Kzigazgatsi szakvizsga LTALNOS KZIGAZGATSI ISMERETEK II rsz LTALNOS

  • Slides: 105
Download presentation
Közigazgatási szakvizsga ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK II. rész ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK

Közigazgatási szakvizsga ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK II. rész ÁLTALÁNOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK

1. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

1. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • ismerje meg az államháztartásnak a nemzetgazdaságban

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • ismerje meg az államháztartásnak a nemzetgazdaságban betöltött helyét és szerepét, valamint • ismerje meg az államháztartás és az azt befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők közötti összefüggéseket.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN I. Nemzetgazdaság: Egy ország gazdasági szereplőinek (gazdálkodó szervezetek,

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN I. Nemzetgazdaság: Egy ország gazdasági szereplőinek (gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek, állam) összessége, valamint a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. Államháztartás (közgazdasági értelemben): A nemzetgazdaság része, közfeladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodási rendszer Az állami közfeladatok ellátásának modellje: • Hosszú távú, kötelező feladatok = részleges kormányzati mozgástér (nem a feladatellátás, csupán a mérték tekintetében) • rövidtávú, szabadon választott speciális feladatok = teljes kormányzati mozgástér (mind a feladatellátás, mind a mérték tekintetében)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN 2. Az állam különleges nemzetgazdasági szereplő: • •

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYE, SZEREPE A NEMZETGAZDASÁGBAN 2. Az állam különleges nemzetgazdasági szereplő: • • a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátására törekszik (célja nem a jövedelemmaximalizálás) közpénzekből gazdálkodik (elsősorban más szereplőktől elvont jövedelem) – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása súlya jelentős (a megtermelt jövedelem mintegy 40 -45 %-át összpontosítja) közhatalmi helyzetéből képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, jövedelemelvonás - újraelosztás, monetáris politika) A jövedelemtulajdonosok zárt rendszere A jövedelemtulajdonosok (állam, helyi önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek, természetes személyek, külföldi hitelezők) elmozdulni csak egymás kárára tudnak. Az állam újraelosztó szerepe - gazdaságpolitikai preferenciák

Állami beavatkozások (Intervenciók) (Intervenciók Általános beavatkozások Elvben minden gazdasági ágat és lakossági csoportot érintenek

Állami beavatkozások (Intervenciók) (Intervenciók Általános beavatkozások Elvben minden gazdasági ágat és lakossági csoportot érintenek EU kötelezettségek teljesítése Pl. befizetések az EU költségvetésbe Általános országos érdekek védelme Pl. háborúvagy válságmegelőzés, közbiztonság, rendvédelem Jogi keretrendszer felállítása Pl. alkotmányozás, jogi intézményrendszer működtetése Speciális beavatkozások Bizonyos régiók, gazdasági ágak vagy lakossági csoportok érdekében szükséges Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége Pl. az államháztartás egésze, alrendszerek, bevételek, kiadások Gazdasági ágak Pl. mezőgazdaság, infrastruktúra, idegenforgalom Lakossági csoportok Pl. családtámogatások rendszere, egyetemi hallgatók kedvezménye, nyugdíjasok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST BEFOLYÁSOLÓ MAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐK 1. Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói) 2. Infláció

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST BEFOLYÁSOLÓ MAKROGAZDASÁGI TÉNYEZŐK 1. Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói) 2. Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika) 3. Folyó fizetési mérleg (külgazdasági egyensúly tényezői) 4. Az államháztartás állapotát jellemző tényezők: 4. Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás, egyenleg (egyenlegszámítási módszerek) 5. Államháztartási hiány (negatív egyenleg; EMU: GDP max. 3%-a ESA’ 95 szerint számolva!) 6. Államadósság (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%a ESA’ 95 szerint számolva!)

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A makro-jövedelem számbavételének mutatói: • GDP- bruttó hazai termék (az ország területén

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS A makro-jövedelem számbavételének mutatói: • GDP- bruttó hazai termék (az ország területén előállított javak és szolgáltatások értéke) • GNP-bruttó nemzeti termék (a nemzeti tulajdonú cégek által előállított javak és szolgáltatások értéke) • NDP- nettó hazai termék (GDP – amortizáció) • NNP- nettó nemzeti termék (GNP – amortizáció) • GNI - bruttó nemzeti jövedelem (GNP + egyéb külf. - ről szárm. jöv. ) • NNI - nettó nemzeti jövedelem (NNP + egyéb külf. - ről szárm. jöv. ) A gazdasági növekedés mérése: a GDP változatlan áron számított értékének viszonyítása az előző időszak GDP értékéhez (Mo. 2003 2, 9 %, 2004 közel 4%, EU átlag kb. 1 %) Területegységek fejlettségének mérése: egy főre jutó GDP (a magyar átlag az EU átlag kb. 61 %-a)

A bruttó hazai termék (GDP) alakulása 1994 -2003 18 500 16 980 20 000

A bruttó hazai termék (GDP) alakulása 1994 -2003 18 500 16 980 20 000 18 000 14 850 13 151 11 486 10 088 milliárd forint 16 000 14 000 12 000 8 541 10 000 8 000 6 000 4 365 4 000 5 562 6 894 2 000 0 1994 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

Fogyasztói árindex alakulása 1994 -2003. 30, 0 28, 2 évi átlag 25, 0 20,

Fogyasztói árindex alakulása 1994 -2003. 30, 0 28, 2 évi átlag 25, 0 20, 0 23, 6 18, 3 18, 8 14, 3 15, 0 10, 0 9, 8 10, 0 9, 2 5, 3 5, 0 0, 0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 4, 7 2003

Kereskedelmi mérleg Szolgáltatás import Szolgáltatás- mérleg Fogadott pénzeszközök Nyújtott pénzeszközök Pénzügyi műveletek egyenlege A

Kereskedelmi mérleg Szolgáltatás import Szolgáltatás- mérleg Fogadott pénzeszközök Nyújtott pénzeszközök Pénzügyi műveletek egyenlege A lekötöttségek növekedése A követelések csökkenése A lekötöttségek csökkenése A követelések növekedése Összesen Szolgáltatás export Teljesítmény- mérleg Jövedelem- mérleg Tőkeforgalmi mérleg FIZETÉSI MÉRLEG Finanszírozási egyenleg Áruimport Áruexport Folyó fizetési mérleg A fizetési mérleg alapszerkezete

A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása (1995 -2003) milliárd euró 1995. 1996. 1997. 1998.

