Romnia Nemzeti Parkjai 2000 ig egyetlen Nemzeti Park

Románia Nemzeti Parkjai 2000 -ig egyetlen Nemzeti Park volt azóta számuk 12 -re emelkedett

Románia első Nemzeti Parkja Retyezát Nemzeti Park n A hegység első természetvédelmi területét még 1927 -ben, Nyárádi E. Gyula botanikus javaslatára hozták létre. Pár év elteltével, 1935 -ben aztán egy másik botanikus, Alexandru Borza segítségével itt jött létre Románia első nemzeti parkja.

n n A Retyezát Nemzeti-Parkot 1935 -ben Alexandru Borza kolozsvári botanikus tudós javaslatára hozták létre Románia első nemzeti parkjaként tízezer hektáron, a ritka, endemikus növények védelmére. A terület akkortájt a Kendeffy család és az állam tulajdona volt. A területet 1948 -ban államosították, az erdők és a havasi legelők így az állami erdészeti hivatalhoz kerültek. 1964 -ben az erdészet ütköző (puffer) zónát alakított itt ki a magterület védelmére, ezáltal a park területe húszezer hektárra nőtt. A Retyezát Nemzeti-Parkot 1980 -ban az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította.

"Aki erdélyi bolyongásaiban fogalmat akar alkotni a természeti szépségek nagyszerûségérõl, arról, ami nagyszabású, valóban nagy szerû és óriási kiterjedésû, az kisérelje meg bejárni a Retyezátot. " (Tavaszi Sándor)

Retyezát-hegység n n A Retyezát-hegység románúl Munţii Retezat a Déli Kárpátok része. Elhelyezkedés Hunyad megye Legmagasabb pont Peleaga (2509 m) Terület 900 km 2

Retyezát Nemzeti Park n n 20 100 hektár területével a legnagyobb nemzeti park Romániában Itt helyezkedik el a 3700 ha-s Iker (Gemenele) Tudományos Rezerváció.

A Retyezát hegység madártávlatból

n Az alacsonyan fekvő részeken Európa legnagyobb összefüggő természetes vegyes erdősége talalható meg, amely 1800 ha fekszik

1979 -ben Bioszféra rezervátummá nyilvánitották

n. A hegység legfontosabb része kristályos kőzetekből álló Nagy. Retyezát. A déli, mészkőből álló rész a Kis-Retyezát. Ezek a Bukuratónál kapcsolódnak össze.

A Retyezát-hegységben helyezkedik el a legtöbb tengerszem, összesen 82 A tavak nagy többsége 1900 m fölött található

Románia legnagyobb tengerszeme, a Bukura-tó is itt található; területe 8. 5 ha.

A legmagasabb csúcs a Peleaga (2509 m), Romania hatodik legmagasabb hegye.

Gemenele Tudományos Rezervátum belépés csak engedéllyel

Területére kizárólag a Román Tudományos Akadémia engedélyének birtokában szabad belépni, legfeljebb kilencfős társasággal. Az engedélyt belépéskor láttamoztatni kell A Gemenele tudományos kutató központ, a laboratórium is mind hozzájárultak az ökoszisztémák fennmaradásához. Így már 1980 ban a Retyezát az UNESCO védelme alá került.

A Retyezát növény- és állatvilága

A Retyezát növény- és állatvilága egyaránt gazdag. A hegység számos olyan növényfaj otthona, amely kizárólag itt él (endemikus fajok). Az állatok közül pedig menedékre lelnek itt a máshol már megritkult zergék, de több nagyragadozó, ritka kisemlős és ragadozómadár is. Nem csoda hát, hogy a Retyezát tekintélyes része már több mint 80 éve részesül valamilyen fokú védettségben.

na z endémikus növényzet 5. 2%-a itt található

Az éghajlat (a hőmérséklet és a csapadék) a magasság függvényében változik, így nagyon változatos biotopok jöttek létre. Változatos növényvilága 1186 fajt, gombavilága 1230 fajt, gerinces fauna 120 fajt foglal magába

Endémikus növények Máriatövis

Borbálafű

Ezerjófű

orvosi angyalgyökér

Kakastaréj

Ritka es vedett novenyek

Erdelyi havasszepe

Havasi gyopár

Pompás tárnics (Gentiana)

Havasi harangrojt

Erdei majvirag

sisakvirág

Hölgymál

Havasi kökörcsin

Törpe kankalin

Rezes hölgymál

Varjúköröm

Aggófű

Légyölő galócák

Havasi kökörcsin

Körtike

Sárga tárnics

Cirbolyafenyő

Állatvilága

Sebespisztráng

Kockás vipera

Fakókeselyű

Hajnalmadár

Hiúz

Zerge

Mormota

Barnamedve

Vadmacska

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET