TZVDELMI OKTATS A Debreceni Egyetem dolgozi rszre A

TŰZVÉDELMI OKTATÁS A Debreceni Egyetem dolgozói részére A Debreceni Egyetem GF Munkabiztonsági Önálló Osztály (MBO) Szervezésében 2007

TŰZVÉDELEM TÖRTÉNETE Első tűzvédelmi feljegyzések: • Biblia: 2 Móz. 22. 6 Ha tűz támad, és tövisbe kap, és • • megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mező: fizesse meg a kárt, a ki a tüzet gyújtotta. Egyiptom: szurkos vedrek tűz oltására Kína: első szervezett tűzoltóság - egész napos ügyelet - éjszaka tűzoltók feje egy gerendán, amire tűz esetén egy kalapáccsal rávágtak! - kivonulás előtt beöltözés, majd vonulás a pap után kultikus tánclépésben

Római hadsereg centúriói Megszervezték a hadseregből és szakmák mestereiből a tűzoltó egységeket. Tűztornyokat állítottak fel (Pl. Sopron), ahonnan figyelemmel kísérték a település életét. Az ügyeletes figyelőnek elalvás ellen egész éjjel hárfás nő zenélt! Tűz esetén azonnal ki tudtak vonulni, a katonák oltották a tüzet, az ácsok a közeli tetőket bontották, a textil művesek vizes vásznakkal védték az értékeket, oltották a lángra kapott ruhájú személyeket. Jellemzője: magas szervezettség, viszonylagosan nagy hatásfok.

TŰZOLTÁS FEJLŐDÉSE KÉPEKBEN

Az első csoda: gőzmeghajtású tűzoltó autó Angliából

Korszerű egyenruha és londoni parancsnoki sisak a XIX. sz. végéből (Anglia)

Ezredfordúló tűzoltói

Korszerű tűzoltó autó és hiradó ügyelet (London)

Magyarország - Első szervezett tűzoltóság: Debreceni Református Kollégium diáktűzoltósága (gerundium, város polgáraira vonatkozó kötelező és szigorú tűzvédelmi szabályok)

Tűzoltóság feladatai Beavatkozás baleseteknél TŰZOLTÁS Ipari balesetek + állatmentés + vízszivatás + magasból mentés + útakadályok megszüntetése + vízi mentés + felvilágosítás + stb. , …

…és jöjjön a rideg valóság, amelyek be nem tartása záró filmünkhöz vezet !

• A TŰZVÉDELEMRŐL ÁLTALÁBAN • A tűz elleni védekezés minden állampolgár kötelessége. Ennek érdekében mindenkinek meg kell ismernie és meg kell tartania a vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat, a tűz- és káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket. Fontosabb tűzvédelmi jogszabályok az alábbiak: • 1996. évi XXXI. törvény: A tűz elleni védekezésről, a műszaki • • mentésről és a tűzoltóságról, 30/1996. (XII. 6. ) BM rendelet: A tűzvédelmi szabályzat készítéséről, 26/2005. (V. 28. ) BM rendelettel módosított 35/1996. (XII. 29. ) BM rendelet: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról, 53/2005. (XI. 10. ) BM rendelet: A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól. Kimondottan a tűzvédelemmel foglalkozó jogszabályokon kívül több más jogszabály, nemzeti szabvány és szabályzat is foglalkozik egyes területek szabályozásán belül tűzvédelmi kérdésekkel.

Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. Ilyen tevékenységnek minősül - egyebek mellett – a hegesztéssel és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkavégzés. • • • • ÁLTALÁNOS TŰZVÉDELMI ISMERETEK Égés: az éghető anyag és az oxigén hőfejlődéssel járó reakciója, melyet füst- és/vagy lángképződés kísér. Az égés feltételei: éghető anyag, égéshez szükséges oxigén, égéshez szükséges hőmérséklet, a három feltétel egyidejűleg egy térben való megléte. Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; A tűz elleni védekezés fő feladata: - a tűzesetek megelőzése (megelőző tűzvédelem), - a tűzoltási feladatok ellátása (mentő tűzvédelem), - a tűzvizsgálat (felderítő tűzvédelem), valamint ezek feltételeinek biztosítása.

