Kzigazgatsi szakvizsga ltalnos kzigazgatsi ismeretek 2 tmakr Jogalkotsi

Közigazgatási szakvizsga Általános közigazgatási ismeretek 2. témakör Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Diasor hatályosítva: 2011. január 1

Tartalom I. rész 1. 2. 3. A jogalkotás tartalmi kérdései A magyar köztársaság jogforrási rendszere Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek II. rész 4. 5. Általános jogalkalmazási ismeretek A közigazgatási eljárás 2

1. rész Jogalkotás 3

1. fejezet A jogalkotás tartalmi kérdései A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: • Ismerje meg a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében. • Ismerje meg a társadalmi normák sajátosságait, a jog és az erkölcs normarendszere összefüggéseit. 4

A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartáselőírások: • Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, • Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba. 5

A norma funkciói • Közösségteremtő, integráló funkció • Magatartásmintát nyújt • Közreműködik a konfliktusok rendezésében • Értékelési alapot nyújt mások magatartásához • Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását • Kalkulálhatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit 6

A jogi norma fogalma A jogi norma olyan magatartási szabályok összessége: • amelyek keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, • amelyek általánosan, mindenkire nézve kötelezőek, • amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják. 7

A jogalkotás fogalma A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek: szervek • az általános és absztrakt magatartásszabályok magatartásszabály formájában megfogalmazódó, • jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége jogi normák létrehozására 8

A joggal szembeni követelmények A jognak: • • általánosnak, közzétettnek, jövőbeni cselekvésre irányulónak, világosnak, ellentmondás-mentesnek, lehetségest követelőnek (reálisnak), stabilitással rendelkezőnek 9

1. A jogalkotás tartalmi kérdései 1. fejezeti összefoglaló • Jogi és társadalmi normák Megismerendő fogalmak: • Jog és erkölcs viszonya Társadalmi norma fogalma, funkciói, elemei Erkölcsi és jogi normák kapcsolata A jogi norma fogalma 10

1. fejezet: A jogalkotás tartalmi kérdései Ellenőrző kérdések • Melyek a társadalmi normák sajátosságai? • Melyek a társadalmi normák funkciói? • Ismertesse a jogi norma fogalmát! • Milyen összefüggés van a jog és az erkölcs normarendszere között? 11

2. fejezet A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: • Ismerje meg a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét • Legyen képes elhelyezni és jellemezni az egyes jogforrásokat • Szerezzen jártasságot a jogforrási rendszer belső koherenciáját biztosító követelmények megismerésében és alkalmazásában • Legyen képes elhatárolni a jogszabályokat a közjogi 12 szervezetszabályozó eszközöktől

2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A jogforrás fogalma A jogforrás fogalmára nézve jelentheti egyrészről magát a jogalkotó szervet, másrészről a jog külső megjelenési formáját, amelyben végül a norma testet ölt – ilyen értelemben beszélhetünk ún. belső vagy külső jogforrásokról -, de jelölheti akár magát a jogalkotó tevékenységet is. Az arra feljogosított állami szerveknek: • az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek aktusa, meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. 13

A jogforrások csoportosítása Jogszabályok Belső (anyagi) jogforrás Közjogi szervezet -szabályozó eszközök Külső (alaki) jogforrás Egyéb csoportosítási lehetőségek: Társadalmi viszonyokhoz való kapcsolódás módja szerint Autonóm (eredeti) Végrehajtási (származékos) Országos Területi hatály szerint 14 Helyi

A jogszabály érvényessége és hatályossága Érvényesség A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: • A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa Hatályosság Az adott jogi norma meghatáro- rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. • időbeli hatály • területi hatály • A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába • személyi hatály • Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak • tárgyi hatály • Megfelelően legyen kihirdetve • szervi hatály 15

2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere 2. fejezeti összefoglaló • A jogforrási rendszer elemei (jogalkotó szervek, jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök felsorolása) • Törvény, törvényerejű rendelet • Rendeletek (kormány, illetve tagjának rendelete, MNB elnökének rendelete, PSZÁF elnökének rendelete, helyi önkormányzat képviselő-testületének rendelete) • Rendeletalkotás a minősített helyzetekben • Közjogi szervezetszabályozó eszközök (normatív határozat és normatív utasítás) Megismerendő fogalmak: Jogforrás fogalma (belső és külső, illetve anyagi és alaki) Horizontális és vertikális jogforrási hierarchia Jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök elhatárolása 16

