALAPJOGOK: A LELKIISMERETI ÉS VALLÁSSZABADSÁG q. Az egyház az államtól elválasztva működik. q. Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet. qÁllami nyilvántartás tárgya nem lehet. q. Szabadon gyakorolható. q. Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről. q. Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál. 17

AZ EGYES ALAPJOGOK AZ EGYESÜLÉSI ÉS GYÜLEKEZÉSI JOG Alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, de • nem valósíthat meg bűncselekményt, • politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható, • kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre. Az Alaptörvény elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. 18

AZ EGYES ALAPJOGOK: A SAJTÓSZABADSÁG q. A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása. q. Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája. q„Médiaalkotmány” 19

AZ EGYES ALAPJOGOK: A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA q. Alaptörvény IX. cikkből (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége. q. A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint. q. Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie. 20

AZ EGYES ALAPJOGOK: A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA q. A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni. q. Nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen az egyenlő a tények meghamisításával q. Speciális vonatkozások: • Gyűlöletre uszítás bűncselekmény, • Képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai. 21

AZ EGYES ALAPJOGOK: A TULAJDONJOG q. Alaptörvény • a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, • magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg, • az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát. q. Alkotmánybíróság • alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a személyiségi jogoknak • tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes. q. Kisajátítás: Csak közérdek esetén, kártalanítás mellett. 22

SZTRÁJKJOG qÉrdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv. q. Előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel. q. Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre). q. Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás. 23

AZ ÁLLAMPOLGÁRI KÖTELESSÉGEK Alkotmány: q. Jogszabályok megtartásának kötelessége q. Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége q. Honvédelmi kötelezettség q. Tankötelezettség q. Gondoskodás q. Hozzájárulás a közösség gyarapodásához a közösségi feladatok ellátásához q. Környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak költségeinek viselése q. A természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelmet q. Törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben. 24

2. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE, JELLEGÜK ÉS EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYUK 25

AZ ORSZÁGGYŰLÉS q. Az Országgyűlés meghatározása az Alaptörvényben q. Az Országgyűlés feladat- és hatáskörei • törvényalkotás • parlamenti ellenőrzés • egyéb hatáskörök q. Az alakuló ülés 26

AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE q. Elnök, alelnökök, jegyzők q. Házbizottság, Házszabály q. Bizottsági rendszer q. Frakciók q. Parlamenti apparátus 27

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA q. Szabad mandátum q. Mentelmi jog • felelőtlenség • sérthetetlenség qÖsszeférhetetlenség • hivatali • gazdasági • méltatlansági 28

A KORMÁNY q. Kormányzati tevékenység q. A Kormány feladat- és hatáskörei q. A Kormány létrejötte, megbízatása • miniszterelnök megválasztása, kormányprogram, miniszterek kinevezése • A Kormány megbízatásának megszűnése • - Konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás 29

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK q. A köztársasági elnök alkotmányos helyzete q. Az államfő feladat- és hatásköre - ellenjegyzés q. Az államfő és az Országgyűlés viszonya q. Az államfő és a Kormány viszonya 30

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGBÍZATÁSA, JOGÁLLÁSA q. Az államfő megválasztása q. A megbízatás megszűnése q. A köztársasági elnök jogállása: • mentelmi jog • összeférhetetlenség • jogi felelősség 31

A BÍRÓSÁG q. Az igazságszolgáltatási tevékenység, az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei q. Bírósági szervezet, helyi bíróság (járásbíróság 2013 -tól), megyei törvényszék, Ítélőtábla, Kúria, munkaügyi bíróságok, közigazgatási bíróság az Alaptörvényben q. A Kúria, a Kúria elnöke q. A bíróságok igazgatása, OBH, OBT 32

A BÍRÓK JOGÁLLÁSA q. Bírói függetlenség q. A bírók kinevezése qÖsszeférhetetlenség q. Mentelmi jog 33

AZ ÜGYÉSZSÉG q. Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett q. A vád képviselete q. Felügyelet a büntetés végrehajtása felett qÜgyészség közérdekvédelmi feladatai: Ügyészi törvényességi felügyelet; részvétele peres és nem peres eljárásban; szabálysértési ügyek; szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok q. Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyész q. Az ügyészek jogállása q. Az ügyészség feladat- és hatásköre 34

AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA q. A jogintézmény kialakulása q. Az ombudsman megválasztása, jogállása q. A biztos és helyetteseinek feladat- és hatásköre q. Az ombudsman intézkedései q. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 35

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG q. Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái q. Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei q. Előzetes normakontroll q. Utólagos normakontroll q. Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt q. Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata q. Alkotmányjogi panasz q. Hatásköri összeütközés q. Alkotmányértelmezés q. Egyéb 36

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG SZERVEZETE, ELJÁRÁSA q. Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnöke q. Az alkotmánybírók jogállása q. Az alkotmánybírók megválasztása q. Függetlenség, mentelmi jog, összeférhetetlenség q. A tisztség megszűnése 37

AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK q. Az ÁSZ hatáskörei q. Az ÁSZ szervezete, eljárása q. A számvevőszéki vizsgálat: • Törvényesség • Eredményesség • Célszerűség 38

AZ ÖNKORMÁNYZATOK ALKOTMÁNYOS ALAPJAI q. Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia qÖnkormányzati jogok q. Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata 39

3. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS AZ ÁLLAMI FUNKCIÓK RENDSZERÉBEN 40