• Szervezeti egységek vezetőinek feladata I. • Felelősek az irányításuk alatt álló terület tűzvédelméért! Végrehajtják vagy (a tűzvédelmi megbízott útján) végrehajtatják a tűzvédelmi feladatokat és előírásokat. • Biztosítják a tűzvédelmi feladatok ellátásához szükséges személyi ( tűzv-i megbízott) és tárgyi (tűzoltó készülék, tűzjelző berendezés, stb. ) feltételeket, írásban kinevezik a tűzvédelmi megbízottat • A tűzvédelmi megbízott útján elkészítik a szervezeti egységükre vonatkozó Tűzvédelmi utasítást (Tűzriadó terv melléklettel) • Meghatározott munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyt foglalkoztathatnak. • • Gondoskodnak az előírt tűzvédelmi oktatások, tájékoztatások megszervezéséről, megtartásukat ellenőrzik. Tájékoztatják az MBO-t a hatáskörüket meghaladó tűzvédelmi hiányosságokról, olyan körülményekről, amelyek az előírások betartását gátolják, illetve veszélyhelyzetet idéznek elő. Gondoskodnak az újfelvételes dolgozók munkába állítás előtti, valamint - a tűzvédelmi megbízott által valamennyi dolgozó időszakos tűzvédelmi oktatásáról.

• Szervezeti egységek vezetőinek feladata II. • Személyesen vagy megbízottjuk által részt vesznek az intézetben, osztályon, munkahelyen tartott tűzvédelmi ellenőrzéseken, szemléken. • Szerződéskötések előkészítésekor gondoskodnak arról, hogy a tűzvédelmi felelősséget a szerződésben pontosan szabályozzák. Amennyiben a szerződés kötésének tűzvédelmi érintettsége is van, a szerződés megkötése előtt az MBO-val egyeztetést kezdeményeznek. • A tűzvédelmi helyzetre kiható minden változást kötelesek az MBOnak írásban bejelenteni a változás előtt min. 15 nappal. • A tűzvédelmi előírások megszegőivel szemben saját hatáskörükben eljárnak vagy a szükséges intézkedéseket (jelentési kötelezettség) megteszik.

Tűzvédelmi megbízottak feladatai: - Napi feladatok (ellenőrzés, tájékoztatás, felhívás, - intézkedés) Negyedéves feladatok (tűzoltó felszerelések, eszközök dokumentálása) Kapcsolat tartása, szükséges tűzv-i információk átadása a MBO-nak Vezetői utasítások végrehajtása Részvétel ellenőrzéseken, vizsgálatokban, továbbképzésen Speciális, munkahelyre, munkafolyamatra, felhasznált anyagokra vonatkozó, valamint éves ismétlődő (általános és speciális) oktatást tart

Tűzveszélyességi osztályok, tűzveszélyességi osztályba sorolás, > A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, a műtárgyakat, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. Állandó ( pl. hegesztés > ), és alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.

HEGESZTÉSSEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK, a Hegesztési Biztonsági Szabályzaton alapulnak. Hegesztés általános szabályai Tűzvédelmi szakvizsga kötelezettség az 53/2005. BM. rendlet szerint: hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. Gázpalackok tárolása, raktározása, szállítása

A régi színjelölések: acetilént (disszugázt) tartalmazó gázpalackot sárga, hidrogént, vagy más éghető gázt tartalmazó gázpalackot vörös, oxigént tartalmazó gázpalackot kék nitrogént tartalmazó gázpalackot zöld, minden egyéb nem éghető gázt tartalmazó gázpalackot szürke, sűrített levegőt tartalmazó gázpalackot lila, maró, mérgező gázt tartalmazó gázpalackot barna színjelöléssel. Az új színjelölések: mérgező és/vagy korrodáló gázt tartalmazó gázpalackot sárga, éghető (gyúlékony) gázt tartalmazó gázpalackot vörös, oxidáló (gyújtó hatású) gázt tartalmazó gázpalackot világoskék, semleges gáz (nem mérgező, nem korrodáló, nem éghető, nem oxidáló) gázt tartalmazó gázpalackot élénk zöld, acetilént (disszugázt) tartalmazó gázpalackot gesztenyebarna, oxigént tartalmazó gázpalackot fehér nitrogént tartalmazó gázpalackot fekete, szén-dioxidot tartalmazó gázpalackot szürke