2. fejezet: A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere Ellenőrző kérdések • Sorolja fel a jogforrásokat, különböztesse meg ezeken belül és határolja el egymástól a jogszabályokat és a közjogi szervezetszabályozó eszközöket! • Ismertesse az egyes jogforrásfajtákra vonatkozó alkotmányos előírásokat! • Mi a különbség a jogszabály érvényessége és hatályossága között? • Milyen előírások vonatkoznak a jogszabály hatályára? 17

3. fejezet Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: • Sajátítsa el készségszinten a jogszabály-előkészítés és jogalkotási eljárás folyamatát, illetőleg a jogszabálytervezet szerkezeti elemeinek alkalmazását • Ismerje meg a jogszabálytervezet szövegezésével kapcsolatos elvárásokat és követelményeket • Ismerje meg a jogszabályok véleményezésére, társadalmi egyeztetésére vonatkozó előírásokat • Szerezzen jártasságot a jogszabályok deregulációja tárgyában, a jogalkotási folyamatba épített dereguláció alkalmazásában • Ismerje meg a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket 18 • Szerezzen ismereteket a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiról

A jogalkotás szakaszai Előkészítés 1. Kezdeményezés (jogalkotási terv) 2. Tervezet elkészítése 3. Tervezetek véleményezése 4. Jogalkotó elé terjesztés Kibocsátás 1. Elfogadás 2. Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) 19

A jogszabály szerkezete 1. Preambulum (törvény esetében) Bevezető rész (rendelet esetében) 2. Általános rendelkezések 3. Részletes rendelkezések 4. Záró rendelkezések 20

3. Dereguláció Technikai és tartalmi dereguláció A dereguláció keretében hatályon kívül helyezendő, illetve módosítandó: a) az elavult, szükségtelenné vált, b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható, d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító jogszabályi rendelkezés. 21

3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek 3. fejezeti összefoglaló • Jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás Megismerendő fogalmak: • A jogszabály-tervezet szerkesztése, • jogalkotási terv szövegezése • társadalmi egyeztetés • A jogszabály hatályosulásának vizsgálata • jogszabály kihirdetése • A jogszabályok kihirdetése és közzététele • jogszabály közzététele • A dereguláció • preambulum • A magyar jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibái 22

3. fejezet: Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek Ellenőrző kérdések • Ismertesse a jogalkotási folyamat modelljét • Melyek a társadalmi egyeztetés törvényben rögzített formái? • Mi a különbség a jogszabálytervezet és a jogszabály kiadására irányuló előterjesztés szerkezete között? • Ismertesse a jogszabályok jelölésére vonatkozó előírásokat! • Milyen szerkezeti elemei vannak a jogszabálynak? • Milyen szabályok helyezhetők el a jogszabály általános rendelkezései között? • Mire kell különösen ügyelni a jogszabályi rendelkezések megszövegezésénél? • Ismertesse a jogszabályok kihirdetésének szabályait! • Milyen szempontokat kell érvényesíteni a jogszabályok deregulációjakor? • Milyen tipikus tartalmi és formai hibák fordulnak elő a jogalkotás során? 23

2. rész Jogalkalmazás 24

4. fejezet Általános jogalkalmazási ismeretek A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: • Legyen képes értelmezni a jogalkalmazás fogalmát, fajtáit • Átfogóan ismerje a jogalkalmazás folyamatát 25

Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek. 26

Jogalkalmazó tevékenységek fajtái • • • A közhatalmat megvalósító jogalkalmazó tevékenységek alapvető jellegzetességeiket tekintve két fő csoportba sorolhatók be. Egyfelől vannak olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyeknél a jogalkalmazás közvetlenül valamely állami vagy önkormányzati közfeladat megvalósítását, valamely közösségi cél elérését szolgálja. Másfelől pedig léteznek olyan jogalkalmazó tevékenységek, amelyek célja a jogvédelem, a különböző személyek között felmerülő jogvitás kérdések, konfliktusok elbírálása. Mindennek megfelelően a jogalkalmazó tevékenység két alapvető fajtáját szükséges elkülönítenünk: a közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenységet; illetőleg a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenységet. A közfeladat megvalósítását szolgáló jogalkalmazó tevékenység esetében az anyagi jogviszonyok (meghatározott jogok, illetve kötelezettségek) a döntés következményeképpen jönnek létre. Ekkor a döntéshozó szerv a fennálló tények, adatok, körülmények stb. mérlegelésével a jövőre nézve állapít meg jogkövetkezményeket; döntése ennek megfelelően új anyagi jogviszonyt keletkeztető (konstitutív jogalkalmazói döntés). Ezzel szemben a jogvédelmi célú jogalkalmazó tevékenység esetében a jogalkalmazó szerv döntése egy korábbi időszakot vesz alapul, egy már korábban létrejött anyagi jogviszonyt, annak fennállását vagy hiányát bírálja el. Ennek megfelelően e döntés a már létrejött anyagi jogviszony alapulvételével állapítja meg a jogkövetkezményeket; a jogalkalmazó döntése ekkor tehát nem keletkeztet új anyagi jogviszonyt, csupán megállapítja a létező jogviszonyt (deklaratív jogalkalmazói döntés).

Jogalkalmazás szervei • • ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEZETEN BELÜL Miniszter Fővárosi, megyei kormányhivatalok Miniszternek alárendelt, de nem minisztériumi jogállású államigazgatási szervek • Területi államigazgatási szervek • Kormányhivatalok „járási kirendeltségei” • Helyi államigazgatási szervek

Fővárosi, megyei kormányhivatalok • • • A hivatalokba 14 területi államigazgatási szerv integrálódik. területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) regionális intézetei, • a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, • a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, • valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.

Jogalkalmazás szervei • Államigazgatási ügyek az önkormányzati szférában • Polgármester- honvédelem, polgári védelem, katasztrófa védelem • Jegyző- általános • Hivatal ügyintézője- anyakönyvvezető, gyámhivatal

Jogalkalmazás szervei • • Önkormányzati hatósági ügyekben: Képviselő-testület A képviselő-testület által átruházott hatáskörben: Bizottság Polgármester Részönkormányzat testülete Kisebbségi önkormányzat Hatósági igazgatási társulás

Jogalkalmazás szervei • Jogszabály felhatalmazása alapján egyéb szervezet, vagy személy felhatalmazhatósági jogalkalmazó tevékenységre: • KÉTÜSZ (kéményseprők) • Vállalkozó állatorvos ( hatósági teendők ellátása) • Különböző Kamarák

A jogalkalmazás folyamata Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Döntés közlése Ellenőrzés Szankció, illetve végrehajtás 33

4. Általános jogalkalmazási ismeretek 4. fejezeti összefoglaló • A jogalkalmazás fogalma, a hatósági jogalkalmazás jellemzői • Hatósági jogalkalmazás szervei Megismerendő fogalmak: • A hatósági jogalkalmazó tevékenység (formái) Hatósági jogalkalmazás fogalma • Hatósági cselekmények (csoportosítás, jellemzés) Közigazgatási aktus fogalma • A jogalkalmazás folyamata (jogértelmezés, tényállás tisztázása, döntés) 34

4. fejezet: Általános jogalkalmazási ismeretek Ellenőrző kérdések • Határozza meg a hatósági jogalkalmazás fogalmát! • Különböztesse meg a jogalkalmazás típusait! • Ismertesse a jogalkalmazás folyamatát (menete)! 35

5. fejezet Közigazgatási hatósági eljárás A fejezettel elérni kívánt célok A köztisztviselő: • Részletesen ismerje meg a közigazgatási eljárás alapelveit, alapvető rendelkezéseit • Nyerjen áttekintést az első fokú eljárás folyamatáról, erje részletesen csomópontjait • Ismerje meg a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszer alapjait, azok módjait, és részletesen ismerje meg a fellebbezés elbírálásának szabályait • Nyerjen rövid áttekintést a végrehajtási eljárásról 36

