Nemzetkzi gazdasgi kapcsolatok joga 1 A nemzetkzi gazdasgi

  • Slides: 21
Download presentation
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tárgya, a szabályozás módszere. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok

1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tárgya, a szabályozás módszere. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának fogalma, a jogági probléma. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának rendszere. Tananyag: Jegyzet I. kötet I. Fejezet A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának kialakulása a nemzetközi magánjogból • Tárgy: a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban létrejövő, lényeges nemzetközi elemmel rendelkező jogviszonyok • Módszer: vegyes – közvetlen és közvetett • Jogági probléma: nem jogág, hanem komplex jogterület • Viszonya a nemzetközi magánjoghoz • Rendszer: Elméleti bevezetés Közjogi rész (általános – különös – vitarendezés) Magánjogi rész (általános – különös - vitarendezés)

2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok közjogáról általában. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának külső és

2. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok közjogáról általában. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának külső és belső feltételrendszere. Nemzetközi alapelvek. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésében szerepet játszó nemzetközi szervezetek. Tananyag: Jegyzet I. kötet II. Fejezet • Három viszonyrendszer: vállalkozás – saját állam vállalkozás - külföldi állam – állam • Külső és belső feltételrendszer • Az államok gazdasági együttműködésére vonatkozó nemzetközi jogi alapelvek • A bánásmódra vonatkozó nemzetközi standardok • A legfontosabb nemzetközi szervezetek: IMF – Világbank – UNCTAD – ECOSOC – EBRD – OECD – Regionális integrációk

3. Az áruk nemzetközi kereskedelmének a liberalizálása, a GATT és működése 1994 -ig. A

3. Az áruk nemzetközi kereskedelmének a liberalizálása, a GATT és működése 1994 -ig. A Marrakesh-i Egyezmény. A GATT 1994, a GATS és a TRIPS Egyezmény tárgya és főbb szabályai. Tananyag: Jegyzet I. kötet III. Fejezet 1 -2. részek Az áruk nemzetközi kereskedelmének a liberalizálása – a protekcionalizmustól Bretton Woodsig A GATT létrejötte és működése 1994 -ig Az Uruguay Forduló és a Marrakesh-i Egyezmény legfontosabb rendelkezései A Világkereskedelmi Szervezet bemutatása A GATT 1994 alapelvei, a szabályozás tárgya, kivételek A GATS szabályai A TRIPS szabályai

4. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok közösségi jogi szabályozása. A közösségi vámjog és a piacvédelmi

4. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok közösségi jogi szabályozása. A közösségi vámjog és a piacvédelmi eljárások. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok belső feltételrendszere. A nemzetközi kereskedelmi forgalom nemzeti szervezeti rendszere. Az engedélyezési rendszer elemei. Tananyag: Jegyzet I. kötet IV. Fejezet - V. Fejezet 1 -3. pontok Az Európai Unió belső piaci szabályozórendszerének elemei • A közösségi vámjog • Piacvédelmi eljárások (fogalmak és főbb szabályok) védintézkedés antidömping szubvencióellenes eljárás Nemzeti szervezetrendszer - Az engedélyezési rendszer elemei Tevékenységi engedély Szerződéskötési engedély Vállalkozási import engedély Jogszabály: 2004. évi XXIX. tv. – 52/2012. (III. 28. ) Korm. r.

5. Tőke nemzetközi áramlása. A külföldi tulajdonjog elvonására vonatkozó nemzetközi alapelvek. Az Act of

5. Tőke nemzetközi áramlása. A külföldi tulajdonjog elvonására vonatkozó nemzetközi alapelvek. Az Act of State doktrína. Tananyag: Jegyzet I. kötet VI. Fejezet 1 -2. rész • A tőke nemzetközi áramlása, mint a szabályozás kiváltó oka • A külföldi tulajdon elvonásának kérdései • Államosítások a nemzetközi gyakorlatban – alapelvek - nemzetközi jogot sértő és nemzetközi jogot nem sértő államosítások eltérő megítélése - a kialakult alapelvek (Chorzówi Gyár esete – Hull-formula – ENSZ 1803. határozat) • Act of State doktrína

6. A külföldi beruházásokkal kapcsolatos univerzális és regionális szabályozás. A nemzetközi tőkeáramlást érintő bilaterális

6. A külföldi beruházásokkal kapcsolatos univerzális és regionális szabályozás. A nemzetközi tőkeáramlást érintő bilaterális egyezmények. A külföldi befektetések jogi szabályozásának eszközei a nemzeti jogokban. Tananyag: Jegyzet I. kötet VI. Fejezet 3 -6. részek • A Washingtoni Konvenció bemutatása • A Szöuli Egyezmény bemutatása • Bilaterális egyezmények: beruházásvédelmi és kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények • Befektetési garanciák a nemzeti jogokban Jogszabály: 1988. évi XXIV. tv.

