TNYEK VLTOZSOK LEHETSGEK LETPLYA MODELL BEVEZETSE Katolikus Pedaggiai

TÉNYEK, VÁLTOZÁSOK, LEHETŐSÉGEK /ÉLETPÁLYA MODELL BEVEZETÉSE/ Katolikus Pedagógiai Intézet 2016. október 18. 2016. november 15. A képzés trénere: Szásziné Sustyák Anna köznevelési szakértő

TÉNYEK, VÁLTOZÁSOK, LEHETŐSÉGEK /ÉLETPÁLYA MODELL/ Felkészülés az Önértékelésre – Tanfelügyeletre – Minősítésre 2 alkalmas 10 órás képzés A képzés tematikája : 1. Az önértékelés, pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a pedagógusminősítés összefüggései ü áttekintés, ráhangolás, érzékenyítés, változások, globális szemléletmód alakítása ü jogi szabályozás, eljárásrendek 2. Az önértékelés szerepe a pedagógiai munkában üaz önértékelés rendszerének bemutatása ü a külső elvárások és a belső elvárások kapcsolata ü gyakorlati teendőink, tapasztalatok átadása, megvitatása 3. Pedagógiai szakmai ellenőrzés ü pedagógus - vezető - intézmény ütanfelügyeleti standardok, külső elvárások ü módszerek, eszközök ü intézkedési terv készítése 4. Pedagógusminősítés üminősítés rendszere ümesterpedagógusi és kutatótanári program bemutatása ü tevékenységértékelés ü reflektivitás ü e-portfólió védése „…és ami az útmutatókból kimaradt”

Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmegosztás Intézményen belül, egymástól lehet a legtöbbet tanulni • Informális szakmai beszélgetés • Műhelymunka, belső innováció • Projekttervezés és kivitelezés • Kölcsönös foglakozás/tevékenységlátogatás • Bemutató foglalkozás/tevékenység • Belső képzés • Munkaközösségi megbeszélés • Mentorálás • Kritikus barát módszer • Peer coaching vagy szakmai tandem • Kutatásban, külső projektben való közös részvétel • Az intézményvezető és a munkaközösség-vezetők külön felelőssége: Ø Rendszeres alkalmak, módszerek, kultúra megteremtése. Ø Az egyéni, speciális tudás megosztása ennek épp úgy szerves része, mint a továbbképzésen tanultak vagy egy konferencián hallottak továbbadása.

Kérdések - válaszok Dokumentumtartalmak Forrás: OH kiadványai és az OH munkatársai szakmai előadásai alapján Szerkesztette: Szásziné Sustyák Anna köznevelési szakértő

A pedagógusok előmeneteli rendszere épz k b b á Tov és Minősítési eljárás Pedagógus 2. Minősítési eljárás Pedagógus I. Minősítési vizsga Gyakornok Felsőoktatási intézmény Mesterpedagógus / Kutató pedagógus és z r ő n e ai ell akm ai-sz i g ó g Peda ás csad á n a t Szak elés k é t r é Ön Köznevelési intézmény Oktatási Hivatal

A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Pedagógus értékelése külső elvárások mentén. Időrend? Azonosság – különbség az ábra alapján? Minősítés Tanfelügyelet Önértékelés Pedagógus, vezető, intézmény KÜLSŐ értékelése saját célok, elvárások mentén. Pedagógus, vezető, intézmény BELSŐ értékelése saját célok, elvárások mentén.

VÁLTOZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE Pedagógus előmeneteli rendszer Forrás: Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 2016. június 30. Sonkád Minősítési keretszám 2017. Az EMMI miniszteri határozatában minden korábbinál több, 35 ezer pedagógus számára biztosította a lehetőséget a 2017. évi pedagógus minősítésre való jelentkezésre. • Az EMMI figyelembe vette a Kerekasztal által megfogalmazott szempontokat is: a jelentkezéskor előnyt élveznek többek között azok a pedagógusok, akik komoly szakmai gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával rendelkeznek. • Azok a tapasztalt intézményvezetők, helyettesek, egyéb vezetők, akik legalább 20 év szakmai gyakorlattal, legalább 10 év vezetői gyakorlattal, és vezetői szakvizsgával rendelkeznek, jelentkezhetnek Mesterpedagógus fokozatra. • Kutatótanári fokozatra azok adhatják be most jelentkezésüket, akik 14 éves szakmai gyakorlattal, tudományos fokozattal rendelkeznek és rendszeresen publikálnak.

A pedagógus előmeneteli rendszer módosítása • A 2016. szeptember 1 -jén 7 évnél kevesebb idővel nyugdíj előtt álló, minősítési eljárásban még részt nem vett Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusok automatikusan, a minősítési eljárás alól mentesülve Pedagógus II. fokozatba kerülnek 2017. január 1 -jétől. • Az ideiglenes Pedagógus II. fokozatban lévők pedagógusok minősítési kötelezettsége törlésre kerül a vonatkozó jogszabályból.

A tanfelügyeleti rendszer átalakítása • A korábbi egyszerűsítési javaslatok hatása érzékelhető, az önértékelési és tanfelügyeleti rendszer felülvizsgálata azonban tovább folytatódik. A 2016 -ra korábban meghirdetett tanfelügyeletek és kötelező önértékelések közel háromnegyedét töröltük. Az intézményi önértékelés 2 helyett 5 évente lesz kötelező, azok a pedagógusok pedig, akik sikeres minősítésen estek át, legalább 3 évre mentesülnek a tanfelügyelet alól. A 20/2012 -es miniszteri rendelet folyamatban lévő módosítása tartalmazza ezeket a rendelkezéseket. • A tanfelügyeleti rendszert az intézményi önértékelés rendszerére építve kell a megszervezni. Az intézményi önértékelés rendszere döntő módon kapcsolódik az adott köznevelési intézményhez, hiszen része az intézményi-szakmai önállóságnak, ugyanakkor nem szakítható el az országos mérés-értékelés rendszerétől. • Tanfelügyeleti vizsgálatra 2018 -tól akkor van szükség, ha az önértékelés rendszere és az országos mérés-értékelés rendszere igazolja, hogy az adott intézményben a nevelő és oktató munka nem éri el az elvárható szintet vagy ha a fenntartó igényt tart rá. A tanfelügyeleti és önértékelési rendszer részletszabályait a 20/2012 -es EMMI rendelet tartalmazza, amelynek ilyen irányú módosítása legkorábban 2016 őszén esedékes.

A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Forrás: Szabadi Edit köznevelési szakértő előadása 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 8/2013. (I. 30. ) EMMI-rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről 110/2012. (VI. 4. ) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 15/2015. (III. 13. ) EMMI-rendelet a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

MINŐSÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE 2017. január 1 -jével hatályon kívül helyezésre kerül az Nkt. 97. § (19) bekezdése, amely szerint: „(19) A pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül sor. ” Pedagógus I. Ép. r. 3. § (1) bek: „ 3. § (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus e besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában. ”

MÓDOSÍTÁSOK A RENDELETBEN 1. A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatokba történő átsorolással kapcsolatos fontos, új szabályok. A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők minősítése. A Köznevelési Kerekasztal tárgyalások alapján elfogadott kedvezmények, béremelések. Eljárási szabályok pontosítása.

MÓDOSÍTÁSOK A RENDELETBEN 2. A 2015. január 1 -jén ideiglenesen Pedagógus II. fizetési fokozatba sorolt pedagógus besorolása minősítő eljárás nélkül véglegessé válik. Az a Pedagógus I. fizetési fokozatba sorolt pedagógus, akinek 2016. szeptember 1 -jén az öregségi nyugdíj eléréséig 7 évnél kevesebb van hátra, 2017. január 1 -jén automatikusan minősítő eljárás nélkül Pedagógus II. fokozatba lép. Azok a pedagógusok, akik sikeres minősítésen estek át, legalább 3 évre mentesülnek a tanfelügyelet alól. 2017. január 1 -jétől a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya kiterjed a pedagógiai szakszolgálati intézményekben foglalkoztatott nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottakra is, akik pedagógus szakképzettséggel rendelkeznek. (65. § (9) bekezdés)

JELENTKEZÉS A MINŐSÍTÉSRE Kötelező minősítések Nem kötelező minősítések - VÁLTOZÁS! A nem kötelező minősítő eljárásra jelentkezési határidő módosul: a minősítés évét megelőző év március 31 -re, melyet az intézményvezető április 15 -ig rögzít a rendszerben. A pedagógus értesítése az informatikai rendszer útján A tavaszi minősítésekről december 15 -ig Az őszi minősítésekről augusztus 10 -ig

AZ E-PORTFÓLIÓ FELTÖLTÉSE- VÁLTOZÁS! A portfólió feltöltésének határideje: • 2016. június 30 - november 25. A portfólió módosítása, ha a minősítés kijelölt • 2017. május 22 -június 22. időpontja a következő A munkakör, tantárgy módosítása esetén a portfólió módosítása: Szabadon választható dokumentumok hiánypótlása: • A portfólióvédést megelőző 20. napig, legfeljebb 1 hónapon keresztül. • A védést megelőző 25. és 20. nap között, az elnök felszólítására.

