A regionlis tudomny A regionlis tudomny trgya A

A regionális tudomány

A regionális tudomány tárgya „A regionális tudomány társadalmi problémákkal foglalkozik, feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a régió, vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre értékelő eljárások, módszerek számos kombinációját alkalmazhatjuk. ” Walter Isard (1919 - )

A regionális tudomány főbb alkotóelemei Földrajztudomány Közgazdaságtudomány REGIONÁLIS TUDOMÁNY Szociológiatudomány Műszaki tudományok Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p. 21. Politika- és államtudományok

A regionális tudomány célja Az elemzések során a regionális tudomány arra keresi a választ, hogy: • a társadalmi-gazdasági jelenségek milyen sajátosságokat mutatnak a különféle térbeli dimenziókban • a térbeli viszonyok miként határozzák meg a társadalmigazdasági folyamatok szerkezetét, szereplőit, intézményeit, fejlődését A regionális tudomány a társadalomtudományon belüli önálló diszciplína.

A régió fogalma • társadalmi képződmény, amely az időtől és tértől, valamint a társadalmi szerkezet jellemzőitől függően másmás módon jelenik meg • csak a vizsgálni szándékozott társadalmi-gazdasági tényezők ismeretében definiálhatjuk egyértelműen • a regionális tudományon kívül más diszciplínák is használják a régió fogalmát → többféle definíció

A régiók típusai A regionális tudományban a lehatárolás logikája, célja és szempontjai szerint három régiótípus vált elfogadottá. 1. Homogén régió • egy (vagy több) természeti, társadalmi, gazdasági jellemző szempontjából hasonló értéket mutatnak • viszonylag jól körülhatárolható • azonos jellegű fejlesztéspolitikai beavatkozást igényelnek

Magyarország borvidékei

A régiók típusai 2. Csomóponti régió (vagy: gazdaságfejlesztési ill. vonzáskörzeti régió) • a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödését veszi alapul • a lehatárolás alapja: belső kapcsolatok, interakciók • erőteljes gazdasági interdependencia centrum és vonzáskörzete között • pontosan nem határolható le (átfedések) • a területi közigazgatás szervezésekor célszerű figyelembe venni

Magyarország fejlesztési pólusai és tengelyei Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, 2005

A „kék banán” és a közép-európai „bumeráng”

A csomóponti régiók kialakulásának folyamata Forrás: Haggett, 2001

A régiók típusai 3. Tervezési vagy programozási régió • a közigazgatási és intézményi elemzések alapegységei • a nemzeti és a települési szint között helyezkednek el, ugyanattól a döntéshozó szervtől függenek • pontos határokkal rendelkező területi egységek (nincs átfedés) • valamilyen fejlesztéspolitikai cél elérése érdekében jönnek létre

Magyarország tervezési-statisztikai felosztása

A régiók típusai Peter Haggett a régiók tipizálásánál az ismertetett három alaptípus mellett lényegesnek tartja a funkciók (jellemzők) számát is: • egyjellemzős régiók (pl. : hegyvidéki régió) • többjellemzős régiók (több mutatót kombinálnak, pl. : magas munkanélküliségi ráta, a lakosság alacsony iskolázottsága) • totális régiók (komplexitás)

A régiók típusai Homogén régiók Egyjellemzős régiók Csomóponti régiók Többjellemzős régiók Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p. 37. Tervezési vagy programozási régiók „Totális” régiók

Régióformáló folyamatok Térség REGIONALIZÁCIÓ horizontális térfelosztás, körzetesítés HATÁROK REGIONALIZÁLÓDÁS a társadalom és a gazdaság térségi szerveződése erős KOHÉZIÓ Régió Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p. 38. REGIONALIZMUS térségi tudat, intézményesülés IDENTITÁS, IRÁNYÍTÁS

A regionális gazdaságtan alapjai

A térbeliség megjelenése a közgazdaságtanban • vállalati döntések → telephelyválasztás • kormányzati és intézményi döntések → közszolgáltatások telepítése (pl. : közoktatás, egészségügy) → gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés • háztartási, lakossági döntések → letelepedés, munkahelykeresés, szolgáltatások igénybevétele