Eljárási alapelvek A Ket. Által megfogalmazott eljárási alapelvek: • a törvényesség elve • a rendeltetésszerű eljárás elve • a törvény előtti egyenlőség elve • a hivatalból való eljárás elve • az ügyféljogok • az ügyfél-kötelezettségek • a költségtakarékos eljárás elve • az e-ügyintézés ösztönzésének elve 37

A törvény hatálya Területi hatály Időbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Néhány kivétellel: 2005. nov. 1 -jétől Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Közigazgatási hatósági ügy 38

Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása Hatósági nyilvántartás vezetése Kötelezettség megállapítása Hatósági ellenőrzés lefolytatása Adat, tény vagy jogosultság igazolása Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel 39

Személyi hatály Ügyfél Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Akinek az ügy a • jogát, • jogos érdekét érinti, • akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, • akit ellenőrzés alá vontak, • hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, • ügyféli jogokkal felruházott szervezet Egyéb eljárási szereplők Más hatóságok Közreműködők: • tanú • szakértő • tolmács • képviselő • szemletárgy birtokosa • hatósági közvetítő Egyéb szereplők: • bejelentő • jegyzőkönyvvezető • végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató Hatóság Államigazgatási szerv Önkormányzati hatóság Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szerv 40

Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Joghatóság Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország hatóságára, vagy nemzetközi szervre tartozik (Európai unió). Hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve melyik szint jogosult eljárni. Illetékesség Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konkrét ügyben eljárhat (illetékességi okok). 41

5. fejezet: Alapelvek és alapvető rendelkezések Ellenőrző kérdések 1. Sorolja fel az eljárási alapelveket, és fejtse ki tetszés szerint két alapelv tartalmát! 2. Az alább felsoroltak közül válassza ki az ügyfelek jogait! (tesztkérdés) 3. Milyen kötelezettségei vannak az ügyfélnek? 4. Ismertesse a nyelvhasználat szabályait! 5. Milyen összefüggés van a joghatóság, a hatáskör és az illetékesség tartalma között? Mik az illetékességi okok? 6. Milyen különbségek vannak a hatásköri és illetékességi vita rendezése között? 7. Mit jelent a KET tárgyi hatálya? Mi a közigazgatási ügy tartalma? 8. Milyen viszonyban állnak a KET-tel a különös eljárási szabályok? 9. Kikre terjed ki a KET személyi hatálya, kik minősülnek ügyfélnek és kiket illet meg az ügyfél joga? 42 10. Ismertesse a jogsegély tartalmát!

6. A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai • az elsőfokú eljárás • a hatósági ellenőrzés • a jogorvoslati eljárások • a végrehajtási eljárás

A hatósági ellenőrzés fogalma A jogszabályban foglalt rendelkezések betartását A hatóság ellenőrzi Jogerős vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatósági határozatban foglaltak teljesítését 44

Ellenőrzési eszközök • belépési jogosultság • irat-betekintési jog, • valamely tárgy vagy munkafolyamat megvizsgálásának joga; próbavásárlás • felvilágosítás-kérési jog, nyilatkoztatás • kép- és hangfelvétel készítésének joga, • mintavételi (ellenminta-vételi) jog; • lefoglalási jog, zárolás, kifizetések felfüggesztése 45

Az első fokú eljárás ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA Eljárás megindítása Hivatalból Jogszabály alapján (kötelező) Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Kérelemre Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet Joghatások: - jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; - ügyintézési határidő kezdete. 46

BEÉRKEZÉS HIÁNYPÓTLÁS 47 E L J Á RÁ S ME G I N D Í T Á S A MÁS HATÓSÁGNÁL INDUL ELJÁRÁS ELŐÍRT TARTALMI ELEMEK MEGLÉTE, MÁS SZERVTŐL SZÜKSÉGES ADATOK SZERZÉSÉRE KÉRELMET TARTALMAZ -E E L J Á RÁ S ME G S Z Ü N T E T É S E ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜLI ELUTASÍTÁS Kérelem Ellenőrzése E L J Á R Á S FE L FÜ G G E S Z T É S E ÁTTÉTEL JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR, ILLETÉKESSÉG VIZSGÁLATA

Értesítés az eljárás megindításáról Mind a hivatalból, mind a kérelemre indult eljárás esetében értesíteni kell: Az ismert ügyfelet (ügyfeleket) 48