TOVÁBBI SEGÍTSÉG A FELKÉSZÜLÉSHEZ Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez Rövidített Útmutató módosítása Mesterpedagógusok minősítésének útmutatója Kutatótanárok minősítésének útmutatója Mentori kézikönyv

A MINŐSÍTŐBIZOTTSÁG Tagok • Nem vesznek részt a felsőoktatási intézmények. • Az intézményi delegáltnak nem szükséges szakvizsgával rendelkeznie. • Intézményvezető minősítése esetén az intézményi delegált; a fenntartó által kijelölt képviselő is részt vehet a minősítésen. • Gyakornok minősítésén részt vehet a mentor is. Elnök Szakos szakértők Intézményi delegált A bizottság működése a tanúsítvány kiadása után 15 nappal ér véget. Az Útmutatóban a tagok feladatainak pontosítása, részletezése.

A FELTÖLTENDŐ DOKUMENTUMOK KÖRE PEDAGÓGUS I. ÉS PEDAGÓGUS II. FOKOZATHOZ Szakmai önéletrajz Eredetiségnyilatkozat; Munkáltatói igazolás intézményvezetői tevékenységről Nevelő-oktató munka alapdokumentumai –Nevelő–oktató munka szabadon választható dokumentumai A pedagógust foglalkoztató intézményi környezetének rövid bemutatása Szakmai életút értékelése Pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai Önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai

ALAPDOKUMENTUMOK A FELTÖLTENDŐ DOKUMENTUMOK KÖRE PEDAGÓGUS I. ÉS PEDAGÓGUS II. FOKOZAT ESETÉN Csoportprofil Tematikus terv* Foglalkozás/Tevékenység* Hospitálási * napló Esetleírás Szabadon választható dokumentum Szabadon választható dokumentum

A FOGLALKOZÁS-, TEVÉKENYSÉGLÁTOGATÁS A minősítő bizottság elnöke saját döntése alapján részt vehet. Minősítővizsga esetében a mentor is részt vehet a foglalkozás/tevékenység látogatásán, megbeszélésén. A pedagógiai asszisztens és a dajka részvétele kizárólag indokolt esetben és a pedagógussal való szakmai együttműködés pontos meghatározásával lehetséges, melynek be kell kerülnie az foglalkozás/tevékenységtervbe is.

ÉRTÉKELÉS, SÚLYOZÁS 62 indikátor N. é. 3 Indikátorok értékelése 1 0 2 Átváltás 1– 5 kompetenciaértékké • Az foglalkozás/ tevékenység látogatása alapján • 60%: Portfólió és védése • Az e-portfólió és a védés alapján • 40%: Foglalkozás/Tevékeny ség látogatása Kompetenciák értéke Teljesítmény %-ban • Megfelelés • 60% • 75% • 85% elérése esetén

A MESTERPEDAGÓGUS A mesterpedagógus olyan kiváló pedagógus, aki szakmai tevékenységével, magas szintű tanítónevelő munkájával modellként szolgál kollégái számára… a rábízott gyermekek fejlődését magas színvonalon támogatja, ugyanekkor tevékenysége tágabb ezen túlmutat, intézményi vagy környezetében jelentősen hozzájárul a tanítás, nevelés eredményességének növeléséhez. A kutatócsoport munkája alapján

A MESTERPEDAGÓGUS FOKOZAT PROFILJAI Innovátor profilú mesterpedagógus Szakértői profilú mesterpedagógus Támogató profilú mesterpedagógus Szaktanácsadó profilú mesterpedagógus Vezető profilú mesterpedagógus A kutatócsoport által készített ábra alapján

MESTERPEDAGÓGUSI/ KUTATÓTANÁRI PÁLYÁZAT 2016– 2018 – ÖSSZEVONT ELJÁRÁS I. E-PORTFÓLIÓ: Szakmai önéletrajz A szakmai életút bemutatása és elemzése A pedagógust foglalkoztató intézményi környezetének rövid bemutatása A nevelő-oktató munka alapdokumentumai Szakmai ajánlások: intézményvezetői, intézményen belüli Eredetiségnyilatkozat foglalkozás/tevékenység látogatás és megbeszélés (2 óra)

A MESTERPEDAGÓGUS ÉS KUTATÓTANÁR FOKOZATOKBA TÖRTÉNÖ ÁTSOROLÁSSAL KAPCSOLATOS ÚJ SZABÁLYOK A Mesterpedagógus a következő „vállalásokat” teheti, vagyis a következő tevékenységfajták valamelyikét kell ellátnia: § a pedagógusok országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésében, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, illetve egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatban vesz részt, • „fejlesztő támogató tevékenységet végez, • fejlesztő innovátori tevékenységet lát el, • intézményvezetői tevékenységként köznevelési, vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény tekintetében intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatokat és fejlesztéseket végez. ”(Ép. r. 17/A. §) 30

A MESTERPEDAGÓGUS ÉS KUTATÓTANÁR FOKOZATOKBA TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁSSAL KAPCSOLATOS ÚJ SZABÁLYOK Előzőekkel összefüggésben a rendelet választ ad a következő kérdésekre: 1. Mi történik, hogyha a pedagógus vállalt kötelezettségének teljesítése valamilyen – előre nem látható – akadályba ütközik? Pl. gyakornokok mentorálására vállalkozott, de az intézményben a besorolás öt éve alatt nem mindig van pályakezdő pedagógus. Ilyen esetekre szolgál a módosítás lehetősége (Ép. r. 14. §) 2. Választ kellett adni arra a kérdésre is, hogy mi történik, ha a Mesterpedagógus, Kutatótanár az öt év alatt a vállalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelő színvonalon teljesíti, vagy esetleg nem újítja meg a pályázatát vagy a besorolás valamely feltételének meg felel meg. (Ép. r. 14/A. § (1) bek. , (4) bek. ) 3. Hogyan néz ki a Mester-, illetve a Kutatóprogram ellenőrzése? (Ép. r. 14/A. § (2)-(3) bek. ) 4. Ugyancsak szabályozandó volt, hogy aki vezetői tevékenysége alapján kívánja az öt évre szóló Mesterpedagógus fokozatot elérni, annak – értelemszerűen – az eljárás teljes ideje alatt és nyilván a fokozatba történő besorolás időtartama alatt magasabb vezetői, vezetői megbízással kell rendelkeznie. 31

A MESTERPEDAGÓGUS ÉS KUTATÓTANÁR FOKOZATOKBA TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁSSAL KAPCSOLATOS ÚJ SZABÁLYOK • Az idei év Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatokba történő átsorolásokra irányuló minősítési eljárásokkal kapcsolatos fontos átmeneti szabály, hogy a portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést az OH 2016. augusztus 15 -ig biztosítja. A feltöltésre pedig legalább negyvenöt nap áll a jelentkező rendelkezésére. (Ép. r. 39/I. §) • Fontos hiányt pótló szabályok is bekerültek a rendeletbe. Ilyen például, hogy a pedagógusok országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként résztvevő pedagógusnak az ehhez szükséges továbbképzést meddig kell elvégeznie, illetve felkerülnie a szakértői névjegyzékbe.

A MESTERPEDAGÓGUSI ÉS A KUTATÓTANÁRI MINŐSÍTÉSI FOLYAMAT 1. Felkészülési terv elkészítése 2. A mesterpedagógus fokozat megszerzése Mesterpedagógusi pályázat és annak védése 3. A mesterprogram megvalósítása 4. A mesterpedagógusi pályázat megújítása 5. Az újabb mesterprogram megvalósítása 1. a) Kutatótanári pályázat elkészítése, valamint b) a Kutatótanári pályázat benyújtása és bírálata. 2. A kutatóprogram megvalósítása 3. A kutatótanári pályázat megújítása 4. Az újabb kutatóprogram megvalósítása • A kutatócsoport által készített ábra

A MESTERPEDAGÓGUS ÉS A KUTATÓTANÁR FOKOZAT MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYULÓ MINŐSÍTÉS Pedagógus II. fokozat esetén mester/kutatói eljárás Mester/kutatói minősítés 85% , Pedagógus I. , ideiglenes Pedagógus II. fokozat esetén összevont eljárás Pedagógus II. minősítés 75% Mester/kutatói minősítés ÉS 85% 75% Pedagógus II. fokozat

MESTERPEDAGÓGUSI FOKOZAT A MINŐSÍTÖBIZOTTSÁG TAGJAI Az Oktatási Hivatal által delegált mester- és kutatópedagógus-minősítési szakértő (elnök). • Az Oktatási Hivatal által delegált mester- és kutatópedagógus • minősítési szakértő. • Intézményvezető vagy az általa delegált szakmai vezető. • A szakmai partner képviselője, ha ez vállalásként szerepel a szándéknyilatkozatban.