A közgazdaságtan viszonya a térbeliséghez • a közgazdaságtani elemzések alapegységei: - vállalatok - háztartások - nemzetgazdaságok • elmarad a kettő közötti szint (régiók, városok) elemzése ↓ tér nélküliség, „EGY PONT” GAZDASÁG De: a gazdaság térben differenciáltan működik

A regionális gazdaságtan tárgya • intézményesülése az 50 -60 -as években • a közgazdaságtudomány része, de kötődik a regionális tudományhoz is • a gazdaság működésének alapvető térbeli törvényszerűségeit vizsgálja • modelleket alkot, amelyekre gazdaságpolitikák épülnek - a közgazdasági elméletek területi adaptációja - a regionális gazdaságtan keretén belül született modellek

A regionális gazdaságtan és a közgazdaságtan megközelítésmódja „egy pont” gazdaság közgazdasági kategóriák térben kiterjesztett gazd. egységes ár térben differenciált átlagos ráfordítás lokális tökéletes verseny nem tökéletes azonosak (profitorientált) gazdasági reakciók eltérőek (helyi kultúra, magatartásminták) azonos piaci informáltság térben különböző racionális piaci magatartás térben korl. racionalitás homogének fogyasztói preferenciák térben inhomogének korlátlan a tényezők szűkössége lokális általános egyensúly gazdasági egyensúly térbeli parciális egyensúly

A regionális gazdaságtan részterületei • regionális mikroökonómia (telephelyelméletek) - a gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedésével és kölcsönhatásaikkal foglalkozik - területi egységei a mikroszervezetek (vállalatok, közszolgálati egységek, háztartások) • regionális makroökonómia - az egyes régiók gazdasági teljesítményével, növekedésével, fejlődési problémáival foglalkozik - területi egységei: a régiók

A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai • I. a „szellemi előfutárok” időszaka – a XIX. sz. végéig • II. a „térbeli kiterjesztés” időszaka – a XX. sz. első fele • III. az általános térgazdaságtan szakasza – a XX. közepétől

A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai I. „szellemi előfutárok” • a távolság és tér jelentőségének felismerése • a komparatív előnyök a tényezők térbeli egyenlőtlen eloszlásához kapcsolódnak Adam Smith (1723 -1790) David Ricardo (1772 -1823) Johann H. von Thünen (1783 -1850)

A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai • a szállítási ktsg-ek és az ipartelepítés kapcsolata (Weber) • lokális extern hatások (Marshall) Alfred Weber (1868 -1958) Alfred Marshall (1842 -1924)

A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai II. „térbeli kiterjesztés” • a neoklasszikus közgazdaságtan főbb eredményeinek térbeli értelmezése • a verseny térbelisége (Hotelling, Hoover) • központi helyek elmélete, városhierarchia (Christaller) • általános térbeli egyensúlyelmélet (Lösch) Walter Christaller (1893 -1969) Harold Hotelling (1895 -1973) August Lösch (1906 -1945)

A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai III. „általános térgazdaságtan” • egy általános közgazdaságtudományi térelmélet kidolgozása • növekedési pólus elmélet (Perroux) • egyenlőtlen térbeli fejlődés modellje (Myrdal) Walter Isard (1919 - ) François Perroux (1903 -1987) Gunnar Myrdal (1898 -1987)

A regionális gazdaságtan fejlődésének főbb szakaszai • • az innováció térbeli terjedése (Hägerstrand) városgazdaságtan (Alonso) új gazdaságföldrajz (Krugman) globális-lokális paradoxon (Porter) William Alonso (1933 -1999) Torsten Hägerstrand Paul Krugman Michael Porter

A térbeliség szerepének felértékelődése a globális gazdaságban

A globalizációs folyamatok sajátosságai A globalizáció ismérvei • a világgazdaság egységesülési folyamata • a nk-i pénzügyi szféráé és a transznacionális vállalatoké a vezető szerep (nem a nemzetgazdaságoké) • technológiai átalakulás → a távolság és idő szerepének csökkenése („a távolság halála”) A globális gazdaság kialakulása • liberalizációs politikák • információs és kommunikációs technológiák

