Teleplsfejlesztsi gyakorlatok a szocialista orszgokban dr Jeney Lszl

Településfejlesztési gyakorlatok a szocialista országokban dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar. elte. hu Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlett világban n n Fejlett világban a telfejl XX. sz. elején erősödik meg Telfejl célja: XIX. sz-ban kialakult gyáripar korszerűsítése 2 szempontból 1. Ny-Eu (NBr, Belg, Holl, Svédo, Németo): ipar jelentős modernizálása, nemzetgazdaság kor követelményéhez igazodó átalakítása 2. NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása n Fejlődésben megkésett (szoc. és fejlődő) országok épp ellenkezőleg (inkább XX. sz. közepe) – Telfejl célja: még hiányos nemzeti ipar megteremtése 2

Településfejlesztés igényének megjelenése a fejlődő világban n n Fejlődő világ jelentős része (főleg Afr. , D-Am. ) Ipari és kereskedelmi fejlesztési pólusok kiépítése (gyakran külföldi tőkebevonással) – Nemzetté válást jelképező fővárosok fejlesztése n Ültetvénygazdálkodás erőteljes koncentrációja (D -Am) tulajdonuktól megfosztott paraszti rétegek városokba áramlása – Mg-ban már nem, városokban még nem találtak munkát városi munkahelykínálat fejlesztésének szükségessége 3

A településpolitika megjelenése a szocialista országokban

Településfejlesztés igényének megjelenése Közép- és Kelet. Európában n Kimaradtak a modern tőkés gyáripar XIX. - sz-i viharos gyorsaságú fejlődéséből – – – n II. vh kezdetekor: többnyire agrárországok Gyengén fejlett gyáripar ágazati és területi koncentrációja Ágazatilag főleg csak élelmiszeripar Területileg max főváros + néhány közép- és kisváros Kimaradtak a XIX. sz-i urbanizációs fázisból is Szoc. országok településpolitikája – 1960 -as évek végén, 1970 -es évek elején: településfejlesztés megjelenése – Központi gazdaságirányítás (tervgazdálkodás): erőltetett iparosítás megkésett urbanizáció – Belső tőkehiány szűkös erőforrások ésszerű hasznosítása 5 – Települések kormányzati szintű kategorizálásai ehhez rendelték a fejlesztéseket

Fővárosok fejlesztésének előnyben részesítése (főleg az 1960 -as évekig) n n XIX. sz. elejéig nem volt szuverén állam nem volt fővárosfejlesztés Államiság kialakulásától XX. sz. közepéig erőteljes fejlesztések – De: kis országoknak csak korlátozott erőforrásai voltak erre – Trianon előtt csak Bécs és Budapest fejlődött – Varsó, Prága, Bukarest, Belgrád: elmaradt (Trianon után később is többcentrumú államok fővárosai lettek) n II. vh. után: fővárosok megerősödtek, szinte robbanásszerűen naggyá nőttek (Varsó, Budapest, Bukarest, Belgrád, Szófia, Prága) – Adminisztratív eszközökkel is megnövelték a nagyvárosokat (pl. Nagy Budapest 18 falu + 6 előváros) n De: 1960 -as évektől (országonként eltérően) már növekedés adminisztratív korlátozása – SZU, NDK, Románia, Bulgária: erősen korlátozott a szabad lehetetlen a beköltözés – Jugoszl. , Lo. , Mo. : fővárosi munkahelyhez kötött a beköltözés (bp. : 6 lakás- és ingatlanszerzés is korlátozott „sufnigyűrű”)

Középvárosok: fontos kategória Kelet-Közép-Európában 1. 2. Részben: mai új államok fővárosai (pl. Pozsony) Részben: új települések létrehozása: ún. szocialista városok – – – n „Szocialista fejlesztés” eredményei Dunaújváros, Komló, Kazincbarcika, Nova Huta (Lo) Dimitrovo (Bulg) Nemzeti tőkehiány pótlására élőmunka fokozott, extenzív hasznosítása (agrárium munkaerőfeleslegéből) Fejlesztés céljára kijelölt településekre koncentrálták az ipari beruházásokat A többi fejlesztés csak az iparfejlesztéshez kapcsolódott ( lakásépítések, jelentős késéssel infrastrukturális fejlesztések) Adminisztratív szerepkör (központi pénzeket a regionális központok osztották el) – 1970 -es évek: magyar megyeszékhelyek felemelkedése (főleg 7 a nem megyei jogú város megyeszékhelyeké, mert az egész megye fejlesztési támogatásai felett gazdálkodhattak)