KUTATÓTANÁRI FOKOZAT A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG TAGJAI A tanácskozási joggal vesz részt A miniszterdelegáltja tanácskozási joggal A Magyar Tudományos Akadémia által delegált tag Nemzeti Pedagógus Kar delegáltja Rektori Konferencia egy tagja

A PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK MINŐSÍTÉSE - I. Speciális minősítési szabályok kerültek kidolgozásra a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre, amelyek végső soron a pedagógus pályához való kötődésüket, az oda való visszatérést is támogatják. • 1. A segítő gyakornoknak órát /foglalkozást kell látogatnia és erről hospitálási naplót kell vezetnie (Ép. r. 8. § (1 a) bek. ). Ehhez kapcsolódóan a rendelet szabályozza azt az esetet is, ha a segítő munkatárs pedagógus szakképzettségének megfelelő munkakör nincs az adott intézményben. • 2. A Pedagógus I. fokozat eléréséhez szükséges minősítő vizsga a segítők esetében külön minősítő bizottság nélkül történik, az intézményvezető végzi el. • 3. Helyi értékelési szabályzatot kell készíteni, mintaszabályzat van (rendelet 5. melléklet) és a helyi specialitásokat is meg lehet jeleníteni. Elkészítés határideje: a helyi értékelési szabályzatról rendelkező módosító rendelet hatálybalépésétől – ami 2016. július 30 -a – számított harmadik hónap első napjával egyidejűleg kell hatályba lépnie a helyi értékelési szabályzatnak (Ép. r. 39/L. § (2) bek. ) • Határidő: 2016. október 1.

A PEDAGÓGUS SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐK MINŐSÍTÉSE - II. • A rendelet szabályozza azt az esetet is, ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget. Ekkor őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető. (Ép. r. 13. § (3) bek. ) • További fontos kiegészítő szabály, hogy a „pedagógus-munkakört, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört egyaránt betöltő személy minősítésére és szakmai gyakorlatának számítására a pedagógus munkakört betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. ” (Ép. r. 15/C. § (2) bek. ) A magasabb fokozat a mérvadó! • Ugyancsak lényeges, hogy az a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítő dolgozó, aki az Ép. r. 6. § (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, mentesül a gyakornokság alól és egyből Pedagógus I. fokozatba kell sorolni. (Ép. r. 6. § (4 a) bek. ) 39

5. melléklet a 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelethez A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó helyi értékelési mintaszabályzat 1. Jelen szabályzat a. . . (köznevelési intézmény) és a vele munkaviszonyban/közalkalmazotti jogviszonyban álló, pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra terjed ki. 2. Jelen szabályzat alkalmazásában • - gyakornok: a 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelet alapján Gyakornok fokozatba besorolt nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy, • - intézményvezető: a köznevelési intézmény vezetője,

5. melléklet a 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelethez • - közvetlen felettes: a köznevelési intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy, • - mentor: a gyakornok szakmai fejlődését segítő, az intézményvezető által kijelölt, pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy. 3. A gyakornokokra vonatkozó, a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszer 3. 1. A pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó követelmény a hospitálás: a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, pedagógus szakképzettségének megfelelő tanórát vagy foglalkozást köteles látogatni.

5. melléklet a 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelethez 3. 2. A betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz kapcsolódó követelmények: 3. 2. 1. A gyakornok ismerje meg: • - a köznevelési intézmény hagyományait, történetét, szervezeti felépítését, tevékenységét, • - az intézményi dokumentumokat (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, munkaterv), • - a tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját, • - a munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat, • - a gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit, • - a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, • - az intézményre vonatkozó főbb jogszabályokat. 3. 2. 2. A gyakornok a munkajogi szabályoknak megfelelően lássa el munkaköri kötelezettségeit.

5. melléklet a 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelethez 4. A minősítés szempontjai és a teljesítmény mérésének módja 4. 1. A hospitálás • A hospitáláson való részvételt a meglátogatott tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus, valamint - ha a hospitálás nem a gyakornokot foglalkoztató intézményben történt - az intézményvezető az aláírásával igazolja. 4. 1. 1. A hospitálási napló tartalmazza: • - a tanóra vagy foglalkozás időpontját, helyét, az azt tartó pedagógus nevét, tárgyát illetve témáját • , - a tanóra, foglalkozás menetének leírását, • - a tanóra, foglalkozás pedagógus által megfogalmazott céljait, • - a tanóra, foglalkozás céljának megvalósulásával kapcsolatos gyakornoki értékelést, a tapasztalatok, tanulságok megfogalmazását. 4. 1. 2. A hospitálási naplót a tanórát, foglalkozást követő 30 napon belül el kell készíteni és azt a mentornak be kell mutatni.

5. melléklet a 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelethez 4. 2. A szakmai követelmények teljesítésének mérése • A gyakornok köteles számot adni a megismert dokumentumokról. Munkateljesítményét a következő szempontok szerint kell értékelni: • - A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek • - A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka • - A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség • - A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat • - A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet • Az egyes szempontokra a következő értékelés és pontszám adható: • Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) • - Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) • A pontszámok alapján a gyakornok munkájának értékelése lehet: kiválóan alkalmas (80 -100%) - alkalmas (60 -79%) - kevéssé alkalmas (30 -59%) - alkalmatlan (30% alatt)

5. melléklet a 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelethez 4. 3. A gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette, ha: • - az előírt számú hospitáláson részt vett, • - a hospitálási naplót hiánytalanul vezette, és • - a szakmai munka értékelése legalább „kevéssé alkalmas” eredményt ért el. 5. A minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rend 5. 1. A gyakornok a hospitálás igazolását, a hospitálási naplót az intézményvezetőnek köteles bemutatni a szakmai munka értékelését megelőzően. 5. 2. A mentor írásban beszámol a gyakornok fejlődéséről, szövegesen értékeli teljesítményét, szervezetbe való beilleszkedésének sikerességét, a szükséges dokumentumok megismerését.

5. melléklet a 326/2013. (VIII. 30. ) Korm. rendelethez 5. 3. A szakmai munka értékelését az intézményvezető a mentor beszámolója és a közvetlen vezető véleményének kikérése alapján írásban végzi el, a gyakornoki idő lejártát megelőző 60 napon belül. • A minősítő lapot az intézményvezető, a mentor és a gyakornok írja alá. 5. 4. Az intézményvezető írásos igazolást készít arról, hogy a gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette-e, és ezt továbbítja az Oktatási Hivatal részére. 5. 5. Az átsorolást az Oktatási Hivatal által kiállított tanúsítvány alapján kell elvégezni. 6. Jelen szabályzat. . . -án lép hatályba.

TOVÁBBI ELFOGADOTT KEDVEZMÉNYEK, BÉREMELÉSEK - I. • A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak 7+3 %os illetmény-, illetve munkabér emelésben részesülnek 2017. január 1 -jétől. (Ép. r. 32/A. § (1) (2) bek. ) • 7 %-os emelés kötelező, e felett 3 %-ot az egyes alkalmazottak között differenciáltan adhat oda a munkáltató. Fontos, hogy az emelést fenntartói formától függetlenül kell biztosítani a közalkalmazotti törvény szerint járó illetményt alapul véve, illetve, ha ez alacsonyabb mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum, akkor ez utóbbiakhoz mérten. 47

TOVÁBBI ELFOGADOTT KEDVEZMÉNYEK , BÉREMELÉSEK - II. • 2016 -ban az EMMI-hez tartozó köznevelési intézményekben dolgozó, pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelőoktató munkát segítők részére • 2 X 35 000 forint nettó, béren kívüli juttatást biztosít a fenntartó. • Az osztályfőnöki, szakmai munkaközösség-vezetői és diákönkormányzat segítői feladatokat ellátó pedagógusoknak 2 -2, illetve 1 óra jár ezen feladatok ellátására a nevelésseloktatással lekötött munkaidőből. Ha több jogcímen is jár a feladat ellátására óra, akkor sem haladhatja meg a 4 órát az összidőtartam. 48

