JAPN Dzsonokosi tavaskertje IV szd msodik fele kcsoportostsok

JAPÁN

- Dzsonokosi tavaskertje - IV. szd. második fele - kőcsoportosítások - a Japán kertművészet kezdetei - (koreai, kínai hatás? )

- Tódaidzsi kolostor - 645: Nara - monumentális építkezés - főépülete ma a világ egyik legnagyobb faépülete - belül kincstárs, Buddha szobrok

-Todzsi templom - IX. század - a ksőbbi Kioto városában - Signon titkos szekta temploma

- 4 évszak szerint tervezett kert - X. század: Gendzsi regénye - 4 úrhölgy, 4 égtáj 4 kertje

- Bjódóin, Udzsi - a Főnix-csarnok kertje - Heian kor - 1053 kiterjesztett szárnyű főnix - szentély, mely kiterjed a tóra is - mediatív kert

- Sinden típusú rezidencia-kertek - Heian korszak - részei: - tavaszi pavilon egy kút vagy forrás mellett - mesterpavilon középen - központi sziget = nakadzsima - íves híd = szoribasi - nyugati csarnok - halász pavilon - kanyargós patak

- Shoin háztípus - kamakura korszak - kisebb épületek, külső - belső tér összeolvadása - részei: - bejárat - főkapu - bejárati udvar - főhajó - szűk, kisméretű kert

- Kokedera - 1333: Musó Szószeki zen szerzetes elsőként tervez zen-kertet - magányos elmélkedés, szemlélődés - A: szárazabb kőkert - B: tókert A B

- Kinkaku-dzsi = Aranypavilon - 1400 – Muramachi korszak - 3 szintes pavilon - tó + kő + fenyő

- Ginkaku-dzsi = Ezüstpavilon - 1465 – Muramachi korszak - tervező: Soami - két kavicstérforma - szárazkert és tókert

- Szárazkertek - Kare(száraz)-Szan(hegy)-Szui(víz) - Muromachi időszakban csak - Elmélyülésre használták - A szemlélőt a látott kép továbbgondolására készteti

- Rjoan-dzsi - kareszanszui - a „beleérzés kertje” - 1500: Kiotó - nincs benne semmi nyugati

- Rjoan-dzsi - kareszanszui - a „beleérzés kertje” - 1500: Kiotó - nincs benne semmi nyugati

- Rjóan-dzsi - hojo = apáti lakosztály - 9 x 24 m apát lakosztály előtti, eredetileg nyitott látvány a tájra, tavaskertre

- Bonszeki - a kínai miniatűr száraztájak hatása

C - Daiszen-in - zen-kert - 1320 - Sárkánykapu száraz sziklakompozíció - a legnagyobb jelentőségű zen-kert - részei: A: Szent Horai hegyből fakadó vízesés és a Kannon kő B: Kincseshajó kő C: a Nagy semmiség óceánja

- Teaszertartás - 1450 körül, Momojama korszak - 4, 5 tatami matrac - föld színű falak - tokonoma (keskeny fülkés rész) függő üzenettel és ikebanaval

-Teakert = rodzsi - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű) - a kert valójában egy ösvény - külső és belső kert kapukkal elválasztva

- Omote Szenke - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

- Koto in - teakert (= rodzsi) és a teaszertartás része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

- Kainjo-an - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

- Cukubai = kézmosó kőedény - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

- Tóró = kerti kőlámpás - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

- Nobedan = főút - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

- Tobi isi = tipegő kövek - teakert = rodzsi része - a XVI: szd végén jelenik meg - vabi és szabi (rusztikus és egyszerű)

- Szakkei = „kölcsönvett táj” - az előtér kisebb jelentőséggel bír - a középtér lesz a lényeg - kerti háttér - ún. ”elfogott táj”

- Fameszetek - könnyedebb témákat dolgoz fel - szórakozás, erotika, táj, munka, hétköznapok, időjárás, humor - hatalmas életmű a köznépnek, a felső osztály nem tartja művészetnek

- Sétakertek - Edo korszak (1603 -1868) - nagy, széles, teres kertek - asobi és goso (játékosság és látványosság) - kerti elemek gazdag tára - dekoratív, izgalmas

- Koshikawa Korakuen - tokiói sétakert - Edo korszak - részei többek között: - Teaház - Pagoda - Szilvaliget - Kínai, vörös híd - Szárazfolyó

- Dzsodzsu-en tó - a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe - a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz - a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) - rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

- Szanze-in tó - a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe - a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz - a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) - rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

- Szambó-in tó - a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe - a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz - a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) - rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

- Tenrjú-dzsi - a víz a japán kultúrában a pillanat és az örökkévalóság jelképe - a szárazkertek kivételével szinte minden japán kertben megtalálható a víz - a tavakban gyakran jelennek meg szigetek (daru vagy teknős sziget) - rendszerint csekély medrű tavak -> színes díszpontyok

-Tsubo Niwa - Edo korszak - városi lakások egyzserű „kert-szobái” - egyszerű elemek - 2 -3 növényfajta - bolt és lakószoba között található

- Kortárs japán kertművészet - tervező: Sunmjo Maszuno - a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz - nyugati művészetek kölcsönhatása

- Kortárs japán kertművészet - tervező: Iszamu Nogucsi - a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz - nyugati művészetek kölcsönhatása

- Kortárs japán kertművészet - tervező: Mirei Shigemori - a japán hagyományokból építkezik, de sok újítást alkalmaz - nyugati művészetek kölcsönhatása

- Magyarországi japánkert - Zugló: 1928 - Varga Márton - a japán császári család hercege is meglátogatta -> növény adomány

- Magyarországi japánkert - 1963: budapesti Állat- és Növénykert - Kiácz György - 2000 -ben újítják fel Bíró Tamás tervei alapján

- Kiszely Gergely japán ihletésű kertjei - Magyarország

-Tofoku-dzsi - Kiotó, 1236 -tól zen kolostor - 19. szd-ban leég -> 20. szd-i mű - részei: - 5 kiotói zen irányzatot jelentő sziget-hegy - sakk mohából és kőből/ azaleaból - hengerek – göncöl szekér - kőkert - halhatatlanok 4 szigetcsoportja