A globalizációs folyamatok sajátosságai A globális gazdaságot alakító folyamatok (ld. : Peter Dicken) • • • transznacionális vállalatok terjeszkedése technológiák terjedése nemzetközi integrációk létrejötte globális pénzügyi rendszerek globalizálódó verseny a termékek, szolgáltatások piacán, új termelési központok kialakulása → kölcsönhatásaik révén alakulnak ki a különböző térszerveződési szintek

A globalizációs folyamatok sajátosságai A globális gazdaság térszerveződési szintjei • szupranacionális gazdaság (pl. : EU) → felértékelődik • nemzetgazdaság → gyengül • regionális/lokális gazdaság→ felértékelődik ↓ • három egyenértékű területi szint jön létre • a gazdaság térben hármas kötődésűvé válik

A globális gazdaság összekapcsolódó folyamatai és térszerveződése forrás: Lengyel-Rechnitzer, p. 61.

A globális-lokális paradoxon Két párhuzamosan zajló, egymást feltételező és kiegészítő folyamat: Globalizálódó gazdasági kapcsolatrendszerek, a globális verseny erősödése Lokalizációs (egy adott helyhez, régióhoz, térséghez köthető) tényezők szerepének előtérbe kerülése

A globális-lokális paradoxon főbb jellemzői forrás: Lengyel-Rechnitzer, p. 65. GLOBÁLIS LOKÁLIS erősödő globális piaci verseny globális vállalati versenystratégiák alig változó területi különbségek globálissá vált a termelési tényezők (munkaerő, nyersanyagok) piaca is a vállalati tartós versenyelőnyök forrása a hazai bázisban koncentrálódik az új ismeretek és technológiák vállalati kulcsrészlegek, innovációs globálisan terjednek (azonos időben, kapacitás: néhány centrumtérségben távolságtól függetlenül) termelő és kiszolgáló részlegek: a perifériákon, félperifériákon globális verseny és piac bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová ↔ új regionális / lokális specializáció ↔ a tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak

Újjászerveződő regionális specializáció • a régiók gazdasága erőteljesen specializálódik • a vállalatok is specializálódnak, tartós kooperációkat hoznak létre (pl. : regionális klaszterek): - ezek lokális kooperációk - „versengve együttműködés” • a területi specializáció másképpen alakul a centrumtérségekben és másképp a fejletlen régiókban

Szilícium-völgy olasz iparági körzetek

Újjászerveződő regionális specializáció Fejlett centrumtérségek tartós, magasrendű vállalati versenyelőnyök - tudástőke: ismeretek, motivációk, személyi és intézményi tapasztalatok - kapcsolati tőke: lehetőség az üzleti partnerek és intézmények (pl. : kutatóközpontok, egyetemek) lokális kooperációjára, ezáltal az innovációk gyors kidolgozására társadalmi tőke: munkafegyelem, megbízhatóság, bizalom, együttműködési készség stb. - „nem tárgyi” javak: szabadalmak, védjegyek, szervezeti kultúra, hírnév vállalati tevékenységek nagyobb hozzáadott értéket nyújtó szellemi tevékenységek (pl. : menedzsment, stratégiai, pénzügyi döntéshozó, K+F intézmények) KONCENTRÁCIÓ Kevésbé fejlett régiók (periféria, félperiféria) alacsonyrendű versenyelőnyök - a termelési tényezők alacsony költségei vállalati tevékenységek alacsony jövedelmezőségű, könnyen helyettesíthető, sztenderdizálható termelő és kiszolgáló tevékenységek (pl. : gyártás, összeszerelés, értékesítés, szervizelés) DEKONCENTRÁCIÓ

Új gazdaságföldrajz • P. Krugman: Földrajz és kereskedelem (1991) c. könyve • célja: a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlásának kialakulását magyarázni és a változásokat modellezni • napjainkban a gazdasági tevékenységek térbeli koncentrációja figyelhető meg - növekvő mérethozadék - lokális extern hatások - a szállítási költségek csökkenése • egy általános térbeli egyensúlyelmélet kidolgozása