Nemzeti parkjaink Cmerllatok s nvnyek Aggteleki Nemzeti Park

Nemzeti parkjaink Címerállatok és -növények

Aggteleki Nemzeti Park Fertő-Hanság Nemzeti Park Őrségi Nemzeti Park Duna-Ipoly Nemzeti Park Bükki Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Balaton-felvidéki Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park Duna-Dráva Nemzeti Park

INFORMÁCIÓ Nemzeti parkjaink területét sötétzöld színezés jelzi a térképen. Kattints rájuk! Bővebb információt a parkok nevére kattintva kapsz. A nyíllal részletesebb bemutatáshoz jutsz. cum) A képeket teljes képernyőn is megnézheted. A linkekre kattintva internetes oldalt találsz. Az iránytűvel erre a lapra térhetsz vissza.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. 1996 -ban alapították. Élővilága változatos, sokszínű. Címerállata a havasi cincér. Területe: 37 268 ha A Pilist, a Visegrádihegységet, a Börzsönyt, a Duna és az Ipoly árterét magába foglaló összefüggő terület.

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

HAVASI CINCÉR A cincéreket hosszú csápjaikról – melyek gyakran a testük hosszánál is nagyobb – könnyű felismerni. Közülük az egyik leglátványosabb cincérfaj a védett havasi cincér. Hossza 1, 5– 3, 8 cm. Kék vagy kékesszürke alapszíne és bársony-fekete rajzolata alapján össze-téveszthetetlen. Bükkerdőben él, máshol ritka. Színe a bükkfakéregre emlékeztet, amelyen a bogár szinte észrevehetetlen, ha nem mozdul. Elhalt, öreg bükk-törzsekben, tuskókban fejlődik, az élő faállományban nem tesz kárt. Gyakran megfigyelhetjük a Pilis és a Börzsöny idős bükköseiben, különösen július és augusztus környékén. Hazánkban a Bükk hegységben található még nagyobb számban. Vigyázzunk rá! Vissza Havasi cincér (Rosalia alpina)

A nemzeti park növényzetében a sokszínűség emelhető ki. Ennek oka az alapkőzet változatossága, valamint a szubmediterrán és a kontinentális klímahatárok találkozása. Vissza A Dunakanyar összekötő kapocs a Dunántúli- és az Északi-középhegység között. Sok faj elterjedésének van itt a határa. A nemzeti park egyik legféltettebb növénye a pilisi len. A területen Magyarország összes kétéltű faja megtalálható, míg a hüllők közül a pannongyík a legjelentősebb. A nemzeti park ritka madarai a kerecsen sólyom, a parlagi sas, a kígyászölyv és a fekete gólya. Az emlősök közül a hiúz és a vidra említendő. Pilisi len (Linum dolomiticum)

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. 1992 -ben alapították. Élővilága uralkodóan a vízi élőhelyekhez kötődik. Címerállata a nagy kócsag. Területe: 19 735 ha A Fertő-tó melletti összefüggő területekből és a Hanság mozaikszerűen elhelyezkedő védett területeiből áll.

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

NAGY KÓCSAG Vissza A kócsagok élőhelye a nagy kiterjedésű sűrű nádasok, mocsarak, halastavak. Egész tollazatuk vakító hófehér. A kis és nagy kócsagot nem nehéz megkülönböztetni: a kis kócsag kisebb termetű (kb. 55 cm) és csőre szürkés. A nagy kócsag jóval nagyobb (90 cm), csőre pedig többnyire sárga – a nászruhában fekete. A nagy kócsag röpte könnyed, méltóságteljes. Behúzott nyakkal és hátranyújtott lábbal repül. Hazai állománya gyarapodott, ősszel a vízközeli legelőkön, tarlókon is láthatjuk. A be nem fagyó vizek mentén rendsze-resen áttelel. A magyar természetvédelemnek is címermadara. Kócsag

A Fertő-tó körüli táj a keleti füves pusztákat idézi. Néhány km-rel odébb már a víz a meghatározó elem. A Fertő nádrengeteiben kanalasgém, kis és nagy kócsag, bölömbika fészkel. Ezenkívül vöcsök, gém- és réce-fajok, nyári ludak, szárcsák, vízityúkok, sirályok, szerkők, csérek, nádi poszáták, kékbegyek fészkelnek itt. Vonuláskor vetési ludak és nagylilikek pihennek a területen. Parti madarak százai kutatnak táplálék után. A hansági táj más, mint a fertői: csatornák, szántók, kaszálók, égerligetek, rekettye-füzesek, nyírlápok váltakoznak. Itt él az elevenszülő gyík és az északi pocok. A túzok és a parlagi vipera egyik utolsó menedéke itt található. Vissza Parlagi vipera (Vipera ursinii)

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Élővilága változatos, három nagy élőhely csoporthoz – erdők, lápok, rétek – kötődik. Az itteni táj 111 védett növényfajnak ad otthont. 2002 -ben alapították. Területe: közel 44 000 ha Címerállata a siketfajd. Magában foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó szabályozatlan völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét.

