Energetikai gazdasgtan 6 Az energiatermels s ellts s

Energetikai gazdaságtan 6. Az energiatermelés és –ellátás és gazdaságtana – 2.

Externális költségek Az energiatermelés külső (környezeti) költségei

Alapfogalmak Közjavak A környezeti problémák egy része a közjavak létével hozható összefüggésbe. Közjavak jellemzői: – Fogyasztásuk oszthatatlan – Mindenki számára hozzáférhető – Hasznukból senki sem zárható ki

Alapfogalmak Közjavak problémái: Mivel a közjavak hasznából senki sem zárható ki, ezért a piac nem képes biztosítani a hatékony kereslet létrejöttét, vagyis nagy a nem hatékony felhasználás veszélye.

Alapfogalmak Piac: Ahol a kereslet és a kínálat találkozik. Piac jellemzői: – Kompetitív, azaz versengő magatartásra épül. – Valamennyi résztvevő teljes mértékben tájékozott a piaci feltételekről. – Valamennyi vagyoni érték magántulajdonban van anélkül, hogy sértenék a kompetitív jelleget.

Alapfogalmak Külső költségek (külső gazdasági hatás): Pénzügyileg önálló egység (vállalkozás) közvetlenül befolyásolja egy másik pénzügyileg önálló egység (vállalkozó v. fogyasztó) helyzetét anélkül, hogy a piacon kerülnének kapcsolatba. Alfred Marshall Külső költségek hatásai: Pozitív, negatív, érintheti a fogyasztót vagy a termelőt. Alfred Marshall (1842 -1924), angol közgazdász

Alapfogalmak Externáliák: Gazdaságon kívül rekedt hatások. Externáliák jellemzői: – Tevékenység valamely harmadik személy jóléti függvényét módosítja – Jóléti függvény módosítása nem kényszeríti a harmadik felet az anyagi kártérítésre, vagy nem élhet követeléssel. – Harmadik fél részére előidézett hatás létrehozása nem tudatos. Méhész kaptár a gyümölcsösben (beporzás, rovarirtó).

Alapfogalmak Reverzibilis externália W - hulladék mennyisége a -hulladékasszimilációs ráta Ha W túllépi amax-ot, akkor amax hanyatlani kezd, mert a fölött már képtelen megbirkózni a szennyezéssel, de adott időszak után a visszatér amax-ba W amax amin t

Alapfogalmak Irreverzibilis externália Ha W túllépi amax-ot, akkor amax hanyatlani kezd. Amennyiben az asszimilációs működés károsodik, akkor maga amax is károsodik W amax amin amax, új=amin, régi t

Alapfogalmak Környezetszennyezés: Amennyiben a hulladék mennyisége meghaladja azt a mennyiséget, amit a környezet ártalmatlanítani képes, környezetszennyezésről beszélünk. Típusai: – szétoszló (flow típusú); – felhalmozódó (stock típusú)

Alapfogalmak Környezetszennyezés folyamata Gazdasági aktivitás Káros emisszió kijut a környezetbe Szennyezés egy része elnyelődik ártalmatlan formában Nem abszorbeált emisszió Felhalmozódó szennyezés Szennyezés lebontása okozta kár Szennyező készlet okozta kár Szennyezési kár Szétoszló szennyeződés okozta kár

Alapfogalmak Flow (szétoszló) típusú szennyezés Károsítás mértéke az emissziótól függ és csak egyszeri, a következő szennyezés nem adódik hozzá az előzőhöz, mert az feloszlik. (Zajszennyezés) Hígulási, kémiai, biológiai folyamatok révén szétoszlik és a jövőre vonatkozóan elveszti környezete károsító természetét. Reverzibilis, negatív externália.

Alapfogalmak Stock (felhalmozódó) típusú szennyezés Stabil, maradéktalanul felhalmozódó szennyezés, ahol a koncentráció folyamatosan nő. (nehézfémek) Lassan, de mégis lebomló szennyezések. (műanyaghulladékok, radioaktív izotópok)

Externáliák kezelése Externális hatások figyelmen kívül hagyásának következményei Szennyezést okozó tevékenység túlzott lesz túltermelés a piacra. Semmi sem ösztönzi a szennyezés csökkenésére rossz hatásfok Szennyezést okozó szolgáltatás ára túl alacsony túlzott kereslet a piacon Szennyezés környezetbe juttatása olcsó gazdasági értelemben gátolja az újrahasznosítást

Externáliák kezelése Optimális környezetszennyezés • Amennyiben a környezetszennyezés nő, a komfortérzet csökken, így a társadalmi jólét is csökken. • A neoklasszikus gazdaságtan szerint nem a környezetszennyezés megszüntetése a cél, hanem annak gazdaságilag optimális szinten való tartása. • Az externáliának létezik egy optimális nagysága, amely társadalmi méretekben maximálja a hasznok és költségek különbségét.

Externáliák kezelése Optimális környezetszennyezés Szabad versenyt feltételezve A kínálat összevont magánköltsége lényegesen alacsonyabb, mint a társadalmi költsége. Vagyis: Pm<P* Ár, költség e ég lts Ke ö ik res l et t a l á lm a d sa r tá e ltség ö k gán n P* Q*<Q Kí lat Kíná Pm ma m Q* Qm Termelés

Externáliák kezelése Optimális környezetszennyezés MCA: szennyezés csökkentés hatkts, MSB: társadalmi határhaszon MPB: egyéni határhaszon EC: külső határköltség M: marginal C: cost A: abatement S: social P: personal B: benefit

Externáliák kezelése Arthur C. Pigou (1877 -1959) Cambridge University tanára, a Jóléti gazdaságtan c. munkájában (1920) levezette, hogy szükséges a szennyezés megadóztatása. Ronald H. Coase (1910 - ): Társadalmi költségek c. munkájában (1960) Pigou munkájához képest tesz komoly előrelépéseket. Közgazdasági Nobel-díj: 1991.

