A nemzetkzi politika elmlete A tudomny keletkezse s

A nemzetközi politika elmélete A tudomány keletkezése és tematikája

A tudomány születését megelőző tényezők 1. 2. 3. 4. 5. a nagyhatalmi egyensúly vége a haladás optimizmus emberképének vége az I. világháború anyagi és emberi áldozatai a háború kiküszöbölésének igénye és a tartós béke biztosítása „válságtudomány” a pozitivizmus mint filozófiai irányzat – társadalomtudományok virágzása

A tudomány „összetevői” nemzetközi jog l történettudomány – külpolitikai, diplomáciai és hadtörténeti vonatkozásai l politikaelmélet – politikai filozófia (számos eredményt vett át a szociológia, a közgazdaságtan és a politológia területéről) l

A tudomány tematikája l 1. 2. nemzetközi politika és a nemzetközi kapcsolatok közötti különbség: nemzetközi kapcsolatok: a nemzetközi rendszeren belül megnyilvánuló interaktív akciók összessége (feltételezi az állami és nem állami résztvevőket) nemzetközi politika: államok egyirányú akciója a külpolitikán keresztül

Részletes tematika l l l nemzetközi kapcsolatok /politika szereplői: egyén, társadalmi szervezetek, államok, nemzetközi szervezetek, régiók, civilizációk természete nemzetközi folyamatok: a szereplők közötti kölcsönhatás, illetve külpolitikai folyamatok a nemzetközi rendszer, mint struktúra vizsgálata – nemzetközi rend, törvényszerűségek

A tudomány tematikájával kapcsolatos álláspontok l 1. 2. 3. l normatív – értékszempontú: Mikor és milyen fokig legitim az erő alkalmazása? Melyek azok a kötelezettségek, amelyekkel az államok irányában tartozunk és melyek azok amelyeket másoktól elvárunk? Hol van a moralitás helye a nemzetközi kapcsolatokban? – intervenció kérdése analitikus – elemző: Az államok szerepét vizsgálja, a rend, a hatalom, a biztonság, gazdasági és katonai erő kapcsolata, a konfliktusok természete és az együttműködés lehetősége

A tudomány művelésének helyszínei kormányzati politika /külügyminisztériumok pl. brit Royal Institute of International Relations vagy az amerikai Council for Foreign Relations l kutatóintézetek és tudományegyetemek: pl. London School of Economics, Deutsche Hochschule für Politik (Berlin) vagy Párizs, Genf (Rockefeller, Carnegie alapítványok, népszövetségi támogatás l

A tudománnyal szembeni kifogások l l amerikai szemlélet dominanciája hivatalos kormánypolitika kiszolgálása eklektikus, túl sok területtel foglalkozik a nemzetközi politikai élet folyamatai nem jelezhetőek előre, nem rendelkeznek objektív törvényszerűségekkel, nem küszöbölhető ki a háború – tudománytalanság vádja, főleg 1945 és 1990 -ben

A nemzetközi politika elméletének fő irányzatai l l l idealizmus – neoidealizmus realizmus – neorealizmus civilizációelméletek globalizmus- és világrendszerelméletek korábbi irányzatok módosított változatai l 1. 2. 3. 4. 5. Fő területei: kik a szereplők? melyek a meghatározó folyamatok? mi a nemzetközi politika célja? állam jellege nemzetközi rendszer szimbóluma

Politikaelméleti irányzatok l l l idealizmus: XVIII-XX. század eleje (1919) realizmus: 1945 -1979 civilizációelméletek: XX. század (1910 -es évek, 1930 -as évek, 1990 -es évek) globalizmus-és világrendszer elméletek: 1970 -es évek közepétől napjainkig neoidealizmus: 1970 -es évek közepétőlnapjainkig neorealizmus: 1979 -napjainkig

Az idealizmus belső tagoltsága 1. 2. 3. pacifisták: béke megteremtése, államok által elfogadott nemzetközi jogi normák tiszteletben tartása és érvényesítése mentén utópisták: világállam eszméje iránti lelkesedés (NSZ, ENSZ) legalisták: nemzetközi jog normáinak érvényesítése minden nemzetközi kérdésben

Az idealizmus előfutárai XVIII-XIX. században John Locke: Értekezés a polgári kormányzat igaz eredetéről, hatóköréről és céljáról (1680) l Saint Pierre abbé: Az örök béke tervezete Montesquieu, Condorcet l Immanuel Kant: Az emberiség egyetemes történek eszméje világpolgári szemszögből (1784), Az örök béke (1795) l Adam Smith, Jeremy Bentham: szabad kereskedelem, jólét, utilitarizmus l

A felvilágosodás közös vonásai l l l l a nemzetközi politika kizárólag európai politika külpolitika a belpolitika függvénye (helyes államforma és kormányforma kérdéskörén belül foglalkoznak vele) az emberről alkotott kép az államok viselkedésének alapja: jóság, béke, egyenlőség államok közötti természeti állapot felismerése, nincs államok felett álló végrehajtó hatalom igazságos háború problémája, európai civilizáció mintaértékűsége a jog uralma a nemzetközi kapcsolatokban (államok közötti kapcsolat)

Immanuel Kant tézisei l 1. 2. 3. 4. 5. 6. 6 tétel az államok cseréjének, adásvételének, öröklésének tilalma leszerelés államadósság tilalma „megalázó békeszerződések tilalma szuverenitás tiszteletben tartása ellenségeskedés bizonyos fokának tilalma l 1. 2. 3 definitív cikk köztársaság államformája az államok föderatív szövetsége (népszövetségi gondolat előfutára) hospitalitás

Az idealizmus irányzatának meghatározó képviselői l l l magyar politikai gondolkodás 1916 -os vitája a XX. század című folyóirat hasábjain a „Mitteleurópa” terv magyar bírálata és az Európai Egyesült Államok lehetőségének felvázolása W. Wilson amerikai elnök 14 pontja (1918) F. Tannenbaum: kommunizmus elleni harc, az USA világpolitikai küldetése

