Gyermekjlti szolglatok szakmai napja 2013 jnius 6 Az

Gyermekjóléti szolgálatok szakmai napja 2013. június 6.

Az előadás témái • Adatvédelem • A gyermekjóléti szolgálatok és a szakszolgáltatás kapcsolata

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról A törvény célja: Adatkezelési szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az adatkezelők a természetes személyek magánszféráját tiszteletben tartsák.

Adatkezelő Aki az adatkezelés célját meghatározza, az adatkezelést végrehajtja, vagy az általa megbízottal végrehajtatja

Adatkezelés az adatok • • felvétele rögzítés rendszerezése tárolása • felhasználása • továbbítása • törlése

Adatfajták Személyes adat Különleges adat • név • azonosító jel • egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális szociális azonosságra jellemző ismeret, • • • adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés • faji eredetre, politikai véleményre vagy pártállásra, • érdek-képviseleti szervezeti tagságra, • a szexuális életre vonatkozó személyes adat, • • • nemzetiséghez tartozásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, bűnügyi személyes adat

Hozzájárulás Az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, mely megfelelő tájékoztatáson alapul, s mellyel félreérthetetlen beleegyezését adja személyes adatai kezeléséhez.

Hozzájárulás adatok kezeléséhez Személyes adat akkor kezelhető, ha • ahhoz az érintett hozzájárul, vagy • azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (kötelező adatkezelés). Különleges adat akkor kezelhető, ha • az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul

Az adatkezelés céljáról való tájékoztatás (Gyvt. ) Az ügyfelet tájékoztatni kell: • • az intézmény által vezetett, rá vonatkozó nyilvántartásokról. A gyermek törvényes képviselője köteles a tájékoztatás megtörténtéről nyilatkozni, ha az ellátás igénybevételéről nem kötöttek megállapodást. Adatkezelésre jogosult: • a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, a családgondozó

Kezelhető adatkör

A gyermekre vonatkozó általános adatok • • • Természetes személyazonosító adatok, lakcím, társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, anyanyelvi adat, családi jogállás, veszélyeztetettség megállapításához szükséges és elégséges adatok (különösen vagyoni helyzet, környezet, élelmezés, ruházat, lakhatási viszonyok), • megfelelő ellátáshoz, gondozáshoz szükséges és elégséges adatok (különösen a személyiségre, magatartásra, személyes kapcsolatokra, szokásokra, tanulmányi eredményre, neveltségi állapotra vonatkozó adatok), • egészségi állapot, • büntetlen előélet.

Gyermekkel kapcsolatos eljárási adatok • a vele kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra, határozatokra vonatkozó adatok, • kóros szenvedélye, • áldozattá válásának körülményei, elkövetett bűncselekmény milyen testi, lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, anyagi kárt okozott, • büntetőeljárásra vonatkozó adatok (eljáró hatóság megnevezése, ügyszám, a foganatosított büntetőeljárási intézkedések, vádemelés megtörténte, elhalasztása, mellőzése, a kérelmező büntetőeljárási pozíciója, az ügyben volte/van-e folyamatban közvetítői eljárás)

A gyermek személyes kapcsolatai • testvéreinek személyazonosító, • saját gyermekének személyazonosító, • kapcsolattartásra jogosult hozzátartozójának személyazonosító, • lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek személyazonosító és személyes körülményeire vonatkozó, • sorsának megtervezése szempontjából jelentőséggel bíró személyek, így különösen a korábbi gondozók, szomszédok elérhetőségére vonatkozó, • háziorvosának, védőnőjének, óvodai, iskolai nevelés esetén a köznevelési intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatok.

Szülő/törvényes képviselő adatai • • • személyazonosító, vagyoni helyzet, munkahely, iskolai végzettség, kapcsolatai, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó adatok, egészségi állapot, büntetlen előélet, • áldozattá válásának körülményei, elkövetett bűncselekmény milyen testi, lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatást, anyagi kárt okozott számára, • büntetőeljárásra vonatkozó adatok (eljáró hatóság megnevezése, ügyszám, a foganatosított büntetőeljárási intézkedések, vádemelés megtörténte, elhalasztása, mellőzése, a kérelmező büntetőeljárási pozíciója, az ügyben volt-e/van-e folyamatban közvetítői eljárás)

Adatkezelésre jogosultak • helyi önkormányzat képviselő-testülete, • a gyámhatóság, • a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, • a helyettes szülő, nevelőszülő, • a gyermekjogi képviselő, a betegjogi képviselő, az ellátottjogi képviselő, • az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, • a gyermekvédelmi szakértői bizottság

Adatkezelés további jogosultjai A gyermek, a szülő/törvényes képviselő személyazonosító adatai, egészségi állapotára, vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók • • a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás megállapítása, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása, a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének megszüntetése, a minisztériumnak, a gyermekvédelmi ágazati irányítási tevékenység és a külön jogszabályban meghatározott központi hatósági feladatok ellátása céljából.