A KÖZIGAZGATÁS HELYE A HATALMI ÁGAK RENDSZERÉBEN Kiindulópont: a hatalommegosztás elve q. A törvényhozás és a közigazgatás q. Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás q. Az államfő és a közigazgatás 41

A KÖZIGAZGATÁS FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI Sajátosságai: qlegnagyobb szakigazgatási rendszer qa közigazgatási tevékenysége az egész társadalomra kiterjed qegyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl. jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez) qa jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása 42

A KÖZIGAZGATÁS FELADATAI q. A közhatalmi tevékenységek: • jogalkotás • hatósági jogalkalmazás q. A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek: • szervezetirányítás • belső igazgatás • gazdálkodás • materiális tevékenység • nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott tevékenységeket 43

4. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE 44

A SZERVEZETRENDSZER TAGOLÓDÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK q. A minőségi és mennyiségi munkamegosztás q. Az ország gazdasági viszonyai q. Belpolitikai viszonyok q. Külpolitikai tényezők q. Igazgatási törvényszerűségek: • a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális (aláfölérendeltség) tagozódás • a centralizáció (központosított) - decentralizáció (nem központosított) aránya és mértéke q. A földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, tradíciók 45

A KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOGALMA, JOGI PARAMÉTEREI q. A közigazgatási szerv jogképességének elemei q. Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervek 46

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerekre osztható. qÁllamigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása: • Központi szervek • Területi szervek 47

A KORMÁNY FELADAT - HATÁSKÖR - MŰKÖDÉS A Kormány munkáját segítő szervek: q. A kormánybizottságok q. Kabinetek q. Egyéb tanácsadó testületek q. Kormánybiztos q. Miniszterelnöki biztos q. Miniszterelnökség 48

A MINISZTÉRIUMOK q. Feladatai qÁllamtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos q. A minisztérium szervezeti és működési szabályzata q. Szervezete 49

A NEM MINISZTÉRIUMI FORMÁBAN MŰKÖDŐ KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK q. Kormányhivatalok: • a Központi Statisztikai Hivatal, • a Magyar Energia Hivatal, • az Országos Atomenergia Hivatal, • a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. q. Központi hivatalok Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabály. Központi hivatalok például: • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy a • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. 50

A TERÜLETI ÉS HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK qÁltalános hatáskörű területi államigazgatási szervek: • a fővárosi és megyei kormányhivatalok. qÁgazati feladatokat ellátó, azaz különös hatáskörű területi és helyi államigazgatási szervek. 51

SAJÁTOS JOGÁLLÁSÚ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK q. Autonóm jogállású államigazgatási szervek: • a Közbeszerzések Hatóság, • az Egyenlő Bánásmód Hatóság • a Gazdasági Versenyhivatal • a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság qÖnálló szabályzó szervek: • a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete • a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság 52

5. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS 53

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE q. A helyi önkormányzás joga q. A helyi önkormányzatok feladatai: • Kötelező • Önként vállalt q. Hatósági jogkör 54

TÁRSULÁSHOZ VALÓ JOG qÖtv. -ben nevesített társulási formák (2013 -tól): • társult képviselő-testület • közös önkormányzati hivatal q. Külön törvényben szereplő társulási forma: • többcélú kistérségi társulás 55

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE A helyi képviselő-testület és szervei: • polgármester • alpolgármester • a képviselő-testület bizottságai • településrészi önkormányzat Jegyző a képviselő-testület hivatalaként polgármesteri hivatal körjegyzőség (2013 -tól: közös önkormányzati hivatal) 56

AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETE q. Települési önkormányzatok: • község • város (2013 -tól: járásszékhelyi város; város) • megyei jogú város (2013 -tól: megyeszékhely város, valamint az OGY által az új Ötv. hatálybalépéséig megyei jogú várossá nyilvánított város) • a főváros és kerületei q. Területi önkormányzat: • megyei önkormányzat 57

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat. 58

AZ ÖNKORMÁNYZAT BEVÉTELEI qsaját bevételek, qátengedett központi adók, qmás gazdálkodó szervektől átvett bevételek, qközponti költségvetési normatív hozzájárulások és qtámogatások. 59

A KÖZTESTÜLETI ÖNKORMÁNYZATOK q. A köztestület fogalma q. A köztestületek fajtái: • Szakmai kamarák • Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó • Köztestületek • Egyéb köztestületek 60

5. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSE 61

A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK TEVÉKENYSÉGI TÍPUSAI q. Közigazgatási aktusok q. A közigazgatás tényleges cselekményei: • az igazgatási cselekmények • egyes nyilvántartási és regisztratív cselekmények • reálcselekmények • materiális cselekmények q. A közigazgatás más jogágba tartozó cselekményei 62

KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOK q. A hatósági aktusok: • hatósági határozat • szakhatósági hozzájárulás • hatósági intézkedés • eljárást kezdeményező q. A közigazgatási szervezetrendszer működése során kibocsátott aktusok: • hierarchikus irányítási aktusok • belső vezetési aktusok • hierarchián kívüli irányítási aktusok • együttműködési aktusok q. Közintézeti aktusok q. Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági szerződés) 63

A KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK HATÓSÁGI JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉGÉNEK ALAPVETŐ TÍPUSAI q. A hatósági jogalkalmazó tevékenység fogalma A hatósági határozatok között azok jogi tartalma szerint megkülönböztetünk jogosító és kötelező (kötelezést tartalmazó) határozatokat. q. Jogosító határozat speciális formája az engedélyező határozat q. Kötelező határozat sajátos fajtája a szankciót megállapító határozat 64