Határidő kezdete: ÉRDEMI HATÁROZATO K MEGHOZATAL A Főszabály: 30 napos határidő Kivételes ügyintézési határidők kérelem beérkezését követő nap; A határidők veszélyhelyzet elhárítása, kár megelőzése ügy bonyolultsági foka (külön jsz. alapján) soronkívüliség hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal) 49

Ügyintézési határidők • A közigazgatási ügyintézés, 2011. január 1 -jétől naptári napokban, és nem munkanapokban kell majd megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket • az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, • öt munkanapról nyolc napra, • nyolc munkanapról tíz napra, • tíz munkanapról tizenöt napra, • tizenöt munkanapról húsz napra, • huszonkét munkanapról harminc napra, • harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. • A 60 napos határidők helyett két hónap, • a 90 napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva • az ügyintézés kezdetét 2011 -től a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolják, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem beérkezésének napja nem számít bele majd az ügyintézési határidőbe.

Az eljárás felfüggesztése 1. Kötelező felfüggesztés Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása, amelyben: • az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; ugyanazon hatóság más döntése; 2. Felfüggesztés mérlegelés alapján • ha a jogutód kiléte vitás (nem a kérelmező ügyfél esett ki); • ügyfél kérése; • Hatósági közvetítő kirendelése • a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság új eljárásra való kötelezéséről szóló döntése ellen perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő • a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki) 51 Jogkövetkezmény: a határidő megszakad, fellebbezésnek van helye.

A hatósági közvetítő FELADATAI JOGAI ÜGYFELEK TÁJÉKOZTATÁSA IRATBETEKINTÉS HATÓSÁG + ÜGYFELEK KÖZÖTTI KÖZVETÍTÉS HATÓSÁG RÉSZÉRŐL SEGÍTSÉG 52

Szakhatósági közreműködés • A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadás, ill. megtagadása) való kötöttség • A szakhatóság „hallgatása” nem jelenti a hozzájárulás megadását, az állásfoglalást ki kell kényszeríteni (ennek módja a mulasztás következményeinek alkalmazása a szakhatóság felügyeleti szerve útján) „Jogszerű hallgatás” – csak jogszabály külön felhatalmazása alapján • Egyeztetési kötelezettség szakhatóság(ok) között az eljáró hatóság és a • A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei (semmisség, a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet) 53

Bizonyítás • A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni • Dönt az adatok alapján vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le. Jellemzői: • hivatalból, vagy kérelemre indul; • szabad bizonyítás elve (és korlátai); • lefoglalás jogintézménye. Bizonyítékok különösen: • az ügyfél nyilatkozata; • az irat; • a tanú vallomása; • a szakértő véleménye, • szemléről készült jegyzőkönyv • hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv • tárgyi bizonyíték 54

Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége • A gyakorlatban az egyik legfontosabb bizonyíték • Nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet írásban és szóban nyilatkozatot tehet a hatóság reagál a tényállás tisztázásakor figyelembe veszi Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban ha a nyilatkozattételt megtagadja és a tényállást nem lehet teljeskörűen tisztázni az eljárást megszüntetheti IGAZMONDÁSI KÖTELEZETTSÉG 55 rendelkezésre álló bizonyítékok adatok alapján dönt

Irat A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes! OKIRAT állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol MÁS IRAT nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb. KÖZOKIRAT A benne foglaltak MAGÁNOKIRAT valódiságát vélelmezni kell, de teljes bizonyító van helye egyszerű erejű ellenbizonyításnak, k ivéve ha jog nem enged ellenbizonyítást 56

A tanúvallomás A tanúként megidézett személyt • megjelenési • vallomástételi • igazmondási kötelezettség terheli. VÉDETT TANÚ 57

Szemletá rgy felmutatá sa Helyszíni szemle Szemle HATÓSÁGI TANÚ 58

Szakértői vélemény Szakértőt akkor rendel ki a hatóság, ha az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy jogszabály írja elő. • Megjelenési, véleményadási kötelezettség, tartózkodás a hamis véleményadástól. • Iratbetekintés, jelenlét egyes eljárási cselekményeknél, kérdezés joga. Szakértőként nem járhat el: • Akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, • Aki tanúként nem hallgatható meg, • A tanúvallomást megtagadhatja. 59