7. A WTO és az ICSID vitarendezési mechanizmusa. Tananyag: Jegyzet I. kötet VII. Fejezet

7. A WTO és az ICSID vitarendezési mechanizmusa. Tananyag: Jegyzet I. kötet VII. Fejezet 2 -3. részek * A WTO vitarendezési mechanizmusa - integrált vitarendezési rendszer - a vitarendezési eljárás szakaszai * Vitarendezés az ICSID keretében - az ICSID joghatósága - az eljárások általános kérdései - békéltetés - választottbíráskodás

8. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjogának rendszere és forrásai. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

8. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjogának rendszere és forrásai. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga fejlesztésében szerepet játszó fontosabb nemzetközi szervezetek. Tananyag: Jegyzet II. kötet I. Fejezet 1. 1. -1. 2. 2. pontok • A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjogának a forrásai (külső – belső) • Nemzetközi eredetű jogszabályok • Nemzetközi szervezetek

9. Az egyes nemzeti jogrendszerek belső jogforrásai. A világ nagy jogrendszerei. A kontinentális jogrendszer

9. Az egyes nemzeti jogrendszerek belső jogforrásai. A világ nagy jogrendszerei. A kontinentális jogrendszer és az angolszász jogrendszer főbb jellemzői. A vegyes jogrendszerek. Speciális nemzeti jogforrások. Tananyag: Jegyzet II. kötet I. Fejezet 1. 2. 3. pont • Összehasonlító jogi alapvetés (a kontinentális és az angolszász jogrendszerek főbb vonásai) • A vegyes jogrendszerek • Speciális nemzeti jogforrások

10. A jogszabálynak nem minősülő jogforrások. Lex mercatoria fogalma és problémája. Az UNIDROIT Alapelvek

10. A jogszabálynak nem minősülő jogforrások. Lex mercatoria fogalma és problémája. Az UNIDROIT Alapelvek és az Európai Szerződési Jog alapelvei. Tananyag: Jegyzet II. kötet I. Fejezet 1. 2. 4. -1. 3. pontok • Jogszabálynak nem minősülő jogforrások (szokás, szokvány, stb. ) • Lex mercatoria • UNIDROIT Alapelvek és európai alapelvek

11. A nemzetközi adásvétellel kapcsolatos jogegységesítés. A Bécsi Vételi Egyezmény hatálya. A Bécsi Egyezmény

11. A nemzetközi adásvétellel kapcsolatos jogegységesítés. A Bécsi Vételi Egyezmény hatálya. A Bécsi Egyezmény alkalmazásának általános kérdései. A szerződés megkötésének a szabályai. Tananyag: Jegyzet II. kötet II. Fejezet 2. 1. – 2. 5. pontok Jogegységesítés a Bécsi Egyezményt megelőzően Az Egyezmény tárgyi, személyi és területi hatálya Az Egyezmény és a felek szerződési szabadsága Általános kérdések: - Jogértelmezés és joghézag - A felek jognyilatkozatainak az értelmezése - A kereskedelmi szokások szerepe • A szerződés megkötése - Az ajánlat és elfogadása - A szerződés alakisága • • Jogszabály: 1987. évi 20. tvr.

12. A felek jogai és kötelezettségei a nemzetközi adásvételi szerződésben. A szerződésszegés szabályai és

12. A felek jogai és kötelezettségei a nemzetközi adásvételi szerződésben. A szerződésszegés szabályai és a kárveszély átszállása a Bécsi Egyezményben. Tananyag: Jegyzet II. kötet II. Fejezet 2. 6. -2. 8. pontok • Az eladó kötelezettségei (az áru szolgáltatása, a tulajdonjog átruházása, okmányok átadása, kellékszavatosság, jogszavatosság) • A vevő kötelezettségei (az áru átvétele, vételár megfizetése) • Az alapvető szerződésszegés fogalma • A szerződésszegés jogkövetkezményei (az elállás) • Kártérítés és kamat • A kárveszély átszállása Jogszabály: 1987. évi 20. tvr.

13. A New Yorki Elévülési Egyezmény és az INCOTERMS. Tananyag: Jegyzet II. kötet II.

13. A New Yorki Elévülési Egyezmény és az INCOTERMS. Tananyag: Jegyzet II. kötet II. Fejezet 2. 9. – 2. 10. pontok • Az elévülési egyezmény bemutatása • Az INCOTERMS funkciója, jogi természete • Az INCOTERMS klauzulák csoportosítása (2010. évi verzió szerint) Jogszabály: 1989. évi 1. tvr.