MINISZTERI RENDELETEK • a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet módosítása • a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21. ) EMMI rendelet módosításai • az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24. ) OM rendelet módosítása • A Magyar Közlöny 2016. évi 92. számában került kihirdetésre a 2016/2017. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27. ) EMMI rendelet 49

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31. ) EMMI rendelet módosítása • 2016. szeptember 1 -től hatályos! • A módosítás főbb elemei: • Szakképzési reformokkal történő összhang megteremtése • Tanfelügyelettel kapcsolatos könnyítések: 62 elvárás, csak az önfejlesztési terv et kell feltölteni a felületre • Iskolai kórus foglalkozás „szabad sávja” • Két tanítási nyelvű nevelés-oktatással kapcsolatos feltételek egyszerűsítése • Fenntartói jog átadással kapcsolatos működési engedély kérelem eljárási szabályainak módosítása Felhívjuk a figyelmet azon átmeneti rendelkezésekre, miszerint az új jogszabályi megnevezéseket, az alapfeladatokat, továbbá az intézménytípusokat az érintett nevelési-oktatási intézmények tekintetében a fenntartó 2016. szeptember 30 -ig köteles átvezetni az intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában. 50

Önértékelés Tanfelügyelet, Pedagógusminősítés

Az önértékelés, tanfelügyelet változásai Forrás: Pintér Rita és Szabó Zoltán tanfelügyeleti referensek XVIII. Országos Szakértői Konferencia, Hajdúszoboszló

Minősítés Pedagógus értékelése külső elvárások mentén Tanfelügyelet Önértékelés Pedagógus, vezető, intézmény értékelése általános pedagógiai szempontok mentén Pedagógus, vezető, intézmény értékelése saját célok mentén Szaktanácsadás Fejlesztő célú szakmai támogatás

Intézményi önértékelés várható változásai • Az önértékelés során használt elvárások száma csökken (77 -ről 62 -re) • 8 kompetencia • 28 szempont (önértékelés típusától függ) • 62 elvárás (önértékelés típusától függ) • Az intézmény dönthet arról, hogy a csökkentett elvárásokból mennyit tart meg, ill. az elvárások szövegét az elfogadott intézményi elvárásrendszernek megfelelően átalakíthatja – de minden szemponthoz tartoznia kell legalább egy elvárásnak, vagy elfogadja a kézikönyvben található egységes elvárásrendszert. • Elvárásrendszer önértékeléséhez készítése pedagógus, vezető, intézmény

Intézményi önértékelés várható változásai • A felületen csak az intézmény által létrehozott elvárásrendszer elkészítése után lehet indítani az önértékelést • Az önértékelés során készített jegyzőkönyv eredeti, aláírt példányát az intézmény iktatja és őrzi 5 évig

Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) várható változásai I. • A pedagógus ellenőrzésnél használt elvárások számának 77 -ről 62 -re csökkentése, összhangban a pedagógusminősítés indikátorainak csökkentésével • Az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésnél használt elvárások hasonló arányú csökkentése • Az intézményi önértékelés dokumentumai (eredményei) az informatikai felületen nem érhetőek el a tanfelügyeleti értékelést végző szakértők számára, csak az (ön)fejlesztési terv. A helyszíni látogatás során a szakértő kérésére lehetőség van az önértékelési dokumentumok megtekintésére

Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) várható változásai II. • A tanfelügyeleti látogatás során készített jegyzőkönyv eredeti aláírt példányát az intézmény iktatja és őrzi (öt évig) • Pedagógus ellenőrzése esetén a 0, 1 értéket kapott elvárások esetében a szöveges indokolás kötelező – az értékek alátámasztására – így jobban érvényesülhet a tanfelügyelet támogató, fejlesztő jellege • Az értékelt pedagógus, intézményvezető, vezető+tantestület a tanfelügyeleti látogatást követő 15 napon belül (nem az értékelés megtekintése után) tölthet ki értékelőlapot a szakértőkről

Egyszerűsítések az értékelésben pedagógiai-szakmai ellenőrzés Forrás: Mausz Pál XVIII. Országos Szakértői Konferencia, Hajdúszoboszló

A tanfelügyeletben alkalmazott értékelési módszer Értékelési területek, szempontok, elvárások Dokumentumelemzés, megfigyelés, interjúk, kérdőíves felmérés során összegyűjtött információk Az információk hozzárendelése az elvárásokhoz Az elvárások teljesülésének vizsgálata Egyenként értékelt elvárások; Területenként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető részterületek, elemek

Mi változik az értékelésben? • Pedagógus ellenőrzés esetén az elvárások száma 77 -ről 62 -re csökken összhangban a pedagógusminősítés indikátorainak csökkentésével. • Intézményvezető és intézmény ellenőrzésnél az elvárások hasonló arányú csökkentése várható. • Az elvárásrendszer módosítása maga után vonja a szempontrendszer és az információgyűjtés eszközrendszerének módosítását.

Hogy érinti ez magát a folyamatot? Értékelési területek, szempontok, elvárások Dokumentumelemzés, megfigyelés, interjúk, kérdőíves felmérés során összegyűjtött információk Az információk hozzárendelése az elvárásokhoz Az elvárások teljesülésének vizsgálata Egyenként értékelt elvárások Területenként meghatározott kiemelkedő és fejleszthető részterületek, elemek

• A pedagógus ellenőrzés elvárásrendszere 77 -ről 62, szempontrendszere 31 -ről 28 eleműre csökken, de ennél fontosabb a struktúra megváltozása. • A vezető ellenőrzésben az elvárások száma 77 -ről 62 -re, a szempontoké 28 -ról 26 -ra csökkent. • Az intézményellenőrzésben az elvárások száma 149 -ről 131 re, a szempontoké 43 -ról 38 -ra csökkent.

• A pedagógus ellenőrzésben az információgyűjtés eszközrendszerében minimális bővülés várható (5 új kérdés). • A vezetői ellenőrzésben az információgyűjtés eszközrendszere szintén csak kis mértékben változik (6 új kérdés). • Az intézményellenőrzésben az eszközrendszer változása kisebb mértékű bővítést (5 új kérdés) és egyes kérdések pontosítását, kérdéssorok átrendezését jelenti.

Egyszerűsítések az értékelésben Változások az átdolgozott útmutatóban Forrás: Bella Tibor Köznevelési Szakértők Országos Egyesülete elnök XVIII. Országos Szakértői Konferencia , Hajdúszoboszló

Változások főbb elemei • Törvényi változás beemelése • Eddigi minősítések tapasztalatainak érvényesítése • Pontosabbá, érthetőbbé tettünk néhány megfogalmazást • Törvényi változás: • Nem foglalkoztak: • a mestertanár • a kutatótanár • a NOKS alkalmazottak Szabályázásával, mert ezek külön dokumentumban szerepelnek.

Útmutató szerkezete • Nem történt változás. • Az egyes szakterületek (óvoda, kollégium, napközi, művészeti oktatás stb. ), és speciális ágazatok (pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai-szakmai szolgáltatás, gyermekvédelmi és javítóintézeti nevelés, könyvtár, intézményvezető stb. ) számára további kiegészítő útmutatók készültek, melyekben a szak –és területspecifikus kompetencia és indikátor értelmezések, valamint dokumentum minták találhatóak.

• A pedagógusminősítés a támogató (szaktanácsadás, pedagógus továbbképzés, mentorálás) és ellenőrző (intézményi önértékelés, pedagógiai szakmai ellenőrzés) alrendszerekkel közösen, de önálló filozófiával és működéssel járul hozzá a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődéséhez, az oktatás eredményességhez. • Az indikátorok számának meghatározása nem öncélú, minden esetben a kompetencia tartalmi elemei határozzák meg a kompetenciához tartozó indikátorok számát. • 77 -ből — 62 indikátor lesz • Az egyszerűségre törekvés okán, a Pedagógus II fokozathoz tartozó indikátorlista elsősorban a kompetenciák képességbeli összetevőire koncentrál, így nem tekinthető teljesnek. Alkalmas azonban arra, hogy segítségével, a kompetenciákról megbízható minőségű és mennyiségű adatot lehessen gyűjteni.

