KZIGAZGATSI SZAKVIZSGA LTALNOS KZIGAZGATSI ISMERETEK I modul A

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK I. modul: A központi állami szervek rendszere A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Tóth Zoltán József (2013)

1. fejezet Magyarország alkotmányos berendezkedése

Magyarország Alaptörvénye Az ország alaptörvénye Formai szempontból: • a jogforrási rendszer csúcsa, • különös eljárási rendben alkotják. Tartalmi szempontból: • • gazdasági és társadalmi rendre, állam- és kormányformára, alapvető jogokra és kötelezettségekre, állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában.

A magyar alkotmányfejlődés KORSZAK 1946 előtt JELLEMZŐK történeti alkotmány: § 1222 Aranybulla §Werbőczy Hármaskönyve – Szent Korona-tan § 1848. évi törvények 1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos alaptörvény 1949. évi XX. tv. 1989. évi XXXI. tv. : jogállamiság 2012. január 1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április. 25. )

Alapjogok fogalma Emberi léthez kapcsolódó Állampolgári jogok • minden embert • csak az adott állam megillető polgáraira értelmezhető • veleszületett • elidegeníthetetlen jog

Az alapjogok forrásai § Alaptörvény – alkotmány § Sarkalatos törvények § Törvények § Nemzetközi dokumentumok

Alapjogok rendszere (azok keletkezési idejére vonatkozóan) Első generációs jogok: egyenlőségi szabadságjogok Második generációs jogok: gazdasági, szociális, kulturális jogok Harmadik generációs jogok: a fejlődéshez, békéhez, egészséges környezethez való jogok, betegjogok, fogyatékosok jogai

Az egyes alapjogok: Az emberi méltósághoz való jog § Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva. § Nevesített részjogosítvány: önazonosság, önrendelkezés, magánszféra védelme.

Az egyes alapjogok: A megkülönböztetés tilalma § Általános egyenlőségi tétel: Magyarország biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. § A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. § Magyarországon minden ember jogképes. § A bíróság előtt mindenki egyenlő. § A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút. § A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes. § Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes.

Az egyes alapjogok: Kisebbségek speciális védelme § A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma. § Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége. § Alapvető jogok biztosa és helyettese és kisebbségi önkormányzatok. § Nemzetiségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben.

Az egyes alapjogok: Az élethez való jog § Magzati élet védelme: Ø magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga Ø „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” Alaptörvény II. cikk. § Halálbüntetés eltörlése § Eutanázia Ø Aktív – tilos Ø Passzív

Az egyes alapjogok: Környezethez való jog § Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. § Kiemelt rendelkezések az Alaptörvényben. § Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására. § Külön törvény rendelkezik a környezet védelméről.

Az egyes alapjogok: A tisztességes eljáráshoz való jog § bíróság előtt mindenki egyenlő § független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás § ártatlanság vélelme § hallgatás joga § nullum crimen et nulla poena sine lege elve, § jogorvoslathoz való jog § védelem joga

Az egyes alapjogok: A közlekedés, a mozgás szabadsága A személyes szabadság egyik nevesített alakzata. Napjainkban a migrációs jogokhoz kapcsolódik a szabályozása. Korlátai: § büntetőjog § közbiztonság § közerkölcs § egészségügyi

Az egyes alapjogok: Az információs önrendelkezési joga § A modern állam a funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti. § Reális veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása. § Szükséges a személyiségi autonómiát képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása.

Az egyes alapjogok: A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok védelméhez való jog § Magánlakás: Ø Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása) Ø Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok § Levéltitok: Ø Fogvatartottak levelezése Ø Postai küldemények

Az egyes alapjogok: A lelkiismereti és vallásszabadság § Az egyház az államtól elválasztva működik. § Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet. § Állami nyilvántartás tárgya nem lehet. § Szabadon gyakorolható. § Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről. § Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál.

Az egyes alapjogok Az egyesülési és gyülekezési jog Alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, DE Ø nem valósíthat meg bűncselekményt, Ø politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható, Ø kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre. Az Alaptörvény elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

Az egyes alapjogok: A sajtószabadság § A vélemény terjesztése, a sajtó hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása. § Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája. § „Médiaalkotmány”

Az egyes alapjogok: A véleménynyilvánítás szabadsága § Alaptörvény IX. cikkből (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége. § A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint. § Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie.

Az egyes alapjogok: A véleménynyilvánítás szabadsága § A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni. § Nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen az egyenlő a tények meghamisításával. § Speciális vonatkozások: Ø gyűlöletre uszítás bűncselekmény, Ø képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai.

Az egyes alapjogok: A tulajdonjog § Alaptörvény Ø a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú, Ø magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg, Ø az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát. § Alkotmánybíróság Ø alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a személyiségi jogoknak Ø tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes. § Kisajátítás: csak közérdek esetén, kártalanítás mellett.

Az egyes alapjogok: Sztrájkjog § Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv. § Előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel. § Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre). § Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás.