Politikai eszmék és álláspontok a XX. század hasábjain 1916 / F. Naumann: „Mitteleurópa” terve l Közép – Európa integrációja alapján az állam jellege és funkciója l szociáldemokrácia l keresztényszocializmus képviselőinek álláspontja. l Érvelés kettős szempont alapján történik: 1. szociológiai 2. történeti l

szociáldemokrata/ progresszív nézetek l 1. 2. 3. Ágoston Péter népek önrendelkezési joga – nemzeti állam létrehozása a területi elv alapján demokratikus belpolitika (politikai szabadságjogok biztosítás) + békén és nemzetközi együttműködésen alapuló külpolitika integrált állam jövőbeni lehetősége Szabó Ervin 1. feudális, partikuláris állam 2. abszolút állam 3. nemzeti állam 4. integrált állam 1 -4: objektív törvényszerűség kimutatása /tények l Jászi Oszkár 1. ausztromarxizmus 2. EEÁ l

A keresztényszocializmus álláspontja l 1. 2. l l Giesswein Sándor szuverenitás problémája a nemzetállam szempontjából A nacionalizmus kettős jelentéstartalma nemzeti önrendelkezés, nemzetté válás nemzeti elzárkózás lehetősége Megoldás: a szuverenitás felszámolása föderatív államszövetség /osztott szuverenitás

A realizmus irányzata l 1. 2. 3. l l Előzménye: Machiavelli és Hobbes emberképe: HATALOM ÉRDEK HÁBORÚ E. H. Carr: Húsz év válsága (1919 -39) H. J. Morgenthau: Politics among nations (1948) a modern „Hobbes” alakja

A realizmus irányzatának mozgatórugói l l 1. 2. 3. 4. 1945 -47: hidegháború kibontakozása az amerikai külügyminisztérium által készített tanulmányok hatása a nemzetközi politikai folyamatokra Kennan hosszú távirata, illetve tanulmánya Matthews memorandum Clark Clifford tanulmánya Kennan amerikai és brit bírálata

Kennan és a „hosszú távirat” l l 1946. 02. 22. sztálini külpolitika értelmezése megváltoztatja az amerikai külpolitika irányvonalát Truman elnök un. feltartóztatás külpolitikájának elméleti alapvetése 1947 -53 között. l 1. 2. 3. 4. 5. követségi jelentés tartalma szovjet és az amerikai külpolitika összeegyeztethetetlen érdekkonfliktus alapja az eltérő világkép és világrendbe vetett hit szovjet külpolitika: kommunizmus internacionalizmusa és az orosz expanzív terjeszkedés együttese Külvilágtól való neurotikus félelem egyezmények és kompromisszumok hiánya

A hosszú távirat hatása az amerikai külpolitikai gondolkodásban l l l H. F. Matthews memorandum (1946. 04. 01. ) elméleti alapvetés gyakorlati megvalósításának kísérlete Hogyan védelmezheti meg az USA a szovjet birodalom perifériáján lévő területeket a világpolitikában? az adott geopolitikai geostratégiai helyzetben való gondolkodás izolacionizmus vége l l l USA domináns hatalom a levegőben és a tengeren↔SZU a szárazföldön az eurázsiai kontinensen az amerikai külpolitika korlátok köré szorított egyoldalú cselekvéstől való tartózkodás →ENSZ veszélyben lévő országok köre: Finnország, Skandinávia, Kelet – Közép – és Délkelet Európa, Irak, Irán, Törökország, Kína, Mandzsúria Nagy – Britannia külpolitikai aktivitásának feltételezése

Clark Clifford „tanulmánya” l l 1946. 09. 04. Kreml politikájának megváltoztatása kizárólag katonai erővel lehetséges Amerika globális biztonságpolitikai küldetéssel rendelkezik, amely valamennyi demokratikus országra kiterjed bármilyen formában veszélyezteti a SZU. bizonytalan a határok megvonása tekintetében

Az amerikai külpolitika első lépései l l l Truman beszéde a két világrendről 1947. 03. 12. független, demokratikus és szabad országok ↔elnyomás, félelem, ellenőrzés USA feladata: olyan népek szabadságának támogatása, amelyek ellenállnak a külső nyomásnak Ellenpárja: Zsdanov (TI) két tábor teória: antiimperialista és demokratikus↔imperialista és antidemokratikus

Kennan: „A szovjet magatartás gyökerei” l l 1947. július „Foreign Affairs” „X” aláírással a szovjet kihívást történelemfilozófiai síkon értelmezte, amelynek lényege a szovjet külpolitikai nyugati demokráciákkal szemben tanúsított magatartása a kommunizmus lényegi motívumai a szovjet stratégia legyőzésének módja: „ szilárd feltartóztatás politikája azzal a célkitűzéssel, hogy a szovjetekkel szembe kell szállni minden olyan ponton, ahol a stabil és békés világ érdekeit sértik. ”

Kennan külpolitikai alapvetésének bírálata FELTARTÓZTATÁS l Lippmann reálpolitika Churchill Európa - politika H. Wallace világrend azonosság

Lippman és az amerikai „reálpolitika” l l l a feltartóztatás politikája az USA számára geopolitikai és pszichológiai túlterhelést okoz. amerikai erőtartalékok felélése univerzalizmus helyett előre megállapított kritériumok alapján: mely államok támogatása szükséges az USA részéről. bírálta az anyaországoktól távol eső területek katonai és politikai védelmét Helyes külpolitika: esetről esetre az amerikai érdekek pontos számbavétele és elemzése alapján kp-ban: az európai kontinensről kiűzött szovjet hadsereg, hatalmi egyensúly, diplomáciai rendezés

Churchill és a feltartóztatás politikája l l l nyugati demokráciák tárgyalási pozícióinak erősítése. szovjet expanzionizmus megállítása katonai és politikai integráció gyors létrehozása az idő múlásával Európa világpolitikában betöltött szerepe fokozatosan csökken, SZU atomhatalommá válik SZU irányában átfogó diplomáciai rendezés

Henry Wallace és a feltartóztatás politikája l l l 1. 2. A nemzetközi konfliktusok alapja: az előítélet, az erőszak, az árulás és a félelem Az USA-nak nincs politikai, katonai vagy erkölcsi alapja a nemzetközi szintű beavatkozásra. USA ↔N. Br. A szovjet és az amerikai világ erkölcsi és geopolitikai egyenlősége Megoldási lehetőségek: ENSZ jóváhagyása mellett védelmi akciók, nemzetközi szervezetek közreműködésével gazdasági segélyek