Indikátorok • Átfedések • Több területet érint egyszerre • Összetettsége • 1. kompetencia 10 -ből 6 • 2. kompetencia 12 -ből 9 • 3. kompetencia 8 -ból 10 • 4. kompetencia 10 -ből 9 • 5. kompetencia 10 -ből 8 • 6. kompetencia 8 -ból 10 • 7. kompetencia 10 -ből 5 • 8. kompetencia 9 -ből 5 • Összesen: 77 -ből 62

Csökkentés • Óra/foglalkozásterv: 6 -ból --- 4 lesz • Óra/foglalkozásterv reflexió: 6 -ból --- 4 lesz • Szabadon választott dokumentumok: 4 -6 -ból --- 2 -5 lesz • A feltöltendő dokumentumok száma: min. 27 -ből 21 lesz max. 32 -ből 27 lesz

A diploma megszerzéshez (Gyakornok), és a Ped. II. minősítéshez szükséges egyes kompetenciaelemek nem a megnevezésükben különböznek, hanem az elvárt fejlettségi szintekben Pedagóguskompetenciák alapján Pedagógus II. Speciális elvárások az értékelésben Mesterpedagógus Kutatótanár KOMPETENCIÁK – SZTENDERDEK – INDIKÁTOROK

A MESTERPEDAGÓGUS ÉS A KUTATÓTANÁR FOKOZAT MODELLJEI A mesterpedagógus fokozat négydimenziós tevékenységmodellje A kutatótanár fokozat háromdimenziós tevékenységmodellje A kutatócsoport által készített ábra

Mit jelent a kompetencia? Ismeret Képesség Attitűd Az EU-ban megfogalmazott kulcskompetenciák megfelelő szintje szükséges az egész életen át tartó tanulás megvalósulásához. sztenderdek = kompetenciaszintek (rendelkezünk egy adott kompetenciával, de nem mindegy, milyen szinten) indikátorok = tevékenység-leírások (konkretizálják a kompetenciaszinteket) Ezeknek a kompetenciáknak a meglétét és szintjét értékeli a minősítő bizottság mind a minősítési eljárás, mind a portfólió értékelése során.

Mit értékelnek? • • • E-portfólió (a teljes szakmai tevékenységet mutatja be) Portfólió védése Foglalkozás megtartása Munkakörhöz kapcsolódó dokumentumok vizsgálata Korábbi tanfelügyeletei látogatások tapasztalatai Tanfelügyelő összegző értékelése Tehát nem egy pillanatnyi állapotot, nem csak 1 szakértő (így kevésbé szubjektív), hanem egy átfogó képet alakítanak ki a pedagógusokról.

Az útmutató alapján A 8 pedagóguskompetenciának meg kell jelennie • • a portfólióba feltöltött dokumentumokban, a reflexiókban, a bemutatott gyakorlatban, az intézményi / csoportszintű dokumentumokban, a portfólióvédésben, az interjúban, az önértékelésben egyaránt. Ennek vizsgálatát segítik a kompetenciák mellé rendelt sztenderdek (szintek) és indikátorok (tevékenységleírások).

1. Szakmai feladatok, szaktudományos tudás • alapvető szakmai tudás: általános tájékozottság, óvodapedagógiai, pszichológiai, fejlődéslélektani ismeretek, módszertani tudás (nevelési területek módszertana, a játék módszertana) • szakkifejezések, szakmai nyelv ismerete és pontos használata • választékos írott szakmai nyelvezet (a portfólió dokumentumainak megfogalmazása) • szakkönyvek, folyóiratok ismerete, szakmai webhelyek • könyvtárhasználati képesség • IKT kompetenciák (informatikai felkészültség, alapvető számítógép-kezelés, internethasználat) • a nevelési területek tartalmának ismerete, a komplexitás alkalmazása • gyakorlatorientált, tevékenységközpontú, kompetencia alapú nevelés elmélete, szemlélete • az óvodapedagógia hazai és nemzetközi eredményei (reformpedagógia – Winkler, Gáspár, Zsolnai, Montessori, Steiner, Freinet - PISA vizsgálat, Mc. Kinsey jelentés, stb. ) – szakirodalom • az óvodapedagógia szerepe a társadalomban • az óvodai tanulás célja, feladatai (egész életen át tartó tanulás, kulcskompetenciák) • az egyes nevelési területek sikerkritériumainak ismerete • korszerű és változatos módszerek, eljárások alkalmazásának képessége • komplex, életszerű ismeretnyújtás • az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége • tevékenységek, foglalkozások, projektek, programok önálló megszervezésének képessége • önreflexióra való képesség • gyermekek folyamatos fejlesztésének képessége (felismerni, hogy hol és mit) • képes bizonyos tevékenységek, projektek kapcsán együttműködni kollégáival vagy más partnerekkel

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók • • • • központi és intézményi dokumentumok ismerete: Az óvodai nevelés országos alapprogramja, Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, Munkaterv, csoportnapló, egyéni fejlesztési terv, mulasztási napló, fejlődési napló pedagógiai munkáját a Pedagógiai Programban meghatározott időszakokra és tevékenységekre vonatkozóan egyaránt megtervezi (éves, féléves, negyedéves terv (nevelési és ütemterv), projektháló, projektterv, foglalkozásterv, egyéni fejlesztési terv) tudatos célmeghatározás, ennek rendeli alá a feladatokat tervezéshez szükséges források ismerete: szakirodalom, internet, egyéb tervezéshez szükséges csoportismeret: érdeklődés, képesség, feltételek – ennek tükrében differenciáltan tervez tudatosan törekszik a gyerekek motiválására, aktivizálására rendszerszemléletű megközelítés a tervezés során, összefüggések átlátása (logikus felépítés, egymásra épülés, komplexitás) intézményi programok célkitűzéseinek gyakorlatba való átültetése tevékenységek megtervezésének képessége a gyermekek korának, képességeinek és érdeklődésének figyelembe vételével változatos, hatékony módszerek, eszközök, eljárások, csoportszervezési módok kiválasztására való képesség az adott csoport számára megfelelő tevékenység kiválasztására való képesség szakmai önreflexió és önkorrekció képessége alapos felkészülés igénye nyitottság a rugalmas megvalósításra együttműködési hajlandóság a kollégákkal és a gyerekekkel a tervezésben érzékenység a csoport motiváltságára, előzetes tudására, képességeire, szociális felkészültségére

3. A gyermeki tanulás ösztönzése • tanulást támogató környezetet teremt: nyugodt légkör, csoportszoba megfelelő elrendezése, megfelelő eszközök, mobil bútorok, érdeklődés felkeltése és fenntartása, önállóság biztosítása • korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása: differenciálási eljárások, csoportszervezési technikák, motivációs repertoár, kooperatív technikák, projektmódszer • adaptivitás és egyénre szabottság (témák, tevékenységek testre szabott megvalósítására való képesség) • a módszerkiválasztás a gyermekismeret, képességszint, érdeklődés, feltételek ismeretének tükrében történik • egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése – az EU-ban megfogalmazott 8 kulcskompetencia • csoportszervezési, tanulásszervezési mód kiválasztása • tanulási nehézségek előjeleinek felismerése és kezelése • kulcskompetenciák megalapozásának képessége • önképzés igénye és képessége, önszabályozó tanulás képessége • egész életen át tartó tanulás iránti pozitív attitűd • a gyermekek egyéni sajátosságainak, érdeklődésének, igényeinek figyelembe vétele • gyermekekkel való együttműködés, együttjátszás képessége • egyéni és csoport sajátosságok figyelembe vételével történő módszerek kiválasztása

4. A gyermek személyiségének fejlesztése • • • • • az egyéni bánásmód szakirodalma, a személyiség összetevői ismeri és megfelelően kezeli a társadalmi és társas viselkedés jellemzőinek összefüggéseit felismeri és kezeli a kor társadalmi, vallási, politikai és gazdasági a nevelésre gyakorolt hatását (státus és szerep a szocializációban, önismeret, empátia, attitűd) minden tevékenységben és helyzetben érvényesíti az egyéni bánásmód elvét, figyel az egyéni szükségletek és igények kielégítésére szakmailag megalapozott véleménye van a kisebbségi kérdésről (nemzetiségi és roma problémák kezelése) a szocializációs folyamatok ismerete (család és intézmény, szokásrend közelítésére való törekvés) a különleges bánásmódot igénylő gyerekek, a HH, HHH és a kiemelten tehetséges gyerekek megfogalmazásának értelmezése (köznevelési törvényben megfogalmazott értelmezés ismerete, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet veszélyei, kezelése) a csoportban előforduló magatartásproblémák okai és kezelésük, az alkalmazott nevelési módszerek bemutatása (BTM, SNI, HHH, SNI Irányelvek – törvényi háttér ismerete) a tehetség felismerése és a tehetségigéret lehetőségei és módszerei a csoporton belül (definíció, személyiség kibontakoztatása, egyénre szabott tevékenységek, eszközök biztosítása) az egészségfejlesztés tartalma és a PP-ban is megfogalmazott módszereinek ismerete, a témában történt intézkedések, a család és egyéb partnerek bevonása (alapelvek, célok, feladatok, tevékenységek, programok) a gyermekek megismerésének módszerei (megfigyelés a tevékenységek során, játék elemzése, nyomonkövetés módja, segítségkérés szakemberektől) a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudás felhasználásával képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlat elemzésére reális kép alakítása a csoportjába járó gyerekekről olyan pedagógiai helyzetek teremtése, amelyek elősegítik a gyerekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását (egyéni fejlettséghez és érdeklődéshez igazodó tevékenységek, programok) önreflexióra és önkorrekcióra képes nyitottság a gyermekek személyiségfejlesztésének módszereivel kapcsolatban tiszteli a gyermeki jogokat, szeretettel viszonyul hozzájuk empátiával és toleranciával közeledik feléjük

