Rehabilitci elvei tdbetegsgekben Dr med habil Szilasi Mria

Rehabilitáció elvei tüdőbetegségekben Dr. med. habil. Szilasi Mária klinikaigazgató egyetemi docens DEOEC Tüdőgyógyászati Klinika 2012.

Történet Világ: • XIX. sz. vége XX. sz. közepe: Tbc miatt légzésrokkantak gyógykezelése • XX. sz. közepétől: krónikus légúti obstrukcióban szenvedők gondozása Magyarország: • 1902 Erzsébet Szanatórium: A gyógyuló tbc-s betegeket fokozatos fizikai megterhelésnek teszik ki (betegoktatás, hozzátartozók bevonása) • 1974. Lakatos Mária-Levendel László: Légzésrehabilitáció • 1987. Dr. Entz Albert: A tüdőbetegek gondozása és rehabilitációja • Jelenleg: Deszk Pul. Rehab. Törökbálint

Rehabilitáció - Definíció n Általános megközelítésben Charles G. Eustace a rehabilitációt mások életét teljessé tevő törekvésként határozza meg. Ennek a folyamatnak a legfontosabb komponense az önsegítés, vagyis a függőségérzet megszüntetése az önellátás képességének kiteljesítésével. A legnagyobb hátrány a rokkant számára ugyanis nem feltétlenül a keresőképesség elvesztése, hanem az unalom, az apátia és a kétségbeesés, melyben az önbecsülés és személyes méltóság tudata elvész.

Pulmonológiai rehabilitáció I. (ATS, 1974) „…szuverén orvosi gyakorlat, melyben egyedi, multidiszciplináris programot alkalmaznak és a pontos diagnózis, terápia, betegoktatás és pszihés támogatás együttesén keresztül stabilizálják vagy megfordítják a tüdőbetegségek patofiziológiai és patopszihológiai manifesztációit és megkísérlik a beteg visszatérítését a betegsége és a körülményei által elérhető legjobb funkcionális állapotba. ”

Pulmonológiai rehabilitáció II. Az ATS két szempontot emel ki: n A légzéskárosodás tüneteinek és kórélettani komplikációinak javítása n Megtanítani a beteget saját mindennapi életének optimális kivitelezésére.

Pulmonológiai rehabilitáció III. Definíció További két alapelvet érdemes még kiemelni az ATS állásfoglalásából: • a PR első lépéseként a tüdőbetegségekben jártas orvos feladata a komplex állapotfelmérés és a kezelési stratégia körvonalazása • a speciális programok akár helyszínenként is eltérhetnek egymástól. Ahová sok beteget utalnak, ott a nagy, multidiszciplináris team a megfelelő, míg más helyeken hasonló szolgáltatást nyújthat kevesebb szakember is, ha azok magasan kvalifikáltak és gyakorlottak a beteg észlelésében és kezelésében.

Multikomponens patofiziológia Mukociliáris diszfunkció Légúti szűkület Remodelling Légúti gyulladás Szisztémás komponensek © Glaxo. Smith. Kline

A krónikus tüdőbetegségek következményei Társbántalom Patológia Perifériás izomdysfunctio dekondicionálódás, steroid, hypoxaemia Légzőizom dysfunctio hyperinflatio Pszichoszociális dysfunctio félelem, depressio, pánik, függőség Cardiovascularis dysfunctio dekondicionálódás, cor pulmonale Táplálkozási zavarok cachexia, obesitas Csontrendszeri bántalmak osteoporosis, kyphoscoliosis Érzékszervi zavarok Gyógyszerek mh. (steroid, vízhajtó, antibiotikum)

Pulmonológiai rehabilitáció lépései • • • A beteg kiválasztása A beteg állapotának a felmérése A kívánt cél meghatározása Az alkalmazandó módszerek kiválasztása Javulás mértékének felmérése A beteg nyomonkövetése Légzőszervi rehabilitáció

