Oktats foglalkoztats versenykpes gazdasg Magyarorszgon a XXI szzadban
„Oktatás, foglalkoztatás, versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században” zárókonferencia Szeged, 2009. október 30 -31. MATEMATIKAI TUDÁSSZINT-MÉRÉSEK Vidákovich Tibor és Csíkos Csaba SZTE BTK Neveléstudományi Intézet
A „matematikai tudásszint-mérés” típusai § Az iskolai matematikai tudás vizsgálata (tantervi követelmények, hagyományos feladatok) § A matematikai kompetencia vizsgálata (alkalmazási követelmények, „realisztikus” feladatok) § A matematikai szövegesfeladat- és problémamegoldás vizsgálata (gondolkodási folyamatok, szöveges feladatok) § A matematikai alapkészségek vizsgálata (strukturális modellek, elemi feladatok)
Az iskolai matematikai tudás vizsgálata § Nemzetközi vizsgálatok: - IEA FIMS (1963 -1967) - IEA SIMS (1979 -1983) - IEA TIMSS (1995 -től) § Hazai vizsgálatok: - Kiss Árpád (1960 -1961) - TOF-80 (1980) - MONITOR (1986 -tól) - diagnosztikus felmérések (1989 -től) - megyei felmérések
Az iskolai matematikai tudás nemzetközi vizsgálatai § A mérőeszközök alapos, a tantervek összehasonlító elemzésére épülő előkészítése: intended, implemented, attained curriculum § Változó mérési koncepció, az iskolai tudás helyett egyre inkább a kulturális eszköztudás értékelése § Körültekintő mintaválasztás, utólagos korrekciókkal (Báthory, 1992) § Országok közötti összehasonlítás, melynek célja az egyes országok „profiljának” felmutatása is
SIMS: a hazai minták eredményei tartalmi területek szerint 13 évesek tartalmi terület Végzős középiskolások helyezés (14 ország) tartalmi terület helyezés (12 ország) Aritmetika 7. Számrendszerek 12. Algebra 5. Algebra 11. Geometria 2. Geometria 11. Mérés 2. Elemi függvények 11. Leíró statisztika 4. Valószínűségszámítás és statisztika 12.
Az iskolai matematikai tudás hazai vizsgálatai § Központi kérdés a tantervi követelményeknek való megfelelés (folyamatos tantervi reformok) § Az eredmények nem kielégítőek: „a vizsgált tanulók többségének tudásszintje nem vagy csak egyes ismeretkörökben éri el a tantervekben meghatározott magasságot” (Kiss, 1961) § A teljesítményekben jelentős különbségek vannak a településtípusok és a képzési típusok szerint is (Radnainé, 1983) § Az intézmények közötti különbségek növekednek, egyre fokozódó polarizáció észlelhető (Orosz, 1998) § A tantárgyi tudás és az osztályzatok között szignifikáns, de a vártnál alacsonyabb korrelációk vannak (Csapó, 2002)
MONITOR ’ 86: településtípusok szerinti teljesítmény -eloszlások Településtípus Főváros Jó teljesítmény 20, 0% Átlagos Gyenge teljesítmény 73, 3% 6, 7% Város 15, 8% 73, 7% 10, 5% Község 15, 2% 47, 8% 37, 0% Összesen 16, 2% 61, 6% 22, 2%
A matematikai kompetencia vizsgálata § Nemzetközi vizsgálatok: - IEA TIMSS (1995 -től) - OECD PISA (2000 -től) § Hazai vizsgálatok: - Országos kompetenciamérés, OKM (2001 -től)
A matematikai kompetencia nemzetközi vizsgálatai § Fokozatos elszakadás a tantervi háttértől, tartalmi területek és matematikai tevékenységformák értékelése § A kulturális eszköztudás koncepció további bővülése, matematikai műveltség (mathematical literacy) § Valószínűségi tesztmodellek, a teljesítmény- és a nehézségparaméterek közös skálán (átlag: 500, szórás: 100) § Országok közötti összehasonlítás, a matematikai műveltséggel összefüggő háttértényezők szerepének vizsgálatával
