Hortobgyi nemzeti park 1971 janur 1 jn nyilvntottk

Hortobágyi nemzeti park 1971 január 1 -jén nyilvánították nemzeti parkká. 1999 -ben vált a világörökség részévé.

A Nemzeti Park rövid története A hortogyi nemzeti park hazánk első és legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja. Az eredeti, 1972 -ben alapított nemzeti park 52. 000 hektár területű volt, amely a folyamatos bővítések révén ma már több mint 82 ezer hektár védett területet foglal magába.

A hortobágyi nemzeti park célja A Világörökség részeként is számon tartott Hortobá gyinemzeti park célja, hogy megőrizze a Hortobágy sajátos pusztai tájképét, növény- és állatvilágát. Biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, az ősi magyar állatfajtákat, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére. A természetvédelem, a gazdálkodási tevékenység és az idegenforgalom sajátos egységét próbálja megvalósítani.

címere • Címerállata a daru • Hazánkban a század elején még költött, azóta csak átvonul. A Hortobágyon ősszel több tízezres tömegei tanyáznak. Daru (Grus) • Daru: Nagyméretű gázlómadár, hosszú lábakkal s közepes hosszúságú csőrrel. Nagyobb, mint egy gólya: magassága a 120 cm-t, szárny-fesztávolsága a 240 cm-t is elérheti.

Földrajzi elhelyezkedése • Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs. Szatmár-Bereg egy részét foglalja magába, illetve Heves megyéből a Tisza-tó egy részét.

Talaja • A Tisza és mellékfolyóinak munkája feltűnően kiegyenlített, tökéletes sík felszínt eredményezett, aminek tengerszint feletti magassága 87– 110 m. • A nemzeti park nagy része szikesekkel teli , rövid fűvel borított legelő. • Négy élőhely típust különböztetünk meg: • Szikes puszták • Löszpuszták • Mocsarak • Árterek • A talaj a folyószabályozás miatt elszikesedett és már csak nyomokban található megmunkálható földterület

Védett növényei • • • Löszpusztagyepek: Ebben a fajgazdag társulásban tömegesen fordul elő: pusztai csenkesz, deres tarackbúza, kunkorgó árvalányhaj Kölünféle zsálya fajok Ritka és értékes növenye: Macskafarok Magyar szegfű Az elszikesedő talajon só- és szárazságtűrő növények élnek, jellemzően szolonyec talajon. Ilyen. Szikes rétek jellegzetes növényei a sziki őszirózsa a sziki kocsord, A szikes puszták fennmaradásának egyik biztosítéka a legelő állatok rendszeres rágása, tiprása.

• Kopár szikesek • A kopár szikeseken (azok vízborítottságától függően) két fontosabb növénytársulás váltakozik: • A vízállásos szikes láposok növényei: • sziki mézpázsit • mocsári csetkáka • sziki szittyó • sziki útifű • kígyófark • pozsgás zsázsa • egérfarkfű • sziki kerep • vékony útifű • orvosi székfű (kamilla) • Szikes mocsár és környéke • A pusztarész legmélyebb részén terül el a Fecske-rét szikes mocsara. • Növénytársulatai: • nádas • gyékényes

Állatvilága • A száraz füves pusztákon él magyarország legnagyobb madara a túzok rajta kívül még a fogoly él ürge, fürj, menyét, hermelin. • A nyílt vízterületen él a kárókatona, réce, bölömbika, nagykócsag, szárcsa. • haszonállatai: A rideg állattartás jelentősége napjainkban csökkent ezért már a szörkemarhát, rackjuht éa egyéb „ősi” állatokatcsupán túrizmus és gén-megörzés céljából tartják.

Látnivaló • Kilenc lyukú híd: • A híd 1697 -ben épült meg fából. Ahídjó állapotának megtartásához sok pénzre volt szükég ezért 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján. Épült meg a ma is látható klasszikus stílusúkőhíd. • Hortobágyon láthatóak délibábok is.