A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása (1995 -2003) milliárd euró 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 0 -0, 5 -1 -1, 5 -2 -2, 5 -3 -3, 5 -4 -4, 5 -5 -0, 8 -1, 2 -1, 4 -1, 9 -1, 6 -2 -2 -2, 8 -4, 6

GDP arányában (%) A jövedelem-elvonás és az újraelosztás alakulása (1999 -2003) 55 53 51

GDP arányában (%) A jövedelem-elvonás és az újraelosztás alakulása (1999 -2003) 55 53 51 49 47 45 43 41 39 37 35 49, 7 53, 0 50, 1 50, 0 47, 0 45, 0 1997 45, 2 43, 5 1998 43, 2 1999 45, 4 43, 6 41, 7 2000 jövedelem-elvonás 49, 2 2001 2002 újraelosztás 43, 3 2003.

Az államháztartás elsődleges egyenlegének és GFS egyenlegének alakulása a GDP %-ban (1994 -2003) 6

Az államháztartás elsődleges egyenlegének és GFS egyenlegének alakulása a GDP %-ban (1994 -2003) 6 4, 4 3, 1 4 2, 7 1, 6 1, 5 2 0, 1 százalék 0 -0, 2 -2 -4 -2 -2, 7 -3, 2 -3, 7 -4, 7 -6 -4, 7 -5, 6 -6, 7 -8 -10 -3, 7 -5, 9 -8, 4 -9, 5 -12 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Elsődleges egyenleg GFS egyenleg priv. bev. nélkül

A központi költségvetés adósságállományának alakulása a GDP %-ban (1994 -2003) 90, 0 százalékban 80,

A központi költségvetés adósságállományának alakulása a GDP %-ban (1994 -2003) 90, 0 százalékban 80, 0 70, 0 60, 0 85, 9 85, 1 74, 1 62, 9 61, 2 60, 4 56, 0 54, 3 51, 9 59, 0 50, 0 40, 0 30, 0 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003.

ÖSSZEFOGLALÁS • Az állam szerepe a nemzetgazdaságban • A jövedelemtulajdonosok zárt köre, gazdaságpolitikai preferenciák

ÖSSZEFOGLALÁS • Az állam szerepe a nemzetgazdaságban • A jövedelemtulajdonosok zárt köre, gazdaságpolitikai preferenciák • Az államháztartást befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Jellemezze az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! 2. Melyek az

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Jellemezze az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban! 2. Melyek az államháztartást befolyásoló fontosabb makrogazdasági tényezők? Röviden jellemezze az egyes tényezőket!

2. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE, FUNKCIÓI ÉS ALAPELVEI

2. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE, FUNKCIÓI ÉS ALAPELVEI

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • sajátítsa el az államháztartás definícióját, •

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • sajátítsa el az államháztartás definícióját, • ismerje meg a magyar államháztartási rendszer felépítését, • ismerje meg az államháztartás funkcióit, funkcióváltásait, • ismerje meg az államháztartás körében érvényre jutó fontosabb alapelveket.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS JOGI FOGALMA „Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS JOGI FOGALMA „Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. ” (ÁHT) • FELADATMEGKÖZELÍTÉSBEN: a társadalmi-gazdasági életben való állami/helyi önkormányzati szerepvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala • SZERVEZETI MEGKÖZELÍTÉSBEN: a közhatalmi szervek és a hozzájuk tartozó közintézmények gazdálkodási-pénzügyi rendszere

Államháztartás - közszektor Pénzügyi vállalkozások közcélú / magán Vállalkozások magán / közcélú Államháztartás -

Államháztartás - közszektor Pénzügyi vállalkozások közcélú / magán Vállalkozások magán / közcélú Államháztartás - központi költségvetés - társadalombiztosítás - elkülönített állami pénzalapok - önkormányzatok közcélú / magán non-profit szervezetek, lakossági csoportok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KIADÁSOK FUNKCIÓI (az ellátandó feladatok figyelembevételével) (az ellátandó feladatok figyelembevételével 1. TRADICIONÁLIS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KIADÁSOK FUNKCIÓI (az ellátandó feladatok figyelembevételével) (az ellátandó feladatok figyelembevételével 1. TRADICIONÁLIS FUNKCIÓ a jogalkotás, a jogalkalmazás (igazságszolgáltatás + közigazgatás), a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése és finanszírozása 2. SZOCIÁLIS FUNKCIÓ a szociális, az egészségügyi, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése és/vagy finanszírozása; a társadalombiztosítási rendszer működtetése 3. GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ a kereslet és kínálat befolyásolása, antiinflációs intézkedések, a területi egyenlőtlenségek csökkentését célzó szerepvállalás, a versenyképesség növelése

Az államháztartás kiadásainak funkciók szerinti megoszlása 2002. évi előirányzat Gazdasági funkciók 20% Államadósság 18%

Az államháztartás kiadásainak funkciók szerinti megoszlása 2002. évi előirányzat Gazdasági funkciók 20% Államadósság 18% Társadalombizt. és jóléti szolg. 20 % Állami működési funkciók 17 % Egészségügy 4% Oktatás 15% Védelem-növekedési előir. 6% 2003. évi előirányzat Gazdasági funkciók 13% Államadósság Állami működési 7% Társadalombizt. és jóléti szolg. 31 % Egészségügy 13% funkciók 14 % Védelemnövekedési előir. 7% Oktatás 15%

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE (ALRENDSZEREK) KÖZPONTI SZINT Központi kormányzati Társadalombiztosítási alrendszer Elkülönített állami pénzalapok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE (ALRENDSZEREK) KÖZPONTI SZINT Központi kormányzati Társadalombiztosítási alrendszer Elkülönített állami pénzalapok alrendszere HELYI SZINT Helyi önkormányzatok alrendszere

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER BELSŐ ARÁNYAI (2002) 21% Központi kormányzat 2% 24% 53% Társadalombiztosítás Elkülönített

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER BELSŐ ARÁNYAI (2002) 21% Központi kormányzat 2% 24% 53% Társadalombiztosítás Elkülönített állami pénzalapok Helyi önkormányzatok

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FONTOSABB KÖZÖS SZABÁLYAI I. Éves költségvetések • naptári év (egy évre