20 ezer fő alatti kisvárosok: szocializmusban romlott a helyzetük 3 szempontból hátrány 1. 2. 3. Mezőgazdaság: elvesztették mg-i szervező funkciójukat (szöv állami felvásárlóknak adta a terményt) Ipar: kimaradtak az iparosítási hullámból (így a kapcsolódó fejlesztésekből) is 1970 -es évektől fogyó népességűek Közigazgatás: elvesztették járási adminisztratív funkcióikat (1950 -es évek: még szovjet mintára megye–járás–település), később Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia: megye– település, igaz kevesebb modern hivatali „kockaépület” 8

Településhálózat-fejlesztési modellek alkalmazása egy időben n Művelői: elsősorban építészek lettek (kevésbé geográfusok, közgazdászok) – Erősödő műszaki szemlélet (fejlesztés helyett a rendezés erősödése a tervezésben) – Területi és társadalmi szempontok háttérben szorulása n n Településfejlesztési tervek – – – Csaknem minden szoc. országban egyformán polgárjogot nyertek Nagyjából azonos célokat hirdetve Ország vagy régió teljes településállományának egyidejű tanulmányozása ország egészére kiterjedő településhálózatfejlesztési koncepciók tel-hál. fogalma Eredmény: dinamikusan növekvő centrumok mellett egyre több visszafejlődő tel később a figyelem középpontjába centrum–periféria viszonya kerül 9

Településhálózaton belüli kapcsolatok típusai n Tel-k: nem elszigeteltek, függetlenek egymástól, hanem együttműködő rsz elemei (~ egy háló csomópontjai) – Rendszer egy elemének változtatása rsz többi tagja is változik n Műszaki szemléletű tel-hálózat: fizikai kapcsolatok – Külső szemmel látható műszaki hálózatok: közl-i hálózatok, energiaszolgáltató rsz-ek (elektromos, gáz- és termékvezetékek) – Lehetővé teszik tel-ek közötti tartalmi (társ–gazd-i) kapcsolatok kialakulását n Társadalmi–gazdasági kapcsolatok – Tel-ket nem annyira a külső, látható elemek kapcsolják össze, hanem a bennük helyet kapó intézmények szerveződnek egységes hálózattá – Hatékony működés érdekében a társ–gazd-i kapcsolatok minden szférájában eltérő szintű intézmények (tevékenységek) 10 megosztása hierarchikus viszony van közöttük

Bulgária: közigazgatási kérdések n 1. 2. Településfejlesztési akciók összekapcsolása a 3 szintű területi közigazgatási rendszer 2 szintűvé átalakításával Középszint: megyék (erősödő szerep 1959 után) Területi alsószint: 10– 15 ezer fős járások (1959 -ig) – Kezdetben járásszékhelyek fejlesztése: alapfokúnál magasabb szintű intézmények létesítése + megközelíthetőségük javítása (utak, járatok) – Járások megszüntetésével járásszékelyek rosszul jártak 3. Települési szint: – Járásközpontokhoz tartozó falvak önállóságának meghagyása n Nagyrégiók (3 db): szófiai, balkán, tengermelléki – Szófiai: iparfejlesztés – Balkán: mg-, ipar-, turizmusfejlesztés – Tengermellék: nemzetközi idegenforgalmi szerep 11

Románia: etnikai kérdések n n n Főváros fejlesztési prioritása (erős főváros nagy nemzet szimbóluma) Kárpátok külső (román) zónája: nehézipar (szénbányászat) Területszervezési intézkedések több alkalommal – Történelmi országrészeken (Havasalföld, Moldva, Erdély): fejlesztési pólusok n 1970 -es évek egységes településhálózat-fejlesztési modell – 1970 -es évek: magyar és szász települési közösségek autonómiájának megszüntetése – Erős városhálózat kialakítása kormányzati szinten – Városokban lakásépítés szorgalmazása – Románok bevándorlásának elősegítése városok nemzetiségi arányainak megváltozása n 1980 -as évek: magyarlakta falvakban csaknem szüneteltették a közigazgatást, majd falurombolás 12

Lengyelország: iparosítás kérdése n n n Sziléziai iparvidék fejlődésének elősegítése Tengeri bázisok kiépítésének szükségessége Északi vajdaságok településeinek fejlesztése Keleti vajdaságok fejlesztése: csak az 1970 -es évektől 13