A realizmus megalapozása: Carr: „Húsz év válsága” l l 1. 2. 3. 1919 -39: nemzetközi jogi és erkölcsi normák rövid életű békét hoztak a nemzetközi rendszerben Wilson-i pontok↔ 1919 békekonferencia hatalompolitikai realitása agresszor csak katonai erővel fékezhető meg idealizmus és a realizmus különbsége (utópia és realitás) ész és érdek viszonya, elmélet és gyakorlat erkölcs, jog és politika viszonya eltérő történelemfelfogás

Morgenthau realista elmélete l l nemzeti érdek, nemzeti biztonság, nemzeti állam – tudományos vizsgálódás tárgya megfelelő katonai erőt felvonultatni tudó offenzív külpolitika Államférfi példája – racionális mérlegelés, alternatívák közötti választás, az alternatívák a konkrét történeti szituáció termékei realista külpolitika játékszabályai l l l 1. 2. 3. 4. 5. 6. Nemzeti érdek pontos körülhatárolása Más szereplők nemzeti céljainak felismerése Célok összevetése Egyensúly Kompr. kötés módszerei: doktrínerség helyett rugalmas reagálás kompr. kötés a lényegtelen ügyekben gyengébb fél nem dönthet ellenfél akaratának megváltoztatása hadsereg kormányzat befolyásolja a külpolitikát

idealizmus és realizmus l l l állam és a nem állami szervezetek (társadalmi - civil szervezetek, egyének régiók, NGO) kooperáció, interdependencia fejlődés, haladás, jólét növelése, kölcsönös előnyök konfliktusok csökkentése, béke nemzetközi jogi normák betartása, nemzetközi intézmények fontos szerepe pókháló modell l l l állam nemzeti érdekként felfogott külpolitika vestfáliai (modern állam) hatalmi politikája (kis-és nagyhatalmak) háború, egyoldalú érdekérvényesítés, dependencia erő politikája túlélés, nemzeti biztonság billiárdasztal

Neorealizmus l l l Kenneth Waltz: 1959: Man, the State and the War. – emberi temészet + nemzeti állam + hatalom 1979: Theory of International Politics Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása H. Kissinger: A diplomácia

Kenneth Waltz l l 1. 2. 3. l l 1959: emberi természet, állam és háború kölcsönhatása a nemzetközi politika terepe 1979: nemzetközi politika mint struktúra, önálló törvényszerűségekkel anarchia államok funkcionális azonossága hatalmi potenciál különbözősége self – help /önsegélyező terep feloldhatatlan biztonsági dilemma

Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása l l a nagyhatalmi lét alapja: a gazdasági és technikai fejlődés – bel-külpolitikai tényezők együttes függvénye, társadalmi berendezkedés, földrajzi adottságok háború: eszköz a nagyhatalommá váláshoz, érdekek érvényesítése kereskedő és militarizált állam típusa ciklikusság

A nagyhatalmi lét ciklikusságának mintája 2. 3. nagyhatalommá válás nagyhatalmi lét bukása gazdasági és technikai fejlettség erőforrások apadása maximálása 1. gazdasági technikai adottságok nagyhatalmi lét feltételei

A nemzetközi politikai rendszerek 1500 -2000 l l l 1500 -1660: Habsburg Birodalom hegemón kísérletei Franciaország európai politikából való kiszorítása 1660 -1814/15: francia hegemón kísérletek 1814/15 - 1914: nagyhatalmi egyensúly 1900 -1945: Európán kívüli hatalmak felemelkedése 1945 -1990: bipolaritás 1990 -? új hatalmi egyensúly a világpolitikában

Kissinger a nemzetközi politikáról Három kérdésre kíván választ adni: 1. Melyek lesznek a nemzetközi rend alapegységei? 2. Hogyan fognak ezek az egységek hatni egymásra? 3. Milyen célokat fog szolgálni a nemzetközi rend? A kérdésekre adott válaszok alapja az újkori nemzetközi rendszerek vizsgálata: l

Kissinger: Diplomácia 1648 -1814/15 l 1814/15 -1914 l 1945 -90 A versailles-i rendszer nem működött a két világháború között. Közös jellemvonás: Egyre rövidebb élettartamú egységekkel kell számolnunk l A kérdésekre adott válaszok: 1. állam: premodern, vestfáliai, funkcionális 2. hatalmi egyensúly: kontrollált versengés, 3. háborús konfliktus csökkentése, rend, hatalmi politika (wilsoni pontok, 1928. Briand - Kellog paktum)

Kissinger „Korszakváltás az amerikai külpolitikában? ” l l 1. 2. 3. 4. nemzetközi rendszer változó világ vestfáliai paradigma válsága (egyetemes humanitárius intervenció) multietnicitás jelentősége hatalom homogén fogalmának változása (katonai hatalom jelentőségének átalakulása) nemzetközi rendszerek „újraosztályozása” l 1. 2. 3. 4. l l l Nemzetközi rendszerek: USA – Európa Ázsia Közel – Kelet Afrika lényegi különbségek a nemzetközi rendszeren belüli változások kihatnak a világpolitikára nem egyforma entitással rendelkeznek

Neoidealizmus J. Burton: World Society 1974 alapja: 1. békés demokrácia 2. szabad kereskedelem, jólét (interdependencia jellegű kapcsolatok” 3. nemzetközi intézmények és normák betartása l Eredmény: stabil béke l R. Keohane: aszimmetrikus interdependencia, interdependenica érzékenység interdependencia sérülékenység

Civilizációelméletek Oswald Spengler: A nyugat alkonya l Arnold Toynbee: The Study of History l Samuel Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend alakulása elméletek közös bázisa: a kulturális és vallási entitással rendelkező, népeket, nemzeteket és államokat magába olvasztó civilizáció, mint a nemzetközi kapcsolatok alapja – az államokkal és az európai történelem kizárólagosságával szembeni ellenérzés l