Az állampolgári kötelességek Alkotmány: § jogszabályok megtartásának kötelessége; § közterhekhez való hozzájárulás kötelessége; § honvédelmi kötelezettség; § tankötelezettség; § gondoskodás; § hozzájárulás a közösség gyarapodásához a közösségi feladatok ellátásához; § környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak költségeinek viselése; § a természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelme; § törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben.

2. fejezet Az állami szervek rendszere, jellegük és egymáshoz való viszonyuk

Az Országgyűlés § Az Országgyűlés meghatározása az Alaptörvényben § Az Országgyűlés feladat - és hatáskörei: Ø Törvényalkotás, Ø parlamenti ellenőrzés, Ø egyéb hatáskörök. § Az alakuló ülés

Az Országgyűlés szervezete § Elnök, alelnökök, jegyzők § Házbizottság, Házszabály § Bizottsági rendszer § Frakciók § Parlamenti apparátus

Az országgyűlési képviselők jogállása § Szabad mandátum § Mentelmi jog: Ø felelőtlenség Ø sérthetetlenség § Összeférhetetlenség: Ø hivatali Ø gazdasági Ø méltatlansági

A Kormány § Kormányzati tevékenység § a Kormány feladat- és hatáskörei § a Kormány létrejötte, megbízatása Ø miniszterelnök megválasztása, kormányprogram, miniszterek kinevezése Ø a Kormány megbízatásának megszűnése Ø konstruktív bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás

A köztársasági elnök § § A köztársasági elnök alkotmányos helyzete Az államfő feladat- és hatásköre, ellenjegyzés Az államfő és az Országgyűlés viszonya Az államfő és a Kormány viszonya

A köztársasági elnök megbízatása, jogállása § Az államfő megválasztása § A megbízatás megszűnése § A köztársasági elnök jogállása: Ø mentelmi jog Ø összeférhetetlenség Ø jogi felelősség

A bíróság § Az igazságszolgáltatási tevékenység, igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei az § Bírósági szervezet, helyi bíróság (járásbíróság 2013 -tól), megyei törvényszék, közigazgatási- és munkaügyi bíróságok Ítélőtábla, Kúria § A Kúria, a Kúria elnöke § A bíróságok igazgatása, OBH, OBT

A bírák jogállása § Bírói függetlenség § A bírók kinevezése § Összeférhetetlenség § Mentelmi jog

Az ügyészség § § Nyomozás, felügyelet a nyomozás felett. A vád képviselete. Felügyelet a büntetés végrehajtása felett. Ügyészség közérdekvédelmi feladatai: Ø ügyészi törvényességi felügyelet; Ø részvétele peres és nem peres eljárásban; Ø szabálysértési ügyek; Ø szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok § Az ügyészség szervezete, legfőbb ügyész § Az ügyészek jogállása § Az ügyészség feladat- és hatásköre

Az alapvető jogok biztosa § A jogintézmény kialakulása § Az ombudsman megválasztása, jogállása § A biztos és helyetteseinek feladat- és hatásköre § Az ombudsman intézkedései § A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Az Alkotmánybíróság § § § § § Az alkotmánybíráskodás kialakulása, formái Az Alkotmánybíróság feladat- és hatáskörei Előzetes normakontroll Utólagos normakontroll Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata Alkotmányjogi panasz Hatásköri összeütközés Alkotmányértelmezés Egyéb

Az Alkotmánybíróság szervezete, eljárása § Az Alkotmánybíróság szervezete, az AB elnöke § Az alkotmánybírók jogállása § Az alkotmánybírók megválasztása § Függetlenség, mentelmi jog, összeférhetetlenség § A tisztség megszűnése

Az Állami Számvevőszék § Az ÁSZ hatáskörei § Az ÁSZ szervezete, eljárása § A számvevőszéki vizsgálat: Ø Törvényesség Ø Eredményesség Ø Célszerűség

Az önkormányzatok alkotmányos alapjai § Helyi önkormányzás – önkormányzati autonómia § Önkormányzati jogok § Az önkormányzatok és más közhatalmi szervek kapcsolata

3. fejezet A közigazgatás az állami funkciók rendszerében

A közigazgatás helye a hatalmi ágak rendszerében Kiindulópont: a hatalommegosztás elve § A törvényhozás és a közigazgatás § Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás § Az államfő és a közigazgatás

A közigazgatás fogalma, sajátosságai Sajátosságai: § legnagyobb szakigazgatási rendszer; § a közigazgatási tevékenysége az egész társadalomra kiterjed; § egyes tevékenységeit közhatalom birtokában látja el (pl. jogszabályt alkot, hatósági jogalkalmazást végez); § a jogállamiság követelményének mindenkori érvényre juttatása.

A közigazgatás feladatai A közhatalmi tevékenységek: Ø Jogalkotás, Ø hatósági jogalkalmazás. A közvetlen igazgatás körébe sorolható tevékenységek: Ø Szervezetirányítás; Ø belső igazgatás; Ø gazdálkodás; Ø materiális tevékenység; Ø nem közigazgatási jogi, hanem más jogág által szabályozott tevékenységeket.