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FONTOSABB KÖZÖS SZABÁLYAI I. Éves költségvetések • naptári év (egy évre vagy többször egy évre) • jogszabályi forma (törvény vagy önkormányzati rendelet) II. Költségvetési egyenleggel összefüggő előírások • költségvetési többlet (szufficit) felhasználása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor • költségvetési hiány (deficit) finanszírozása - költségvetés elfogadásakor + zárszámadáskor III. Költségvetési gazdálkodás • bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége • kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉS ALAPELVEI • az éves költségvetés elve (már megjelenik a programozás elve

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉS ALAPELVEI • az éves költségvetés elve (már megjelenik a programozás elve is, több évre szóló „keretterv”) • • • a nyilvánosság elve (erősíti az „üvegzseb” tv. ) az egységesség elve a teljesség elve a valódiság elve univerzalitás elve (a globális fedezet és a bruttó elszámolás elve) a részletezettség elve a közbeszerzési kötelezettség elve az állami támogatások korlátozásának elve az EU források elkülönített kezelésének elve

ÖSSZEFOGLALÁS • Az államháztartás definíciója feladat-, illetve szervezeti megközelítésben • Funkciók (3), funkcióváltások •

ÖSSZEFOGLALÁS • Az államháztartás definíciója feladat-, illetve szervezeti megközelítésben • Funkciók (3), funkcióváltások • Az államháztartás központi és helyi szintje • Az államháztartási alrendszerek (4) egymáshoz viszonyított arányai • Közös szabályok • Alapelvek (10)

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek az államháztartás központi, illetve helyi szintjéhez tartozó alrendszerek? 2. Melyek

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek az államháztartás központi, illetve helyi szintjéhez tartozó alrendszerek? 2. Melyek az államháztartási kiadások funkciói? 3. Mi jellemzi az államháztartási rendszer belső arányait? 4. Melyek az államháztartási egyenleggel kapcsolatos jogi rendelkezések lényegi elemei? 5. Melyek az államháztartást meghatározó fontosabb alapelvek?

3. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI ALRENDSZEREI

3. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI ALRENDSZEREI

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • sajátítsa el a közbevételekkel, s ezen

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • sajátítsa el a közbevételekkel, s ezen belül elsősorban a közhatalmi bevételekkel kapcsolatos alapvető ismereteket • rendelkezzen az államháztartás központi szintjére, ennek egyes alrendszereire vonatkozó alapvető ismeretekkel, • ismerje meg a központi költségvetés szerkezetét, ill. az elkészítésével kapcsolatos főbb szabályokat.

A KÖZBEVÉTELEK RENDSZERE Közbevétel fogalma: Közbevételnek minősül minden olyan pénzeszköz, amely az államháztartás bármely

A KÖZBEVÉTELEK RENDSZERE Közbevétel fogalma: Közbevételnek minősül minden olyan pénzeszköz, amely az államháztartás bármely alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől és jogcímétől • A közbevétel alapjául szolgáló jogviszony jellege – közjogi jogviszony: KÖZHATALMI BEVÉTEL – magánjogi jogviszony: TULAJDONOSI BEVÉTEL • A közhatalmi bevételek dominanciája

A KÖZHATALMI BEVÉTELEK • A közhatalmi bevételek alkotmányos alapja – a közteherviselés elve (Alkotmány

A KÖZHATALMI BEVÉTELEK • A közhatalmi bevételek alkotmányos alapja – a közteherviselés elve (Alkotmány 70/I. §) • Közhatalmi bevételek és fizetési kötelezettségek • Fizetési kötelezettségek az államháztartási törvényben – Példálózó felsorolás (adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság, díj) – A fizetési kötelezettség előírásának jogforrási szintje – A fizetési kötelezettség bevezetésének időpontja

A KÖZHATALMI BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA Közhatalmi bevételi csoport megnevezése Jellemzői Fajtái • adók • vagyonszerzési

A KÖZHATALMI BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA Közhatalmi bevételi csoport megnevezése Jellemzői Fajtái • adók • vagyonszerzési illetékek • járulékok • hozzájárulások ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK • tisztán fiskális bevétel • ellenszolgáltatás nincs • független a kötelezett akaratától DÍJJELLEGŰ BEVÉTELEK • közvetlen ellenszolgáltatás • általában függ a kötelezett akaratától • eljárási illetékek • igazgatási szolgáltatási díjak • bírósági szolgáltatási díjak SZANKCIÓJELLEGŰ BEVÉTELEK • büntető jellegű • objektív vagy szubjektív felelősségi alap • szabálysértési bírság • államigazgatási anyagi jogi bírságok

Az adó- és járulékbevételek az összes adóbevétel arányában 45 40 34, 5 35 30

Az adó- és járulékbevételek az összes adóbevétel arányában 45 40 34, 5 35 30 25 39, 3 36 30, 9 28, 6 21, 7 % 20 15 10 1, 5 5 4, 5 0, 3 1 1, 2 0, 5 0 Jövedelem és nyereség utáni adók TB járulék Vagyoni típusú Termékek, Foglalkoztatáshoz. Egyéb adók szolgáltatások kapcsolodó adók után fizetett adók Magyarország EU államok átlaga

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI KÖZBEVÉTELEK KÖZKIADÁSOK I. KÖZHATALMI BEVÉTELEK • II.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI KÖZBEVÉTELEK KÖZKIADÁSOK I. KÖZHATALMI BEVÉTELEK • II. fizetési kötelezettségek (Áht. ) MAGÁNJOGI BEVÉTELEK • privatizációs bevételek • koncessziós bevételek • tőkejövedelmek III. EGYÉB BEVÉTELEK • külföldi segélyek • adományok • állami öröklésből szárm. bev. KÖZHATALMI KIADÁSOK • II. IV. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖZPONTI BERUHÁZÁSOK TÁMOGATÁSOK • V. pl. agrártámogatások, jogi személyek támogatása, lakástámogatás, fogyasztói árkiegészítés TRANSZFEREK • VI. hatósági-igazgatási feladatok más alrendszerek részére EGYÉB KIADÁSOK • pl. adósságszolgálat, tartalékok

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE Szervezeti fejezetek FEJEZETEK (fejezetrend) (államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen: országos hatáskörű