Betegek kiválasztása Kellően motivált, programot elfogadja PR elsődlegesen a súlyos légzéskárosodottak nagy hányadát képező COPD-s betegeknek készült. Azonban az alábbi betegségekben is alkalmazzuk: • • • Asthma bronchiale Cystikus fibrosis Intersticiális tüdőbetegségek Mellkasfali deformitások Neuromuscularis betegségek válogatott esetei (pl. n. phrenicus paralysis) Perioperatív állapotok (mellkasi, hasi) Tüdőtraszplantáció előtt és után Volumen redukciós műtét előtt és után Post tbc-s syndroma

Kontraindikáció Abszolút: • AMI (3 -5 nap), instabil angina pectoris (mozgó EKG), súlyos Ao. S, súlyos ritmuszavar (CO instabil), pericarditis, nem kontrollált szívelégtelenség • láz, acut gyulladásos folyamat • acut tüdőembolia • haemoptoe • acut ptx • motiváció hiánya (depresszió, félelem) • súlyos mozgásszervi betegség Relatív: • hypertonia (>200/120 Hgmm), tachy-bradyarrhythmia • instabil COPD, instabil asthma bronchiale • terhesség

Tüdőgyógyászati rehabilitáció célja • • a betegek tüneteinek enyhítése a terhelhetőséget és az életminőséget mérhetően javítani a korlátozottságból eredő hátrányok csökkentése az optimalis gyógyszeres kezelés révén elért eredmények megtartása • a relapsusok gyakoriságát csökkenteni, így az exacerbatiók, sürgősségi ellátások számának és a kórházi felvételek számának a csökkentése

Mit várunk a rehabilitáció során? • nyákoldás, nyákürítés, mucociliaris clearance javítás • légzésmechanika erősítése: köhögés- produktivitás fokozás • oxigenizáció javítás: ventilláció –perfúzió - diffúzió segítése • pszichés támogatás

Krónikus obstruktív tüdőbetegség - COPD Jelentős betegség, mert: • előfordulása tömeges • prevalenciája meredeken emelkedik • a kórlefolyás progresszív, a panaszok egyre súlyosabbak • kezelése drága

WHO – 1990 -ben a COPD a 6. halálok volt

WHO – 2020 -ban a COPD a 3. halálok lehet

A hatékony COPD kezelés célja A progresszió megelőzése • A tünetek csökkentése, megszüntetése • A terhelhetőség növelése • Az életminőség javítása • A szövődmények megelőzése • Az exacerbációk megelőzése • Halálozás csökkentése National Institutes of Health. Global initiative for Chronic Obstructive Lung Disease Report http: //www. goldcopd. com

A COPD kezelési lehetőségei • • Dohányzástól való leszoktatás Pharmakoterápia Táplálkozás Pulmonális rehabilitáció Oxigén terápia Volumenredukciós műtét Tüdőtranszplantáció

COPD és a dohányzás • COPD-s betegek mintegy 80 %-a dohányzik, vagy dohányzott. • A dohányzók 15 -20 %-a biztosan COPD-ben fog szenvedni. Környezet Genetikai háttér Dohányzás

COPD: Pharmacotherapia • A betegség progresszív, nem gyógyítható, a tünetek enyhíthetőek • Realitás: A COPD reagál a kezelésre. A megfelelő kezeléssel a beteg jobban érezheti magát, és jobb a betegség prognózisa.

GOLD COPD kezelésének általános irányelvei • Lépcsőzetes kezelés (súlyosság alapján) • Rendszeres, folyamatos, fenntartó kezelés • Gyógyszeradagok sz. módosítása

A COPD súlyossági beosztása a hörgtágító Inhalációja után mért FEV 1 -érték alapján GOLD, 2006) FEV 1 ≥ 80% 50% ≤ FEV 1 < 80% 30% ≤ FEV 1 < 50% tünetmentes vagy panaszos FEV 1<30%, vagy FEV 1<50% + krónikus légzési vagy jobbszívfélelégtelenség Igazolható légúti obstrukció (FEV 1/FVC<70%) I. enyhe II. középsúlyos III. súlyos IV. nagyon súlyos FEV 1: forszírozott másodperctérfogat, FVC: forszírozott vitálkapacitás, *: a referenciaérték %-a

