Gazdasg s antropolgia A gazdasg begyazottsga Mirt cserlnek
Gazdaság és antropológia
A gazdaság beágyazottsága • • Miért cserélnek az emberek? Miért inkább A-t szeretnének B helyett? Haszonmaximalizáló egyének? Milyen hasznot, milyen értéket maximalizálnak?
A Homo Economicus megjelenése • Nyugat sajátossága, a kapitalizmussal egykorú • Pusztán absztrakció – a sokféle gazdaságinak nevezhető tevékenység idealizált határesete (Polányi Károly, Marshall Sahlins) (Csajanov és az orosz parasztok)
A gazdaság két felfogása • Polányi Károly: A gazdaság mint intézményesített folyamat (1957) • Szubsztantív: rendszerelvű, az anyagi és nem anyagi javak társadalmi termelését, elosztását és fogyasztását vizsgálja • Formális: cselekvőelvű, az egyéneknek a rendelkezésükre álló eszközök felhasználásával történő haszon-, ill. értékmaximalizálását vizsgálja
Az elosztás formái Polányinál • Reciprocitás – erősen integrált, egalitárius társadalmak • Redisztribúció – központosított, hierarchikus forma • Csere – nagyon széles, lazább integráció, decentralizált Ezek minden esetben kevert formákban jelennek meg
Példák • Az ajándék mint totális társadalmi jelenség; a potlecs (Mauss) • Kulakereskedelem - Argonauts of the Western Pacific (Malinowski) • A csere szférái – a pénz születése rombolás (Bohannan és a tivek) vagy felszabadítás (Bourdieu és a kabilok)?
Javak és szükségletek A csere jelentősége • A szükséglet és felhalmozás modell: – naturalizált igények, kielégíthetetlenség – egyéni célkövetés, felhalmozás, szerzési ösztön – érdek, haszonelvűség (utilitarizmus) • Ennek kritikájaként a csere és a javak tágabb értelmezése
1. Bronislaw Malinowski A kulakereskedelem
• Malinowski: „etnográfusok etnográfusa” – fizika-matematika diploma – antropológiai tanulmányok: Lipcse, London • terepmunka: – 1914 -1915 Port Moresby – Trobriand-szigetek – 1915 -1916 -1917 -1918 • terepmunka a brit etológiában: – úttörők: • W. B. Spencer, F. J. Gillen • A. C. Haddon és társai • A. R. Radcliffe-Brown
terepmunka módszertanának rendszerbe foglalása: • Terepmunka feltételei: – közvetlen kontaktus a bennszülöttekkel – jelenségekről teljes áttekintés – módszertani követelmények: • statisztikai dokumentációs módszer • csontváz – lényegtelen részletekkel való kiegészítés – érdekes megállapítások rendszerezett írásos anyagba gyűjtése
A kulakereskedelem • a mitológiában gyökerezik, hagyományos jogrend támogatja, és mágikus rítusok veszik körül. Minden lényeges ügylete nyilvános és szertartásos; meghatározott szabályok szerint bonyolódik le: • periodikusan, előre elhatározott időpontokban, és meghatározott kereskedelmi útvonalakon bonyolódik • olyan rögzített és állandó partneri státuson alapul, amely több ezer egyént köt párosával össze. Ez a partnerség élethosszig tartó viszony, amely különféle kölcsönös előjogokat és kötelezettségeket foglal magába, és egy sajátos, törzsek közötti viszonyt hoz léte óriási méretekben. • gazdaságilag a hitel egy specifikus formáján alapul, amely magas szintű kölcsönös bizalmat és kereskedelmi tisztességet tételez fel, • nem folyik semmiféle szükséglet nyomása alatt, mivel fő célja olyan javak cseréje, amelyeknek nincs semmi gyakorlati haszna.
A kula vagyontárgyak és használati cikkek cseréje, így gazdasági intézmény kula fajtái: kis belső ügylet (belföldi kula): - egy kula-közösségen vagy szomszédos közösségen belül - tárgyak állandóan, folyamatosan szivárognak expedíció (nagy tengeri utazások): - tárgyak cseréje két, a tenger által elválasztott közösség között - nagy értéktömeg cserél gazdát
két fajta árucikk utazik: kula-cikkek: szoulava: - vörös kagylókból készített hosszú nyaklánc - óramutató járásával megegyező irányba vonul mwali: - fehér kagyló-karperec - óramutató járásával ellentétes irányba vonul értéktárgyak ceremonális tárgyak
Szoulava és mwali
kereskedelmi ügyletek szabályai: kulaügyletek csak meghatározott partnerek között karperecek és kagylófüzérek mindig saját útirányukat követik a gyűrűn, soha nem cserélik őket visszafelé (soha nem állnak meg) kulához kapcsolódó másodlagos tevékenységek: expedíció esetén: előkészületek - csónakok építése - felszerelés előkészítése - élelmiszer ellátás biztosítása - vállalkozás időpontjának, szervezeti felépítésének rögzítése
Szoulava és kulacsere
Kula-kenu
2. Marcel Mauss – szociológia és antropológia • Durkheim unokaöccseként és közeli munkatársaként a francia szociológia és antropológia központi figurája a 20. sz. első felében • Mások terepmunkáinak kiváló elemzője – számos összehasonlító nyelvi és vallási munka • Írt a mágiáról, az áldozatról, az ajándékozásról • Leghíresebb műve a Tanulmány az ajándékról (1924) – az ajándékcsere formája és értelme az archaikus társadalomban
A potlecs (potlatch) mint a totális szolgáltatások rendszere • A primitív társadalmak nem naturális gazdálkodást folytattak. • Nem egyének, hanem közösségek (nemzetségek, törzsek, családok) kötelezik el magukat kölcsönösen, cserélnek és szerződnek • A cseretárgyak nem kizárólag gazdaságilag hasznos dolgok (javak, értékek, ingóságok és ingatlanok), hanem udvariassági aktusok, lakomák, rítusok, asszonyok, gyerekek, táncok, ünnepek, vásárok, amelyeknek csak egy mozzanata az üzletkötés • Önként követik őket, jóllehet betartásuk szigorúan kötelező
Cserélt ajándékok és a viszonzási kötelezettség (Polinézia) • Itt hiányzik az ellenszolgáltatás uzsorareje. De a viszonzás elmulasztása maga után vonja a „mana”, vagy mint a kínaiak mondják az „arc elvesztését. • Ajándékozott dolog szelleme – Minden szigorúan személyes jellegű tulajdonnak van egy „hauja”, egy szellemi hatalma. • A Potlecs a kapott ajándék viszonzásának, a szolgáltatás nyújtás és az elfogadás kötelezettségét foglalja magában. • Az embernek adott, de az isteneknek és az természetnek szánt ajándék – Általában ezek áldozati ajándékok, pusztítások. Azért áldoznak az isteneknek, hogy békét szerezzenek.