Iratbetekintési jog A gyermek szülője/törvényes képviselője a szolgáltató/intézmény vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen • a gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint • a gyermekjóléti szolgálatnál keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. • Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető.

Iratbetekintési jog Az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a • másik szülőre vonatkozó, • különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, • ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, • a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges.

Iratbetekintési jog Az intézményvezető és a családgondozó a gyermek és az őt nevelő szülő, vagy más törvényes képviselő tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha • a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, • a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozat vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban, a távoltartás időtartamáig.

A gyermekjóléti szolgálat és a szakellátás kapcsolata

Alapvetés A gyermeknek joga van • örökbefogadó családban vagy • más, családot pótló ellátás formájában a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.

„Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap, melyen minden arra járó nyomot hagy. ” /kínai közmondás/

Tervezés

Elhelyezési értekezlet • Célja Elhelyezési javaslat kialakítása (egyéni elhelyezési terv) • Résztvevői (meghívandók) Gyermek, szülő, illetékes gyermekjóléti szolgálat, javasolt gondozási hely képviselői, (gyermekjogi képviselő) • Javaslat formája Gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjai (TESZ-1, TESZ -2)

Egyéni elhelyezési terv megküldése A nevelésbe vételről, gondozási hely megváltoztatásáról, kapcsolattartás módosításáról rendelkező gyámhivatali határozatban elfogadott egyéni elhelyezési tervet a TGYSZ megküldi • a gondozási helynek, • a gyermekjóléti szolgálatnak.

Feladatok meghatározása

Feladatok meghatározása • A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. • Családgondozói részvétel fontossága az elhelyezési értekezleten (aláírással hitelesítés) • A tervben általában feltüntetett feladatok – – – a hivatalos ügyek intézésének segítése, életvezetési tanácsadás, munkahelykereséshez történő segítségnyújtás, kapcsolattartáshoz történő segítségnyújtás, családlátogatás.

Feladatok meghatározása • A gyermekjóléti szolgálat felelősségi körébe sorolják a gyermekkel való kapcsolattartás szervezését, az azzal kapcsolatos felkészítést, • a normakövető életvitel folytatása érdekében problémamegoldó képességek fejlesztését, tanácsadást, a szociális életvezetési • a nevelési ismeretek, készségek fejlesztése terén a gyermeki szükségletek és a szülői kompetenciák, feladatok megismertetését, • a gyermekvédelmi szakemberekkel való együttműködés tekintetében a tájékoztatást, tanácsadást, ellenőrzést.

Feladatok meghatározásának elsődleges célja A hazagondozási folyamat megtervezése.

A gondozási hely meglátogatása A nevelésbe vételt követően a családgondozó a gyermeket • • gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart • a gyermekotthon, • a nevelőszülői hálózat, • a területi gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával.

A szakellátás családgondozójának látogatása A családgondozó a gyermek befogadását követően • két hónapon belül személyesen felkeresi • a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, • az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe vétel időtartama alatt • A családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal.

„Macis” lapok

Nevelésbe vétel felülvizsgálata Előkészítés • Gyámhivatali megkeresésre • Nevelésbe vételi határozatban rögzített határidő betartásával megkeresés nélküli megküldés • Gondozási hely kérésére előzetes tájékoztatás

Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap célja NM rendelet 2/A. § (1) bekezdés Cél, hogy biztosítsa • a gyermekek élethelyzetének feltárását, • sorsának megtervezését, • végigkísérését.

Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma Az I. pont: családdal, gyermekkel történt megbeszélések, találkozások, intézményekkel, személyekkel történt konzultáció • • • Dátum Kivel Hol, milyen módon

Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma A II. pont: szülői kapcsolattartás alakulása • módja, rendszeressége • kapcsolattartás tapasztalatai • intézménytől, családgondozótól a jogosult szülő milyen támogatást kapott • módja, formája megfelelt-e a szülőnek, segítette-e a kapcsolattartást • szükséges-e a módosítás • f) alpont: elemezze a szülő-gyermek kapcsolatának alakulását (kül. tek. a gondozási-nevelési feladatokra) (az esetleges későbbi hazagondozás szempontjából – tekintet nélkül a hazagondozás jelen idő szerinti esetlegesen csekély realitására – lényeges, hogy a családgondozó a szükséges információk beszerzését követően meg tudja fogalmazni, hogyan alakult a szülő-gyermek kapcsolattartás)

Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma A III. pont: Információk azokról, akikhez a gyermek hazagondozható • Felülvizsgálat idején aktuális állapot rögzítése (egészségi állapot, munka, anyagi és lakáskörülmények, család külső kapcsolatai) • Bekövetkezett változások rögzítése - háztartásszervezési, életmódbeli, életvezetési változás - a család állapota, dinamikájának alakulása

Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma A IV. pont: Következtetések, javaslatok 1. Szükséges-e a nevelésbe vétel fenntartása? Válaszát indokolja is meg! 2. Szükség van-e az „Egyéni elhelyezési terv” módosítására, ha igen, miért? Javaslat! 3. GYSZ-7 adatlap szükséges módosításai (családi kapcsolatok, családgondozás) 4. Szükség van-e a gyermek elhelyezésének megváltoztatására? Ha igen, miért? Javaslat! 5. A helyzetértékelést végző egyéb javaslata (öbf. )

Az örökbefogadás előkészítése

Örökbefogadhatóvá nyilvánítás A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha • a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, • életvitelén, körülményein nem változtat, és • emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg.

Örökbefogadhatóvá nyilvánítás A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha • a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy • a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.

Örökbefogadhatóvá nyilvánítás Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak • • a levélírás, a telefonhívás, a csomagküldés és a gyámhatóság határozatában szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egy-két látogatás.

Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma A nevelésbe vételt követő időszakot illetően fontos, hogy a féléves/éves helyzetértékelést rögzítő GYSZ-8 adatlapból kitűnjön: a gyermekvédelmi gondoskodás fennállásának időtartama alatt miben mutatkozik a családgondozói tevékenység.

Nevelésbe vétel felülvizsgálata GYSZ-8 adatlap tartalma Összhang az adatlap belső tartalmában III. egység i) alpontja: A szülő gyermekjóléti szolgálat családgondozójával való együttműködésének a bemutatása Pl. : ‘az anya minden hónapban felkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, negyedévente otthonában felkeresik’. AZONBAN: Az I. pont: a családdal/gyermekkel történt megbeszélések, találkozások felsorolása a vér szerinti anya otthonában 2012. április 11. és 2012. szeptember 27. napja között egy alkalommal jelent meg a családgondozó.

Családlátogatások • Egyeztetett látogatások amikorra a látogatást tervezte volna a családgondozó, a szülő jelezte – több esetben – hogy az időpont mégsem megfelelő, ajánlotta, hogy majd értesíti a családgondozót, mikor alkalmas a látogatása. • Bejelentés nélküli látogatások • a szülő távolléte miatt nem vezet eredményre, • a családgondozó rögzítheti, hogy megkísérelte a kapcsolatfelvételt, • a valós élethelyzet megtapasztalása a családnál, informálódás a szülő, a család mindennapi életviteléről, • észlelt, családon belüli működési zavar vagy egyéb tényező kiküszöbölésére családgondozási teendők megtétele.

Együttműködés – segítségnyújtás kompetenciahatárok

Együttműködés – segítségnyújtás kompetenciahatárok GYSZ-8 adatlap funkciója a gyermekjóléti szolgálat által a nevelésbe vett gyermek felülvizsgálata érdekében végzett helyzetértékelés rögzítése Az adatlap továbbítása: • a gyámhivatalnak • a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak • a gyámnak

Együttműködés – segítségnyújtás kompetenciahatárok

Együttműködés – segítségnyújtás kompetenciahatárok „GH-3” Az adatlap funkciója: a nevelésbe vett gyermeket gondozó személy, intézmény felülvizsgálat előtti beszámolója. Az adatlap kitöltője: a nevelőszülő tanácsadóval együtt vagy a gyermeket gondozó intézmény. Az adatlap továbbítása: felülvizsgálat esetén a gyámhivatal és a gyermekjóléti szolgálat részére.

Együttműködés – segítségnyújtás kompetenciahatárok A településeken élő nevelőszülők megkeresése, tanács/ információ kérés egyes jogosultságokra, juttatásokra vonatkozóan • a segítő szándék mellett fel kell hívnia a nevelőszülő figyelmének felhívása arra, hogy a nála nevelkedő, nevelésbe vett gyermekek esetében – különösen ellátással kapcsolatos kérdésekben – először nevelőszülői tanácsadójához kell fordulnia. • Emellett a szakmai kapcsolatok erősítése érdekében családgondozói kapcsolatfelvétel a tanácsadóval és tájékoztatás arról, ha a családgondozó tanácsot adott az érintett nevelőszülőnek.