A COPD kezelési lépcsője hazánkban Sebészi kezelés megfontolása Tartós oxigénkezelés (krónikus légzési elégtelenség esetén) Inhalációs glükokortikoidok (ismétlődő exacerbációk) Egy vagy több elhúzódó hatású hörgőtágító adása+légzésrehab. Rövid hatású hörgtágító aeroszol szükség szerint (antikolinergikum és/vagy β 2 -agonista) A kockázati tényezők kerülése (dohányzás!), influenza vakcináció FEV 1≥ 80% tünetmentes 50%≤FEV 1<80% vagy 30%≤FEV 1<50% panaszos FEV 1<30% vagy a FEV 1<50%, de krónikus légzési vagy jobb szívfél-elégt. Igazolható légúti obstrukció (FEV 1/FVC<70%) I. enyhe II. középsúlyos III. súlyos IV. nagyon súlyos

Pulmonológiai rehabilitáció helyszínei Kórházi: • Intenzív osztály • Tüdőosztályok • Rehabilitációs osztályok Otthoni szakápolási rendszer Ambuláns: • Tüdőgondozói hálózat • Háziorvosi alapellátás

Pulmonológiai rehabilitáció elemei, team Pulmonológus Szakaszisztens, szakápoló Fizioterápeuta: gyógytornász, légzésfunkciós asszisztens Dietetikus Pszichológus Szoc. munkás Sz. sz. konzíliárusok

A betegek állapotának felmérése • A funkcióvesztés mértékének (enyhe, mérsékelt, súlyos) megállapítása: • Spirometria • Anamnesis, fizikális vizsgálat • Mrtg • Vérgázanalízis • Kérdőívek (St. George’s Respiratory Questionnaire-SGRQ) • Dinamikus tréning mint felmérő terheléses vizsgálat (terhelés indukálta hypoxaemia, ISZB szűrése)

Somfay A: Deszk

Somfay A: Deszk

Légzőtorna és mellkasi fizioterápia I. n n A légzőgyakorlatok célja a helyes légzési technika elsajátításával a légzőizmok és a légzési segédizmok működésének koordinálása és optimalizálása, hatékonyságuk növelése, ezáltal a dyspnoe csökkentése. A fizioterápia a váladékürítést és a mellkasi mobilitást segíti.

Légzőtorna és mellkasi fizioterápia II. Kontrollált lélegeztetési technikák: • kilégzés ajakfékkel • előredőlés • diaphragmatikus légzés Mellkasi fizioterápia: • posturalis drenázs • mellkas ütögetése, vibrációja • flutter és PEP maszk • forszírozott kilégzési technikák

Légzéstechnikák-légzőgyakorlatok I. Kilégzés ajakfékkel: • orron át belégzés néhány mp alatt, majd lassú 4 -6 mp kilégzés csücsörített ajakkal • kedvező hatás részben a lassúbb, mélyebb légzéssel, részben a megnövekedett kilégzési légúti nyomással magyarázható

Légzéstechnikák-légzőgyakorlatok II. Előredőlés: a felsőtest előredől 20 -45 fokkal a függőleges tengelytől rekesz izom a lelapult helyzetből feljebb kerül és főleg a hátsó izomrostok nyugalmi hossza megnő, így nagyobb erőt képesek kifejteni a kontrakció során

Légzéstechnikák-légzőgyakorlatok III. • Diafragmatikus légzés: tudatos tevékenység, automatizmus nem alakul ki • Technikája: bronchdilatátor belégzése, hőrgőttoalette előzi meg • Lassú belégzés orron át, lassú kilégzés ajakfékkel, tudatosan koncentrálva a rekeszizom kontrakcióra • Kilégzéskor a beteg segíti a hasfali kontrakciót a tenyerével.

Mellkasi fizioterápia I. Feladata: • A hörgőkben lévő váladék felszaporodásának megelőzése. • A kórosan felgyülemlett tracheobronchialis váladék mobilizálása, eltávolítása. • Légzőizmok erősítése, légzés hatékonyságának növelése. • Mindennapi életvitel javítása, megtartása. • Terheléses tolerancia javítása, kardio-pulmonalis állóképesség növelése.