14. Vállalkozási szerződések a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában. A nemzetközi technológia transzfer, franchise és

14. Vállalkozási szerződések a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában. A nemzetközi technológia transzfer, franchise és kooperációs szerződés sajátosságai. A nemzetközi kereskedelmi ügynöki és a forgalmazói szerződés. Tananyag: Jegyzet II. kötet III-IV. Fejezetek Vállalkozási szerződések: • Bérmunka szerződések • A berendezések szállítására és szerelésére vonatkozó szerződések • Nemzetközi szabályozás (FIDIC) Technológia transzfer, franchise és kooperációs szerződések • Az egyes szerződéstípusok kialakulása, fogalma, fajtái, főbb jellegzetességei • Az egyes szerződéstípusok nemzetközi szabályozása Ügynöki és forgalmazói szerződések • A két szerződéstípus elhatárolása • A két szerződéstípus kialakulása, főbb jellegzetességei • A két szerződéstípus nemzetközi szabályozása

15. A árufuvarozási szerződéseket szabályozó ágazati nemzetközi egyezmények. A fuvarozó felelősségére vonatkozó szabályok a

15. A árufuvarozási szerződéseket szabályozó ágazati nemzetközi egyezmények. A fuvarozó felelősségére vonatkozó szabályok a különböző nemzetközi egyezmények szerint. Tananyag: Jegyzet II. kötet V. Fejezet 1. pont • A nemzetközi fuvarozásról általában • Az ágazati egyezmények (vasúti, közúti, légi, tengeri, belvízi fuvarozás) felsorolása, hatálya • A fuvarozó felelőssége a különböző egyezmények szerint - késedelem – sérülés - elveszés - objektív – korlátozott – (egyetemleges) - mentesülési okok

16. Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben (átutalás, váltó, beszedvény, okmányos meghitelezés). Tananyag: Jegyzet II.

16. Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben (átutalás, váltó, beszedvény, okmányos meghitelezés). Tananyag: Jegyzet II. kötet VI. Fejezet 2. pont • • Az átutalás, mint fizetési mód A váltó A beszedvény (fogalma, fajtái, menete) Az okmányos meghitelezés (fogalma, fajtái, menete) (Nemzetközi szokványok)

17. Hitelügyletek és speciális finanszírozási formák (lízing, Faktoring) a nemzetközi kereskedelemben. A bankgarancia. Tananyag:

17. Hitelügyletek és speciális finanszírozási formák (lízing, Faktoring) a nemzetközi kereskedelemben. A bankgarancia. Tananyag: Jegyzet II. kötet VI. Fejezet 3 -5. pontok • • Hitelügyletek (exportfinanszírozás, beruházás finanszírozás) Faktoring kialakulása, fogalma, nemzetközi szabályozása Pénzügyi lízing kialakulása, fogalma, nemzetközi szabályozása A bankgarancia fogalma, főbb típusai

18. A külföldiek gazdasági célú letelepedéséről általában. Alapvető fogalmak a magyar jogban. A külföldi

18. A külföldiek gazdasági célú letelepedéséről általában. Alapvető fogalmak a magyar jogban. A külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok. Tananyag: Jegyzet II. kötet VII. Fejezet 1 -4. pontok • Alapfogalmak: külföldi – külföldi letelepedése – külföldi befektetések • Nemzetek feletti szabályozás a külföldi részvétellel működő társaságokra • Vámszabadterületi társaságok Jogszabály: 1988. évi XXIV. tv.

19. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei. Tananyag: Jegyzet II. kötet

19. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi képviseletei. Tananyag: Jegyzet II. kötet VII. Fejezet 5. pont • A fióktelepekre vonatkozó szabályok • A kereskedelmi képviseletekre vonatkozó szabályok Jogszabály: 1997. évi CXXXII. tv.

20. Választottbíráskodás és más alternatív vitarendezési módok a nemzetközi kereskedelemben: kialakulásuk, fajtái. A választottbírósági

20. Választottbíráskodás és más alternatív vitarendezési módok a nemzetközi kereskedelemben: kialakulásuk, fajtái. A választottbírósági szerződés. A választottbíróságok és a rendes bíróságok viszonya. A nemzetközi választottbíráskodás főbb egyezményei és intézményei. Tananyag: Jegyzet II. kötet VIII. Fejezet • • A választottbíráskodás kialakulása, alternatív vitarendezési módok A választottbírósági szerződés A választottbíróságok és a rendes bíróságok viszonya A nemzetközi választottbíráskodás sajátosságai Jogszabály: 2017. évi LX. tv.