Északnyugat-Amerika • Északnyugat-amerikai törzseknél két fogalom, mégis sokkal egyértelműbb, mint a Melanéziai Potlecs, vagy a Polinézia fejlettebb vagy tagoltabb intézményei esetében: ez pedig a hitel és a határidő, valamint a dicsőség fogalma • Az indiánok ügyleteiben nagy szerepet játszik a dicsőség fogalma • Az esetek nagy részében nem is az ajándékozásról és a viszonzásról van szó, hanem pusztításról
A három kötelezettség: adni, kapni, viszonozni • Az adás kötelezettsége a Potlecs lényege • Az elfogadás kötelezettsége nem kevésbé kényszerítő • A viszonzás kötelezettsége maga a Potlecs • A dolgok ereje – A Potlecs során cserélt dolgokban van egy olyan hatóerő, ami az ajándékokat körforgásra kényszeríti, arra, hogy adják és viszonozzák őket.
Jogrendszerek • A római polgári jogban a javak átadásában semmi sem egyszerű. Az átadás mindig ünnepélyes és kölcsönös. • A klasszikus hindu jog szerint az ajándékba adott dolog ebben az életben is, a másikban is megteremti a jutalmát. Az ajándék az, amit adni is kell, kapni is kell, de ugyanakkor mégis veszélyes elfogadni • A germán jogban bármilyen szerződés, vétel vagy eladás, kölcsön vagy letét magában foglalja a zálog intézményét
Erkölcsi következtések • Dolgoknak kereskedelmi értékükön felül mindig van érzelmi értékük is • A meghívást mindig viszonozni kell • Gazdaságszociológiai és politikai gazdaságtani következtetések – Megvan az érték fogalma; néha értelmetlenül költik el – A javak teljes elpusztítása sem felehet meg a teljes elszakadásnak – Adni: kinyilvánítani a felsőbbrendűséget
3. Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma
Clifford Geertz • Nagyhatású tudós, az értelmező antropológia megteremtője és elismert képviselője • Korábban ökológiai antropológus (Agricultural Involution, 1963) 1912 -1992
Mi az antropológia? • Az antropológia az emberekkel, mint komplex szociális lényekkel foglalkozik, melyek rendelkeznek a beszéd, a gondolkodás és a kultúra képességével. Az antropológia tudománya a világon mindenfelé élő emberek életének biológiai és kulturális aspektusainak megértéséről szól.
• Minden ember azonos alapvető biológiai jellemzőkkel születik, de attól függően, hogy hol nő fel, különböző éghajlattal, ételekkel, nyelvekkel, vallásos képzetekkel stb. találkozik. Az embert azonban nem csak a környezete formálja, hanem az a világ is, ahol él. Az antropológia fő célja megérteni azokat az általános kényszereket, melyek között az emberek élnek, és azokat a különbségeket, melyek nyilvánvalóak az egyes társadalmak és kultúrák között.
Geertz gondolatrendszere • Kultúra fogalma • Szimbólumok középpontba állítása • a kultúrát a "szereplők" nézőpontjából kell tanulmányozni
„Kulturális dimenzió” • Szimbólumokban megtestesülő jelentések történetileg közvetített mintáit jelöli, a szimbolikus formákban kifejezett örökölt koncepciók azon rendszerét, amelynek segítségével az emberek kommunikálnak egymással, állandósítják és fejlesztik az élettel kapcsolatos tudásukat és attitűdjeiket. • Kulturális minták segítsége nélkül nem lennénk képesek teljes értékűen működni, mivel sem irányérzékünk, sem önkontrollunk nem lenne és görcsös impulzusok és homályos érzések káosza venne minket körül. Az ember szimbólumoktól és szimbólumrendszerektől függ, és ez a függőség olyan erős, hogy meghatározza életképességét
Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez • Összefoglalja elméleti-módszertani álláspontját • nem törvénykereső, hanem értelmező tudomány (sajátos adatszerző módszer: néprajzi leírás) • Kulturális környezet ismeretének alapvető fontosságának megértése • Antropológus konstrukciója a néprajzban „adatként” jelenik meg • Kritika: „antropológus célja: sűrű leírás”
- Slides: 32