Tartalomjegyzk A 19 szzadban A 20 szzadban A

Tartalomjegyzék A 19. században A 20. században A 21. században Levegővédelem Talajvédelem Vízszennyezés 2100 -ra… Források Környezetvédelem a 1921. században Készítette: Molnár Ferenc, Tuba Máté

A 19. században Jóllehet a környezet megóvásának kérdése többször felmerült különböző korokban és helyeken a világban, a modern környezetvédelmi mozgalom kialakulása elválaszthatatlan az ipari forradalom által jelzett változásoktól. A nagy gyárak és a szénhasználat emelkedése óhatatlanul magával hozta az emelkedő légszennyezést, emellett az ipar által használt vegyi anyagokból származó szemét mennyisége is növekedésnek indult. Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt 1863 -ban hozták Nagy-Britanniában. Magyarországon már a 19. század második felében törvényekkel védték az erdőket, a vizek tisztaságát. A 20. század első felében is több hasonló rendelet jelent meg, hogy csak egy példát említsek: 1939 -ben nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdőt. Az ózdi vasgyár Borsodmegyében 1865 -ből. A Pannonia-gőzmalom Budán 1864 -ben. A resicai vasgyár egyik telepe 1865 -ben.

A 20. században A hazai környezet állapotát befolyásoló főbb folyamatok: A környezetvédelem – mint intézményesült társadalmi tevékenység – Magyarországon csak az 1960 -as, 1970 -es évtizedben jelent meg. A tudatos környezetvédelmi cselekvés kialakulása a legfejlettebb országokban az 1950 -es évek végére, az 1960 -as évek elejére tehető, amelyet főként a népességrobbanás, a gazdasági teljesítmények gyors növekedése, valamint az urbanizációs folyamatok következményei kényszerítették ki. Közülük a gazdasági tevékenység jár a legnagyobb környezetterheléssel. Az 1867 -es kiegyezést követően az Osztrák–Magyar Monarchiában lendületet vett az árutermelő mezőgazdaság fejlődése és az iparosodás. A gyakran látványos eredményekkel járó gazdasági folyamatok jelentős környezeti változásokat okoztak, különösen a folyószabályozási munkálatok következményei voltak mélyrehatóak. (Az Alföldön pl. a Tisza szabályozásával vált lehetővé több mint 6 millió kataszteri hold földterület rendszeres mezőgazdasági művelésbe vonása. ) A hazai környezet állapotának erősen romló tendenciái a II. világháború után bontakoztak ki, amelyeket gazdaság- és területfejlődési, valamint urbanizációs folyamatok váltottak ki.

A 20. században A nemzeti parkok születése: Hortobágyi Nemzeti Park (1973) Kiskunsági Nemzeti Park (1975) Bükki Nemzeti Park (1977) Aggteleki Nemzeti Park (1985) Fertő–Hanság Nemzeti Park (1991) Duna–Dráva Nemzeti Park (1996) Körös–Maros Nemzeti Park (1997) Balatoni-felvidéki Nemzeti Park (1997) Duna–Ipoly Nemzeti Park (1997) Őrségi Nemzeti Park (2002) Magyar szürkemarha a vályúnál. (1937)

A 21. században A XX. század során, a korábbi évszázadokban nem tapasztalt sebességgel következtek be olyan változások, amelyek várhatóan az egész emberiség jövőjét jelentősen befolyásolják. Így pl. drámai mértékben megnőtt az energiafelhasználás, különösen a fosszilis energiahordozók használata. A bekövetkezett változások nemkívánatos környezeti hatásokkal is jártak. Tekintve, hogy a XXI. században az energiafelhasználás további drámai megnövekedése várható, indokolt az utóbbiakra fokozott figyelmet fordítani. A növekvő energiaigény kielégítésének - a közvetlen költségek tekintetében - jelenleg legolcsóbb módja a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozása. A fosszilis tüzelőanyagok használatát korlátozó megállapodások előnyös hatását (fejlett országok) messze túlkompenzálja a fejlődő országok növekvő levegőterhelése. Általánosan elfogadott az alternatív (nem fosszilis) energiaforrások elterjesztésének gondolata. Technikai-műszaki nehézségek, rövid távú gazdaságossági megfontolások stb. miatt ezek alkalmazása csak lassan terjed. Hazánk helyzete az energia-felhasználás tekintetében sajátos: gazdaságunk energiahatékonysága rossz, épületeink hőszigetelése messze elmarad a kívánatostól és lehetségestől.

Levegővédelem A társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsulása, a közlekedési igények kielégítése a levegőt sem hagyta érintetlenül. A kibocsátott szennyezőanyagok következtében mára a levegő minősége városainkban, a forgalmas utak közelében sok esetben nem megfelelő, veszélyeztetve az emberi egészséget, az épített és természeti környezetet. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése a globális éghajlatváltozással fenyeget. Saját felelősségünk, hogy tevékenységeinket úgy szervezzük meg, olyan módon folytassuk, hogy a lehető legkevesebb szennyezőanyag kerüljön a levegőbe.

Talajvédelem Nemzeti kincsünk és természeti erőforrásaink között nagy értéket képviselnek talajaink, melyek jelenleg még viszonylag kedvező állapotban vannak. A talaj bizonyos szempontból szintén az élet hordozója, hiszen feltétele a jó minőségű, egészséges élelmiszer előállításának, valamint meghatározó szerepet játszik az embert körülvevő kellemes környezet kialakításában azáltal, hogy életteret biztosít a növényeknek, állatoknak – védelme és megőrzése az egészséges élet záloga.

Vízszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot, melynek során a víz főként emberi tevékenységből kifolyóan rosszabb minőségűvé válik. A vízszennyezés a vízi állatokat és növényeket károsítja, vagy pusztítja el. Az állatokat akár fizikai módon is rongálhatja. (Pl. : a hulladékba belegabalyodnak). A víz szennyeződése több módon is történhet. Egyik lehetőség a mezőgazdaságban használatos szerek (gyomirtók és rovarirtók) túlzott mértékű adagolása. Ilyen esetekben főleg a talajban található víz szennyeződik. Ezen kívül a táplálékláncba is bekerülnek a káros anyagok. Ez a tápláléklánc egyre magasabb szintjein felhalmozódik, a csúcsragadozók szervezetébe már jelentős mennyiségű is bejuthat. Az esővíz szennyeződhet a különböző káros anyagok nitrogén-oxidok, kén-dioxid levegőbe jutásával. Ezen anyagok bejutnak az esővízbe, csapadékként lehullanak, és bekerülnek a talajba, folyókba, tengerekbe.

Vízszennyezés A vizek jelentős szennyezői a gyárak. Ezek legfőképp úgy rontják a vízminőséget, hogy a korábban folyókból felhasznált vízbe termékek gyártása során szennyező anyagokat juttatnak, és azokat megtisztítás nélkül juttatják vissza a folyókba, tavakba. Szennyeződhet a víz a háztartási hulladékok vízbe öntésével. Nagyon jelentős károkat okozhat az olajszennyezés. Itt kőolaj, és kőolajszármazékok kerülnek vízbe, általában hajókból, melyek valamilyen módon megsérülnek. Az olaj a víz felszínén úszik, így elzárja a napfényt és gátolja a vízben élőlények gázcseréjét. Továbbá a madarak tollai szennyezettek lehetnek. Mérgező fémvegyületek is vízbe juthatnak, és ezzel komoly károsodást okozhatnak. Algásodáshoz, illetve egyéb károsodásokhoz vezethet a túl sok tápanyag vízbe kerülése.

2100 -ra… A Föld lakossága eléri a 7 milliárdot; a növekedés a fejlődő országokra esik; a vidéki lakosság a városokba fog költözni. Az egy főre eső GDP a fejlődő országokban nem tudja követni a népességnövekedést. Az élelmiszertermelést csak a rovar- és növényirtószerek ésszerű alkalmazásával ill. az öntözés fokozásával lehet növelni. A fejlődő országok ezt nem tudják biztosítani, így az alultápláltak száma megháromszorozódik. A szilárd ásványi nyersanyagok fogyasztása drámaian nő, a lelőhelyek kimerülnek. Az öntözés két - háromszorosára emeli a vízfogyasztást, amely hatalmas energiát emészt fel; vízhiányokat eredményez. A világ erdővel borított területei 40%-kal csökkennek, a kivágott fák 90%-át eltüzelik (trópusi esőerdők!!!). A termőföldek elmocsarasodása, az erózió, a toxikus sók öntözés miatti felhalmozódása, termőföldveszteség, elsivatagosodás. A víztartalékok minősége romlik – járványos megbetegedések száma emelkedik.

2100 -ra… Az erdőirtás miatti erózió, iszap veszélyezteti a termőföldeket, településeket. A szén és olaj használata savas eső kialakulását idézi elő, a keletkező CO 2 légköri felmelegedést okoz. Az aeroszolok, hűtőfolyadékok elvékonyítják az ózonréteget– bőrrák kialakulásához vezet. A nukleáris hulladék biztonságos tárolása nem megoldott. A szennyeződések és esőerdők irtása során az állatvilág búvóhelyeinek elvesztése az élővilág 2%-ának elvesztéséhez vezet. Mindezek hangsúlyossá teszik a környezetvédelem fontosságát!

Forráshelyek: Főoldal http: //qualifikacio. hu/environmentprot ection. html http: //www. harmaneckuvert. sk/hun/rolunk/mail_media/aktiv _kornyezetvedelem/ http: //www. munkavedelemcenter. hu/a ssets/templates/default/images/korny ezetvedelem. jpg http: //www. egyno. hu/otthon/zoldre_er ositunk 1. Oldal http: //hu. wikipedia. org/wiki/K%C 3%B 6 rnyezetv%C 3%A 9 delem 2. Oldal http: //mek. oszk. hu/09100/09175/html/ 79. html http: //mek. oszk. hu/02100/02185/html/ 159. html 3. Oldal http: //hu. wikipedia. org/wiki/Nemzeti_p ark http: //upload. wikimedia. org/wikipedia/ hu/thumb/f/f 1/Igazg_mukod. jpg/640 px -Igazg_mukod. jpg http: //hnp. nemzetipark. gov. hu/7843. php? slide. Show=1&index=4 http: //knp. nemzetipark. gov. hu/ http: //www. varosivisszhang. hu/image s/2009/02/hoveszteseg-illusztracio. jpg 6. Oldal http: //www. enviroplus. hu/szakterulete k/levegovedelem http: //innovex. veszprem. hu/kornyezet vedelem/? hu_sz%E 9 ler%F 5 m%FB%C 1 cson, 16 4. Oldal http: //hu. wikipedia. org/w/index. php? tit http: //enfo. agt. bme. hu/drupal/node/90 le=F%C 3%A 1 jl: Igazg_mukod. jpg&filet 47 imestamp=20090211181015 http: //hu. wikipedia. org/wiki/Nemzeti_p 7. Oldal ark http: //www. enviroplus. hu/szakterulete k/talajvedelem http: //www. hnp. hu/7843. php? slide. Show=1&index=4 http: //canadahun. com/forum/showthre http: //www. ddnp. hu/ ad. php? 26711 -Tudatos%C 3%A 9 letvitel-kontramultinacion%C 3%A 1 lisc%C 3%A 9 gek http: //innovex. veszprem. hu/kornyezet 5. Oldal vedelem/? hu_talajv%E 9 delemhttp: //www. u-szeged. hu/mindentudas- mulcsoz%E 1 ssal, 55 egyeteme/2007 -december-5 szerda/koolajellatas

Forráshelyek: 8. Oldal http: //hu. wikipedia. org/wiki/V%C 3%A Dzszennyez%C 3%A 9 s http: //hu. wikipedia. org/w/index. php? tit le=F%C 3%A 1 jl: Water_pollution. jpg&fi letimestamp=20051119215058 http: //www. alternativenergia. hu/avizszennyezes-legfobb-forrasai/5206 9. Oldal http: //hu. wikipedia. org/wiki/V%C 3%A Dzszennyez%C 3%A 9 s http: //think. transindex. ro/? tag=vizszen nyezes http: //www. dehir. hu/tag/mexikoi-obol/ Zene: Youtube. com