Magyarorszg 1849 1867 Megtorls s ellenlls 1849 ben

Magyarország 1849 -1867

Megtorlás és ellenállás • 1849 -ben, Világos után Haynau Magyarország ura • Október 6 -án kivégezteti a 13 vértanút és Batthyány Lajos miniszterelnököt • 120 embert halálra ítélt • Ezrek börtönben • Több 10000 embert katonának soroztak be

A megtorlás: az aradi tizenhárom

Justizmord: Batthyány Lajos kivégzése

Összefoglaló értékelés • A teljes leveretés ellenére győztes az 18481849 -es forradalom, mert: § a társadalmi reformok érvényben maradtak § megszületett és életképesnek bizonyult a modern polgári magyar nemzet, s ez erőt adott az elnyomatás idején is – és azóta is: • 1848 kultusza

Hogyan tovább? – bécsi szemmel • Konzervatív föderalizmus, megjavított 47: Windischgrätz és a magyarországi konzervatív arisztokrácia • Alkotmányos centralizmus Olmütz alapján: Schmerling • Abszolutista centralizmus Olmütz elvetésével: Schwarzenberg – őt választja Ferenc József először

Felix SCHWARZENBERG herceg (1800 -1852)

Alfred WINDISCHGRÄTZ herceg (1787 -1862)

Anton SCHMERLING lovag (1805 -1893)

1849 -1851 • Ausztriában a polgári fejlődés és a politikai jogok fejlődtek: alkotmányos rendszer jött létre • Magyarország nyílt elnyomás, terror, titkosrendőrség

Alexander BACH báró (1813 -1893)

1851 -59: a neoabszolutizmus kora • Magyarországon Bach-korszaknak nevezzük • cél: egységes birodalom kialakítása • A kormány csak tanácsot ad, a király irányít kizárólagosan • Magyarország szétosztása kerületekre • centralizált közigazgatás, nem magyar hivatalnokréteg kialakítása • Katonaság, besúgók, zsandárok vidéken • DE! következetesen építették ki a polgári államot

Oktatásügy • Iskolakötelezettség (6 -12 éveseknek) • Anyanyelvi oktatás az elemi iskolákban • A német nyelv nagy szerepe a felsőbb szinteken • Nyolcosztályos egységes gimnázium • Szaktanári rendszer • Érettségi vizsga (porosz minta) • Erőteljes ellenőrzés és központi irányítás

Úrbéri kérdés rendezése • A 48 -as törvényt nem merték visszavonni, de a nemességet tönkre akarták tenni • Ezért kötvényben fizettek, amit nem lehetett pénzre váltani, azaz nem lehetett modernizálni a birtokot • Jobbágyok is elégedetlenek, mert a 48 -49 -es jogokat nem ismerték el - differenciálódás (30% kapta meg telkét, 45% házas zsellér, 20% nincstelen →idénymunkás, kubikos)

1850 -es évek jellemzői: • modernizálódás – külföldi tőke hatása • ipari forradalom - fejlődés (vasúthálózat kiépítése) • polgárosodás felgyorsulása • vámhatár megszűnése – egységes piac • mezőgazdasági termelés Mo. specializációja

Az ellenállás formái • Aktív ellenállás (merénylet, összeesküvés, gerilla akciók) • Passzív ellenállás (Deák Ferenc és köre) (a hatalom kijátszása, adó csak kényszerre, politikai passzivitás stb. Angol királynő szálló) • Emigráció (Kossuth, Klapka)

A neoabszolutizmussal szembeni ellenállás formái

Deák Ferenc (1803 -1876)

Az Angol királynő szálló Pesten (Rudolf Alt képe)

Deák és a passzív ellenállás • Deák a reformkor megmaradt tekintélye • Politikája: az 1848 -as törvények talaján állt • Kénytelen volt a 49 -es eseményeket értelmezni: Európa fenn akarja tartani az osztrák birodalmat • Ezért célja: a birodalmon belül biztosítani Magyarország alkotmányos önállóságát • A passzív ellenállás addig sikeres, amíg egy új generáció nem nő fel • DE: vannak megalkuvók, mert „az ember gyenge, a gyomor erős” • vagy: „legalább egy hitvány ember előtt helyet elfoglaltam”