Csehszlovákia: járásközpontok megtartása n n Korán, már 1960 -as évek második felében: ország egészét átfogó településfejlesztési tervek Fejlett, arányos városhálózatú sziléziai iparvidék: kisvároshálózat bővítése – könnyű- és élelmiszeripar telepítése n Elmaradottabb Szlovákia: gyér városhálózat kibővítése – Új kohászati, vegyipari központok – Alacsony- és Magas-Tátra: igényes turisztikai központok kiépítése n Nagyvárosok mérsékelt fejlesztése, kisvárosok fejlődésének biztosítása (járások járásközpontok megtartása) 14

NDK: ellenpólusok kérdése n n Központi tervek: hol milyen beruházások valósuljanak meg Kelet-Berlin ellenpólusvárosainak kijelölése – Drezda, Halle, Lipcse, Karl-Marx-Stadt n n Délen: sokrétű ipari körzet létrehozása Északi, főleg mg-i körzetek (Mecklenburg, Neubrandenburg, Pomeránia): nagyvárosi centrumok kifejlesztése 15

A hazai településpolitika története a szocializmus korai évtizedeiben 16

Szocializmus korai évtizedei n Szocialista terület- és településfejlesztési politikák két alapvető mozgatója (változó súllyal és sorrendben!): – 1950 -es évektől: termelés, gazdasági növekedés leghatékonyabb szolgálata iparfejlesztés, Budapest kiemelése – 1970 -es évektől: indokolatlan területi különbségek csökkentése Budapest ellenpólusai, megyeszékhelyek, szocialista városok n 1985 -től máig: – Hátrányos helyzetű (elmaradott) települések megközelítése 17

Hidegháborús időszak n Hatalmi központok és nagyvárosok fejlesztése koncentráció irányába hatott – Területi egyenlőtlenségek fokozódtak – Agrártérségek leértékelődése az iparival szemben n 1948– 1949: felszámolták a területfejlesztéssel foglalkozó intézményeket 1970 -ig nincs központi területfejlesztési koncepció Területfejlesztési politika a GAZDASÁGFEJLESZTÉSI politika része! 18

1950 -es és 1960 -as évek n n Gazdaságfejlesztési politika fő gerince: Extenzív iparfejlesztés a központokban Beruházások velejárójának tekintették a területfejlesztést. Első ötéves terv sztálini ideológia: – Először a városokban következik be a gazdasági és társadalmi átalakulás. – Városok majd átformálják a falvakat. n Hruscsov: „szocialista agrárvárosok” elképzelése 19

Az 1951 -es szabályozás 20

Hazai településállomány 1951 -es fejlesztési célú kategorizálása n Budapest, Miskolc kiemelése – „Osztályon felüli” települések – Beruházásokat mindenek előtt ide kívánták telepíteni – Jórészt politikai okokból n n Többi település különböző kategóriába sorolása NBr, Fro: korszerűtlenné vált ipari régiók, nagyvárosok tehermentesítése, fellazítása – Fővárosok körüli „alvóvárosok” létrehozása 21

A kiemelt fejlesztésre kijelölt települések 1951 -ben 22

Települések kategorizálása 1951 -ben (TERINT- Településrendezési Intézet) Kategória Tartalmi besorolás A települések száma (db) aránya (%) 2 0, 06 Osztályon felüli Országos jelentőségű I. osztályú Országos jelentőségű 73 2, 27 II. osztályú Területi jelentőségű 67 III/A. osztályú A helyi szükségletek kielégítésére korlátlanul fejleszthető III/B. osztályú III/C. osztályú A népesség száma (1000 fő) aránya (%) 1901 25, 0 2, 10 611 8, 0 1292 40, 00 3396 44, 6 Korlátozottan fejleszthető, közeli másik településsel 259 8, 10 381 5, 0 Beruházás csak kivételes esetekben történhet 1530 47, 50 1327 17, 4 23

Erőteljes koncentráció n n Fejlesztései erőforrások szűkössége Első két kategória: hazai tel-állomány alig 2, 5%a (lakosságarányban már jobb) Települések csaknem felében: gyakorlatilag mindenféle fejlesztés tiltása (lakások felújítása, építése is) Építési előírások: lakosság részéről induló településfejlesztési akciókat is akadályozták 24