Eljárási bírság Hatóság mérlegelési jogköre (5 -500 ezer, szervezetnél 1 millió forint) Jogellenes magatartás súlya, felróhatóság mértéke Érintett vagyoni helyzete, jövedelmi viszonya Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabásra kerül sor. 60

Képviseletre általában akkor kerül sor, ha az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni. A képviselet fajtái: - Törvényes - Meghatalmazotti - Ügygondnok által Képviselet ellátott 61

Kizárás Abszolút kizárási ok • Ügyintézőnek saját vagy hozzátartozója ügyében való eljárása; Relatív kizárási ok Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. • Másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon közreműködés történt; • Hatóság saját ügyében hatóságként való eljárása • Jegyzőre vonatkozó kizárási szabályok 62

A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye. 63 A határozat és a végzés egy dokumentumba szerkeszthető!

A határozat A hatóság határozata négy fő részből tevődik össze: Fejléc Rendelkező rész Indoklás Záró rész 64

Fejléc • A döntést kibocsátó hatóság megnevezése, címe • Ügyirat száma • Az ügyirat tárgya • Ügyintéző neve, elérhetősége

Rendelkező rész • • • Végzés (nem érdemi döntés esetén) Határozat ( érdemi döntés esetén) A hatóság döntését Az ügyintézésre fordított idő Költségekről rendelkezés Jogorvoslati jogokat, melyeket az ügyfél(ügyfelek) igénybe vehetnek

Egyszerűsített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást. 67

Indoklási rész • Ki, miért kezdeményezte az eljárást • A jogi tények és a ténybeli tények bemutatása • A bizonyítási eszközök, elfogadott, el nem fogadott bizonyítékok • A döntés alapjául szolgáló anyagi és eljárási normák bemutatása • A költségekről való rendelkezés jogalapjának megjelölése

Záró rész • A kiadmányozás dátuma • A hatóság körbélyegzőjének lenyomata • A hatáskört gyakorló szerv vezetőjének, vagy az általa kiadmányozásra felhatalmazott vezetőnek az aláírása

Egyezséget jóváhagyó határozat Az ellenérdekű felek között létrejött egyezség. A hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezségük et. 70

Hatósági végzés FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóak FEJLÉC: RENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza • a döntést; • Az eljárást megszüntető végzésben az ügyintézési határidő túllépése esetére vonatkozó rendelkezést • a jogorvoslati lehetőségre történő figyelmeztetést; INDOKOLÁS: • a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; • a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak ZÁRÓRÉSZ: 71

Hatósági szerződés • szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; • kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; • jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; • a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei A hatóság Az ügyfél oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz A szerződés módosítása Bírói út • az ügy szempontjából új tények merülnek fel; • a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen 72 megváltoztak.

A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. A közlés módjai: Írásban • Postai úton; telefaxon; személyesen átadott irat útján; elektronikus úton; hirdetmény, kézbesítési meghatalmazott, kézbesítési ügygondnok útján; a hatóság saját kézbesítőjével. Szóban 73

Ellenőrző kérdések 1. Ismertesse az első fokú eljárás folyamatát! 2. Mutassa be a kérelem vizsgálatának folyamatát! 3. Mi az eljárás felfüggesztésének következménye, milyen okokból lehet és kell felfüggeszteni az eljárást? 4. Milyen okok vezethetnek az eljárás megszüntetésére? Vesse össze azokat az okokat, amelyek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezik azokkal az okokkal, amelyek miatt az eljárást meg lehet, kell szüntetni! 5. Mit jelent a tényállás tisztázása? Sorolja fel a bizonyítási eszközöket és fejtse ki tetszés szerinti két bizonyítási eszközre vonatkozó rendelkezéseket! 6. Mik a következményei a határidő túllépésének? 7. Mi a különbség a szakhatósági vélemény és a szakértői vélemény között? 8. Mutassa be a döntések rendszerét és ismertesse az alakszerű döntés elemeit! 9. Ismertesse a hatósági ellenőrzés szabályait! 10. Milyen szerepe van az eljárásban a hatósági közvetítőnek? 11. Milyen esetekben kell a döntés előtt ismertetni az ügyféllel a bizonyítékokat? 12. Mikor lehet fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítani a határozatot? 74

A jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat rendszere Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni. Lehet közvetlen (azaz önálló) és közvetett Dichotóm, azaz megkülönböztethető 75

A jogorvoslati formák Az ügyfél kérelme alapján Hivatalból indított Fellebbezési eljárás Saját hatáskörben indított Bírósági felülvizsgálat Felügyeleti jogkör gyakorlása Újrafelvételi eljárás Felügyeleti szerv által indított 76

A fellebbezés Fellebbezésre mint jogorvoslatra csak a közigazgatási hatóság első fokon hozott döntései (határozatai, végzései) ellenében kerülhet sor. Fellebbezés benyújtásának jogi hatása A döntés visszavonása, módosítása fellebbezés alapján Fellebbezési eljárás 77

A bírósági felülvizsgálat A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! – végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül , 8 napon belül dönt) – jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. napon belül Előfeltétele: – fellebbezési jogot kimerítették – fellebbezés kizárt 78

A bírósági felülvizsgálat A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bíróság döntései: • az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; • a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; • a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A jogerős ítélet jogkövetkezményei: • nincs helye új eljárásnak; • megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete. 79

Az újrafelvételi eljárás • ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye • kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság kérelem elbírálása: első fokon eljárt Feltételek: • a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; • a határozat meghozatala előtt meglevő az ügyfelek által önhibájukon kívül nem használt , és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; • kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására 80

Az újrafelvételi eljárás A kérelem benyújtásának • objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő) 6 hónap • szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése: • kérelmet elutasítja; • jogerős határozatot módosítja; • jogerős határozatot visszavonja; • új határozatot hoz. 81

Az újrafelvételi eljárás A hatóság az újrafelvételi kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha. . határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak bírósági felülvizsgálat van folyamatban bíróság az ügyben határozatot hozott jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt újrafelvételt jogszabály kizárja 82

A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: • mulasztása esetén: eljárásra utasítás • felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése • megváltoztathat; • megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat. 83

Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján Két esetben kerülhet sor az eljárásra: • alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak; • jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé. 84

Az ügyészi intézkedés (Ütv. V. és VII. fejezete alapján) • 3 éven belül jogi hatása korlátlan; • 5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; • 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötelezettséget nem állapíthat meg; • Indítvány a végrehajtás felfüggesztésére kötelező Óvás benyújtásának feltételei: • jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat; • bíróság még nem bírálta felül; • döntés jogszabályt sért. 85

A semmisség Semmisségi okok: • magyar hatóság joghatósága kizárt; • nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe (kiv. Ket. 22. §. (3) bek. ) • szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; • döntést bűncselekmény befolyásolta; • döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes; • a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól. 86

A semmisség Semmisségre vonatkozó szabályok • hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni; • nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; • 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; • időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta. 87

Végrehajtás Elrendelés Hivatalbóli eljárásban • hivatalból Kérelemre indult eljárásban • kérelemre Az első fokú hatóság rendeli el. Foganatosítás Az első fokú hatóság, illetve – szerződés alapján - korm. rend-ben megjelölt személy vagy szerv, vagy önálló bírósági végrehajtó 88

Végrehajtási módok és foganatosításuk Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Ingó dolog kiadása Ösztönző eszköz eljárási bírság • Azonnali beszedési megbízás, • Jogosított felhatalmazása, • Letiltás, • Hatóság saját maga a • Ingó, kötelezett költségére • Ingatlan végrehajtás. veszélyére elvégzi • Rendőrségi közreműködés • Lefoglalás, • Rendőrségi közreműködés 89

Jogorvoslat a végrehajtásban • a végrehajtást elrendelő hatóságnak a végrehajtási eljárásban hozott döntése ellen is van helye fellebbezésnek. • A kötelezett, a jogosult, továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtás sérti, a végrehajtást foganatosító szerv törvénysértő döntése, intézkedése ellen vagy az intézkedés elmulasztása esetén a végrehajtást foganatosító szervnél végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A végrehajtási kifogást az intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de legkésőbb az intézkedéstől számított három hónapon belül lehet előterjeszteni. • A fellebbezést és a kifogást a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 15 napon belül bírálja el. • A végrehajtási kifogást a végrehajtást elrendelő hatóság döntései elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóság bírálja el, ha a végrehajtást bírósági végrehajtó foganatosítja.

