A kpi kifejezspszicholgia klnbz mdszereinek alkalmazsa a pszichitriai

A képi kifejezéspszichológia különböző módszereinek alkalmazása a pszichiátriai ellátásban Takács Marianna P PBO Szentgotthárd

Képi kifejezéspszichológia A képi kifejezéspszichológia tárgya a hermeneutikai rendszer négy komponenstípusa közti dinamikus, reciprok tranzakció, vagyis a kép, a szituáció, az alkotó és a befogadó egymást hermeneutikai nézőpontból folytonosan újradefiniáló tranzakciója. A képi kifejezéspszichológia a belső állapot külső, idiografikus jellegű manifesztációja. A képi kifejezést produktumra és folyamatra osztjuk fel; a képet és genezisét externalizált, kognitív-affektív struktúrának tekintjük, négy tipikus összetevővel: (1) expresszív viselkedés, (2) a franki értelemben vett projekció, (3) kommunikáció, (4) tudattalan projekció. A pszichológia eszköztárának szinte teljes skáláját felhasználja. A legtöbb közlemény keresztmetszeti és utánkövetéses vizsgálatot, patográfiát vagy kazuisztikát tartalmaz; a vizsgálóeszközök között elterjedtek a projektív módszerek.

A képi kifejezéspszichológia tesztmódszerei (1) összetett rajztesztek: ház-, fa-, állat-, ember-, szabadrajz-teszt (HTAPPF) színes, dinamikus rajzvizsgálat (DRV) (2) emberrajz-tesztek: Machover-féle emberrajz-teszt (DAP); Koppitz-féle emberrajz-teszt (HFD); „Ember az esőben” ; Nyolcszoros Újrarajzolási Teszt (8 CRT); emberpár-rajzteszt (3) farajz-tesztek: Koch-féle farajz-teszt; Bolander-féle farajz-teszt; Stora-féle farajz-teszt; négyfa-teszt (fa, másik fa, képzeletbeli fa, beteg fa); háromfa-teszt; facsalád-rajz; fa vihar előtt, viharban és vihar után technika (4) családrajzok és kapcsolódó témák: projektív anya-gyermek rajz; madárfészek rajz (BND); ötlépéses terápiás intervenciós modell (5) kinetikus rajztesztek: kinetikus családrajz (KFD); regrediált kinetikus családrajz (RKFD); kinetikus kórházrajz (KHD); kinetikus munkahelyrajz (KBD)

(6) többszemélyes rajzvizsgálat: közös rajzvizsgálat (DTM) (7) firkatesztek és spontán firkák: Meurisse-firkateszt; Grätz-firkateszt; Kutash és Gehl-firkateszt (8) színes rajztesztek: Rapp-féle színteszt; Színkulcs-teszt stb. , (9) speciális rajztesztek: nemlétezőállat-rajzteszt (NEAT); Hatvan Másodperces Rajzteszt (SSDT); projektív útrajz; többdimenziós rajzteszt (MDDT); élettér-teszt; ujjal festés; időrajzok; órateszt

Hatvan Másodperces Rajzteszt , , Rajzolj egy kört, ami TÉGED jelképez!” „Ábrázold MAGADAT ÉS PÁRODAT!” LEGJOBB BARÁTODAT, ÉDESAPÁDAT, ÉDESANYÁDAT, TESTVÉREDET, a számodra IDEÁLIS PARTNERT, AKIVEL KONFLIKTUSBAN ÁLLSZ, A LEGFONTOSABB, BELSŐ PROBLÉMÁDRA, AZ ELŐBBI PROBLÉMÁT EGY ÉV MÚLVA, MAGADAT ÉS PÁRODAT ÖT ÉV MÚLVA, GYENGE ÉNEDET ÉS ERŐS ÉNEDET, BOLDOGSÁGOT, PÉNZT, SZEXUALITÁST, egy ÁLTALAD VÁLASZTOTT FOGALMAT egy-egy körrel!

SSDT

Az élettér-teszt elemzéséhez használt objektív mutatók 1. A motívumok száma (O, objects), 2. a motívumok típusa (P, I, Th: people, ideas, things), 3. az összekötő vonalak száma (C, connecting lines), 4. a kötődési index (C/O), 5. az áthúzások száma (Cr, crossbars), 6. szeparációs index (Cr/C), 7. a motívumok éntől mért távolságainak átlaga, 8. a távolságok különbségeinek átlaga, 9. a motívumok rajzolási sorrendje, elhelyezése és mérete. Az egyéb mutatók közé tartozik pl. a térhasználat, a differenciáltság foka, a rendezettség, a nyitottság, az érzelmi-hangulati tónus, a szimbólumok.