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

A SIKETFAJD Ez a madár egészen különleges környezetet igényel: a háborítatlan, gazdag aljnövényzettel benőtt ritkás fenyőerdőket kedveli, sok bogyótermő cserjével, alvásra alkalmas fákkal – az alvófának erős, vízszintes ága legyen! – de szüksége van vízre és hangyabolyokra is. A kakasok tavaszi nászéneke a dürgés. Este érkeznek a dürgőhelyekre, egy vízszintes ágon ülve csak úgy önmaguknak dürögnek egy kicsit. Mikor pirkadni kezd, megjelennek a tyúkok is. A kakas magát mutogatva, egyetlen reggelen több mint ezer alkalommal hallatja sajátos énekét, mialatt teljesen megsüketül. (innen a neve, siketfajd). Siketfajd (Tetrao urogallus) Vissza

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. 1973 -ban alapították. Területe: 81 000 ha Az UNESCO 1999 -ben felvette e nemzeti parkot a Világörökség listára. Címerállata a daru. A Hortobágy a Tisza árterülete, egykori erdős sztyep, melynek mélyebb részein áthatolhatatlan mocsárvidék volt. A folyamszabályozás és az intenzív legeltetés következtében nyerte el mai képét, mely rendkívül hasonlít az ázsiai füves térségekhez.

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

A DARU Vissza Nagyméretű gázlómadár, hosszú lábakkal s közepes hosszúságú csőrrel. Nagyobb, mint egy gólya: magassága a 120 cm-t, szárny-fesztávolsága a 240 cm-t is elérheti. Hazánkban a század elején még költött, azóta csak átvonuló. A Hortobágyon ősszel több tízezres tömegei tanyáznak. A daru vonuló madár. Szabályos ék alakban vagy nyújtott, ferde vonalban repül. Hangja messzire hangzó, trombitaszerű krúgatás. Vonulás idején – különösen októberben – néha éjszaka is hallani a városok felett. Daru (Grus)

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Változatos élőhelyeket fog össze. Hazánk természeti értékekben rendkívül gazdag területe. Számos endemikus/ bennszülött növény- és állatfaj található meg a vidéken. 1997 -ben alapították. Területe: 56 682 ha Címernövénye a lisztes kankalin. Magában foglalja a Kis-Balaton mocsárvidékét, a Keszthelyihegységet és a Balaton-felvidék területeit.

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

A LISZTES KANKALIN Fokozottan védett növény. Levelei a fonákon - főleg fiatalon – „lisztesek”, a színoldalon zöldek. Gyakran a csésze és a virágkocsány is lisztes bevonatú. Virágai április és július között nyílnak, színük a ciklámen lilától a vörösesliláig változik, de előfordulnak fehér virágú példányai is. Üde és kiszáradó láprétek növénye. Csak tőzeges talajon él meg (tőzegjelző), nálunk reliktum/maradvány faj. Európa magashegységeiben, foltokban terjedt el. Hazánkban már csak két biztos előfordulási helye ismert, mindkettő a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területén, így méltán lett a nemzeti park címernövénye. Rendkívül veszélyeztetett! Lisztes kankalin (Primula farinosa) Vissza

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Az igazgatóság területén lévő Hollókő ófalu (1987) és Tokaj történelmi borvidéke (2002) is szerepel a Világörökség listáján. 1976 -ban alapították. Területe: 43 283 ha Címernövénye a szártalan bábakalács. A Bükki Nemzeti Park egy összefüggő területet alkot a Bükk hegység területén. A Bükk képtára

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

A SZÁRTALAN BÁBAKALÁCS Vissza Védett növény, de gyógynövény is. Fészekvirágzata 5 -15 cm átmérőjű. Az ezüstös fészekpikkelyek száraz időben sugárirányban kiterülnek, magasabb légned-vességnél megduzzadnak és a fészket beborítják, a virág becsukódik. Akár barométernek is tekinthetjük. A bábakalács népszerűségét rengetegféle neve is mutatja: babakalács, tövisrózsa, földi rózsa, ezüstbogáncs, tövises sajt, kenyértövis, bárány-bogáncs. A kenyér, a sajt, a kalács arra utal, hogy a fészektányér fogyasztható, íze a karalábéhoz hasonlít. Régen a népi nyelvben a bába szó tündért jelentett, innen származik a neve. Szártalan bábakalács (Carlina acaulis)

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Az Aggteleki-karszt és a vele összefüggő Szlovákkarszt barlangjait az UNESCO 1995 -ben a Világörökség részévé nyilvánította. 1985 -ben alapították. Területe: 20 169 ha Címerállata a foltos szalamandra. Összefüggő területet alkot az Aggteleki-karszton, amihez a Szalonnai-karszt területe kapcsolódik.