Arnold Toynbee civilizációelmélete l l 1. 2. 3. 4. ciklikus élettartam a kihívás – válasz reakció alapján a nyugati civilizáció kihívásai és válaszai: barbár népek anarchiája rendi széttagoltság ipari forradalom nemzeti állam világgazdaság, világállam 3 civilizáció 4. civ. bukása 2. társadalom 1. természet történelem

Samuel Huntington civilizációelmélete a civilizációk szerkezete: 1. magállam: az az állam, vagy államok együttese, amely az adott civilizáció kulturális és vallási entitását a legtökéletesebben megvalósítja 2. tagállam: kult. entitás aktív követője és tevékeny részese(i) 3. hasadó állam: adott állam kisebbsége más civilizációhoz kíván tartozni, mint az állam 4. elszakadó állam: az adott állam más civilizációhoz tartozik, mint a kulturális entitása magányos állam (pl. Japán) l

Globalizációelméletek I. multidiszciplínáris jellegű, globalizálódó kapitalizmus, jóléti demokrácia értékrendjének kizárólagos uralma (F. Fukuyama) l a nemzetközi politikában meghatározó jelentéstartalma: 1. Ian Clark: International Relations in the Twentieth Century” (1997) 2. Robert Gilpin: The Political Economy of Internation Relations (1987) Közös jellemvonás: a nemzetközi politika folyamatainak 20. századi tanulmányozása. l

Globalizációelméletek II. l l 1. 2. l Milyen új elemek találhatóak az 1990 -es évek globalizációjában? Milyen szerep lesz a jövőben a nemzeti államnak és az állami érdeket kifejező külpolitikának? „állam vége” az állam válaszadása a globalizáció kihívására A globalizáció ellenségeivel szemben milyen fellépésre van lehetőség (intervenció problémája)

A globalizációelméletek „előfutárai” Európa – tervek az újkorban. l neoidealizmus l Wallerstein világrendszerelmélete Az egyes irányzatok a vestfáliai államrendszer politikai, gazdasági és külpolitikai ellenmondásainak feloldására vállalkoznak. l

A nemzetközi politikai élet szereplői I. nemzeti állam és külpolitika

A vestfáliai paradigma jellemvonásai és korszakai l l l 1. 2. területi alapú politikai egység = állam külpolitika primátusa, amelyben az állami érdek fejeződik ki. a nemzetközi politikai rendszert a tartós bizonytalanság és az államok magas autonómiafoka jellemzi hatalmi politika két változata: hegemónia, hatalmi egyensúly korszakolás: dinasztikus legitimitás elve alapján álló abszolút monarchia (XVII-XVIII. század) nemzeti állam és nemzetállami külpolitika (XIX - XX. század) alperiódusok: 1814/15 -1840, 1840 -1918, 1918 -

Kor-és elmélettörténeti bevezetés l l l Az elméleti irányzatok kiindulópontja a vestfáliai béke (1648) Ekkor születik meg a modern állam alapja: állam = nép = terület= hatalom (Lepold von Ranke német történész szerint ez a vestfáliai paradigma) Jean Bodin és Hugo Grotius Jellemzői: területiség a hatalom alapja szuverenitás a bel-és külpolitikában külpolitika elsődlegessége, amelyben az állami érdek jelenik meg merkantilizmus hatalmi érdek és hatalmi egyensúly rendszere, mivel minden állam autonóm a nemzetközi politikában l

A vestfáliai állam paradigmája l nemzetközi rendszer: egységes főhatalom hiánya, „anarchia”, államok száma nő állam állam

A külpolitika természete és jellemvonásai az adott állam elhatárolódási igénye 2. szomszéd államokkal kialakított külkapcsolatok 3. stratégiai, illetve gazdasági pozíciók megszerzése 4. nemzetközi gazdasági életbe való bekapcsolódás 1 - 4: alkalmazkodás a nemzetközi politikai helyzet aktualitásához, reagálás a nemzetközi politikai rendszeren belül végbemenő folyamatokra. állami – kormányzati/ társadalmi és kulturális 1.

A külpolitika mozgástere a nemzeti államok közösségén belül kialakult erőviszonyok l nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek Ezen belül az állami érdek érvényesítésének a hatalmi adottságoktól függően van szerepe. A külpolitikai érdekérvényesítés az oka annak, hogy a nemzetközi politikai rendszerben a politikai primátusa érvényesül az erkölcsi és jogi tényezőkkel szemben. l

Pozícionális kategóriák l szuverenitás: A XVI. században Jean Bodin francia jogász, politikai filozófus dolgozta ki. Külső vonatkozásban az uralkodó háborúindítási és békekötési jogát jelentette. Ma: a független nemzeti állam, amely egyfelől saját politikai és társadalmi berendezkedésének meghatározásában, másfelől autonóm nemzetközi politikai szereplőként való felfogásában ölt testet. abszolút szuverenitás - relatív szuverenitás

A biztonság kategóriája Valamely állam saját környezetében korlátozza, függésbe vonja, vagy likvidálja a saját autonómiája szempontjából veszélyes államot. típusai: helyi, regionális, kontinentális, interkontinentális eszközei: szerződés, paktum, szövetség, okkupáció, annexió, mandátum, gyarmat, háborúval való fenyegetés, háború abszolút biztonság- relatív biztonság

területi kategóriák l l l a területnövelés alapja többféle jogcím alapján történhet: dinasztikus legitimitás, nemzetállami érdek, nemzetközi satus quo biztosítása. a hódítás feltételei: magas gazdasági mutatók, technikai fejlettség, földrajzi és demográfiai adottságok, a lakosság külpolitikai aktivitása (nacionalizmus) védnökség: függésbe vonás, vagy az adott állam szóban forgó lakosságának oltalmazása, nemzetállami indíttatású védnökség az európai értékrend magasabbrendűségével függ össze. Fontos, hogy a védnöki pozícióba helyezkedő állam saját társadalmi –gazdasági és politikai berendezkedését jelöli meg mintául