Általános tűzvédelmi szabályok

Oktatás, szakvizsga Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás Tűzállósági fokozatok Tűztávolságok Tűzveszélyes tevékenység (állandó, alkalomszerű) › Dohányzás Szállítás, járművek tűzvédelme Raktározás, tárolás (magtárak) Közlekedési utak Tüzelő, fűtő berendezések Elektromos berendezések Időszakos felülvizsgálat (elektromos, villámvédelem, tűzoltó készülék, tömlők) Mezőgadaság általános tűzvédelme - nyáron külön oktatással (gépszemle, betakarítás tűzvédelme) Tűzoltó készülékek >, tüzivíz tárolók, tűzcsapok (fali, földfeletti, földalatti)

• Tűzveszélyességi osztályok: • • • A - fokozottan tűz és robbanásveszélyes B – tűz és robbanásveszélyes C – tűzveszélyes D – mérsékelten tűzveszélyes E – nem tűzveszélyes • Tűzállósági fokozatok • • A-B tv. o. C „ D „ E „ I-II. tűzáll. fok. I-III. „ I-IV. „ I-V. „

• Rendezvények bejelentése Nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre, illetőleg az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sport rendezvényekre (színi, zenekari, cirkuszi előadás, táncos összejövetel, disco, koncert stb. ) a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény szervezője, rendezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak . megküldeni A tűzvédelmi előírásokat tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őrizni.

Pihenésképp egy rövidfilm ! Az emeleten lakók licitálnak, hogy a tűzoltók kinek tartsák az ugróponyvát…

Tűzoltó készülékek Típusok, használat

Típusok

Típusok • - porral oltó készülékeket; • - vízzel vagy vízbõl adalékokkal képzett habbal oltó kézi • készülékeket; - gázzal oltó (halonhelyettesítõ vagy CO 2) készülékeket. A legutolsó típusból a legismertebb halonnal oltó készülékeket betiltották a halon ózonromboló hatása miatt. Az, hogy egy adott helyen melyik oltókészülék használható, mindig az adott funkció függvénye. Elektronikus berendezések (pl. számítógépek) oltására porok nem használhatók, mert igen nagy járulékos kárt okoznak. A CO 2 oltókészülékekbõl kiáramló nagy nyomású gáz olyan mértékben lehûl (-76 Celsius), amely fagyási sérülést okoz. A CO 2 gáz a levegõnél nehezebb, és noha nem mérgezõ, bizonyos koncentráció felett légzési nehézségeket okoz, terepszint alatti helyiségben történõ oltás esetén igen körültekintõen kell eljárni, vagy használatát mellõzni kell. A kézi oltókészülékek mûködési elveik szerint két csoportra oszthatók: • az égõ anyagtól az égést tápláló oxigént elzárja a kiáramló oltóanyag (porral oltó, vízzel és habbal oltó készülékek), • az égõ anyag hõmérsékletét csökkenti a gyulladási hõmérséklet alá (CO 2 oltó, halogén gázzal oltó készülékek). • ELLENŐRZÉS: negyedéves (tv. megbízott), féléves (MSZ 1040), éves (MSZ EN) OLTÁS TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKKEL, TŰZCSAPPAL !

Tűzjelzés • Az a személy, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, • • köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának. A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban – ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett – a tűzoltóság hívószámát jól láthatóan fel kell tüntetni. A tűz jelzéséhez, segítségkéréshez az állampolgárok híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. A tűzoltóság ingyenes hívószáma 105. (egységes segélyhívószám: 112) A tűzjelzést, riasztást biztosítani kell egyrészt a létesítményen belül tartózkodók részére, másrészt a tűzoltóság felé. A tűzoltóság felé történő tűzjelzésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: - a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), - mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt, - emberélet (állat) van-e veszélyben, - a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát.

Végezetül lássuk, mi történik, ha egy helyiségben mégis sikerül tüzet csinálnunk…

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !