SZVETTAN NKM RBERTN 8 oszt Sejt cellula az
SZÖVETTAN NÉKÁM RÓBERTNÉ 8. oszt.
Sejt (cellula), az állati vagy növényi részek osztásakor önálló egyediséggel fennmaradó elemi alkotó részek. Ezek az embert, állatot vagy növényt akképpen teszik egybe, mint a kövek az egyes épületeket. � Legkisebb szervezeti egység. � Önálló életjelenségekkel rendelkezik: � - anyagcseréje van (tápanyagot felvesz, salakanyagot kiürít); � - mozog; � - növekszik; � - szaporodik. � Sok funkcióra képes fallal rendelkezik. � Sejtmagban található örökítő anyagok (gének) szerepe fontos.
SZÖVET Azonos felépítésű, azonos működést végző, és ezért egymáshoz hasonló alakú sejtek összessége. � A szövet sejtjei között található: a sejt közötti tér, amelyet sejtközötti állomány tölt ki. � Az egysejtű élőlények értelemszerűen nem alkothatnak szövetes felépítést.
NÖVÉNYI SZÖVETEK � Növényi szövetek csoportjai: �Osztódó szövetek �Állandósult szövetek ○ Bőrszövet ○ Szállítószövet ○ Alapszövet
Az osztódó szövetek (merisztémák) Sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagja nagy � A növény egész életében megőrzik osztódóképességüket � Az állandósult szöveteket hozzák létre � Találhatóak: � � Hajtáscsúcsban � Gyökércsúcsban � Kambium vagy oldalmerisztéma � Köztes növekedést létrehozó interkaláris merisztémák
Hajtáscsúcs Kambium Gyökércsúcs
A szállítószövetek � A növényekben az anyagszállítás kétirányú: � Gyökértől a levélig: víz, szervetlen anyagok � Levéltől a többi szervhez: kész szerves anyagot � Alkotórészei: � Farész: víz, szervetlen anyagok � Háncsrész: kész szerves anyagot
A farész (xylem) � Alkotórészei: � Faparenchimák: kisebb átmérőjű, megnyúlt, élő sejtek; egymás feletti végeik ferdék � Vízszállító sejtek (tracheidák); egymás felett helyezkednek el, érintkező sejtfalaik lyukacsosak: nagyobb átmérőjű, vastag falú, elhalt sejtek � Vízszállító csövek (tracheák): még nagyobb átmérő, élettelenek, köztes sejtfalak megszűnésével jöttek létre – nagyon gyors vízszállítást tesz lehetővé � A vízszállító sejtek és csövek fala vastagodott – gyűrűs, spirális, létrás
� A harasztoknál és a nyitvatermőknél csak faparenchimát és vízszállító sejtet találunk, a zárvatermőknek vízszállító csöveik is vannak Kambium és farész
A háncsrész (phloem) � Alkotórészei: � Háncsparenchimák: kisebb átmérőjű, vékony falú élő sejtek; � Rostasejtek: nagyobb átmérőjű, vastagabb falú, élő sejtek érintkező sejtfalaik lyukacsosak, a lyukakon keresztül a sejtek plazmakapcsolatban állnak � Rostacsövek: még nagyobb átmérő, a rostasejtek egyesülésével jönnek létre, élő rész � Rostasejtekkel rendelkeznek a harasztok és a nyitvatermők, a zárvatermőknek rostacsöveik is vannak
� A szállítószövet elemei kötegekben fordulnak elő, szállítónyalábokat alkotnak � Egyszerű nyaláb: csak háncsrész vagy csak farész van benne ○ Pl: gyökérben � Összetett nyaláb: háncs- és farész is van benne � Kollaterális nyílt: farész+kambium+háncsrész ○ Kétszikűek szárában
� Kollaterális zárt: farész + háncsrész ○ Egyszikűek szárában, ○ zsúrlókban, ○ levelekben � Koncentrikus: egyik alkotót körbeveszi a másik ○ Páfrányok gyöktörzsében � Lemezes: fa és háncsrész párhuzamos lemezekben váltakozva helyezkedik el ○ Korpafüvek szárában
Az alapszövetek A növényekben minden ami, nem szállító-, vagy bőrszövet az alapszövet � Sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok, előfordulnak sejtközötti járatok � Változatos működésű � Típusai: � � Táplálékkészítő � Raktározó � Víztartó � Átszellőztető � Mechanikai � Kiválasztó és váladéktartó
� Táplálékkészítő (asszimiláló) alapszövet: � Sejtjeiben sok színtest � Fotoszintetizál � Lehet oszlopos vagy szivacsos megjelenésű � Főként lomblevelekben található � Raktározó alapszövet: � Tartaléktápanyagot (keményítő, olaj, fehérje) raktároz � Fénytől elzárt növényi részekben – mag, gumó, gyökér - gyakori � Víztartó alapszövet: � Vizet raktároz, sejtjeiben vízmegkötő nyálkaanyag található � Pozsgás növények szárában, levelében
� Átszellőztető alapszövet � Sok a sejtközötti járat, gázcserét szolgálja � Vízi és mocsári növények szárában, levelében � Szilárdító alapszövet � Hajtás szilárdítását végzik � Állhat hosszú, megnyúlt sejtekből – szklerenchima ○ Pl: len � Vagy apró megvastagodott falú sejtekből – kollenchima ○ Pl: levendula � Kiválasztó alapszövet � Feleslegessé vált anyagokat választja ki és tárolja � Pl: illóolaj, tejnedv, kristályok (zárvány), alkaloidok
ÁLLATI ÉS EMBERI SZÖVETEK TÍPUSAI Hámszövet Laphám Hengerhám Simaizom Harántcsíkoltizom Szívizom Köbhám Urothelium Kötő- és támasztószövet Elasticus/collagen rostok Üveg/rostos porc Csont Izomszövet Idegszövet
A HÁMSZÖVETEK (TELA EPITHALIS) MŰKÖDÉS ÉS SZERKEZET SZERINTI FELOSZTÁSA 1. FEDŐHÁM Elsődleges a védelem (főként mechanikai), környezettől történő elhatárolás, valamint az anyagforgalomban is részt vesz. Típusai: Egyrétegű hámok • egyrétegű laphám pl. : szemlencse felszínén (endothelium erek falán; mesothelium savóshártyák felületén)
• egyrétegű köbhám pl. : mirigykivezető csövek, vesecsatornák • egyrétegű hengerhám pl. : bélcső, gyomor felszínén (kutikulás bélcső; csillós petevezető, méh; többmagsoros csillós hengerhám légutak)
Többrétegű hámok • többrétegű el nem szarusodó laphám ( 3 rétegből áll) nyelőcső, szájüreg; nedves mechanikai hatásoknak kitett testfelszíneken • többrétegű elszarusodó laphám ( 5 réteg alkotja) külső testfelszíneken, pl. : talpbőr, tenyér
2. MIRIGYHÁM Váladéktermelés szekréció. Sok váladéktermelő sejt mirigyeket alkot. EXOKRIN (külső elválasztású, pl. : faggyú) A mirigyek lehetnek ENDOKRIN (belső elválasztású, pl. : hormonok) A mirigyek szerkezeti és működési egysége a végkamra 3 típusa: - csöves - bogyós - csöves-bogyós A mirigyek típusai: - egyszerű - elágazó - összetett
MIRIGYTÍPUSOK egyszerű elágazódó összetett csöves mirigy összetett bogyós mirigy összetett csöves-bogyós mirigy
3. ÉRZÉKHÁM Érzékszervekben lévő, ingereket felfogni képes hámsejtek érzéksejt. Típusai: • primer érzékhám (pl. : szem retinája, orr hámja) a felvett ingerület másik idegsejtbe kerül át • szekunder érzékhám (pl. : fül, egyensúlyozási szerv) az ingerület az érzéksejtet körülfonó idegvégződésekre tevődik át
4. PIGMENTHÁM A sejtekben színanyagok találhatók pl. : szem, bőr színe 5. FELSZÍVÓHÁM A bélbolyhok felszínén nagy számban, főként hengerhámsejtek alkotják.