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

A FOLTOS SZALAMANDRA A látszat ellenére nem a gyíkok, hanem a békák közelebbi rokona: a farkos kétéltűek közé tartozik. Tiszta vizű patakok és csermelyek környékén él, főleg a lomberdőkben gazdag domb- és középhegyvidékeken. Rendszerint szürkületkor és éjjel tevékeny. Lassan, testét a földtől kissé felemelve sétálgat. Hasát leengedve, fejét még mindig feltartva hosszasan pihenget. Megriasztva fürge menekülésre is képes, de hamar elfárad, így ismét a jól ismert „szalamandrajárásban” cammog tovább. A foltos szalamandrák hazánkban elevenszülők, teljesen mozgásképes lárvákat hoznak a világra. Foltos Szalamandra (Salamandra salamandra) Vissza

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. Élővilágának többféle élőhely ad otthont. A löszpuszták itt érik el elterjedésük nyugati határát. Meghatározóak a szikesek is. A park területén vizes élőhelyek is találhatóak: árterek, szikes tavak, mocsarak maradványai. 1997 -ben alapították. Területe: 42 000 ha Címerállata a túzok. A Dél-Alföldön mozaikszerűen elszórva található a nemzeti park tizenhárom területe.

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

A TÚZOK Magyarország kiemelkedő madártani értéke a világszerte veszélyeztetett túzok. Törzsalakjának legéletképesebb csoportja Békés megye északi részén él. A túzok a mérsékeltövi füves puszták és a helyükön kialakított mezőgazdasági területek lakója. Európa legnagyobb testsúlyú röpképes madara. Számuk mára annyira megfogyatkozott, hogy hazánk területén mindössze 1350 egyedet számoltak össze. A természetvédelmi egyezmé-nyek, listák érzékeny, sérülékeny és fokozottan veszélyeztetett fajként tartják számon. Magyarországon már 1970 -től fokozottan védett. Eszmei értéke a legmagasabb kategóriát jelentő 1 000 forint. Túzok (Otis tarda) Vissza

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. A parkban a Duna egykori öntésterületein kialakult szikes puszták, homokbuckák, homokpuszták, lefolyástalan mocsa-rak, maradványerdők gazdag élővilágával találkozhatunk. Címerében a homokbuckákon kialakult borókás ismerhető fel. 1975 -ben alapították. Területe: 48 200 ha Kilenc mozaikosan elhelyezkedő területe van sajátos élővilággal.

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

HOMOKBUCKÁK KÖZÖTT A bugaci buckavilág legismertebb élőhelye az Ősborókás, a homokfelszínen kialakult nyáras-borókás társulás. A fülöpházi homokbuckás területen még ma is mozgó futóhomokos buckavidék található. Vissza A Holt-Tisza meder dús élővilágú, gazdag vízi állatvilágnak ad otthont. A kiskunsági szikes pusztákon szikes mocsarak, időszakosan vízzel borított szikes gyepek, vakszikek és ezek közé ékelődő szikpadkák találhatók. A nagy sótartalom miatt itt csak sótűrő növények élnek meg. A vízszabályozás miatt már csak néhány szikes tó maradt a Duna-Tisza közén, ezért jelentőségük madárvédelmi szempontból nagy. Ősborókás a bugaci homokbuckákon A park egy része a turjánvidéket, a különböző vízjárta élőhelyeket őrzi. Több fokozottan védett, veszélyeztettet vagy védett faj él itt.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. A park területén a vízhez kötött társulások szinte minden típusa megtalálható. Holtágak, pangó-vizes foltokban kialakult égerligetek, zsombékos mocsarak, mocsárrétek, láprétek, bokor-fűzesek, fűzés nyárligetek, tölgy-kőris-szilligeterdők, a magasabb térszíneken fennmaradt homoki gyepek és boróká-sok változatossá teszik élővilágát. 1996 -ban alapították. Területe: 49 479 ha Címere gazdag madárvilágára utal. Több nagy területből áll: Dráva-mente, Gemenci-erdő, Béda. Karapancsa és a barcsi borókás.

Vissza Az igazgatóság kezelésében lévő természeti értékekről többet megtudhatsz az alábbi linkre kattintva: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapja

AZ EMBLÉMA SZIMBOLIKÁJA A zöld a növényzet színe, körbe vesz bennünket, átöleli az élő világot. A kék színről az ég és a víz jut eszünkbe. A két kék vonal számában a két folyót, a Dunát és a Drávát jelképezi. Egymással összefonódva az ökológiai egységet jelenítik meg. A kék vonalakja, melyek a repülő madarakat szimbolizálják, elénk idézik a madarak röptét a fák és rétek vagy a folyók felett, ahol táplálékukat keresik. A FEKETE GÓLYA Veszélyeztetett faj, még mindig a kipusztulás fenyegeti. Hazánkban foko-zottan védett. Szerepel a Természet-védelmi Világszövetség Vörös Listáján. Vonuló madár, életmódja a vízhez kötött. Gemencen rendszeresen költ. Háborítatlan erdők mélyén, rendszerint egy-egy idős tölgyön rak fészket. Jelenleg 35 -40 költő pár él a területen. Fekete gólya (Ciconia nigra) Vissza