MTA Kzgazdasgtudomnyi Intzet Foglalkoztats oktats szocilis gondoskods Fazekas

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatás, oktatás, szociális gondoskodás Fazekas Károly igazgató MTA Közgazdaságtudományi Intézet „Magyar Közgazdasági Társaság 46. Közgazdász Vándorgyűlés” Eger, 2008. június 26 -28.

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Súlyos anomáliák: • Rendkívül magas inaktivitás • A közoktatás nem tudja ellensúlyozni a szociális hátrányokat, nem készít fel a munkavállalásra és a folyamatos tanulásra • A jóléti ellátások segélyfüggőséget okoznak, nem ösztönöznek a munkavállalásra ->Eltérő diagnózisok és eltérő terápiák

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Sokaknak nagyon határozott véleményük van az okokról és a terápiákról. DE! „Megfelelő adatok, korrekt elemzési módszerek, elméleti keretek nélkül csupán egy vagy azok közül akiknek véleményük van a vizsgált jelenségekről. ”

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mit nyújtanak az empirikus közgazdasági kutatások a szakpolitikáknak? Minden olyan terület rigorózus, módszertanilag korrekt közgazdasági elemzés tárgya legyen ahol a kormányzat beavatkozik a piac működésébe azzal az ígérettel hogy megjavítja annak, működését, csökkenti a nemkívánatos hatásokat.

MTA Közgazdaságtudományi Intézet A tények brutalitása

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatás és. Intézet termelékenység MTA Közgazdaságtudományi 1988 – 2007 (1988 = 100%)

MTA Közgazdaságtudományi Intézet A magas és közepesen magas technológiai szintű export MTA Közgazdaságtudományi Intézet növekedése, 1996 -2005 (éves átlagos növekedési ütem) Forrás: OECD

MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Intézet A Közgazdaságtudományi munkatermelékenység növekedése, 2000 -2005 -ben, összehasonlítva 1995 -2000 -el (A teljes gazdaság, éves átlagos százalékos változás) Forrás: OECD

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Munkatermelékenység növekedése az üzleti szolgáltatásokban (éves átlagos növekedés százalékpontokban) Forrás: OECD

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Nettó munkahelyteremtés és megszüntetés a vállalatoknál(1993 – 2005) Source: Korosi, G.

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatás • Alacsony iskolai végzettségűek inaktivitása • Kisgyerekes anyák foglalkoztatása • 55 -64 éves népesség foglalkoztatása

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mi a teendő a foglalkoztatáspolitikában? • a minimálbérre vonatkozó szabályozás • a minimális járulékalapra és a kapcsolódó, egyedileg elbírált kedvezményekre vonatkozó szabályozás • a foglalkoztatási szubvenciók rendszere • „Utak a munkához” elveit követő program • a gyermektámogatási rendszer átalakítását , az anyák munkavállalásának megkönnyítése • helyi jóléti rendszer átalakításra • átképzések • helyi válsághelyzetek feloldása • a szakképzés színvonalának javítása

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Alacsony iskolai végzettségűek

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Tudjuk, hogy az alacsony végzettségűek inaktivitása • • • Nem (a meg nem figyelt szürke és fekete munkából eredő) látszat Nem „cigány-probléma” Nem magyar jelenség Nem múlik el az aggregált foglalkoztatás emelkedésével Nem szűnik meg az iskolázottsági szint általános emelkedésével Szorosan összefügg a szakmunkásvégzettségűek munkapiaci kudarcaival

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az alacsony foglalkoztatási ráta okai: iskolázatlanság szakmunkásképzés rendszere az adatok a 25 -64 éves népességre vonatkoznak, és azt mutatják, hány százalékkal volt nagyobb vagy kisebb a foglalkoztatás valószínűsége az adott iskolázottsági kategóriában, mint az érettségizetteknél, azonos életkor esetén.

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatási ráták iskolázottság szerint az OECD országokban* (25 -64 évesek, 2003) % 90 Mo: 83 % 79 % 70 74 % Mo: 72 % 67 % 65 % 50 49 % Mo: 37 % 30 ALAPFOK * OECD: Kelet-Közép-Európa nélkül. Forrás: Kertesi Gábor KÖZÉPFOK FELSŐFOK

MTA Közgazdaságtudományi Intézet A szakiskolát végzettek helyzete • Nem csak az általános iskolát végzettek helyzete rossz • Szakiskolát végzettek: alacsony bérek, rossz állások • Mindkét csoport ugyanazzal a problémával küszködik: – Az alapkészségek hiánya ! – Az iskola nem készíti fel az általános iskolát és szakiskolát végzetteket a munkavállalásra és az egész életen át tartó tanulásra!

MTA Közgazdaságtudományi Intézet A felnőttképzésben való részvétel és az alapfokon végzettek részvételi hátránya tíz európai országban az ezredfordulón Forrás: Hámori 2007

MTA Közgazdaságtudományi Intézet A 16 -65 éves középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya, akik a dokumentum-típusú szövegértésben 3 -as, 4 -es, 5 -ös szinten végeztek % Forrás: OECD PISA 1998

MTA Közgazdaságtudományi Intézet • • A közoktatás minősége: európai átlag. Az oktatáseredményessége azonban súlyos problémákat jelez. A diplomás szülők gyerekei: EU átlag felett. Az iskolázatlan szülők gyerekeinek teljesítménye nagymértékben az átlag alatt van. Ahol minden gond kumulálódik: szakiskolai oktatás.