5. A közösség alakulásának segítése • • • • • • harmonikus, biztonságos, elfogadó légkör kialakítása a kulturális alapkészségek elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedés képessége – ebben a folyamatban az óvoda helye multikulturalizmus: a különféle nemzetiségű és kultúrájú gyerekek integrálása, inklúziója, a kulturális, nemzeti sokszínűség biztosítása, kultúraközvetítés, identitáció erősítése megfelelő szabályok, szokások megfogalmazása, egyéni bánásmód, toleráns és empatikus pedagógusi minta megismerési módszerek, szociometria programok, tevékenység, projektszemlélet közösségépítő képesség, csoportfejlesztési technikák alkalmazása szabályok betartatásának, a helyes normaközvetítés képessége, következetesség programok szervezésének képessége konfliktuskezelés képessége tanulási, beilleszkedési és magatartászavarok okának felkutatásához szükséges képességek (családi háttér, nevelési problémák, stb. ), a többségi szülők érzékenyítésének képessége nyitott, oldott légkör megteremtésének képessége szociális érzékenység, segítőkészség a gyerekek egymás elfogadására való nevelése előítéletmentességre való törekvés inkluzív szemlélet együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása (multikulturalizmus) hagyományőrzéssel szembeni érzékenység, azonosságtudat, identitástudat demokratikus gondolkodás, kompromisszumkészség környezettudatosság értékek sokféleségének elfogadása (pluralizmus) etnikai és nemzetiségi értékek elfogadása gyermeki jogok tisztelete nyitottság, együttműködési hajlandóság a szülőkkel

6. Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése • az óvodai értékelés célja, szerepe, formái, a fejlesztő értékelés (nem minősítés, nem megszégyenítés a célja, hanem a fejlődés elősegítése) • egyéni képességek figyelembe vétele, testre szabott feladatok és értékelés • az értékelés legyen reális, segítse az önértékelés kialakulásának megalapozását • a fejlődés nyomon követésének rendszere a csoportban (a mérőeszköz alapos ismerete, használatának eredménye, visszacsatolás, PDCA ciklus) • a csoportban alkalmazott egyéb mérési módszerek és eszközök • az értékelés dokumentálása • tájékoztatási kötelezettség a szülők felé • az értékelés hatásainak figyelembe vétele (mit vált ki a gyerekekből és a szülőkből) • a gyermekek önértékelésének elősegítése, lehetőségei • a differenciálás módszerét képes alkalmazni az értékelésben is • képes figyelembe venni a különböző egyéni, sajátos képességeket, igényeket • képes a fejlesztő értékelés alkalmazására

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás • • • • az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapelveinek ismerete érthetően és pedagógiai céljainak megfelelő en kommunikál nyelvi hátrányok kezelésének módja a csoportban az írás, olvasás megalapozása a nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztésével indirekt fejlesztés, ingergazdag környezet kommunikációs technikák ismerete gyermekekkel, kollégákkal, szülőkkel, egyéb partnerekkel szemben, a metakommunikáció jelentősége, nyitott a visszajelzésekre a pedagógus szerep: a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedésmód szakmai munkaközösségi feladatok vállalása, munkacsoportokban történő feladatvállalás az együttműködés jelentősége és formái, formai és tartalmi elemei szülőkkel való szakmai együttműködés formái (projektek, kirándulások, stb. ) együttműködés más partnerekkel (gyermekjóléti szolgálat, szakértői bizottság, bölcsőde, iskola, stb. ) a szakma jogi szabályainak ismerete (Köznevelési törvény, Kjt, Munka Törvénykönyve, Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) etikai szabályok: etikai kódex, (Nemzeti Pedagógus Kar iránymutatásai) a reflektív gondolkodás szerepe, önreflexiós képesség továbbképzési lehetőségek ismerete információs források ismerete: internet (EMMI, Oktatási Hivatal, CD jogtár), Független Pedagógiai Fórum, Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete, Magyar Pedagógiai Társaság, stb. )

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért • tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz • saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti • tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját • rendszeresen tájékozódik az újabb kutatási eredményekről, a szakmai innovációkról, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket • munkájában hasznosítja a szakmai fejlesztéseket • szakmai kérdésekben képes megalapozott állásfoglalásra, problémák esetén önállóan is képzi magát, felkutatja ehhez a szükséges forrásokat (szakirodalom, szakembertől segítség kérése) • az óvodapedagógiához kötődő nézeteket ismeri és vallja is: szakmai megalapozottsággal, tudományos ismeretekkel alátámasztva képes indokolni döntését, javaslatát • szakmai kérdések megoldásában együttműködik kollégáival, szükség esetén esetmegbeszélést szervez, együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal, a gyermekvédelmi szervekkel és a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal • élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is • részt vesz intézményi innovációkban, pályázatokban, kutatásban

Az e - portfólió alapdokumentumai

Az e - portfólió alapdokumentumai továbbá reflexiók • Hospitálási napló • Egymástól való tanulás- a tudás megosztása reflexiók • Esetleírás reflexiók

E- portfólió szabadon választható elemei Segítségre, támogatásra szoruló gyermekek, családok érdekében tett lépések Projektterv és megvalósításának dokumentumai Óvodapedagógusi munka bemutatása pl. mentor, pályázat felelős, fejlesztések stb. Közösségi programok

Pedagógiai, szakmai és egyéb tevékenységek • Jó gyakorlat • Szakmai együttműködés • Továbbképzések hasznosítása, beépítése a nevelőmunkába • Pályázatírásban való részvétel • Infokommunikációs eszközök alkalmazása • Idegen nyelv hasznosítása • Médiaszereplés • Könyv írása, szerkesztése, egyéb szakmai anyagok publikálása • Szakértői, mentori, szaktanácsadói feladatok

Önálló alkotói, művészeti tevékenységek • Képzőművészet • Zene, énekkar • Irodalom • Értékes kézműves alkotások • Kiállítás szervezése

Szakmai életút értékelése – portfólió védése Bizonyítani kell, hogy a pedagógus képes önmagát, szakmai munkáját objektíven elemezni, értékelni és fejlődésének irányát megszabni. A szakmai életútjának elemeiből, időrendben úgy válogat, hogy alátámassza a 8 kompetenciaterületen bekövetkezett fejlődését. Lehetővé teszi, az e-portfólió egyéb dokumentumaiban nehezen megjeleníthető pedagóguskompetenciák megmutatását Szakaszai: 1. Szakmai múlt történései 2. Jelen helyzetkép 3. Jövőkép/tervek Elemei: 1. Pályakezdés 2. Tanulmányok 3. Munkahelyek 4. Továbbképzések / Önképzés 5. Vízválasztók - Fejlődést generáló események, történések 6. Esetleges gátló tényezők, kudarcok 7. Büszkeségek 8. Intézményben, szakmai szervezetekben betöltött szerep, ellátott feladat

Általános jellemzők • Tényeken alapul • Jól elkülöníthető, tematikus egységekre tagolódik. • Közvetíti a pedagógus pedagógiai tevékenységét, alapvetően meghatározó értékeit. • Tartalmaz reflexiókat /pl: konferenciák, továbbképzések/. • Nem ideálkép. • Miden szakasz végét rövid összegzés zár. • Tömören ismerteti a pedagógus középtávú szakmai terveit, azokat érvekkel alátámasztja. Összeállítását ajánlott a portfólió készítésnek utolsó szakaszába beiktatni. Figyelni kell az önéletrajz és a szakmai életút kapcsolódási pontjaira.

A portfólió kötelező tartalmi elemei közül… • A szakmai önéletrajz és a munkahely bemutatása nem kerül értékelésre, csak háttérinformációkat szolgáltat. • A többi dokumentum képezi az e-portfólió kompetencia alapú értékelésének alapját.