Élettér vizsgálati eredmények * Az anyagyilkosok élettere a szokásosnál is szűkebb motívum kört tartalmaz, viszont az átlagosnál több a családtagok és a tárgyak (38%) száma. * A megrajzolt összes motívum 37% -a személy. A megjelenített személyek 65%- a családtag. Három vizsgálati alany ábrázolta saját édesanyját is, felidézve tettének körülményeit. * Kiemelt figyelmet érdemel a ház (18%-os) ábrázolása, mely a régi és a vágyott otthont szimbolizálta. * A jó ételt, mint pszichoanalitikus értelemben vett jó anyafontosságát 3, 44% emelte ki.

Az anya-gyerek rajzteszt „Rajzolj egy anyát gyermekével!” Konfliktusindikátorok: Agresszió, rivalizálás (gyerek nagyobb) A legfontosabb kérdések a következők: 1. Kik vannak a rajzon? (melyik az anya, melyik a gyerek) 2. Hány évesek? 3. Mit csinálnak éppen? (mindkettő) Kapcsolódás hiánya (minden vonatkozásban) Kapcsolódás elkerülése, menekülés Nyitott száj, fogak 4. Ki fordul a másik felé? Mindkét alak gyermek 5. Ki akar jobban kapcsolódni a másikhoz? Gyermeki testarányok, rajzi jegyek (pl. gombok, 6. Számozd be őket a rajzolás sorrendjében! köldök) Azonos figurák (self és selfobjekt azonos percepciój) Kapaszkodás, függés, csimpaszkodás

Az anya-gyerek rajzteszt Konfliktusindikátorok: Agresszió, rivalizálás (gyerek nagyobb) Kapcsolódás hiánya (minden vonatkozásban) Kapcsolódás elkerülése, menekülés Nyitott száj, fogak Mindkét alak gyermek Gyermeki testarányok, rajzi jegyek (pl. gombok, köldök) Azonos figurák (self és selfobjekt azonos percepciój) Kapaszkodás, függés, csimpaszkodás

Az életellenes cselekményt elkövetők anya-gyerek rajzainak vizsgálati eredménye 1. Az életellenes cselekményt elkövetőknek fejlettebb személyiségszintű az emberábrázolása (rajztípus), (az IMEI dolgozóinak kutatása is). 2. Néhányuk az anya-gyerek kapcsolatban dominánsabb személynek éli meg magát (méretarány). 3. Előfordult, hogy önmagukat a valós életkoruknál is idősebb gyermeknek ábrázolták (gyermeki pozícióban maradtak). 4. Nagyfokú az anyához való kapcsolódási vágyuk (40%), erős az anya gyermekéhez való kötődése (20%) is. (Ki fordul a másik felé? ) 5. Nem tudnak kiválni az anya-gyerek egységből /a szeparáció gyengesége vagy a korai, drasztikus szeparáció miatt/. (azonos self-selfobjekt). 6. Az anyával való viszonyukat ambivalensnek jellemezték. 7. Dominancia harc az anyával (méretarány, agresszió).

Ötlépéses intervenciós modell Rajzoljon egy nagy kört a lapra és képzelje el, hogy ez a nagy kör jeleníti meg az Ön életét, amilyen most éppen. Rajzoljon kisebb köröket, amelyek azokat az embereket jelentik, akik fontosak Önnek – családtagok, barátok, ellenségek, szomszédok, bárki, akit szeretne ábrázolni. Az embereket ábrázoló körök lehetnek a nagy körön belül vagy azon kívül, összeérhetnek, átfedhetik egymást vagy lehetnek távol egymástól. Rajzolhatja kicsire vagy nagyra őket, attól függően, hogy mennyire fontosak. Bárki rajta lehet a lapon, akár él, akár nem, lehet a családhoz tartozó vagy azon kívüli személy is. Rajzolja bele önmagát is a körbe! Az embereken kívül életének más fontos területeit is ábrázolja, kedvenc elfoglaltságait, háziállatot, Istent vagy bármit. Írjon kezdőbetűt (vagy teljes nevet) minden körhöz, hogy később is tudja, mit ábrázolt vele. Fontos, hogy problémáit, betegségét is lerajzolja, arra a helyre, ahová tartoznak. Bárhogyan rajzolhat, nincs jó vagy rossz megoldás. ”