A külpolitikát meghatározó kategóriák l 1. 2. pozícionális kategóriák: egy adott állam nemzetközi helyzetével áll összefüggésben szuverenitás biztonság l 1. 2. 3. territoriális kategóriák: az adott állam területi nagyságából következő befolyása a nemzetközi politikai rendszeren belül területszerzés, megtartás, visszaszerzés hódítás (expanzív politika) védnökség

Az abszolút államok külpolitikája l l l „államrezon” fogalmának kidolgozása a XVI. században célracionális külpolitika (szemben a teológiai és egyéb normatív szempontú megalapozástól) háború és adóztatás összefügg hadseregfejlesztés, merkantilizmus: a gazdasági életbe beavatkozó állam számára fontos a nyersanyaglelőhelyek birtoklása militarizmus

a nemzeti állam elméletei l francia politikai és a német kultúrnemzet (Fichte, Herder, Hegel) koncepciója közötti különbség Fichte: Beszédek a német nemzethez: patriotizmus, német néplélek, pángermán eszme Herder: Eszmék az emberiség történek filozófiájához: kulturális identitás, nép, nemzet, kultúrfölény, népek kultúrájának egyenjogúsága Hegel: A jogfilozófia alapvonalai, illetve az Előadások a világtörténet filozófiájáról: család, polgári társadalom, állam (mint legmagasabb erkölcsi és metafizikai egység)

Az önrendelkezési jog, mint a nemzeti állam alapelve Wilson elnök beszéde (1918)- élet számára alkalmas és biztonságos, szabadságot szerető nemzetek, l 1945 ENSZ Alapokmány (nemzet, nép, állam) l 1950 ENSZ Kgy határozat l 1966 PPJNE l 1975 Helsinki konferencia záródokumentuma Konkl. jog (politikai függetlenség és belső önrendelkezés) és szabadság (politikai szabadság) l

A demokratizáció a nemzetközi politikai folyamatban Huntington (1991) hullámelmélet 1. 1828 -1926 1922 -1942 1. 1943 -1962 1958 -1975 1. 1974 -1989/90 Konkl: egyre bővül és mélyül, világdemokrácia lehetősége (USA), egyéni szabadság ügyével a legteljesebb összhang l

A nemzeti állam történeti korszakai 1814/15 - 1840: gazdasági egység megvalósítása, területi elhatárolás igénye a nyelvi, kulturális, történeti sajátosságok alapján: defenzív, kulturális jellegű mozgalom l 1840 -1918: expanzív területszerző politikai mozgalom l 1918 -napjainkig: Európán kívül a dekolonzáció, illetve 1990 után a széteső nagyhatalmak és szövetségi államok területén létrejövő önálló nemzeti államok Törvényszerűség: az államok száma nő, de jelentőségük a kormányzati külpolitika érdekérvényesítésén keresztül fokozatosan csökken. l

A nemzeti mozgalmak típusai olasz: határozott külpolitikai elképzelések, mentén két irányzat: mazzinista (republikánus) és a piemonti dinasztikus. Nem igényelte az európai hatalmi politika teljes átrendezését l német: kis- vagy nagynémet egység, belső feltételek kedvezőek. Három kezdeményezés: porosz, osztrák, Bismarck reálpolitikája l közép – európai: eltérő gazdasági, politikai és kulturális mutatók l délszláv: kedvezőtlen belső és külső adottságok pánszlávizmus: etno-és államcentrikus irányzatok (Akszakov, Katkov) Balkán északi része (keleti kérdés) Balkán déli része (macedón, ifjútörök, albán) A Balkán a nagyhatalmi politika ütközőzónája, állandó beavatkozás veszélye, háborús konfliktusok terepe 1918/19: Csehszlovákia, Szerb – Horvát - Szlovén Királyság, Lengyelország l 1990 után a SZU, Csehszlovákia, Jugoszlávia szétesése l

A dekolonizáció l l l A gyarmati világfelbomlása az 1960/70 -es években zárult le. A helyi forradalmak és nemzeti felszabadító mozgalmak eredményeként az ENSZ támogatásával létrehozott új államok (posztkoloniális állam) – egy része mandátum „harmadik világ” elnevezés megkülönböztetés alapja a fejlett tőkés és az államszocialista rendszerektől, bipolaritáson kívüli pozíciók politikai szerepvállalás – gazdasági elnyomorodás (1954, 1955, 1961) UNCTAD (1964) „ 77 -ek csoportja”, az ENSZ támogatásával új gazdasági rend mellett döntött –általános deklaráció (segélyek, fejlesztési hitelek, nemzetközi kereskedelem megváltoztatása, gazdasági autonómia) Észak – Dél konfliktus eltérő jellemvonásai (Kelet - Nyugat) 1. Dél: korlátozott cselekvőképessége és egysége 2. függ az északi országokkal való kapcsolatoktól 3. szegénység, alulfejlettség, amellyel szemben egy szűk oligarchia gazdasági és politikai befolyása áll. 4. bevételek és külső segélyek jelentős része katonai kiadásokra, amelyek a belső biztonságot és az oligarchia uralmát biztosítják. 5. népességrobbanás, aluliskolázottság

A harmadik világ tagoltsága l l Kína, India óriási népesség, fejlődésbeli különbségek, de komoly belső mozgatórugók NIC az iparosodás küszöbére érkező államok: Brazília, Mexikó, Dél - Korea, Tajvan, Honkong, Malajzia, Taiföld, Szingapúr, Kuvait gazdasági kitörés (konfuciánus – iszlám vallás különbségei) stagnáló zónák (megélhetés az alapvető probléma Afrika Szaharától délre eső övezetei) 4. világ (Least Developed Countries) 1 2 3 4

Háborúk a nemzetközi politikai életben. (Gilpin, Kennedy és Modelski). l l 1. 2. R. Gilpin a hegemón háborúk természetét vizsgálta: Hegemón háború és nemzetközi változás (1994), ill. Háború és változás a világpolitikában (1981) A nemzetközi politikai élet az újkorban kétféle típusú háborút ismer: hegemonikus: napóleoni, vagy a világháborúk korlátok közé szorított hagyományos konfliktusok.

Hegemónia - elmélet jellemvonásai l l l l l a fennálló rend domináns képviselői vesznek részt a vele szemben felemelkedő, kihívó hatalmakkal szemben. Ebben a folyamatban egy idő után minden állam csatlakozik valamelyik félhez. A rendszer egészének léte, stabilitása és legitimitása forog kockán. A hadviselés teljes körét alkalmazzák. Intenzitása, területi kiterjedése és időtartama alapján jellemezhető. Politikai gazdasági és ideológiai jelentőségűek. Korlátok nélküli háború. A konfliktusban szerepet játszhat egy kedvezőtlen gazdasági- szociális és politikai rendszer felbomlása, illetve a vesztes fél gazdasági és szociális átalakulása is bekövetkezik. (Pl. : Athén, Spárta, Karthágó, Róma, XIV. Lajos háborúi, a harmincéves háború, a napóleoni háború, I-II. világháború)

A hegemón háborúk természetrajza 1. Sajátos lélektani körülmény idézi elő: történelemi változások- változásokkal szembeni félelem, védekezés, következménye: preventív háború 2. Területek és lehetőségek korlátozottá válása, a hagyományos külpolitika számára létfontosságú a meghódítandó terület fennállása 3. Növekedés és terjeszkedés határainak elérése konfliktushoz vezet. 4. Döntés: háború és béke között. 5. A háborút indító fél abban bízik, hogy hegemón pozícióba kerülhet, megváltoztathatja a nemzetközi rendet. 6. A konfliktus irányítása kikerülhet az emberek kezéből. 7. Győztes hatalmak: új rend alapja - új értékek, mögötte a hatalom és a nemzetközi rendszer fenntartási költségeinek újraelosztása l (Gilpin szerint csak a Nagy-Britannia és az USA volt képes világuralom megvalósítására. l A hegemonikus háborúk oka abban a dilemmában foglalható össze, hogy: „az emberiség kozmopolita vagy egoista módon kívánja világát berendezni? ”)

Modelski elmélete (Hosszú ciklusok a világpolitikában) l l l l A modern politikai rendszer jellemvonása a „globális politika hosszú köreinek” kialakulása Kb. száz éves időszakok, vége: valamilyen globális háború Hegemoniális hatalmak: Velence, Genova, Portugália, Hollandia, Nagy Britannia, USA – tengeri hatalmak, gazdasági és technikai mutatók) A kihívó fél valamelyik szárazföldi hatalom: Franciaország, Németország, Oroszország /Szovjetunió Történeti elemzések sorozata alapján nem az anarchiában hisz, hanem a hegemoniális rend szüntelenül újratermelődő feltételeiben. A hegemón felemelkedés küszöbén álló hatalom mögött valamilyen innovatív újítás áll. – gazdasági és katonai növekedés. Az innovációs fejlődéssel lépést tartó államok miatt gazdasági – katonai – konfliktusok- nemzetközi rend destabilizálása. Béke, rend stabilitás, jogbiztonság = hatalom

Stratégia és nemzetközi biztonság l l l l A stratégia az állam, szövetségi rendszer vagy csoport politikájának megtervezett, összehangolt, hosszú távú, központilag vezérelt megfogalmazása és a megvalósítás érdekében tett intézkedések összessége. Elméleti összetevője a politikai jellege, amely az érdekek, értékek, eszközök és módszerek megfogalmazásában foglalható össze. Gyakran összeütközésbe kerül más érdekekkel, - meg kell fogalmazni a fenyegetések tartalmát is = Célok összessége Részstratégiák integrációja, amely történeti korszakonként változik. Fő cél: a fegyveres konfliktus elkerülése Stratégia függ: korszak, ország nagysága, geostratégiai helyzete társadalmi helyzet és fejlettség foka, történelmi hagyományok és műszaki – technikai színvonaltól. Diplomáciai, katonai, politikai, biztonsági – kp-i eleme: az adott ország, vagy koalíció biztonsága Okmányba foglalt: National Security Strategy (USA)

A stratégia történeti jellemvonásai háború – katonai erőfölény l béke: gazdasági – pénzügyi + politikai = tárgyalások bipolaritás időszakában: mindkét típusa előtérbe került, és kiegészült a nukleáris stratégiával (a megsemmisülés kockázata miatt. l bizonytalansági tényező: ember (aki a folyamatok, tervezés, végrehajtás, együttműködés letéteményese) / katona és a politikus (Clausewitz) l A stratégiát támogató tudományok: hadtudomány l társadalom támogatottságának foka. l

A társadalmi külpolitika természete l l 1989 után nő a társadalmi szereplők jelentősége a külpolitika formálásában és a külpolitikai döntések megvalósításában. Eszközei: kulturális és oktatási intézmények, alapítványok, gazdasági formák, civil szervezetek. A nemzetközi politika szempontjából fontos konfliktusforrások, mint a nemzetiségi kérdés, a környezetvédelem és a terrorizmus elleni harc. A biztonságpolitika jellege átértékelődik. A kormányzati külpolitika hagyományos katonai biztonságával szemben a társadalmi biztonság fogalma egyre hangsúlyosabb. Pl. a SZU összeomlása

A társadalmi külpolitika jellemvonásai l l l folyamatos társadalmi fejlődés, amelynek végpontja a globalizáció, transznacionalizálódás, és demokratizálódás A társadalomban többféle norma eszme és érték él együtt: pluralizmus A külpolitika célja egy globalizálódó, de plurális értékrendjét megőrző világrendben a különböző igények minél tökéletesebb kielégítése. Alapja a közösségi lényként meghatározott egyén: a „homo sociologicus”, aki közös értékek alapján cselekszik és felelősséget vállal tetteiért – (neorealizmus: haszonmaximalizáló szemléletével) a neorealizmus biztonsági dilemmája nem oldható fel kormányzati külpolitikával, a társadalmi külpolitika normákon alapuló döntéseire van szükség. Képviselői: Hedley Bull: Az anarchikus társadalom, Martin Wight: Nemzetközi kapcsolatok. A három tradíció