Mellkasi fizioterápia II. Váladékmobilizálás: a váladék kellően oldott, hidrált legyen • Viszkozitás fokozása: megfelelő mennyiségű folyadék • Oralis és lokalis mukolitikumok • Aerosol terápia: gyors felszívódás szisztémás hatás alacsonyabb • localis hatás: mukolízis, szekretolízis, bronchospazmolízis, gyulladáscsökkentés

Készülékek • Ultrahangos párásítók – ezek porlasztanak a legapróbb részecskékre. • Sűrített levegővel működő porlasztók – levegőkompressziós gépek. • Hajtógázos porlasztók – pumpák – direkt orvosi rendelvényre.

Az aerosolban használt anyagok • vivőanyagok – amiben a gyógyszereket oldjuk § fiziológiás sóoldat § sós gyógyvíz § különböző gyógyteák (vadárvácska, borostyán, kakukkfű) • mukolitikumok § acetilcysteinek tartósan adva növelik a nyáktermelő sejtek számát! Csak subokban adjuk! § ambroxol származékok fokozzák a surfactant képződést • spazmus oldó anyagok • steroidok (pl. Postintubációs szindrómában) vízoldékonyak és csak jó ultrahangos porlasztó porlasztja el, mert nehezebb a molekulasúlyuk • antibiotikumok – kevéssé hatékonyak, a gyulladt nyálkahártyán keresztül nem tudnak odajutni, ahol hatniuk kellene. Az inhalációs dózist sem lehet beállítani pontosan. A Ph-ja fontos, mert csak 7. 4 lehet.

Mellkasi fizioterápia III. I. posturalis drenázs (pozíciós terápia): a hörgőrendszer anatómiáját figyelembe vevő, a gravitációt segítségül hívó váladékeltávolító módszer kezelési idő: 15 -20 perc Kontraindikáció: légzési elégtelenség magas RR agyi történések nyelőcső betegség gerinc-, mellkasi trauma glaucoma

Mellkasi fizioterápia IV. II. mellkas ütögetése, vibrációja: a váladék ürülést gyorsítja, kézzel, géppel történhet ideális 60 csapásszám/perc több módszerrel kombinálható (PD) Kontraindikáció: bordatörés haemoptoe subcutan emphysema égés spasztikus beteg nagyfokú osteoporosis instabil angina

Mellkasi fizioterápia V. III/1 flutter: pipa alakú eszköz, melyben egy golyó van elhelyezve Használata: a beteg a fémgolyó súlyának ellenében végzi a kilégzést, így pozitív kilégzési nyomás jön létre, a golyó mozgása oszcillációt hoz létre a légutakban, így a váladék mobilizálása történik

A váladékeltávolítás eszközei I. Dőlésszög Frekvencia Hz Nyomás H 2 O cm Áramlás L/sec +30 o 15 -32 12 -75 1, 6 -5, 5 0 o -30 o 9 -22 2 -10 10 -70 8 -60 1, 6 -5, 5 Használata javítja a bronchus clearence-t és a VC-t növeli. Emeli a FEV 1 értékét, csökkenti a beteg dyspnoe érzését, és nagyobb mennyiségű, könnyebb váladékürítést tesz lehetővé, mint más módszerek.

A váladékeltávolítás eszközei II. III/2. PEP maszk Pozitív kilégzési nyomású maszk – a kilégzés során pozitív nyomást ad, így nem esnek össze a légutak. A készülék a PEP maszkból egy inspirációs és egy exspirációs csőből áll. Egyirányú szelepek biztosítják a levegő ki- és beáramlását. A kilégző cső végére különböző átmérőjű szűkítő dugót behelyezve változtathatjuk a kilégzési ellenállást. Ezzel kb. 5 -15 vízcm-es pozitív kilégzési ellenállást hozunk létre. III/3. Irányított köhögés: a nyugalmi légzésnél mélyebb belégzés után akaratlagosan végezve a gyors légáramlás nyíró ereje eltávolítja a váladékot a nyálkahártyáról.