Ötlépéses intervenciós modell

Első lépés: fenomenológiai leírás: kliens elmondja, mit rajzolt, a terapeuta nem kérdez, csak figyel támogató attitűddel. Második lépés: tisztázó kérdések: a terapeuta kérdez a körök méretéről, átfedéséről, a köztük levő távolságról, stb. (felismerésekre jut). A terapeuta nem javasol változtatást, csak tisztázó kérdéseket tehet fel. Harmadik lépés: lehetőségek: a terapeuta megkérdezi a klienst, hogy tetszik-e neki a rajz, elégedett-e vele, szeretne-e valamit megváltoztatni rajta („madártávlatból”). Negyedik lépés: a betegség (problémák, tünetek). Ha a kliens nem rajzolta le őket, akkor a terapeuta instrukcióba adja. , „Mi változik, ha kisebbé varázsoljuk a betegséget, összezsugorodik és hatásai csökkennek? ”, „Milyen dolgok vagy kapcsolatok kezdenek el növekedni helyette? ”A terapeuta nem ad tanácsot és nem értelmez. Ötödik lépés: az időperspektívát terjeszti ki a terapeuta: „Ha két évvel korábban találkoztunk volna, mielőtt még megjelentek a tünetek, és akkor rajzolt volna, akkor hogyan nézett volna ki ez a kép? Újra is rajzolhatja a képet. ” A jövő: „Mit szeretne, hogyan nézzen ki ez a kép egy év múlva? Hogyan rendezi át a köröket a kívánt változásokhoz? ” „Milyen erőforrásait (képességeit, tapasztalatait) használja fel hozzá? ” Pozitív szuggesztióval zárul az ülés: „A vizsgálatok szerint ez a teszt előrejelzi a változást”.

HTAPF- teszt Instrukciók: 1. Rajzoljon egy házat! 2. Rajzoljon egy fát! 3. Rajzoljon egy állatot! 4. Rajzoljon egy embert! 5. (Ha férfit rajzolt) Rajzoljon egy nőt! (Ha nőt rajzolt) Rajzoljon egy férfit! 6. Rajzoljon még valamit (bármit)!

Az eredmények összevetése Vass (2005) által leírt, agresszív emberrajz-prototípusokkal Az anyagyilkosoknál 15 -, a kontroll-csoportban 12 esetben tapasztalható agressziót vagy agresszióhoz kapcsolódó diagnosztikus fogalmat jelző konfiguráció. Az anya ellen életellenes cselekményt elkövető szkizofrének körében 1. 25 -ször nagyobb az agresszió előfordulása.

Rajzelemzés ESPD szakértői rendszerrel • Időnként lehangolt és sötéten lát mindent a jövőjével kapcsolatban. • Impulzív, specifikusan érzelemvezérelt a viselkedése. • Feszült érzelmi- hangulati tónus, rajzba projektált szorongás érződik a legtöbb képén. • A dezorientáció és kielégülés elsődleges forrása nála fantáziatevékenységben nyilvánul meg, mely időnként a valóságészlelés zavaraira utal. Állandóan bezártnak érzi magát, idegennek éli meg az ágyát is. Hosszú időn át több táskában mindenhova cipelte magával a holmijait, alig bírt lépni a nagy súlyoktól. • Specifikus elhárító mechanizmusa a szomatizáció. • Utóteszteknél tehetetlen helyzetéről, valamint állandó gyomor- és vesegörcseiről, hasmenéséről, szédüléséről beszél, amit , , egy kisfröccs kiold”. Állandóan görcsoldót kér a nővérektől. Feszült állapotában látása elhomályosul. • Képeit a színdominancia jellemzi, mely az érzelmi átélés hangsúlyát mutatja.

KKP alkalmazása A személyiségstruktúra és a személyiségdinamika bizonyos területeinek felmérése - az énerő - az elhárító mechanizmusok típusai -realitásvizsgálat - affektív működések - nemi identitás - regresszió - a motivációk, szükségletek - interperszonális és tárgykapcsolatok - agresszió, dependencia, kreativitás - traumák, neurotikus konfliktusok - a szülőkhöz és családhoz fűződő viszony - pszichiátriai betegségek lefolyásának követése - különböző gyógyszerhatások vizsgálata - organikus agyi elváltozások felmérése - a kognitív működések hanyatlásának kimutatása - pszichoszomatikus tünetek lokalizálása - szuicid veszély jelzése - a pszichoterápia kiegészítésére - önálló művészetterápiára - speciális vizsgálatok (demens betegek) - A rajzot nonverbális eszközként használják a fájdalom lokalizálásához.