Engedély nélküli eltávozás • A gondozási hely kapcsolatfelvétele a gyermekjóléti szolgálattal engedély nélküli eltávozással kapcsolatban • Családlátogatás • Gondozási hely értesítése megtalálása esetén a gyermek

Családgondozói munkát is érintő változások 2014. január. 1 -től

A gyermekvédelmi gyám vér szerinti családdal kapcsolatos feladatai Kirendelését követő 30 napon belül • felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, • fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás időtartama alatt, illetve a nevelésbe vétel megszüntetését követő 3 hónapig, • együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal a vér szerinti család helyzetének megismerése érdekében

A gyám és a gyermek elhelyezése A gyermekvédelmi gyámot 2014. január 1. után sem illeti meg a gyermek elhelyezésének joga, de • a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt másik, biztonságos gondozási helyre viheti, • egyidejűleg értesítve a gyámhatóságot, és • kérve a gondozási hely megváltoztatását.

A nevelőszülői gyámság • egyes gyámi feladatok ellátására • a gyermekvédelmi gyám kezdeményezésére • ha már legalább 2 éve háztartásában neveli a gyermeket • nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére • a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének ellátását

Nevelőszülő által ellátható törvényes képviseleti feladatok • eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében • kéri a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását • kéri a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását • törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz • eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében

Változások a nevelésbe vétel felülvizsgálatának rendszerében A gondozási helyet meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő első 2 évben – félévente Kivéve: • • nevelésbe vétel megszüntetése, családbafogadás, örökbefogadás előkészítése zajlik, vagy per van folyamatban a gyermek elhelyezése vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt

Változások a nevelésbe vétel felülvizsgálatának rendszerében A gondozási helyet meghatározó döntés jogerőre emelkedését követő 3. évtől – évente Kivéve: ha a gyermek betöltötte a 9. évét: kétévente

Változások a nevelőszülői ellátásban Befogadó szülő: • • Helyettes szülő Nevelőszülő Különleges nevelőszülő Speciális nevelőszülő

Befogadó szülő • Saját háztartásában nyújt • átmeneti vagy tartós jelleggel • teljes körű ellátást • a befogadott gyermeknek/fiatal felnőttnek

Változás a nevelőszülővé válás kritériumaiban • 24. életév betöltése, cselekvőképesség, büntetlen előélet, • képzésben részvétel, • személyisége, egészségügyi állapota alapján alkalmas kiegyensúlyozott fejlődés biztosítására, hazagondozás, örökbefogadás támogatására, • gondozásába helyezett gyermeknél legalább 18 évvel idősebb és • életkora alapján alkalmas a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatok ellátására

Változás az ellátottak létszámában 2013. dec. 31 -ig 2014. jan. 1 -től Nevelőszülő: Saját gyermekkel együtt legfeljebb 4 fő 6 fő Csökkenteni kell a gyermeklétszámot különleges, illetve speciális ellátási szükségletű gyermek ellátása esetén a speciális, különleges nevelőszülőknél meghatározott szabályok szerint.

Változás az ellátottak létszámában 2013. dec. 31 -ig Speciális hivatásos nevelőszülő: Saját gyermekkel legfeljebb 3 fő, de legfeljebb 2 lehet speciális szükségletű 2014. jan. 1 -től Saját gyermekkel együtt legfeljebb 6 fő DE: az elhelyezhető gyermekek számát minden speciális ellátási szükségletű gyermek ellátása esetén 1 fővel, 2 fő speciális ellátási szükségletű gyermek után 2 fővel kell csökkenteni.

Változás az ellátottak létszámában 2013. dec. 31 -ig 2014. jan. 1 -től Különleges hivatásos nevelőszülő: Saját gyermekkel együtt legalább 3, legfeljebb 5 fő, de Legfeljebb 2 lehet különleges szükségletű. Különleges nevelőszülő Saját gyermekkel együtt legfeljebb 6 fő 1 -2 fő különleges ellátási szükségletű gyermek ellátása esetén, az elhelyezhető gyermekek számát 1 fővel, 3 -4 különleges ellátási szükségletű gyermek ellátása esetén, az elhelyezhető gyermekek számát 2 fővel kell csökkenteni.

Eltérés a főszabálytól Gyvt. 54. § (10) bek. Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő • kérelmére vagy • beleegyezésével a jogszabályban meghatározott gyermeklétszámtól – a gyermek érdekében – el lehet térni.

Köszönöm a figyelmet! dr. Képíró Angéla gyermekvédelmi szakreferens