Végrehajtás felfüggesztése • A Ket. a felfüggesztés elrendelésének okait két csoportba rendezi: • - A kötelező felfüggesztés • • ha a végrehajtás alá vont vagyontárgyat a bírósági végrehajtás keretében előzőleg már lefoglalták, továbbá, ha azzal kapcsolatban igényper van folyamatban. ha a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, • - A kérelmére történő felfüggesztés • A kötelezett kérelmére történő felfüggesztésre kivételesen kerülhet sor. Erre akkor van lehetőség, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, és a végrehajtási eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal.

Végrehajtás megszüntetésének esetei • • • A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha a) a végrehajtható döntést visszavonták, megsemmisítették vagy hatályon kívül helyezték, b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható, c) a végrehajtáshoz való jog elévült, d) a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, e) a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható, f) a végrehajtást foganatosító szerv a pénzkövetelést a pénzforgalmi szolgáltatóra vagy a munkáltatóra vonatkozó felelősségi szabály alapján vagy a kötelezett tartozásaiért külön törvény alapján helytállásra kötelezettel szemben érvényesítette, g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította, h) a végrehajtást foganatosító szerv a kötelezettel szemben felszámolási eljárást kezdeményezett, illetve a kötelezett ellen felszámolási eljárás indult, vagy i) törvény vagy kormányrendelet a végrehajtás megszüntetését egyéb okból lehetővé teszi

Végrehajthatóság elévülése • közigazgatási hatósági eljárásban a végrehajtáshoz való jog általános elévülési ideje öt év, • különös eljárási jogszabály ennél rövidebb időtartamot is megállapíthat. • Az elévülést a hatóság által a végrehajtás érdekében tett bármely eljárási vagy végrehajtási cselekmény megszakítja, a végrehajtás megszüntetését elrendelő végzés kivételével. A megszakítás - mint a törvényesség érvényre juttatását szolgáló intézmény - joghatása az, hogy a cselekmény időpontjától kezdve az elévülési idő számítása újból, előről kezdődik, vagyis az általános elévülési idő esetén a teljesítés kikényszerítésére nyitva álló idő a megszakítást követő naptól számítva újabb öt évvel - vagy ha a tízéves abszolút időhatárig már ennél rövidebb idő van hátra, akkor eddig az időhatárig - meghosszabbodik. • A döntés jogerőre emelkedésétől számított tíz év elmúlása azonban - függetlenül a teljesítési határidőtől - olyan abszolút időhatár, amelyen túl a közigazgatási döntés végrehajtás útján már nem érvényesíthető.

Eljárási költségek Kérelemre indult eljárásban: Ügyfél viseli és előlegezi meg Hivatalból indult eljárásban: Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli nyertesség arányában viselik, ha a kérelemnek csak részben ad helyt a hatóság, költségmegosztás közöttük Ellenérdekű felek Kivételek • Célszerűtlen, indokolatlan, • Eljárás akadályozása miatt felmerült A költség okozója viseli 94

Ellenőrző kérdések 1. Ismertesse a KET jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati rendszerének jellemzőit! 2. Milyen jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati formákat ismer és ezek hogyan rendszerezhetők? 3. Soroljon fel legalább öt olyan végzés-típust, amely ellen önállóan lehet fellebbezést benyújtani! 4. Milyen intézkedéseket tehet az első fokú hatóság a fellebbezés beérkezését követően? 5. Ismertesse a fellebbezési eljárás szabályait! 6. Ismertesse az újrafelvételi eljárás szabályait! 7. Ismertesse az ügyészi óvás szabályait! 8. Ismertesse a végrehajtási eljárás főbb szabályait! 9. Milyen eljárási költségek merülhetnek fel a közigazgatási hatósági eljárás során? 95 10. Melyek az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó főbb szabályok?