Mellkasi fizioterápia VI. IV. forszírozott kilégzési technikák: nyitott hangréssel történő teljes haspréssel elnyújtott kilégzés legkönnyebben tanulható éreztetni kell a „nyitott hangrést” (hbetű kiejtése mellett) Kontraindikáció: spasztikus beteg instabil hőrgő emphysema ptx cor pulmonale

Terheléses tréning Az effort dyspnoe a leggyakoribb tünet • fizikai aktivitás kerülése • dekondicionáltság • egyre kisebb terhelés is fulladást vált ki

Terheléses tréning formái A terheléses tréningnek két formáját alkalmazzák tüdőbetegségben: • az állóképesség fejlesztőt (endurance) és az • erőfejlesztőt.

Terheléses tréning gyakorlati alkalmazása I. Állóképesség fejlesztő (endurance): nagyobb izomcsoportok közepes intenzitású edzése - kerékpárergométer: olcsóbb, halkabb, beteg számára biztonságos, kevésbé zajos jelek, teljesítmény mérhető - futószalag: lábfáradás! a) Avt-i terhelés: 30 -45 perc, heti 3 -5 x, max. kapacitás 60 -90% b) Fvt-i terhelés

Terheléses tréning gyakorlati alkalmazása II. Erőfejlesztő: kisebb izomtömeg nagyon intenzív rövid idejű edzése Egyszerre felemelhető max. súly 80%-a, 8 x ismételve 3 sorozatban heti 3 x min. 6 -8 héten keresztül

Az intenzív fizikai aktivitás csökkenti a halálozást Túlélés valószínűsége Intenzív aktivitás Garcia-Aymerich at al Thorax 2006. 61. 772 -778.

Pulmonológiai rehabilitáció további elemei

A BMI és a halálozás összefüggése a COPD különböző súlyossági szintjein Súlyos COPD - BMI <25 22 FEV 1>70% 20 FEV 1 50 -70% 18 FEV 1 <50% 16 14 12 10 8 Súlyos COPD - BMI >25 6 Relatív kockázat 24 5 4 3 2 1 0 6 - >1 BMI 4 Stabil súly + >1 BMI Testsúly változás és a túlélés összefüggése 2 0 <20 20 -24. 9 25 -29. 9 30+ BMI (kg/m 2) Landbo at al. AJRCCM 1999. 160. 1856 -99. , Prescott at al. 2002. 20. 539 -544.

Diéta I. Régi megfigyelés, hogy súlyvesztés és kahexia főleg az emphysemás típusban (pink puffer) gyakori, de csak a közelmúltban igazolták, hogy a 25 kg/m 2 testtömegindex önmagában is prognosztikus tényező a COPD morbiditásban és mortalitásban. Jelentősen hozzájárul az izomgyengeséghez és a korai fáradáshoz. Gyakoriságát 20% (stabil betegek) és 70% (akut légzési elégtelenség) közé becsülik. Az alultápláltság okai: • az étkezés során megváltozik a légzés, csökken az artériás oxigénszaturáció; • a telt gyomor csökkentheti az FRC-t és fokozhatja a dyspnoét; • a szorongás és a depresszió csökkenti az étvágyat.

Diéta II. Az energiaháztartás egyensúlyzavarának másik oka a megnövekedett nyugalmi energiafogyasztás (REE). A hipermetabolizmus részben a nagyobb légzési munkára, részben a szisztémás gyulladásos állapotra (magas citokinszint a vérben) vezethető vissza, de hormonális (magasabb noradrenalinszint) és gyógyszerelési (béta-agonisták növelik az REE-t) tényezők is elősegítik kialakulását. A gyakran alkalmazott glükokortikoidok növelik a fehérjelebontást, ami hozzájárul az izomtömeg csökkenéséhez is. A táplálékkiegészítésben a zsírok előtérbe helyezése a szénhidrátokkal szemben a kisebb CO 2 -terhelés miatt logikusnak tűnne, de a terhelési tolerancia javulása nem egyértelmű. A zsírdús diéta lassítja a gyomorürülést, és nagyobb deszaturációval jár, ezért inkább a szénhidrát-dominancia preferált.