Osztályba sorolás hatása a hazai településrendszerre n n n Megerősödött ipari szerep – 1950 -es, 1960 -as években létesített új városok (Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Várpalota, Ajka, Tiszaújváros, Százhalombatta) – Tatabánya, Ózd, Salgótarján, Mosonmagyaróvár, Dorog, Kiskunfélegyháza, Nyíregyháza Országos jelentőségű 75 településre átfogó rendezési tervet készítettek – Leendő ipari üzemek helye – Üzemekhez kapcsolódó lakás és kommunális fejlesztések telepítése 1960 -as évek: erőteljes ipari koncentráció ásványkincsekben, építőanyagokban gazdagabb középhegységek dinamikus fejlődése területi egyenlőtlenségek – Fokozta a főváros kiemelkedően gyors növekedése 25

50 -es évek, legfőbb cél: Ipari és szocialista városok fejlesztése Munkásosztály településeinek előnyben részesítése (többi elhanyagolása árán is) 60 -as évek: Kialakult egyenlőtlenségek miatt fokozódó társadalmi nyomás Megoldás: „termelőerők öröklött aránytalan területi struktúrájának átalakításával” ipar decentralizálása Hátrányos helyzetű kistelepülések leszakadása fokozódik! 26

1960 -as és 1970 -es évek Településhierarchián alapuló fejlesztési megközelítések Cél: településhálózatban keletkezett aránytalanságok felszámolása, újabbak kialakulásának megakadályozása. Eszköze: települések szerepkörökkel történő felruházása ezek mentén történő fejlesztés 27

1963 -as besorolás 9 régióközpont és 9 régiótársközpont 66, 5 %-a a településeknek mellékfalu kategóriába került Mellékfalvak: Fejlődésképtelenek minősítettek!!! Megszűnésre ítéltek!!! 28

Az 1971 -es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció és hatása

Hazai településfejlesztés az új gazdasági mechanizmus árnyékában n 1960 -as évek: hazai településhálózat-fejlesztési koncepció kidolgozása – Települések hierarchikus kategóriákba sorolása – Egyes kategóriákba sorolt települések fejlesztési keretinek megjelölése n 1971: koncepció kormányzati rangra emelkedett 30

1971: Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció (OTK) 1967 -ben kezdték el kidolgozni Szerepkörök lehatárolása + hozzájuk rendelt fejlesztési elképzelések 67% falu központi szerepkör nélküli kategória Legalsó szint már nem volt pusztulásra ítélve!!! Nem foglalkozott a hátrányos helyzetű területekkel. Alapvetően városfejlesztési koncepció! 31

1971: Országos Településhálózatfejlesztési Koncepció (OTK) Egyenlőtlenségek csökkentését az egyes hierarchia szinteken belül kívánta megvalósítani szintek között tovább fokozódtak a területi egyenlőtlenségek! Hajdú Zoltán szerint: OTK nem önmaga idézte elő a településhálózat torzulási folyamatait, hanem fölerősítette a gazdasági, társadalmi, politikai rendszerben meglévő koncentrációs folyamatokat. Településhierarchián alapuló fejlesztési elképzelésekkel csak 1985 -ben szakítottak. 32

1971 -es Országos Településhálózat-fejlesztési koncepció, OTK n 130 településre fordította a figyelmet – Többit megyei településhálózati kerettervek hatáskörébe utalta n Hierarchikus, merev rend – Élen a főváros (növekedési ütem mérséklése, ipar szelektív fejlesztése) – 5 vidéki nagyváros (Győr, Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs) – Megyeszékhelyek n n Szigorú alap az anyagi javak elosztásában, különböző funkciók területi rendszerének kiépítésében Besorolásban egyetemesség elve – Kategorizálás minden térségben azonos elvek alapján – Tekintet nélkül a helyi, táji adottságokra 33

A települések kormányzati célú besorolása 1971 -ben kategóriák Települések száma Népességi arány Országos központ 1 20, 0 Kiemelt felsőfokú központ 5 8, 1 Felső fokú központ 7 5, 7 Részleges felső fokú központ 11 5, 6 Középfokú központ 65 12, 6 Részleges középfokú központ 41 4, 8 Kiemelt alsó fokú központ 152 8, 2 Alsó fokú központ 537 13, 0 Részleges alsó fokú központ 303 Központi szerepkör nélkül 2000 34 4, 1 17, 9