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE Szervezeti fejezetek FEJEZETEK (fejezetrend) (államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen: országos hatáskörű szerv és köztestület) Funkcionális fejezet (- ek) Szervezeti címek, alcímek CÍMEK, ALCÍMEK Funkcionális címek, alcímek (fejezeti (címrend) kezelésű előirányzatok) ELŐIRÁNYZATCSOPORTOK Működési előirányzat-csoport Felhalmozási előirányzat-csoport KIEMELT pl. személyi juttatások előirányzatai, ELŐIRÁNYZATOK beruházások előirányzatai

FEJEZETREND I. III. IV. V. VIII. X. XIII. XIV. XVIII. XXIII. ORSZÁGGYŰLÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

FEJEZETREND I. III. IV. V. VIII. X. XIII. XIV. XVIII. XXIII. ORSZÁGGYŰLÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK BÍRÓSÁGOK MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE MINISZTERELNÖKSÉG BELÜGYMINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÜLÜGYMINISZTÉRIUM OKTATÁSI MINISZTÉRIUM EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA

FEJEZETREND XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS

FEJEZETREND XXIV. GYERMEK-, IFJÚSÁGI ÉS SPORTMINISZTÉRIUM XXV. INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA XLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMATELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG- ÉS KÖVETELÉS-KEZELÉS KÖLTSÉGEI XLIV. A KÖLTSÉGVETÉS ADÓSSÁGÁNAK TÖRLESZTÉSE ÉS FEJLESZTÉSI CÉLÚ HITELFELVÉTELEI LI. A KORMÁNYZATI SZEKTORHOZ SOROLANDÓ, ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ELSZÁMOLÁSAI LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

A KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS (központi kormányzati költségvetés)

A KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS (központi kormányzati költségvetés)

A költségvetéssel kapcsolatos menetrend Határidő a választások évében I. félév Feladat Felelős A pénzügyminiszter

A költségvetéssel kapcsolatos menetrend Határidő a választások évében I. félév Feladat Felelős A pénzügyminiszter által közzétett tervezési szempontok (irányelvek) alapján a fejezetek költségvetési tervezetének összeállítása Fejezetek Tárgyévet megelőző év aug. 31. október 15. A költségvetési törvénytervezet Kormány elé terjesztése Pénzügyminiszter szept. 30. október 31. A költségvetési törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek Kormány október 15. november 15. A fejezetenkénti részletezés benyújtása az Országgyűlésnek Kormány A fejezetek bevételi és kiadási főösszegének és az egyenleg mértékének meghatározása Országgyűlés A költségvetési törvény elfogadása Országgyűlés a törvény elfogadását követő 10. nap A költségvetési szervek előirányzatainak (kincstári költségvetés) meghatározása Fejezetgazdák a törvény elfogadását követő 20. nap Az elemi költségvetések elkészítéséhez szükséges keretszámok, szempontok meghatározása Fejezetgazdák november 30. lehetőleg december végéig Tárgyévet követő év június 30. augusztus 31. A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Állami Számvevőszéknek Kormány A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek Kormány

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER I. KÖZÖS JELLEMZŐK: • • • Társadalmi közös kockázatvállalás Biztosítási és szolidaritási

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER I. KÖZÖS JELLEMZŐK: • • • Társadalmi közös kockázatvállalás Biztosítási és szolidaritási elv Kötelező biztosítási rendszer Alapszerű gazdálkodás Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség Társadalombiztosítási szolgáltatások Állami mögöttes felelősség Az alrendszer felügyelete és igazgatása állami feladat

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER II. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: • • • munkáltatói tb. járulék munkavállalói

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER II. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: • • • munkáltatói tb. járulék munkavállalói nyb. járulék egyéb • • • nyugdíjak (öregségi, rokkantsági) hozzátartozói nyugellátások igazgatási költségek II. Kiadások: III. Szervezet: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság Kötelező magánnyugdíj biztosítási rendszer [NEM RÉSZE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK] EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP I. Bevételek: • • • munkáltatói tb. Járulék egészségügyi hozzájárulás (EHO) táppénz-hozzájárulás munkavállalói eb. járulék egyéb II. Kiadások: • • • pénzbeli ellátások egészségügyi szolgáltatások igazgatási költségek III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK ALRENDSZERE • Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK ALRENDSZERE • Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. • Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, gazdálkodó szervi befizetések • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség • Jelenleg működő alapok: – Munkaerőpiaci Alap – Központi Nukleáris Pénzügyi Alap – Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap – Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

ÖSSZEFOGLALÁS • Közbevételek, közhatalmi bevételek • Fizetési kötelezettségek, ezek alkotmányos alapja • A központi

ÖSSZEFOGLALÁS • Közbevételek, közhatalmi bevételek • Fizetési kötelezettségek, ezek alkotmányos alapja • A központi költségvetés bevételei és kiadásai • A központi költségvetés szerkezeti felépítése • A költségvetési ciklus • Társadalombiztosítási pénzügyi alapok • Elkülönített állami pénzalapok

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I. 1. Határolja el a közhatalmi bevételeket a közbevételek rendszerében! 2. Melyek

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I. 1. Határolja el a közhatalmi bevételeket a közbevételek rendszerében! 2. Melyek a közhatalmi bevételek/fizetési kötelezettségek szabályozásának alkotmányi hiányosságai? 3. Milyen elemekből épül fel a központi kormányzati költségvetés szerkezete? Mondjon példákat az egyes szerkezeti elemekre!

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK II. 4. Jellemezze a központi kormányzati költségvetési ciklus egyes szakaszait! 5. Melyek

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK II. 4. Jellemezze a központi kormányzati költségvetési ciklus egyes szakaszait! 5. Melyek a társadalombiztosítási alrendszer mindkét ágát meghatározó közös jellemzők? 6. Hasonlítsa össze a társadalombiztosítás két pénzügyi alapját! 7. Melyek az elkülönített állami pénzalap létrehozásának törvényi előfeltételei?

4. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE

4. modul AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI ALRENDSZERE

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER ALKOTMÁNYOS ALAPJA Relatív gazdasági-pénzügyi önállóság (Alkotmány IX. fejezete) • •

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER ALKOTMÁNYOS ALAPJA Relatív gazdasági-pénzügyi önállóság (Alkotmány IX. fejezete) • • az önkormányzati tulajdon és tulajdonosi jogok a bevételekkel való önálló gazdálkodás a közfeladat-ellátás pénzügyi fedezetének megalapozása a helyi adóztatási jog (csak a települési önkormányzatok!) • a vállalkozási szabadság

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok I. Önkormányzati törzsvagyon (amely

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok I. Önkormányzati törzsvagyon (amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja) • forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek) • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek) II. Forgalomképes önkormányzati vagyon

EURÓPAI HELYI ÖNKORMÁNYZATI KARTA (9. cikk) • a megfelelő pénzügyi forráshoz való jogosultság felelősségi

EURÓPAI HELYI ÖNKORMÁNYZATI KARTA (9. cikk) • a megfelelő pénzügyi forráshoz való jogosultság felelősségi körrel való arányosság [PRIVILEGIZÁLT] feladat-ellátási költségekkel való lépéstartás • a helyi adó- és díjbevételek előnyben részesítése [PRIVILEGIZÁLT] • az önkormányzatok közötti pénzügyi egyenlőtlenségek csökkentése • a pénzeszközök relatíve szabad felhasználása Ø törvényekben meghatározott keretek között [PRIVILEGIZÁLT] Ø esetenként felhasználási kötöttség („pántlikázás”) • a pénz- és tőkepiachoz való hozzáférés (beruházási célra) • a forrásszerkezet meghatározása során az önkormányzatok véleményének kikérése

A helyi önkormányzati alrendszer bevételei és kiadásai Bevételek: Kiadások: 1. 2. 3. 4. 1.

A helyi önkormányzati alrendszer bevételei és kiadásai Bevételek: Kiadások: 1. 2. 3. 4. 1. Működési kiadások 2. Felhalmozási és tőkejellegű kiadások 3. Lakossági juttatások 4. Transzferek 5. Egyéb kiadások, tartalék Saját bevételek Átengedett bevételek Állami támogatások Egyéb bevételek

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI I. I. Saját bevételek • Helyi adók (építményadó, telekadó,

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI I. I. Saját bevételek • Helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális adók, idegenforgalmi adók, helyi iparűzési adó) • Díjbevételek (pl. közterület-használati díj, intézményi térítési díjak) • Tőkejövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség, bérleti díj) • Privatizációs bevételek • Egyéb saját bevételek (pl. bírság, vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel )

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI II. Átengedett (megosztott) bevételek (A megosztás módjáról általában az

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI II. Átengedett (megosztott) bevételek (A megosztás módjáról általában az éves Kv-i Tv. dönt) • Személyi jövedelemadó (közvetlen részesedésű SZJA, normatív részesedésű SZJA, pozitív diszkrimináció elve alapján elosztott SZJA) • Gépjárműadó • Illetékek (az Ötv. saját bevételként nevesíti!) • Egyéb átengedett bevételek (pl. termőföld bérbeadása utáni személyi jövedelemadó, környezetvédelmi bírság)

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI III. Központi támogatások • Normatív állami költségvetési hozzájárulás (normativitás

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI III. Központi támogatások • Normatív állami költségvetési hozzájárulás (normativitás + szabad felhasználás) • Kiegészítő támogatások (normatív vagy pályázati alapon + felhasználási kötöttség) pl. : – – – céltámogatások, címzett támogatások, központosított előirányzatok, feladatmutatóhoz kötődő normatív hozzájárulások, működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI IV. Egyéb bevételek • Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott egészségbiztosítási

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI IV. Egyéb bevételek • Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott egészségbiztosítási támogatás • kölcsönfelvétel (pénzintézeti kölcsön, kötvénykibocsátás) • átvett pénzeszközök • adományok, segélyek

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS I. A költségvetési elfogadása: kizárólagos képviselőtestületi (közgyűlési) hatáskör A költségvetési

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS I. A költségvetési elfogadása: kizárólagos képviselőtestületi (közgyűlési) hatáskör A költségvetési formája: önkormányzati rendelet (helyi jogszabály!) Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetések (helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési határozat)

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS II. Helyi önkormányzati költségvetési ciklus A/ A költségvetés előkészítése •

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS II. Helyi önkormányzati költségvetési ciklus A/ A költségvetés előkészítése • költségvetési tervezés • költségvetési koncepció • költségvetési egyeztetések B/ A költségvetési döntés • a költségvetés tartalmi elemei C/ A költségvetés végrehajtása • helyi önkormányzati költségvetési szervek D/ A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése • zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)

ÖSSZEFOGLALÁS • Relatív gazdasági-pénzügyi autonómia - alkotmányos alapok • Önkormányzati vagyon összetétele • Európai

ÖSSZEFOGLALÁS • Relatív gazdasági-pénzügyi autonómia - alkotmányos alapok • Önkormányzati vagyon összetétele • Európai Helyi Önkormányzati Karta • Önkormányzati forrásszerkezet (bevételek) • A helyi önkormányzati költségvetés fontosabb közös szabályai • Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetés

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Hogyan rendelkezik a Magyar Köztársaság Alkotmánya a helyi önkormányzatok gazdaságipénzügyi autonómiájáról?

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Hogyan rendelkezik a Magyar Köztársaság Alkotmánya a helyi önkormányzatok gazdaságipénzügyi autonómiájáról? 2. Mutassa be a helyi önkormányzati vagyon összetételét! 3. Melyek a helyi önkormányzatok forrásszerkezetének fontosabb összetevői? 4. Ismertesse a helyi önkormányzati költségvetési ciklus főbb jellemzőit!

5. modul A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

5. modul A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • sajátítsa el a költségvetési szervi jogállás

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • sajátítsa el a költségvetési szervi jogállás fogalmi ismérveit, • ismerje meg a költségvetési szervek alapításával, működésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos legfontosabb jogi rendelkezéseket, • képes legyen a költségvetési szervek gazdasági-pénzügyi szempontból való csoportosítására és egymástól való elhatárolására.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV FOGALMI ISMÉRVEI A költségvetési szerv • egyoldalú jognyilatkozattal és vagyon-elkülönítéssel jön

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV FOGALMI ISMÉRVEI A költségvetési szerv • egyoldalú jognyilatkozattal és vagyon-elkülönítéssel jön létre (ALAPÍTÁSI LÉTSZAKASZ) • jogi személy (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) • társadalmi közös szükségletek kielégítését célzó alaptevékenységet lát el (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) • feladatvégzési és ellátási kötelezettsége van (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) • non-profit működést fejt ki (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) • felügyeleti szerv szakmai és gazdasági felügyelete alatt tevékenykedik (MŰKÖDÉSI LÉTSZAKASZ) • egyoldalú jognyilatkozattal és a vagyon visszavételével szűnik meg (MEGSZÜNTETÉSI LÉTSZAKASZ)

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE I. Költségvetési szervek alapítása (alapítási létszakasz) • •

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE I. Költségvetési szervek alapítása (alapítási létszakasz) • • • az alapításra jogosult közjogi személyek köre (7) költségvetési szervek típusai (6) az egyoldalú nyilatkozat: jogszabály és/vagy alapító okirat az alapító okirat tartalmi kellékei szervezeti és működési szabályzat a nyilvántartásba való bejegyzés (Magyar Államkincstár és Területi Igazgatóságai) II. Költségvetési szervek megszüntetése (megszüntetési létszakasz) • az egyoldalú nyilatkozat: jogszabály és/vagy megszüntető okirat • a megszüntető okirat tartalmi kellékei • a nyilvántartásból való törlés

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSÁRA JOGOSULT KÖZJOGI SZEMÉLYEK • • Országgyűlés

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA I. KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSÁRA JOGOSULT KÖZJOGI SZEMÉLYEK • • Országgyűlés Kormány fejezetgazdák (a pénzügyminiszter egyetértésével) helyi önkormányzatok helyi kisebbségi önkormányzatok országos kisebbségi önkormányzatok köztestületek

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA II. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÍPUSAI • • • központi költségvetési szerv

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ALAPÍTÁSA II. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK TÍPUSAI • • • központi költségvetési szerv helyi önkormányzati költségvetési szerv helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv társadalombiztosítási költségvetési szerv országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv köztestületi költségvetési szerv

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MEGSZÜNTETÉSE A MEGSZÜNTETŐ OKIRAT TARTALMI KELLÉKEI • • • a költségvetési

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MEGSZÜNTETÉSE A MEGSZÜNTETŐ OKIRAT TARTALMI KELLÉKEI • • • a költségvetési szerv neve a költségvetési szerv székhelye a felügyeleti szerv megnevezése a megszüntető szerv neve az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezések a megszüntetés törvényi jogcíme (pl. az ellátandó feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető)

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE I. I. Pénzügyi források 1. 2. költségvetési támogatások saját bevételek

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE I. I. Pénzügyi források 1. 2. költségvetési támogatások saját bevételek • • • alaptevékenységből származó bevétel kiegészítő tevékenységből származó bevétel vállalkozási tevékenységből származó bevétel átvett pénzeszközök (államháztartáson belülről, ill kívülről) adományok, segélyek egyéb (pl. számítógép értékesítéséből) II. Pénzügyi források felhasználása • • működésre felhalmozásra

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA 1. A gazdálkodás megszervezésének módja szerint: • • önállóan gazdálkodó

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA 1. A gazdálkodás megszervezésének módja szerint: • • önállóan gazdálkodó költségvetési szerv részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 2. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság terjedelme szerint: • • teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egység (nem költségvetési szerv!) 3. A Magyar Államkincstárhoz való kapcsolódás szerint: • • kincstári körbe tartozó költségvetési szerv, kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerv (pl. helyi önkormányzati költségvetési szervek)

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSÁNAK ÖSSZEVETÉSE Teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSÁNAK ÖSSZEVETÉSE Teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv igen nem Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv igen

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE II. Gazdasági szervezet, gazdasági vezető • Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE II. Gazdasági szervezet, gazdasági vezető • Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete, feladatai • Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv gazdasági szervezete, feladatai • Gazdasági vezető kinevezése (központi költségvetési szervnél: felügyeleti szerv jogköre!) • Gazdasági vezető irányítása és ellenőrzése • Ellenjegyzés

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE III. Gazdálkodási tilalmak, korlátok (csak a központi, ill. társadalombiztosítási költségvetési

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MŰKÖDÉSE III. Gazdálkodási tilalmak, korlátok (csak a központi, ill. társadalombiztosítási költségvetési szerveknél!) • • nem vehet fel pénzkölcsönt (hitelt) nem vállalhat kezességet nem vállalhat óvadékfizetési kötelezettséget nem vásárolhat értékpapírt nem bocsáthat ki és nem fogadhat el váltót nem bocsáthat ki kötvényt nem hozhat létre alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz

ÖSSZEFOGLALÁS • • Költségvetési szerv fogalmi ismérvei Költségvetési szerv létszakaszai (3) Költségvetési szerv alapítása,

ÖSSZEFOGLALÁS • • Költségvetési szerv fogalmi ismérvei Költségvetési szerv létszakaszai (3) Költségvetési szerv alapítása, megszüntetése Költségvetési szerv pénzügyi forrásszerkezete Költségvetési szervek csoportosítása Gazdasági szervezet, gazdasági vezető Gazdálkodási tilalmak, korlátok

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek a költségvetési szerv fogalmi ismérvei? 2. Melyek a költségvetési szerv

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek a költségvetési szerv fogalmi ismérvei? 2. Melyek a költségvetési szerv létszakaszai? Röviden jellemezze az egyes létszakaszokat! 3. Mutassa be a költségvetési szervek főbb pénzügyi forrásait! 4. Csoportosítsa költségvetési jogállásukra figyelemmel a költségvetési szerveket! 5. Melyek a központi költségvetési szervek gazdálkodásának főbb korlátai?

6. modul A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK GAZDÁLKODÁSA

6. modul A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK GAZDÁLKODÁSA

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • ismerje meg a költségvetési szervek gazdálkodásának

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • ismerje meg a költségvetési szervek gazdálkodásának általános szabályozási keretét, illetőleg legfontosabb részletes szabályait, • sajátítsa el a kötelezettségvállalással, az érvényesítéssel, az utalványozással, valamint az ellenjegyzéssel kapcsolatos ismereteket.

A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. A/ A KÖLTSÉGVETÉS ELKÉSZÍTÉSE • Elemi költségvetés készítésének kötelezettsége

A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. A/ A KÖLTSÉGVETÉS ELKÉSZÍTÉSE • Elemi költségvetés készítésének kötelezettsége • Az elemi költségvetés tartalmi elemei: 1. részletes kiadási és bevételi előirányzatok jogcímenként és tevékenységekként 2. a személyi juttatások és a létszám összetétele 3. költségvetési feladatmutatók és mutatószámok állománya 4. az előirányzatokat megalapozó számítások

A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II. B/ A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA • A jóváhagyott előirányzatokon belüli

A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI II. B/ A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA • A jóváhagyott előirányzatokon belüli gazdálkodás kötelezettsége • Bevételi előirányzatok évközbeni változásai (túllépés, elmaradás) • Kiadási előirányzatok évközbeni változásai (csökkentés, zárolás, törlés, valamint a túllépés lehetősége) • Előirányzat-maradvány felülvizsgálata, ill. jóváhagyása (felügyeleti szerv jogköre)

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Létszámgazdálkodás Személyi

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Létszámgazdálkodás Személyi juttatások Felújítások és beszerzések Társaságban való részvétel Biztosítások kötése Vagyonértékesítés Vállalkozási tevékenység

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI II. 1. LÉTSZÁM-ELŐIRÁNYZAT, LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS • engedélyezett létszámkeret (elemi költségvetés)

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI II. 1. LÉTSZÁM-ELŐIRÁNYZAT, LÉTSZÁMGAZDÁLKODÁS • engedélyezett létszámkeret (elemi költségvetés) • éves átlagos statisztikai állományi létszámkeret (átlag-létszám) • létszám csak személyi juttatási előirányzattal tervezhető! • létszámkeret változásai, létszámcsökkentés

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI II. 2. A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ELŐIRÁNYZATAI • egyidejűleg gazdasági-pénzügyi

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI II. 2. A SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ELŐIRÁNYZATAI • egyidejűleg gazdasági-pénzügyi és humánpolitikai relevancia • rendszeres személyi juttatások (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, 13. havi juttatás) • nem rendszeres személyi juttatások (pl. ruházati költségtérítés, jutalom) • külső személyi juttatások (pl. megbízási szerződés alapján vagy munkakörön kívüli feladat-ellátásért fizetett juttatás)

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI III. 3. BESZERZÉSEK, FELÚJÍTÁSOK ÉS BERUHÁZÁSOK • tárgyi eszközök

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI III. 3. BESZERZÉSEK, FELÚJÍTÁSOK ÉS BERUHÁZÁSOK • tárgyi eszközök költségvetési éven belül történő beszerzése • tárgyi eszközök költségvetési éven átnyúló beszerzése (intézményi beruházások) • új tárgyi eszköz beszerzésének alapfeltétele • közbeszerzési kötelezettség

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI IV. 4. TÁRSASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL • közhasznú társaság (kht.

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI IV. 4. TÁRSASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL • közhasznú társaság (kht. ) non-profit • gazdasági társaságok közül csak részvénytársaság (rt. ) vagy korlátolt felelősségű társaság (kft. ) for profit • társasági szerződés (alapszabály) vagy alapító okirat 5. BIZTOSÍTÁSOK KÖTÉSE • vagyonbiztosítás • alkalmazottak javára kötött biztosítás

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI V. 6. KINCSTÁRI VAGYON HASZNOSÍTÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE [csak központi költségvetési

A GAZDÁLKODÁS FŐBB RÉSZLETES SZABÁLYAI V. 6. KINCSTÁRI VAGYON HASZNOSÍTÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE [csak központi költségvetési szerveknél!] • a rendeltetésszerű gazdálkodás kötelezettsége • vagyonértékesítés szabályai • az értékesítésből származó bevétel 7. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG • • rendszerűen idegen nem veszélyeztetheti az alaptevékenység ellátását mértéke és köre alapító okirati kellék költségvetési befizetési kötelezettség

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS I. a) Kötelezettségvállalás • • Fogalma: a költségvetési szerv nevében vállalt

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS I. a) Kötelezettségvállalás • • Fogalma: a költségvetési szerv nevében vállalt fizetési vagy más teljesítési kötelezettség Kötelezettségvállalásra jogosult személyek 1. minden esetben: a költségvetési szerv vezetője 2. feltétellel: a vezető által írásban megbízott személy Előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia Érvényességi kellék: ellenjegyzés

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS II. b) Érvényesítés • Fogalma: a kiadás teljesítése, ill. a bevétel

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS II. b) Érvényesítés • Fogalma: a kiadás teljesítése, ill. a bevétel beszedése jogosultságának, összegszerűségének, valamint a fedezet meglétének, továbbá az alaki követelmények meglétének megállapítása • Érvényesítésre jogosult személyek: a jogszabályban előírt pénzügyi végzettséggel rendelkező és ezzel írásban megbízott személyek

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS III. c) Utalványozás • Fogalma: a kiadás teljesítésének, ill. a bevétel

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS III. c) Utalványozás • Fogalma: a kiadás teljesítésének, ill. a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelése • Utalványozásra jogosult személyek 1. minden esetben: a költségvetési szerv vezetője 2. feltétellel: a vezető által írásban megbízott személy • Érvényességi kellék: ellenjegyzés • Az utalvány kötelező tartalmi elemei

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS IV. d) Ellenjegyzés • Fogalma: a kötelezettségvállalás célszerűségének, továbbá a gazdálkodási

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS, UTALVÁNYOZÁS, ELLENJEGYZÉS IV. d) Ellenjegyzés • Fogalma: a kötelezettségvállalás célszerűségének, továbbá a gazdálkodási jogszerűség és a pénzügyi fedezet meglétének vizsgálata • Ellenjegyzésre jogosult személyek 1. minden esetben: a gazdasági vezető 2. feltétellel: a gazdasági vezető által megbízott személy • Az ellenjegyzés megtagadásának korlátja: a kötelezettségvállaló, ill. az utalványozó írásbeli utasítása esetén kötelező az ellenjegyzés

A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III. C/ A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE • Beszámolási kötelezettség •

A GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI III. C/ A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE • Beszámolási kötelezettség • A beszámoló felülvizsgálata (felügyeleti szerv jogköre) • Számvevőszéki ellenőrzés • Kormányzati ellenőrzés • Belső ellenőrzés

ÖSSZEFOGLALÁS • A gazdálkodás általános szabályai (költségvetés elkészítése, végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése) • A

ÖSSZEFOGLALÁS • A gazdálkodás általános szabályai (költségvetés elkészítése, végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése) • A gazdálkodás főbb részletes szabályai • Kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek a költségvetés elkészítésének és végrehajtásának fontosabb szabályai? 2. Mutassa be

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek a költségvetés elkészítésének és végrehajtásának fontosabb szabályai? 2. Mutassa be a létszámgazdálkodással és a személyi juttatásokkal kapcsolatos szabályozást! 3. Milyen társaságokban vehetnek részt a költségvetési szervek? 4. Ismertesse a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályozást! 5. Határozza meg a kötelezettségvállalás, az érvényesítés, az utalványozás és az ellenjegyzés rendeltetését!