Diéta III. A kisebb ventilációs terhelés miatt előnyösebb a plusz-kalóriabevitel elaprózása több kisebb részletre és a diéta kombinálása terheléses tréninggel, mert ekkor nem csupán a testsúly (0, 4 kg/hét), hanem azon belül az izomtömeg is jelentősen megnő. Az izomtömegnövekedés nagyobb légzőizomerővel jár, s ehhez a túlélés emelkedése társul. Anabolikus szteroiddal kombinálva még nagyobb az izomerő-javulás.

Tünetek és diétás lehetőségek Panasz Gyakoriság (%) Javaslat Anorexia 73 Előbb a kalóriadús étel fogyasztása, kedvenc étel kiválasztása, gyakori étkezés, „nassolás”, evés forszírozása, több kalóriadús komponens (margarin, vaj, majonéz, öntetek) Korai jóllakottság 87 Előbb a kalóriadús vagy hideg étel fogyasztása, kevés folyadék étkezés alatt (ivás evés után egy órával) Dyspnoe 73 Pihenés, hörgőtágító, hörgőtoalett evés előtt, lassabb étkezés, légzés ajakfékkel a falatok között, egyik kar támasztott helyzetben, deszaturáció esetén oxigénszupplementáció Fáradtság 60 Pihenés evés előtt, kész étel mindig legyen hozzáférhető, pihent állapotban többet enni Puffadás 80 Előbb a hörgőtágítás, hogy kevesebb legyen a levegőnyelés; kevesebb, gyakoribb étkezés; puffasztó ételek kerülése; lassú étkezés Székrekedés 50 Mozgás a tolerálhatóságig, rostdús ételek, elegendő folyadék Gyenge fogazat 30 Puha, kalóriadús ételek

Pszichoszociális támogatás I. Mivel a normális napi aktivitás jelentősen korlátozott, gyakori a depresszió, a szorongás és a félelem. A komplex kezelési és életvezetési útmutatások is sokszor riasztónak tűnhetnek a beteg számára. A pánik csak fokozhatja a dyspnoét, ami egy ördögi körhöz vezet. Ennek leghatásosabb kontrollja a részletes betegoktatás, melynek célja az adaptív magatartási és életvezetési minták elsajátítása és megtartása. Ez is kiemeli a PR multidiszciplináris jellegét. A pszichés distressz kezelésében a csoportos megbeszélés, pszichoterápia és terheléses tréning kombinálása a legeredményesebb. A testi tünetek fatális félreértelmezése a pánik egyik forrása, ami a betegoktatással csökkenthető. A relaxációs tréning, melynek során a beteg megtanulja ellazítani a különböző izomcsoportokat, szintén javíthatja a fulladásérzetet.

Pszichoszociális támogatás II. A dinamikus tréning során kialakuló fiziológiás válasz (csökkent légzési kényszer) mellett a dyspnoéval szembeni deszenzibilizáció a legfontosabb tünetjavító komponens. Az enyhe kognitív funkciózavar nem csak a hypoxiával függhet össze; az életkor, az alvás alatti légzészavarok és az iskolázottság is meghatározza. A szociális funkció beszűkülése a családi kapcsolatok és az életvezetés megváltozásában manifesztálódik. Ezért is fontos a családtag vagy gondozó bevonása az oktatási programokba, minél több írásos információ, prospektus kiadása. Nem ritka azonban, hogy a beteg a kelleténél jobban igényli a környezeti támogatást; ekkor az autonómia növelése kerül előtérbe. Rögzült a magatartási minták megváltoztatása nem csupán elhatározás kérdése. Apró, realisztikus, könnyen elérhető célok kitűzése segít ebben. Napló vezetésével az önkontroll is sikeresebb lehet.

Pszichoszociális támogatás III. • A szociális támogatás valamennyi krónikus betegségben kulcsfontosságú. Ennek biztosításában a civil szervezetek szerepe nélkülözhetetlen. Az asztmások után a COPD-s betegek önsegítő társadalmi szervezetét is létre kell hozni.