Bull és Wight elképzelései az új világrendről államok rendszere – államok társadalma (nemzetközi rendszer – nemzetközi társadalom) l NR: ha 2 vagy 3 állam között elégséges kapcsolat van és azok döntései egymásra hatással vannak. l NT: ha az államok egy csoportja közös értékek tudatában egy társadalmat alkot, közös intézményben vesznek részt, közös kulturális és civilizációs entitás köti őket össze. 1. függetlenség tiszteletben tartása 2. szerződések betartása 3. erő gyakorlásában korlátok diplomáciai kultúra: közös szabályok, megállapodások és intézmények rendszere pl. görög –római világ, Szent Szövetség l funkcionalista modell Három hagyomány a nemzetközi kapcsolatokban: 1. machiavelliánus (realista) – állam hatalommaximalizáló törekvései 2. Kantiánus (kozmopolita): emberiség közös állama, világpolgárság 3. Grotius-i (szabályalapú, racionális) kooperáció és konfliktus közötti szakadék áthidalása. A nemzetközi rend az államok kölcsönös alkalmazkodásának és kompromisszumképességének a terepe kulturalista modell l

A kultúra szerepe a külpolitika alakításában. l l l a kultúra a civilizációelméletekben a nemzetközi politikai élet fő szereplője, amely a nemzeti államnál nagyobb egységek közös vallási és kulturális entitásának kifejezésére szolgált. Tylor: az a komplex egész, amely magában foglalja a hitet, a tudást, művészetet, az erkölcsöt, a törvényt, a szokást és mindent más képességet, sajátosságot, amelyre az egyén mint a társadalom tagja képes. a társadalom léte, működése hozza létre a kultúrát, amely időben változik. – a nemzeti fejlődés alapja.

A kulturális külpolitika a nemzetközi politikai élet folyamataiban. l l 1. 2. 3. 4. 5. 6. információs társadalom globalizáció = nyugati civilizáció nem más mint az amerikai értékrend közvetítő csatornája – világkultúra? nacionalizmus, a posztkoloniális nemzetek számának emelkedése etnicitás /etnopolitika: társadalmi konfliktusok, etnikai kivetítése. Az etnicitás= átpolitizált kultúra identitások reneszánsza: etnikai, vallási, nemzeti, történelmi multikulturalizmus : a politikai közösségen belül több kulturális értékrend létezése, illetve elismerésének igénye vallások reneszánsza – fundamentalizmus globális etika iránti igény (kommunitárius etika)

A kulturális külpolitika jelentéstartalma: l l l társadalmi politika: a nem kormányzati szereplők fokozottabb bekapcsolódása a külpolitika alakításába. nemzetpolitika: nemzeti kultúra népszerűsítése révén az ország nemzetközi presztízsének erősítése, illetve az adott közösség kultúrája által történő befolyásoltság. (kulturális diplomácia) Növeli a párbeszéd és kooperáció lehetőségét a konfrontációval szemben. Összefonódik a gazdasági politikával, biztonságpolitikával, integrációs –és kisebbségi politikával. Különös jelentőséggel bír azokon a területeken, ahol a kultúra alapú nemzetkoncepció került előtérbe (Németország, illetve Közép- Európa)

A kulturális külpolitika történeti előzményei Magyarországon Az Osztrák – Magyar Monarchiából kiszakadó önálló magyar állam Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatási miniszter vezetésével a magyar fejlesztésére „kultúrfölény = neonacionalizmus tett kísérletet. l Hármas célkitűzés: 1. magyarságot ismertté tenni, 2. nemzetek versenyében előre jutni, 3. revíziót elősegíteni. Ehhez csatlakozott a népoktatás és népművelés felkarolása l Intézményi háttér: Bécsi Magyar Történeti Intézet, Római Magyar Történeti Intézet, berlini, római és bécsi Collégium Hungaricum Alapelgondolás „egy Magyarországnyi nagyságú állam sikeressége körülbelül 3000 főnyi, rendkívül jól képzett, kitűnő képességű értelmiségi vezető képességein múlik. ” l

A nemzetközi politika keresztmetszetei l államok világa: szuverenitáson alapuló államcentrikus – kép „földrajzi tér” l társadalomvilág: szuverenitásmentes, multicentrikus „kulturális tér” l globalizált világ: amely a gazdaságra terjedt ki. „globális tér” l l nemzetközi jog globális etika?

Globális etika l l 1. 2. l l realizmus - kulturális relativizmus univerzalizmus: utilitarizmus liberalizmus közös kiindulópont: a nemzeti érdekként felfogott külpolitika mellett van-e lehetőség minimális etikai normák elfogadására? a nemzetközi rendszer és az etika kapcsolatának van-e jövője?

realizmus /kulturális relativizmus l 1. 2. realizmus az állam felett nincs más szuverén hatalom a nemzetközi rend lényege az államok szuverenitása és nemzetközi legitimitása l 1. 2. 3. 4. 5. kult. relatvizmus etika: egy társadalom, kultúra terméke ember közösségi lény kultúrák önértékkel bírnak Kultúrák mély moralitása, nemzetközi kapcsolatok felszíni etikája: min. erkölcs? Párbeszéd lehetősége

Rosenau: a „turbulencia” fogalma l 1. 2. 3. 4. l l l A nemzetközi rend alapvető szereplőinek, struktúráinak és témáinak változása: egyén: analitikus készség, érzelmi azonosulás új legitimáció (teljesítményen alapul) Államok és államon túli szereplők egymás mellett élése Etikai normák szerepe öt területen megerősödött: humanitárius kérdések emberi jogok demokratikus intézmények védelme megszállás alóli felszabadulás ökológiai katasztrófák

Univerzalizmus l l 1. Bentham: államok világ iránti felelőssége: globális szintű hasznosság etikai parancsa liberális paradigma: alapvető emberi jogok védelme Vincent (1992) három generációs jogok nemzetközi szintű kivetítése. kötelességek: emberi jogok tiszteletben tartása, jogok védelme, jogsértettek támogatása

J. Rawls: a nemzetközi igazságosság dilemmái l 1. 2. l l 3. „fair” vagy méltányos eljárás minden személynek egyenlő joga van az alapvető emberi jogokhoz, ha összeegyeztethető mások jogaival társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek: legkevésbé előnyös helyzetben lévők legnagyobb nyeresége olyan pozíciókhoz és hivatalokhoz kapcsolódjék, amely egyenlő eséllyel elérhető mindenki számára méltányosság: mindenkivel jogai és érdemei függvényében bánnak l 1. 2. 3. 4. l nemzetközi jog normái erkölcsi alapja a nemzetközi rendszernek: államok szuverén egyenlősége államok önrendelkezési joga önvédelem elve pacta sunt servanda végeredmény: méltányosságként felfogott igazságosság