Externáliák kezelése A Pigou-féle adó (Pigouvian tax) Alapelv: „szennyező fizet” • egységesen kivetett adó, egy külső, nem piaci szereplő által szennyező termelés egységére t* nagyságú adót vetnek ki, ami arra ösztönöz, hogy Qm-ről Q*-ra csökkenjen a termelés. Externális határköltségek (MEC) Károsult költsége Költségek, hasznok • Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) Szennyező haszna t* Q* Qm Gazdasági aktivitás Termelő egységes adóval csökkentett határhaszna

Externáliák kezelése A Pigou-féle adó: Hogyan? ár, határköltség MSC A társadalmi költségek fedezete az adó. MPC+t MPC ár adóbevétel kibocsátás adóztatott eredeti

Externáliák kezelése A Pigou-féle adó: Problémák Fizessen a szennyező, vagy védekezzen az áldozat? A szennyezés megadóztatásával befolyó pénzek szétosztásának problémája. hatásterület A beszedett adóra szükség van, az externáliák társadalmilag elfogadott szinten való tartásához, azonban ezt a megelőzésre, nem pedig a károsultaknak való visszaosztásra kell fordítani. megelőzés ↔ kártalanítás

Externáliák kezelése: Coase-tétel Alapelv: Nincs szükség állami beavatkozásra, adók kivetésére, mivel a tulajdonosi köröktől függetlenül alku útján elérhető az externáliák társadalmi optimuma. Példa: Folyó mellett fafeldolgozó Gombaölővel történő impregnálással folyó szennyezése Externális határköltségek (MEC) Károsult költsége Költségek, hasznok Egyéni tiszta határhaszon (MNPB) Szennyező haszna a h b c Folyó egy tóba ömlik, így a parti szálloda vonzereje csökken. 0 d Tulajdonjog a károsultnál i szennyező elbukott profitja g Q* f Qm Tulajdonjog a szennyezőnél Gazdasági aktivitás

Externáliák kezelése: Coase-tétel Hibái: A modell nagyon távol áll a valós világtól. – az alku sohasem kétszereplős – sokszor nehéz megmondani, hogy kik a károsultak és kik a szennyezők – a kármeghatározáshoz nem mindig elégségesek az információk Az alku költségei meghaladhatják az alku hasznát A felek ritkán hajlandók alkura, inkább megpróbálják áthárítani az alku megoldását a társadalomra.

Externáliák kezelése: Megvalósítás Pigou-féle adó: termék- és eljárási díjak Kibocsátási (környezetterhelési) díjak: ösztönző és forrásteremtő eszközként egyaránt alkalmazható. Ezeket a díjakat a szennyezőanyag levegőbe, vízbe vagy talajba történő juttatása vagy zajáratlom miatt szabják ki, a szennyezőanyagok minősége és mennyisége alapján. Felhasználói (szolgáltatási) díjak: a díjjal szemben ténylegesen nyújtott szolgáltatás áll. (pl. szennyvíztisztítás, hulladékszállítás, -ártalmatlantás)

Externáliák kezelése: Megvalósítás Pigou-féle adó: termék- és eljárási díjak Eljárási díjak: illeték jellegűek, mert bizonyos hatósági tevékenységek adminisztrációs költségeinek fedezését szolgálják. Megkülönböztetünk engedélyezési és ellenőrzési, illetve regisztrálási díjat. Termékdíjak vagy adók: olyan termék árába épülnek be, amelyek életciklusuk valamelyik szakaszában (termelési, fogyasztási és hulladékfázis) szennyezik a környezetet. Pl. üzemanyagok, kenőanyagok, akkumulátorok, csomagolóeszközök stb.

Externáliák kezelése: Megvalósítás Pigou-féle adó: termék- és eljárási díjak Betéti díjak (letétvisszatérítés): a díj összegét, vagy annak egy részét a befizető visszakapja, ha a díjköteles terméket használat után meghatározott módon visszaadja (pl. üvegbetét. ).

Externális költségek: Energetika Költségfeltárás célkitűzései: Technológiák összehasonlítása, a verseny előmozdítása Valamennyi költség feltárása A „legkisebb társadalmi költség” elvének érvényesítése A környezeti erőforrásokkal való gazdálkodás segítése A környezet védelmének előmozdítása

Externális költségek: Energetika Értékelési módszerek – áttekintés Módszerek Forrás oldali Környezetközpontú Károsodás elvű „fentről-lefelé” Egyszerűsített Életciklus alapú „lentről-felfelé” fent: környezeti elemek (amik károsodnak) lent: szennyezőforrások (amik károsodást okoznak)

Externális költségek: Energetika Károsodás elvű megközelítések

Externális költségek: Energetika Életciklus alapú megközelítések

Externális költségek: Energetika Hatáslánc-módszer (Impact Pathway Approach, IPA) Forrás modell a kibocsátás leírására Terjedési modell

Externális költségek: Energetika Dózis-hatás (kár) modell a környezeti károk leírására Kár-költség modell a környezeti károk pénzértékben való kifejezésére

Externális költségek: Energetika A dózis-hatás (dose-response) függvény logisztikus lineáris probit

Externális költségek: Energetika Optimális környezetterhelés

Externális költségek: Energetika Fajlagos külső költségek