TIMSS 1995 -2003: a 14 évesek eredményei (Gonzales és mtsai, 2004) Ország 1995 1999 2003 Szingapúr 609 604 605 Koreai Köztársaság 581 587 589 Hongkong 569 582 586 Japán 581 579 570 Belgium – Flandria 550 558 537 Hollandia 529 540 536 Magyarország 527 532 529 Oroszország 524 526 508 Szlovákia 534 508 Lettország 488 505 Amerikai Egyesült Államok 492 504 Litvánia 472 482 502 Új-Zéland 501 494 Bulgária 527 511 476 Románia 474 472 475 Ciprus 468 476 459 Irán 418 422 411
PISA 2003, 2006: az országok teljesítményének változása (PISA 2006 jelentés)
A matematikai kompetencia hazai vizsgálatai § A PISA-koncepció, módszerek és feladattípusok alkalmazása több populáció mérésére is § Az eredeti cél a mérés és az eredményelemzés korszerű módszereinek megismertetése § Ezt fokozatosan felváltja az intézmények teljesítményeinek rétegstandardokkal történő összehasonlítása § Kiegészíti a háttértényezők hatásának elemzése, kísérletek a pedagógiai hozzáadott érték számítására (Balázsi és mtsai, 2005)
OKM 2003 -2008: az egyes szinteket elérők aránya (OKM 2008 országos jelentés)
A matematikai szövegesfeladat- és problémamegoldás vizsgálata § Szövegesfeladat-megoldás: - Nagy József és Csáki Imre (1976) - Vidákovich Tibor és Csapó Benő (1998) § Problémamegoldás: - Kontra József (2001) - Csíkos Csaba (2003)
A szövegesfeladat-megoldás vizsgálatai § A szövegesfeladat-megoldás egészének és elemeinek, készségeinek értékelése hagyományos feladatokkal § A terület teljes rendszerét lefedő feladatbank eredeti bemérése 3 -12. évfolyamos országos mintákon (Nagy és Csáki, 1976) § A rendszer legfontosabb elemeit lefedő, változatlan formában használható feladatok újbóli bemérése 4. , 6. , 8. és 10. évfolyamos országos mintákon (Vidákovich és Csapó, 1998)
A szövegesfeladat-megoldás fejlődése (Vidákovich és Csapó, 1998)
A problémamegoldás vizsgálatai § A szövegesfeladat-megoldás egészének és feladatmegoldó stratégiáinak értékelése realisztikus feladatokkal (Csíkos, 2003) § A szövegben szereplő fogalmak és a fogalmak közötti viszonyok megfelelő mentális reprezentációja szükséges (Kontra, 2001) § Az eredményes problémamegoldók kognitív, affektív és családi-kulturális jellemzőinek vizsgálata
Teljesítmények hagyományos és realisztikus feladatokban (Csíkos, 2003) Feladattípus Hagyományos Realisztikus „barátok” 98% 18% „deszkák” 71% 14% „víz” 96% 17% „buszok” 89% 36% „futás” 67% 2% „iskola” 92% 7% „léggömbök” 37% 82% „életkor” 85% 0% „kötél” 46% 4% „edény” 52% 1% Nemzetközi 5 -23% 0 -21% 9 -21% 11 -67% 0 -7% 1 -9% 51 -85% 0 -2% 0 -8% 0 -5%
A matematikai alapkészségek vizsgálata § Elemi alapkészségek: - PREFER (Nagy József, 1980) - DIFER (Nagy József és mtsai, 2004) § Matematika-specifikus alapkészségek: - elemi és alapműveleti számolás (Nagy József, 1971, 1973) - mértékegység-váltás (Nagy József, 1973; Vidákovich Tibor, 2001)
Az elemi alapkészségek vizsgálatai § Strukturális modellek, teljes lefedő feladatrendszerek alkalmazása § Az „iskolakészültség” empirikus pedagógiai megközelítése (Nagy, 1980) § Az elemi alapkészségek fejlődése és szerepe az értelmi fejlődésben (számlálás, mennyiség) § Kritériumorientált diagnosztikus értékelés (Nagy és mtsai, 2004)
Az elemi számolási készség fejlődése (Nagy és mtsai, 2004)