4. fejezet A közigazgatás szervezetrendszere

A szervezetrendszer tagolódását meghatározó tényezők § § § A minőségi és mennyiségi munkamegosztás Az ország gazdasági viszonyai Belpolitikai viszonyok Külpolitikai tényezők Igazgatási törvényszerűségek: Ø a horizontális (mellérendeltség) és a vertikális (aláfölérendeltség) tagozódás Ø a centralizáció (központosított) - decentralizáció (nem központosított) aránya és mértéke § A földrajzi adottságok, a közlekedési viszonyok, a történelmi hagyományok, tradíciók

A közigazgatási szerv fogalma, jogi paraméterei § A közigazgatási szerv jogképességének elemei § Az önálló és a nem önálló közigazgatási szervek

Az államigazgatás szervezetrendszere A közigazgatási rendszer államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerekre osztható. Államigazgatási szervek illetékesség szerinti tagozódása: Ø Központi szervek Ø Területi szervek

A Kormány Feladat - Hatáskör - Működés A Kormány munkáját segítő szervek: Ø a kormánybizottságok; Ø kabinetek; Ø egyéb tanácsadó testületek; Ø kormánybiztos; Ø miniszterelnöki biztos; Ø Miniszterelnökség.

A minisztériumok § Feladatai § Államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, miniszteri biztos § A minisztérium szervezeti és működési szabályzata § Szervezete

A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek Kormányhivatalok: Ø a Központi Statisztikai Hivatal, Ø a Magyar Energia Hivatal, Ø az Országos Atomenergia Hivatal, Ø a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Ø a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Központi hivatalok: Taxatív felsorolásukat nem tartalmazza jogszabály. Központi hivatalok például: Ø Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Ø Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat vagy Ø Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.

A területi és helyi államigazgatási szervek § Általános hatáskörű területi államigazgatási szervek: Ø a fővárosi és megyei kormányhivatalok, Ø Az általános hatáskörű területi államigazgatási szerv helyi szerve a járáshivatal. § Ágazati feladatokat ellátó, azaz különös hatáskörű területi és helyi államigazgatási szervek.

Sajátos jogállású államigazgatási szervek § Autonóm jogállású államigazgatási szervek: Ø Ø a Közbeszerzések Hatóság, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság. § Önálló szabályzó szervek: Ø a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Ø a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság.

5. fejezet Az önkormányzati igazgatás

Az önkormányzat feladat- és hatásköre § A helyi önkormányzás joga § A helyi önkormányzatok feladatai: Ø Kötelező Ø Önként vállalt § Hatósági jogkör

Társuláshoz való jog MÖtv. -ben nevesített társulási formák (2013 -tól): Ø társult képviselő-testület Ø közös önkormányzati hivatal

Az önkormányzat szervezete § A helyi képviselő-testület és szervei: Ø polgármester Ø alpolgármester Ø a képviselő-testület bizottságai Ø településrészi önkormányzat § Jegyző § A képviselő-testület hivatalaként: polgármesteri hivatal § Körjegyzőség (2013 -tól: közös önkormányzati hivatal)

Az önkormányzat szervezete § Települési önkormányzatok: Ø község Ø város (2013 -tól: járásszékhely város, város) Ø megyei jogú város (2013 -tól: megyeszékhely város, valamint az OGY által az új MÖtv. hatálybalépéséig megyei jogú várossá nyilvánított város) Ø a főváros és kerületei § Területi önkormányzat: Ø megyei önkormányzat

Az önkormányzat gazdálkodása Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik és saját felelősségére vállalkozhat.

Az önkormányzat bevételei § saját bevételek, § átengedett központi adók, § más gazdálkodó szervektől átvett bevételek, § központi költségvetési normatív hozzájárulások és § támogatások.

A köztestületi önkormányzatok § A köztestület fogalma § A köztestületek fajtái: Ø Szakmai kamarák, Ø Gazdasági igazgatási feladatokat ellátó Köztestületek, Ø Egyéb köztestületek.

5. fejezet A közigazgatás működése

A közigazgatási szervek tevékenységi típusai § Közigazgatási aktusok § A közigazgatás tényleges cselekményei: Ø az igazgatási cselekmények Ø egyes nyilvántartási és regisztratív cselekmények Ø reálcselekmények Ø materiális cselekmények § A közigazgatás más jogágba tartozó cselekményei

Közigazgatási aktusok § A hatósági aktusok: Ø hatósági határozat Ø szakhatósági hozzájárulás Ø hatósági intézkedés Ø eljárást kezdeményező § A közigazgatási szervezetrendszer során kibocsátott aktusok: Ø hierarchikus irányítási aktusok Ø belső vezetési aktusok Ø hierarchián kívüli irányítási aktusok Ø együttműködési aktusok § Közintézeti aktusok § Közigazgatási szerződések (speciális típus: hatósági szerződés) működése