Az emigráció • Kossuth és a menekült magyarok előadásokat tartottak, s minden európai eseményt ki akartak használni a magyar ügy érdekében • Kossuth: Angliában, az USA-ban jár, előadásokat tart • Klapka és köre a krími háborúban harcol az oroszok ellen • A német és olasz egység idején magyar légiót szerveznek az osztrákok ellen

Kossuth Lajos 1851 -ben

Klapka György (1820 -1892)

Európa 1858 -ban

1859: az olasz kudarc és hatása » Ferenc József kénytelen levonni következtetést: • a magyarok • a külső vereség • a pénzügyi csőd miatt • változtatni kell, nem maradhat az abszolutizmus

Az októberi diploma kezdőlapja (1860. X. 20. )

1860: októberi diploma » konzervatív alkotmánytervezet • uralkodó vezeti az országot, de tartományi és államtanács közreműködik a döntésekben • összbirodalmi szempontok vezetik • de helyreállítja Mo. 48 -as határait és az országgyűlés jogkörét • külügy, hadügy királyi jog lenne • cél az 1847 -es helyzet rekonstruálása • magyar reakció: teljes elutasítás

1861: februári pátens • Az „októberi diploma” kiegészítése • A tanácsadó testület helyett összbirodalmi gyűlés jelenik meg (összetételét megadja), melynek van alkotmányos joga (343/85) • helyreállította a Magyar Kancellária és a Helytartótanács hivatalait • Magyarországon összehívja az országgyűlést, ami elutasítja a tervezetet

Az 1861 -es országgyűlés megnyitása

1861: Mo. dilemmája • • Az elutasítás módozata kérdéses Deák: feliratban Teleki László: határozatban Felirat: elvileg itt elismerik, hogy Ferenc József király • Határozat: a 48 -as ogy. legitim, Ferenc József nem király • 155: 152: győz a felirati, Ferenc József mégis feloszlatja az országgyűlést

„Forradalom és kiegyezés válaszútján” • A döntő szavazás előtt Teleki öngyilkos lesz • A Határozati Párt „önleszavazási akciója” – Tisza Kálmán • Okai: Okai o külpolitikai nehézségek o horvátok, nemzetiségi mozgalmak (Erdély, Karlóca, Turócszentmárton): területi autonómia o Deák: „Ha kell, tűrni fog a nemzet. . . ”

Teleki László gróf (1811 -1861)

Anton SCHMERLING lovag (1805 -1893)

A Schmerling-féle „provizórium” (1861 -1865) • Schmerling: „Wir können warten. ” • Ideiglenes abszolutizmus Magyarországon, alkotmányosság Ausztriában • Schmerling német politikája: a frankfurti kudarc (1863): előtérbe kerül a német kérdés • Bismarck konzervatív, alkotmányellenes oroszbarát rezsimje

Áttörés a magyar liberálisoknál • Deák : a „Húsvéti cikk” (Pesti Napló, 1865. IV. 16. ) • lényege: lényege három fő feltétel 1. a Habsburg-birodalom biztonsága a legfőbb cél Magyarország számára 2. az 1848 -as magyar alkotmány lehetőség szerinti teljes visszaállítása 3. alkotmányosság Ausztriában is

Königgraetz következményei • Bismarck célja egy német – magyar dominanciájú, ezért Oroszország ellen felhasználható Habsburg-birodalom • Ferenc József újabb engedményekre kényszerül • Három lehetőség: centralista (német), föderalista (szláv) vagy dualista (magyar) orientáció • A birodalom helyzete csak a dualista megoldást teszi lehetővé, éppen a nagynémet nacionalizmus miatt • A magyarok lojálisak maradnak, Deák nem kér többet, mint a háború előtt, mert hosszú távú megoldást akar

Az Andrássy-kormány eskütétele

A kiegyezés tartalma • Osztrák-Magyar Monarchia = dualizmus • Közös ügyek: külügy, hadügy és ezek finanszírozása (kvóta, 70: 30, tízévente) • jogalap: Pragmatica Sanctio • közös miniszterek, de nincs közös parlament delegációk • közös érdekű ügyek: közös vámterület, közös jegybank, közös államadósság átvállalása

I. Ferenc József koronázása (Buda, 1867. VI. 8. )