Az e-portfólió készítésének lépései �Az első lépés: a célok azonosítása, a használható dokumentumok körének behatárolása �A második lépés: a dokumentumok gyűjtése, elkészítése �A harmadik lépés: a válogatás �A negyedik lépés: a reflexiók végleges formába öntése �Az ötödik lépés: a pedagógiai e-portfólió egyéb dokumentumainak elkészítése, �A hatodik lépés: a pedagógiai e-portfólió teljes anyagának feltöltése �A hetedik lépés: az ünneplés 99

Meddig fejlesztem a portfóliómat? ü Tanfelügyelet 5 évenként meglátogat, amíg a pályán vagyok ü További képzettségeim dokumentálása nem csak a személyi anyagomban, az e-portfóliómban is! ü Újabb minősülésem előtt aktualizálom ü Évenként frissítem

Fotók, videók, nevek szerepeltetése nem megengedett. 3 évnél nem régebbi óra/foglalkozástervek feltöltése javasolt. Nem a portfólióba feltöltött óra-/foglalkozástervet kell megvalósítani az óra-/foglalkozáslátogatás alkalmával. Szeptember 1 -jét követő minősítési eljárás esetén augusztus 15 -éig módosítható a portfólió.

Az e-portfólió lezárása után a pedagógus a feltöltőfelületen már nem tud módosítani A portfólió hiányosságaival kapcsolatban a minősítőbizottság kérdéseket fogalmaz meg Hiánypótlás Mit? Ki kérheti? e ? _ Amennyiben a minősítés a következő tanévre esik, a pedagógus portfóliója visszanyitásra kerül augusztus 15 -éig A szabadon választható dokumentumok pótlása Az elnök kéri a pótlást A pedagógus elküldi az elnöknek a 20. napig A pedagógus a védésen nyomtatva, aláírva átadja ! Az elnök feltölti a védési jegyzőkönyv mellékleteként

AZ EREDETISÉGNYILATKOZATBAN VÁLLALTAK MEGSÉRTÉSE A plagizálás formái • • forrásmegjelölés és idézőjel nélküli szó szerinti átvétel; szövegrészlet átfogalmazása forrásmegjelölés nélkül; ábra, illusztráció vagy statisztikai adat átvétele forrásmegjelölés nélkül; idegen nyelvű szerzői alkotás forrásmegjelölés nélküli lefordítása. Munkacsoport által közösen létrehozott dokumentumok esetén a szereplők és a feladatok pontos megnevezése A más által készített dokumentumok felhasználása esetén megfelelő adaptálás, a módosítások indoklása Az eredetiségnyilatkozatban vállaltak megsértése • A minősítővizsgát, minősítési eljárást sikertelennek kell nyilvánítani.

A TEVÉKENYSÉG-/FOGLALKOZÁSLÁTOGATÁS A minősítőbizottság elnöke saját döntése alapján részt vehet. Minősítővizsga esetében a mentor is részt vehet az foglalkozás látogatásán, megbeszélésén. A pedagógiai asszisztens részvétele kizárólag indokolt esetben és a pedagógussal való szakmai együttműködés pontos meghatározásával lehetséges, melynek be kell kerülnie az foglalkozástervbe is.

A PORTFÓLIÓVÉDÉSRE FELTETT KÉRDÉSEK Kérdések az előzetes értékelés alapján • a bizottsági tagok kérdéseit az elnök összesíti, és az informatikai rendszeren keresztül eljuttatja a pedagógusnak, • a pedagógusnak lehetősége van a digitális bemutatóba beépíteni a kérdésekre adandó válaszait.

A PORTFÓLIÓ VÉDÉSE A pedagógus szakmai életútjának és ehhez kapcsolódó reflexióinak bemutatása 15 percben, digitális bemutatóval támogatva. Válaszadás a bizottsági tagok kérdéseire. 60 perc Szakmai beszélgetés a minősítőbizottság tagjaival. A hiánypótlás során benyújtott dokumentumok szakmai tartalmának megbeszélése. A hiánypótlás során pótolt, aláírt dokumentumok mellékletként belekerülnek a védési jegyzőkönyvbe. A gyakornoknak a portfólióvédésen nem kell számot adnia intézménye pedagógiai programjának ismeretéről. A védés zárja a minősítést!

A védés menete A pedagógiai munkájáról Reflektálás az e-portfólió szóló 15 perces prezentáció dokumentumai alapján kapott kérdésekre Szakmai beszélgetés a minősítőbizottság tagjaival 60 perc A védés tapasztalatai alapján a kompetenciaterületek előzetes értékelésén a minősítőbizottság változtathat!

A TANÚSÍTVÁNY Elektronikus tanúsítvány az összegző értékelés informatikai rendszerbe történő feltöltésétől számított 15 munkanapon belül. Érdemi kérdést nem érintő elírások Az Oktatási Hivatal saját jogkörben javítja A pedagógus nem felelt meg a minősítési tervbe való felvétel feltételeinek A tanúsítvány visszavonása (hároméves átmeneti idő)

JOGORVOSLAT A minősítővizsgák, minősítési eljárások során hozott érdemi döntések elleni jogorvoslat (panaszeljárás) jogintézményének bevezetése Ki? A pedagógus Hova? Az Oktatási Hivatalhoz Elbírálás Saját hatáskörben, szakértők bevonásával Határidő 15 napos jogvesztő határidő

Hasznos tanácsok Öltözet Nyugodt légkör megteremtése Iktatószám, informatikai háttér előkészítése Titoktartás Intézményi delegált korrekt szakmai vélemény

TAPASZTALATOK Előkészítés • Az intézményvezető feladatai Mi történik a helyszínen? • Foglalkozás előtti megbeszélés • Bemutatkozás-hogyan? Értékelés a foglalkozás után, de hogyan? • Cél, feladat, megvalósulás folyamata (Honnan-Hová-Miért? ) • Indoklás, reflexió Dokumentáció • Csoport profil • Tematikus terv • 2 db. foglalkozás/tevékenység terv

A portfólió lényeges eleme az önreflexió • A reflexió tapasztalataink, ismereteink és cselekedeteink szisztematikus végiggondolását, elemzését jelenti, jelen esetben a dokumentumban bemutatott pedagógiai tevékenység szisztematikus végiggondolását, elemzését. • A reflektivitás segít hibáinkat észrevenni, segít többféle megoldásban gondolkodni, a nevelési folyamatot tudatosabban tervezni és szervezni. • A reflexió világítja meg az értékelő számára az e-portfólió készítőjének gondolatmenetét, pedagógiai nézetrendszerét, azt, hogy mit miért tesz.

ÖNELEMZÉS, REFLEXIÓ NÉZŐPONTJAI VISSZATEKINTÉS A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGRE Mit akartam csinálni? Miért azt a tevékenységet választottam? Miért járok el adott módon, Mit akartam elérni? Milyen hasznot reméltem? Milyen pedagógus akartam lenni? (vezetési stílus, nevelési stílus, attitűd) Milyen körülményeket akartam biztosítani? Milyen tanulási igényeket feltételeztem? Milyen jellemzőit vettem figyelembe a csoportnak, osztálynak? A MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉG LEÍRÁSA, SZEMBEÁLLÍTÁSA A TEVÉKENYSÉG ÉRTELMEZÉSE, MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK Mi történt? Mi valósult meg? Mi sikerült? Miért? Az előrevételezett körülményekből, feltételekből mi teljesült, mi nem? Váratlan esemény, reakció (pedagógus-gyermek) Milyen pedagógus voltam, milyen volt a csoport? Milyen volt a kapcsolatunk? Milyen eredményei lettek a foglalkozásnak/órának? Mit kell változtatni (kisebb módosításokkal)? Mit kell alapvetően másképp tenni? Mit mivel kell helyettesíteni? Mi okozta? (okok keresése) Következmények Következtetések Folyamatok továbbgondolása Prekoncepciók felülvizsgálata A szakmai tudás, gyakorlati tapasztalat szakmai irányainak kijelölése

Megválaszolandó kérdések a reflexióban

A reflexiók áttekintésekor hasznos lehet a következő ellenőrző kérdéssor: 1. A pedagógiai helyzet/probléma leírása pontos és szakszerű-e? 2. A reflexió puszta leírás vagy olyan leírás, amelyet elemzés, érvelés és értékelés is követ? 3. Az elemzés, érvelés, értékelés tényekkel megfelelően alá van-e támasztva? 4. Figyelembe veszi-e az elemzésnél a körülményeket, a kontextust? 5. Az elemzésben/érvelésben elvekre, szakmai tudására támaszkodik-e? 6. Figyelembe veszi-e az etikai szempontokat? 7. Figyelembe veszi-e – ha vannak – a külső visszajelzéseket? (Pl. a gyermekek, kollégák, szülők, óvodavezetés visszajelzéseit. ) 8. Kritikusan értékeli-e a gyakorlatát? 9. Elég világos és szabatos-e a megfogalmazás? 10. A megfelelő szakmai nyelvezetet használja-e? 117