7. modul A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE

7. modul A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE

Figyelmeztetés Az alábbiakban következő diák az államháztartási ellenőrzés megújult szabályozása alapján készültek, felhasználva a

Figyelmeztetés Az alábbiakban következő diák az államháztartási ellenőrzés megújult szabályozása alapján készültek, felhasználva a tankönyv szövegének azon elemeit, melyek nem változtak

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • meg tudja határozni az államháztartási ellenőrzés

CÉLMEGHATÁROZÁS A modul célja, hogy a köztisztviselő • meg tudja határozni az államháztartási ellenőrzés céljait, rendeltetését, jelentőségét és főbb jellemzőit, • ismerje meg a külső ellenőrzés, illetőleg a belső pénzügyi ellenőrzés főbb jogi rendelkezéseit, képes legyen ezek egymástól történő elhatárolására, • ismerje meg a helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó speciális szabályozást.

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE „Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE „Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e. ” [Áht. 120. § (1) módosult] Ellenőrzés kiterjed: – mind a pénzgazdálkodásra, mind a vagyongazdálkodásra – mind a jogszerűségre, mind a szabályozottságra, mind a gazdaságosságra, mind a hatékonyságra, mind az eredményességre

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI RENDSZER (Kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére) 1. Az államháztartás külső

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI RENDSZER (Kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére) 1. Az államháztartás külső ellenőrzése (az Állami Számvevőszék feladata) 2. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés a) folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység b) belső ellenőrzési tevékenység (költségvetési szerven belüli, felügyeleti, kormányzati) c) az a) és b) pontokban meghatározott tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése (Pénzügyminisztérium)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE Állami Számvevőszék (ÁSZ): • az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE Állami Számvevőszék (ÁSZ): • az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve • csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve • ellenőrzéseit általában célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint egyaránt végzi • feladatai: – az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását (ld. tankönyv) – egyéb feladatok (ld. tankönyv) • aktív és passzív ellenőrzési jogosultságok • kármegelőzés céljából: zárolási jog • a számvevőszéki ellenőrzés folyamata, ismertetési kötelezettség, az ellenőrzött szerv jogai • az ellenőrzési jelentések nyilvánossága

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS I. 1. A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS I. 1. A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE rendszer) – a szervezeten belüli első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer – létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős – a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével szabályzatok, folyamatok kialakítása és működtetése (ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelési rendszer, szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje)

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS II. 2. BELSŐ ELLENŐRZÉS • • független, tárgyilagos bizonyosságot

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS II. 2. BELSŐ ELLENŐRZÉS • • független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje feladatait, működtetését, eljárásrendjét külön kormányrendelet szabályozza a költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a belső ellenőrzés tárgyát képezik.

BELSŐ ELLENŐRZÉS I. a) Egyes költségvetési szervek belső ellenőrzése: – – – kialakításáról és

BELSŐ ELLENŐRZÉS I. a) Egyes költségvetési szervek belső ellenőrzése: – – – kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi Belső Ellenőrzési Kézikönyv b) A fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv belső ellenőrzési egysége ellenőrzést végezhet: – a felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok vonatkozásában (felügyeleti ellenőrzés) – – a fejezet többségi tulajdonában lévő szervezeteknél a költségvetésből céljelleggel juttatott és nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.

BELSŐ ELLENŐRZÉS II. c) Kormányzati ellenőrzés - a Kormány belső ellenőrzést végző szerve a

BELSŐ ELLENŐRZÉS II. c) Kormányzati ellenőrzés - a Kormány belső ellenőrzést végző szerve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) • országos hatáskörű közigazgatási szerv (MEH felügyeli) • ellenőrzési hatásköre: - a Kormány programjából adódó feladatok és egyéb kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére - a központi költségvetés bevételei és kiadásai (kivéve a nem kormányzati fejezetek ld. tankönyv), az elkülönített alapok, a TB alapok, központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzése. - költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése (kivéve önkormányzatok) - európai uniós források felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok - egyéb feladatok (informatikai rendszerell. áll-i kezességváll. jogossága ) • minden ellenőrzésről összefoglaló jelentést, illetve éves összefoglaló jelentést készít, melyet a Hivatal elnöke a MEH miniszter útján a Kormány elé terjeszt.

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE • Állami Számvevőszék • Kincstári felülvizsgálat (állami támogatási igény

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE • Állami Számvevőszék • Kincstári felülvizsgálat (állami támogatási igény jogossága, illetve felhasználás szabályszerűsége) • Pénzügyi bizottság (2000 fős lélekszám feletti települések) • Belső ellenőr / belső ellenőri szervezet • Részleges auditálási kötelezettség (!) állandó auditálás: a nagy önkormányzatok (65) eseti auditálás: hitelállomány + 300 m Ft-ot meghaladó kiadási oldal könyvvizsgálói jogok és kötelezettségek

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜL IS VÉGZETT ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG 1. Támogatások ellenőrzése 1. A támogatási szerződésekben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜL IS VÉGZETT ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉG 1. Támogatások ellenőrzése 1. A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. 2. Az adók és más befizetések ellenőrzése 1. Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

ÖSSZEFOGLALÁS • Az ellenőrzési tevékenység célja és jellemzői • Az államháztartás külső ellenőrzése (ÁSZ)

ÖSSZEFOGLALÁS • Az ellenőrzési tevékenység célja és jellemzői • Az államháztartás külső ellenőrzése (ÁSZ) • Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés FEUVE rendszer belső ellenőrzés (költségvetési szerven belüli, felügyeleti, kormányzati) • A helyi önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése • Az államháztartáson kívül is végzett ellenőrzés

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek az államháztartási ellenőrzési tevékenység céljai? 2. Hogyan épül fel az

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 1. Melyek az államháztartási ellenőrzési tevékenység céljai? 2. Hogyan épül fel az államháztartás pénzügyi ellenőrzési rendszere? 3. Hasonlítsa össze a számvevőszéki ellenőrzést és a kormányzati ellenőrzést! 4. Mely szervek ellenőrzésére nem jogosult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal? 5. Milyen sajátosságok jellemzik a helyi önkormányzati gazdálkodás ellenőrzését?