Betegoktatás Információátadásra alapul, de nem merül ki azzal. A team valamennyi oktatója részéről egy egészségnevelő, interaktív tevékenység a PR egész időszaka alatt, melybe alkalmanként a családtagokat is be kell vonni. A leggyakoribb témák: a légzőrendszer anatómiája és élettana; • a tüdőbetegségek kórélettana; • a légúti átjárhatóság biztosítása; • légzési technikák; • energiakonzerválás, napi tevékenység egyszerűsítése; • gyógyszerek; • inhaláció technikája; • oxigénkezelés; • • terhelés kedvező hatása; • tünetek kezelése; • pszichés tényezők (félelem-, pánik • kontroll); • környezeti ártalmak kerülése; • dohányzásról leszoktatás; • táplálkozás; • utazás, szexualitás.

Dohányzás leszoktatás: bupropion, nicotine tapasz vagy mindkettő DB, PC, R. N = 244. Kezelés - Placebo - Bupropion - Nicotine tapasz - Kombináció ( B + NP). Végpontok : Abstinencia Mellékhatások Abstinence % 100 80 * 60 * * * B+N B N P 40 20 0 1 4 8 12 Hetek 26 52 Jorenby NEJM 99; 340: 685

A dohányzás ellen alkalmazott terápiák hatékonysága (%)1 -2 Hét Champix Buproprion Placebo 12 45 29 -30 17, 7 24 70 17, 3 26 52 Nikotin rágó Nikotin tapasz Placebo tapasz önerő 17, 1 6, 7 -12 9 -23 11, 5 27 22, 1 15 -6, 4 8, 4 -10, 3 1. , „Clinical Practice Guideline-Treating Tobacco Use and Dependence” by the U. S. Department of Health and Human Services, June, 2000 2. , ”Does the Over-the-counter Nicotine Patch Really Double Your Chances of Quitting? ” by John R. Polito, April 8, 2002 2001; 15: 453 -467.

Összehasonlító vizsgálatok: mellékhatások 1– 3 Leggyakoribb mellékhatások (vareniklin) ≥ 5% szemben a placebóval 1. vizsgálat 2. vizsgálat Vareniklin N=343 Bupropion N=340 Placebo N=340 Vareniklin N=349 Bupropion N=329 Placebo N=344 % % % émelygés enyhe* mérsékelt* súlyos* 29. 4 71. 3 23. 8 5. 0 7. 4 56. 0 40. 0 4. 0 9. 7 90. 9 9. 1 0 28. 1 71. 4 26. 5 2. 0 12. 5 65. 9 29. 3 4. 9 8. 4 75. 9 17. 2 6. 9 fejfájás 12. 8 7. 9 12. 6 15. 5 14. 3 12. 2 különös álmok 13. 1 5. 9 3. 5 10. 3 5. 5 álmatlanság 14. 3 21. 2 12. 4 14. 0 21. 9 12. 8 szédülés 6. 4 7. 1 6. 0 5. 8 *az értékek összege a kerekítés miatt nem lehet 100% 1. 2. 3. Jorenby DE és mtsai. JAMA. 2006; 296: 56 -63. Gonzales D és mtsai. JAMA. 2006; 296: 47 -55. Tonstad S és mtsai. AHA. 2006.

Nem-gyógyszeres beavatkozás COPDben: dohányzással való felhagyás Sosem dohányzott vagy nem volt kitéve a dohányzás hatásainak FEV 1 (25. életévben mért érték %-a) 100 75 Rendszeresen dohányzott és ki volt téve a dohányzás hatásainak Abbahagyta 45 évesen 50 Teljes fizikai korlátozottság 25 Abbahagyta 65 évesen Halál 0 25 50 Kor (évek) 75 Doll, Peto BMJ 2004

Klímaterápia

A rehabilitáció hatékonysága COPD-ben (Chest 1997, GOLD 2003) Komponens Ajánlás Evidencia Alsó végtag tréning Terhelhetőség javul A Felső végtag tréning Karok funkciója javul B Légzőizom tréning Válogatott esetekben (csökkent légzőizom erő, dyspnoe) B Légzőtorna Csökkenti a fulladást A Pszichoszociális intervenció Csak hosszabb távon hat C Életminőség Javul B Szolgáltatás igénylése Csökken a hospitalizáció és a kórházi napok száma B Túlélés Javul C

Köszönöm a figyelmet!