Igazságos háború? l 1. l l l Érvek és ellenérvek a beavatkozás mellett és ellen: Ellenérvek: nemzetközi rend stabilitása, béke és biztonság fenntartása megköveteli az államok beavatkozástól való tartózkodás (nemzetközi jog alapelvei) „Önsegély” terep áldozatok nagy száma Mellette: alapvető emberi jogok súlyos megsértése határok történelmi gyökerei állami szuverenitás nem abszolutizálható

A háború, mint a beavatkozás eszköze 1. 2. 3. 4. 5. igazságos ok helyes szándék korlátozott célok és arányos eszközök legutolsó megoldás ésszerű remény a sikerben

A nemzetközi szervezetek és intézmények történelmi- és elméleti előzmények

A nemzetközi szervezetek és az államok kapcsolata l l l XIX. században a nemzeti államokkal karöltve alakultak ki. Hatásuk a világ kapcsolatrendszerére még nem meghatározó, jelentőségük folyamatosan növekszik. Jelenleg az állam az elsődleges politikai szereplő – így a nemzetközi szervezetek az államok rendszerének kiegészítői.

A nemzetközi szervezetek funkciói l l Az államok közötti együttműködés elősegítése Többoldalú kommunikációs lehetőség az egyes kormányok számára - állam hatalmi képződmény = szabadon dönthet arról, hogy igénybe veszi-e az adott szervezet eszközeit és módszereit vagy sem. Konfliktuskezelés? ( két állam közötti konfliktus ne terjedhessen tovább) Nemzetközi együttműködés a technika, a gazdaság, a kultúra és a munkaügy kérdéseiben.

A nemzetközi politikai élet folyamatai A hatalmi egyensúly elméleti változatai

A nagyhatalmi egyensúly klasszikus változata(1815 -1914) l l 1. 2. 3. A bécsi kongresszuson intézményesített, nagyhatalmi konszenzuson alapuló minta. Szakaszai: 1814/15 -1848: dinasztikus legitimitás, konzervativizmus, vallás↔liberális és nacionalizmus 1848 -1890: reálpolitikai egyensúly: olasz, német egység – kettős kihívás - válasz rendszer első szakasza 1890 -1914: a nagyhatalmi egyensúlyon keletkezett repedések: szövetségi rendszerek.

A bécsi kongresszus l l l l Metternich, lord Castlereagh, Talleyrand, I. Sándor cár a résztvevők a béke magában foglalta a nemzetközi rend keretének minden nagyhatalom által történő elfogadását. közös legitimációs bázis kontrollált nagyhatalmi versengés hegemón pozíció kizárása regionális konfliktusok Hiányzik a vesztes és győztes merev elkülönítése – „karthágói béke” hiánya európai kongresszusok intézményének meghonosítása

A kongresszusok rendszere (1814/15 -1848) l l l a nagyhatalmak döntési pozíciója, kisebb államok véleményének kikérése, de az egyenrangúság hiánya konfliktusok korlátozott hatóköre – 1820 -as évek görög konfliktus a legtöbb állam részvétele nem reformpárti a status quo fenntartása a célja beavatkozás szükségessége, ha a rendszer egészének léte forgott kockán a háborúkat a nemzetközi rendszer és béke fenntartása érdekében folytatták

A nagyhatalmak magatartása l l l - három konzervatív, dinasztikus legitimitás fenntartásán nyugvó hatalom: Oo. Po. HM. őr „Anglia” – Palmerston brit miniszterelnök és külügyminiszter vesztes, a nagyhatalmi pozícióba visszakerülés vágya, hegemónia elvesztése: Frao. -1818. Aacheni kongresszus 2 liberális + 3 konzervatív - ideológiai rugalmasság külpolitikai magatartás elválasztása a belső politikai élettől és ideológiától: diplomácia – közös nyelv és értékrend, tárgyalások művészete

A nagyhatalmi egyensúly változása l l 1848 -1890: olasz és német egység első ízben módosítja – nacionalizmus kihívása 1856. krími háború következményei Bismarck nagykövetként 1856: „Prachtbericht” – Szent Szövetség-i értékrenddel való szakítás szükségszerűsége „A politika a lehetséges művészete, viszonylagosság vágya” – új politizálási stílus közös értékek helyett reálpolitikai igény – egymást átfedő, keresztező bonyolult szövetségi rendszerek létrehozása (lsd. három császár szövetsége, kettős szövetség, hármas szövetség, viszontbiztosítási szerződés)

1871 -1914 kettős kihívás – válasz rendszer 1. 1871 -1890: Frao ↔Német Császárság 2. 1890 -1914: Német Császárság ↔Frao. l a szövetségi rendszerek már a német hegemón törekvések elszigetelésére épül, miközben az 5 -ös fogatot két szembenálló szövetségi rendszerre vágja ketté. l 1907. Crowe – memorandum tézisei l A világ újraelosztásáért folytatott egyre kevésbé szabályozott harc l 1900 után Európán kívüli hatalmak felemelkedése – Európa centrikus hatalmi politika vége. l

A szuverenitás problémája a hatalmi egyensúly szempontjából l l napóleoni Franciaország „forradalom exportálása” – nemzet, republikanizmus, szabadság – mögötte a francia expanzió törekvése a Napóleonnal szembeni koalíció vegyes jellege: angol alkotmányos monarchia, + egyeduralkodó, abszolút dinasztiák = közös válasz a szuverenitás problémájára

Nemzetközi rendszerek l 1. 2. 3. 4. 5. 6. ▪ Morton Kaplan hatalmi egyensúly (1814/15 -1914) laza bipoláris rendszer (1962 -1989) merev bipoláris rendszer (1947 -1962) egyetemes nemzetközi rendszer (1919? ) világállam (Wallerstein) vétórendszer (1990? ) új hatalmi egyensúly?