A reflexió részei • Leírás: a pedagógiai helyzet ismertetése, ha ez már a dokumentumban megtörtént, csak utalás a dokumentum megfelelő pontjaira. • Elemzés/érvelés: annak indoklása, hogy miért tesszük azt, amit teszünk, és miért választjuk azt a megoldást adott helyzetben, amelyet választunk. (A cselekvés előtti reflexió. ) • Önértékelés: mérlegelnünk kell, hogy milyen következményekkel jártak cselekedeteink az érdekelt felekre, leginkább a tanulókra és önmagunkra nézve, és mit kellene esetleg változtatni a gyakorlatunkon. (A cselekvés utáni reflexió. )

A foglalkozás/tevékenységlátogatás menete • Felkészülés a foglalkozásra • Személyes találkozó Felkészülés Látogatás • A foglalkozás megtartása • A foglalkozás megbeszélése, értékelése Értékelés

Reflektálás a foglalkozásra Az átgondolás, elemzés főbb irányai: • A tervezés során hozott döntések, a foglalkozás céljának indoklása • a cél elérése érdekében végzett óvodapedagógusi és gyermeki tevékenységek jellemzése, értékelése • a tervektől való eltérés indoklása • a tanulási folyamat eredményeinek, problémáinak elemzése • fejleszthető területek, tevékenységek meghatározása

Didaktikai feladatok • ráhangolás • aktiválás • motiválás • ismeretbővítés • gyakorlás • alkalmazás • visszacsatolás • megerősítés • összefoglalás • rendszerezés • ismétlés • ellenőrzés • előkészítés • ellenőrzés • értékelés

Munkaformák (szervezési módok): • frontális munka • egyéni munka • páros munka • csoportos munka • szóbeli • írásbeli

Módszerek • megbeszélés • szemléltetés • munkáltatás • pedagógusi előadás -elbeszélés • pedagógusi magyarázat • tanulói kiselőadás • kooperatív tanulás • játék • vita

Az e-portfólió védésére készített digitális bemutató tartalmi és formai elvárásai • A minősítő értékelésben az értékelt pedagógusnak aktív szerepe van: • Pedagógiai szakmai munkájáról • Szakmai életútjáról maga ad képet • A pedagógus 15 perces digitális prezentációban bemutatja mindazt, amit a legfontosabbnak tart pedagógiai életpályájából • Reflektál az e-portfólió dokumentumai alapján kapott kérdésekre. (ezt megteheti a digitális bemutató során is) Ajánlás • A 60 perces védés része a 15 perces digitális bemutató (kötetlen beszéd 1 perc-1 dia kb. ) • Mutassa be pedagógiai céljait, a nevelésről vallott felfogását, szakmai fejlődésének útját, a fejlődést segítő és akadályozó elemeket, s elképzeléseit, terveit az elkövetkező időben! • Elsősorban szakmai fejlődésére koncentráljon! • A digitális bemutató során már ismeri a szakértők kérdéseit, azokra is reagálhat. • Térjen ki az e-portfólió után történt fontosabb eseményekre!

Jó tanácsok • 1 -7 -7 szabály egy dián hét sor, egy sorban hét szó legyen maximum! • Kevés szín, erős kontraszt a háttér és felirat között. • Kerülje a piros-zöld (nehezen olvasható) piros-kék (más szín jelenik meg a kivetítőn, mint a monitoron) háttér-felirat variációt! • Zenék, hanghatások zavaróak lehetnek. • A lassú animáció (pl. betűnkénti megjelenítés nem tanácsos) • Minimum 24 -es betűt használjon! • A dián csak hívószavak legyenek, próbálja a többit magától elmondani!

Informatikai minimum • Szövegszerkesztés • Kép másolás • Kép tömörítés • Szkennelés • Feltöltés • Pdf készítés

TANFELÜGYELET Kérdések és válaszok Mit ellenőriznek? Hogy zajlik a folyamat? Hogy függ össze az eddigi munkámmal? Mikor jönnek? Mit a célja? Kitől várhatok segítséget? Egy pedagógus látogatása hogy történik majd? Mit jelent az általános pedagógiai szempont? Mi lesz az eredménye? Kik ellenőriznek? Mivel kell készülnöm?

Mi a standard? • A tanfelügyelet egységes és nyilvános szempontjaira épülő ellenőrzési és értékelési modelljének leírása. Tartalmazza • • • az ellenőrzés és értékelés folyamatának leírását, módszertanát, az alkalmazott eszközrendszert, meghatározza a tanfelügyelők feladatait, összefoglalja az ellenőrzésben résztvevő vezetők és pedagógusok feladatait.

A nyolc pedagóguskompetencia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Pedagógiai módszertani felkészültség A gyermekek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléshez, fejlesztéséhet szükséges megfelelő módszertani felkészültség A gyermekek, csoportok, közösségek alakulásának segítése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, csoportirányító tevékenység Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése, és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók Az ismeretszerzés, a tanulás támogatása Pedagógiai folyamatok és a gyermekek személyiségfejlődésének folyamatos elemzése, értékelése Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

A pedagógusok munkájának ellenőrzése Szempontjai � általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, � ONOAP nevelési céljainak való megfelelés, � pedagógiai programnak való megfelelés Területei � a nyolc pedagóguskompetencia megvalósulása a gyakorlatban. Módszerei � dokumentumelemzés � foglalkozás/tevékenység látogatás, � interjúk (pedagógussal és a vezetővel)

A pedagógus ellenőrzésébe bevont dokumentumok �a legutóbbi ellenőrzések tapasztalatai �a pedagógus önértékelése (hogyan ítéli meg saját munkáját, szakmai fejlődését). �portfólió • • szakmai önéletrajz, nevelő-oktató munka dokumentumai (4 foglalkozásterv+ reflexiói, stb. ), az intézmény rövid bemutatása, szakmai életút értékelése, pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, helyszínen ellenőrzött dokumentumok (fejlesztési tervek, gyermekek produktumai, stb. )

A vezető munkájának értékelése Területei 1. 2. 3. 4. 5. a tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása, a változások stratégiai vezetése és operatív irányítása, önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása, mások stratégiai vezetése és operatív irányítása, az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása. Az értékelésbe bevontak köre szakértők a vezető maga, fenntartó

A vezető ellenőrzésébe bevont dokumentumok • vezetői pályázat • pedagógiai program • egymást követő két év óvodai munkaterve és éves beszámolója • SZMSZ • intézményi önértékelés • vezetői önértékelő kérdőív • portfólió ( kiegészítve értekezletek forgatókönyvével, emlékeztetőkkel szülői-és a nevelőtestületi megbeszélésekről)

Intézményellenőrzés és értékelés Területei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Pedagógiai folyamatok Személyiség-és képességfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei Az ONOAP-ban megfogalmazott és az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott céloknak való megfelelés Módszerei: • dokumentumelemzés, • interjúk (fenntartó képviselőjével, az intézmény vezetőjével, pedagógusokkal, - nevelőtestület döntése alapján lehet a szülők képviselőivel is- ). • a pedagógiai munka infrastruktúrájának megfigyelése

Az intézményellenőrzés során vizsgált dokumentumok • Alapító okirat • Pedagógiai program • SZMSZ • Egymást követő két év munkaterve és az éves beszámolók (benne a munkaközösségek munkaterve és beszámolói) • Továbbképzési program, beiskolázási terv • Házirend • Intézményi önértékelés megadott szempontok alapján, illetve a rendelkezésre álló intézményi önértékelés eredménye • Elégedettségmérés • Az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és fejlesztési tervek

A pedagógiai célok és feladatok leképezése a konkrét feladatok, pedagógusokkal szembeni elvárások ismerete ONOAP PP Nevelési terv Csoportprofil Tematikus terv Tevékenység/ Foglalkozástervek

Az intézményi feladatok megjelenése a vizsgált dokumentumokban Alapító okirat, pedagógiai program Az ONOAP-ban megfogalmazott céloknak való megfelelés Személyiség-és képességfejlesztés Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei SZMSZ, munkatervek, továbbképzési program, házirend Pedagógiai folyamatok Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei Beszámolók, intézményi önértékelés, elégedettségmérés Az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és fejlesztési tervek Eredmények Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei Az ONOAP-ban és az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott céloknak való megfelelés

„Ez a vízesés megtanít arra, hogyan legyél mester”