A KÖTŐSZÖVETEK (TELA CONJUNCTIVA) Sejtek, sejtközötti állomány, rostok alkotják. Sokféle funkció: hézagkitöltés, szövetpótlás, tápanyagszállítás, tápanyagraktározás, immunvédelem Fontosabb sejttípusok: mesenchymasejtek, retikulumsejtek, fibrocyták, histiocyták, hízósejtek, pigmentsejtek, zsírsejtek Rostípusok: kollagén (enyvadó) csontenyv, zselatin, „kocsonya” elasztikus (rugalmas) elasztin fehérje jól nyújtható retikuláris (rácsrost) szövedékszerű vékony rostok főként a nyirokrendszerben
A KÖTŐSZÖVET FORMÁI embrionális kötőszövetek: mesenchyma kocsonyás kötőszövet
retikuláris kötőszövet zsírszövet
rostos kötőszövetek: lazarostos kötőszövet tömöttrostos kötőszövet
folyékony kötőszövet: vér nyirok
PORCSZÖVETEK (tela cartileginea) Alapegysége a chondron (porcegység). Sejtek, rostok, alapállomány alkotják. porcsejt-udvar köztes állomány porctok
RUGALMAS (ELASZTIKUS) ROSTOS PORC Előfordulása: fülkagylóporc, gégefedő.
ENYVADÓ (KOLLAGÉN) ROSTOS PORC Előfordulása: csigolyák közötti porckorongok, pataporc
HYALIN (ÜVEG) PORC Előfordulása: ízületi porcok, légcső, orrsövény porc, bordaporc
CSONTSZÖVET (tela ossea) Alapegysége az osteon. Szerves (ossein) és szervetlen alkotórészekből áll. Havers-csatorna csontsejtek Havers-lemezek (laminae speciales)
a csontszövet keresztmetszete az osteon (a csontszövet egysége) keresztmetszete
A CSONTSZÖVET FELÉPÍTÉSE EGY CSÖVESCSONT KOMPAKT ÁLLOMÁNYÁBAN kollagén rost apatitkristályokkal körülvéve csontsejt a csontsejtüregben tömött kéregállomány különböző irányban futó rostok rétegei csonthártya Havers-lemezek összekötő lemezrendszer vérér ideg külső általános lemezrendszer szivacsos állomány Volkmann-féle csatorna Havers-csatorna
IZOMSZÖVETEK (tela muscularis) 1. SIMAIZOM – megnyúlt, orsó alakú sejtek. Alacsonyabbrendű állatok (pl. : puhatestűek) izomzata. Gerincesekben a zsigeri izomzatot alkotja. hosszmetszet keresztmetszet
2. HARÁNTCSÍKOLT IZOM – hosszú, megnyúlt rostok, harántcsíkolat, perifériális helyzetű sejtmagok. Előfordulása: ízeltlábúak izomzata, gerincesek vázizomzata hosszmetszet keresztmetszet
A VÁZIZOMZATOT ALKOTÓ HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST FELÉPÍTÉSE izomrost hártyája motoros ideg velőshüvelyű axonja sejtmag ideg-izom kapcsolat transzverzális tubulus terminális ciszterna longitudinális tubulus izomrost hártyája miofibrillum szarkoméra felépítése nyugalmi és összehúzodott állapotban miozin fej Z-vonal M-vonal Z-vonal izotróp csík H-sáv anizotróp csík miozinfilamentum izotróp csík troponin komplex aktinmonomer tropomiozin aktinfilamentum
3. SZÍVIZOM – rövid, elágazó rostok, Eberth-féle vonalak hosszmetszet keresztmetszet
Az idegszövet (tela nervosa) Az idegszövet ektodermális eredetű. � Sejtek, nyúlványok, végfácska, alapállomány � Az idegi kötőszövet a neuroglia (velőshüvely képzés, sejtek táplálása, védelme, beágyazása) � Központi – környéki idegrendszer � Az idegszövet alapegysége a neuron (sejttest, denrit, axon, végfácska)
A NEURON SZERKEZETE sejtmag dendrit axon sejttest velős hüvely Ranwier-féle befűződés Schwann sejt magja végfácska
Idegszövet gerincvelő nagyagy kisagy
- Slides: 42