A matematika-specifikus alapkészségek vizsgálatai § Nagy elemszámú országos reprezentatív minták, rétegstandardok képzése § A teljes rendszert lefedő tesztek eredeti bemérése 1 -12. évfolyamos országos mintákon (Nagy, 1971, 1973) § A változatlan formában használható tesztek újbóli bemérése 3. , 5. , 7. , 9. és 11. évfolyamos országos mintákon (Vidákovich, 2001)
A mértékegység-váltás fejlődése (Vidákovich, 2001)
Összegzés § Iskolai matematikai tudás: a nemzetközi átlag feletti teljesítmények, a hazai követelményekhez képest nem kielégítőek, jelentős rendszerszintű különbségek § Matematikai kompetencia: a nemzetközi átlag körüli teljesítmények, a hazai vizsgálatokban kevés változás, jelentős rendszerszintű különbségek § Matematikai szövegesfeladat- és problémamegoldás: a szövegesfeladat-megoldás készségeiben kismértékű javulás, a problémamegoldás stratégiáiban a nemzetközi átlag körüli teljesítmények, kisebb rendszerszintű különbségek § Matematikai alapkészségek: az elemi alapkészségekben kismértékű javulás, a matematika-specifikus alapkészségekben visszaesés, kisebb rendszerszintű különbségek
Irodalom § § § § § Balázsi Ildikó és mtsai (2005): A 2004 -es Országos kompetenciamérés eredményei. Új Pedagógiai Szemle. Báthory Zoltán (1992/2000): Tanulók, iskolák - különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. OKKER Ok tatási Stúdió, Budapest. Csapó Benő (2002): Az iskolai tudás felszíni rétegei: mit tükröznek az osztályzatok? In: Csapó Benő (szerk. ): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest. Csíkos Csaba (2003): Matematikai szöveges feladatok megértésének problémái 10– 11 éves tanulók körében. Magyar Pedagógia. Gonzales, P. és mtsai (2004): Highlights from the Trends in International Mathematics and Science Study (2003). U. S. Department of Education, National Center for Education Statistics, Washington, DC. Kiss Árpád (1960 a, 1960 b, 1960 c, 1961): Iskolás tanulóink tudásszintjének vizsgálata. Pedagógiai Szemle. Kontra József (2001): A nyelvi és strukturális tényezők befolyása a szöveges feladatok megoldására. Magyar Pedagógia. Nagy József (1971): Az elemi számolási készségek mérése és fejlettségének országos színvonala. Tankönyvkiadó, Budapest. Nagy József (1973): Alapműveleti számolási készségek. Standardizált készségmérő tesztek 1. Szeged. Nagy József (1980): 5 -6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó, Budapest. Nagy József és Csáki Imre (1976): Alsó tagozatos szöveges feladatbank. Standardizált készségmérő tesztek 2. Szeged. Nagy József és mtsai (2004): Az elemi alapkészségek fejlődése 4 -8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged. Orosz Sándor (1998): Az általános iskolából kilépő tanulók tudásának változása 1990 -1996 között. In: Varga Lajos és Budai Ágnes (szerk. ): Közoktatás-kutatás 1996 -1997. Művelődési és Közoktatási Misztérium, Budapest. Országos kompetenciamérés 2008 országos jelentés. Oktatási Hivatal, Budapest. PISA 2006 összefoglaló jelentés. A ma oktatása és a jövő társadalma. Oktatási Hivatal, Budapest. Radnainé Szendrei Julianna (1983): A matematika-vizsgálat. Pedagógiai Szemle. Vidákovich Tibor (2001): A mértékváltási készség fejlődése és a fejlesztés feladatai. Előadás az I. Országos Neve léstudományi Konferencián, Budapest. Vidákovich Tibor és Csapó Benő (1998): A szövegesfeladat-megoldó készségek fejlődése. In: Varga Lajos és Budai Ágnes (szerk. ): Közoktatás-kutatás 1996 -1997. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest.
- Slides: 25