Tervezett városhierarchia az OTK szerint 35

Modell új eleme: „központi szerepkör nélküli települések” n n n Központi szerepkör nélküli településeket egy-egy kiemelt vagy alsó fokú központ hatáskörébe utalta Számos más szoc. ország is átvette Méretökonómiai elv: intézmények hatékonyabb működéséhez körzetközpont alapellátási szerepvállalása Gyakorlati alkalmazás során erőteljesen eltorzult Központi szerepkör nélküli településekről kivonultak/megszűntek a jól működő alapellátási elemek is – Általános iskola felső tagozata kivonulása – Falusi könyvtár megszűnése – Falusi művelődési ház (1950 -es évek nagy vívmánya) 36 megszűnése

Településhálózati keretterv mint területi szerveződési modell n n n Gazdálkodó szervek sémaként fogadták el intézményeik területi elhelyezésekor MGTSZ-k összevonásakor: tsz-központ székhelye: legalább alsó fokú településen (falusi agrárértelmiség elvonzása) Tagolt intézményhálózattal rendelkező irányító szervezetek (oktatás, egészségügy, kereskedelem, vállalatok) kötelezettségüknek érezték hálózatuk modellhez illesztését – „Hatékonyság” érvényesítésére hivatkozva 37

Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása n Más kelet-közép-európai országokban is alkalmaztak településfejlesztési politikákat – Hazánkkal nagyjából egy időben – Némileg eltérően a magyar gyakorlattól n Elméleti hibák a végrehajtás során ütköztek ki leginkább – – Egységes rendező elvek Agglomerálódó térségek sajátossága Alsófokú körzetek kijelölésének problémái Dinamikus fejlődés hipotézise 38

Egységes rendező elvek n n Ország minden térségében egységes rendező elvek szerint épült fel a tel-k térbeli tagozódása – Nem vette figyelembe, hogy egyes országrészeken a telállomány eltérő fejlettségi szintű Alföld: nagy határú, ritka állományú mezővárosi hálózata tanyás térségekkel – Főleg mezővárosok falvak nélkül egyes mezővárosok esetében is funkciókorlátozás É-Mo, É-Dtúl: aprófalvas térségek – Hiányoznak a nagyobb települések funkciókorlátozás Ny-Mo (Győr-MS, Vas, Zala): még jobb a helyzet – Került legközelebb egymáshoz az elméleti modell és a gyakorlati megoldás 39

Agglomerálódó térségek sajátossága n n n OTK nem számolt azzal, hogy a szerves fejlődés során kialakult agglomerációkban a területi kapcsolatok nem hierarchikus módon alakulnak A tel-k nem elsősorban egymással, hanem az aggl. központjával alkotnak kölcsönösen kapcsolatot Nem alakul ki klasszikus térségközpontok és vidéke kapcsolat (az agglomeráció kisvárosai és falvai is a nagyváros felé vonzódnak) 40

Alsó fokú körzetek kijelölésének problémái n n n Alsó fokú körzetek kijelölésekor a gyakorlatban kivitelezhetetlen javaslatok születtek Etnikai, vallási különbségek figyelmen kívül hagyása Esetenként olyan tel-k váltak körzetközponttá – Amelyek és a hatáskörükbe vont tel-k között történelmileg kialakult feszültségek lappangtak – Vonzáskörzetükből nehezen voltak megközelíthetők 41

Dinamikus fejlődés hibás hipotézise n n n Településfejlesztési program hátterében dinamikusan fejlődő gazdasági és népességnövekedés Nem támaszkodott reális alapokra az OTK Olajárrobbanás (1973, 1979), globális gazdasági recesszió (1982) – Ipar (különösen nehézipar) válsága ipari alapú szocialista közép- és nagyvárosfejlesztés kérdőjelei n 1980 -as évektől már fogyó népesség országosan – Kisfalvak természetes szaporodása nem tudta pótolni 42 a „településfejlesztés” okozta vándorlási veszteséget

OTK nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket n Kiemelt szerepkör nélküli települések társadalmi hátrányának fokozódása – – – n n n Elvándorlás felgyorsulása Helyi fejlesztések megszűnése Helyi közigazgatás szervezeti egységeinek felszámolódása Közlekedési kapcsolatok átrendeződése további hátrány – Vasúti szárnyvonalak felszámolása lazuló járásközi kapcsolatok, térségek fokozódó elzártsága Különböző kategóriába sorolt települések vezetői magukat hátrányos helyzetűnek igyekeztek feltüntetni 1980 -as évek: OTK társadalmi méretű viták kereszttüzében – De: 1970 -es, 1980 -as évek: várossá nyilvánítások lényegében az OTK által kijelölt központokban 43 1985: kormányhatározat hatályon kívül helyezése