MTA Közgazdaságtudományi Intézet A diákok teljesítménye és a diákok szociális gazdasági háttere - Finország A diákok teljesítménye és társadalmi háttere Az iskola teljesítménye és társadalmi, gazdasági háttere ISA Index (társadalmi háttér) Disadvantage Forrás: Schleicher 2007 Advantage

MTA Közgazdaságtudományi Intézet MTA Közgazdaságtudományi A diákok teljesítménye. Intézet és a diákok szociális gazdasági háttere - Magyarország OECD A diákok teljesítménye OECD Student performance and student SES within schools School performance and school SES Student performance and student SES School proportional to size Hátrány PISA Index (társadalmi háttér) Előny

MTA Közgazdaságtudományi Intézet 1998. évi nemzetközi felnőtt írásbeliségvizsgálat • 16 -32 évesek 70 %-a igen rossz szövegértésű: (1, 2)-es szintű egy 5 fokozatú skálán. Nyugat-Európában: 45 % • Az érettségivel nem rendelkezők között ez az arány 85 % !

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Iskolarendszerünk évről évre reprodukálja ezeket a hátrányokat 2003. évi PISA vizsgálat (15 éves iskolás fiatalok): • A magyar fiatalok teljesítménye átlag alatti: 29 OECD ország közül 19 -20. helyen vagyunk olvasás -szövegértésben, ill. matematikai-logikai készségekben versenyképességünket ássa alá • A mai fiatalok 20 -25 %-a soha nem tanul meg értő módon olvasni állástalanság, társadalmi egyenlőtlenség

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Lemaradásunk a tanulás világában: • aláássa az ország versenyképességét, az új technológiák adaptálhatóságát • mivel együtt jár a társadalmi egyenlőtlenségek felerősödésével, aláássa a társadalmi szolidaritást • mivel hozzájárul a szegénység masszív újratermelődéséhez, óriási jóléti terheket ró a társadalomra (adóterheket a költségvetésre)

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Mi a teendő az oktatáspolitikában? 1. Eséllyel kezdeni az iskolát, a kisgyermekkori hátrányok kompenzálása 2. Minden tanulót eljuttatni az alapvető készségek elvárható szintjére 3. Irányváltást a szakképzésben (alapkészségek) 4. Megállítani a középiskolai lemorzsolódás trendjét, következményeit enyhíteni 5. Minőségileg megújítani a tanárképzést 6. Átfogó tanulói és iskolai értékelési rendszert kell kialakítani 7. Intézményes feltételek és finanszírozás átgondolása

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Prioritások (OKA) • tanári szakma társadalmi presztízsét és a tanári kar minőségét javító intézkedések • a megtanító iskola elterjesztése • a behozhatatlan induló lemaradások megelőzése • az oktatás fejlesztése megfelelő visszacsatolások alapján

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kisgyerekes anyák Bálint Mónika – Köllő János: A gyermektámogatási rendszer munkaerő-piaci hatásai Bass László – Darvas Ágnes – Szomor Éva: Gyermeknevelési szabadságok és gyerekintézmények. Mi a jó a gyerekeknek, mit szeretnének a szülők? Blaskó Zsuzsa : Does early maternal employment affect non-cognitive children outcomes? Köllő János: A 2006. évi gyes-reform hatásai, adminisztratív adatok alapján

MTA Közgazdaságtudományi Intézet A nem foglalkoztatott női népesség megoszlása transzferek szerint 2003 -ban Forrás: Köllő 2008

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kisgyerekes anyák foglalkoztatása • Rendkívül hosszú a szülés után készpénzes támogatással otthon töltött idő nagyon alacsony a kisgyerekes anyák foglalkoztatása. Az OECD-ben a 0 -2 éves gyerekek esetében az utolsó, a 3 -5 éveseknél utolsó előtti helyen állunk. Kirívóan nagy a különbség a 0 -2 és 6 -16 éves gyermeket nevelő anyák foglalkoztatási rátái között (az OECD-ben a legnagyobb). Az anyák 45 százaléka a gyermek hároméves korában vagy csak az után tér vissza a munkába.

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Kisgyerekes anyák foglalkoztatása A napközbeni intézményi ellátó rendszer a legfejletlenebbek közé tartozik. A megmaradt bölcsődék túlzsúfoltak. 0 -3 évesek: 8. 5% (KSH), 0 -2 évesek: 8% jár bölcsődébe < 27% EU-átlag (SILC) Magyarország költi a legtöbbet a munkától való szülői távollét készpénzes támogatására és fizeti a legmagasabb összeget a szülői távollétre

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Ellenérvek - A GYT átalakítása értelmetlen és/vagy káros, mert: • A hosszú otthonlétet támogató rendszer növeli a termékenységet • „A gyermek mindenképpen megsínyli, ha az anyja hat éves kora előtt dolgozik”. (ISSP: 60% egyetért, 33% erősen egyetért) • A bölcsődei hálózat jelentős bővítése és fenntartása vállalhatatlan költségvetési terhet jelentene • Az elérhető foglalkoztatási nyereség kicsi • Ha mégsem értelmetlen/káros, akkor hogyan hajtható végre?

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Foglalkoztatási nyereség (Köllő János) • A kihagyás átlagos hossza jelenleg 4. 7 év , az érettségivel nem rendelkezőknél 5. 3. • MEF-becslés 1997 -2005, pontatlan, torzítások felfelé és lefelé • Ha ezt sikerülne megfelezni nagyjából 4 -5% életpálya menti foglalkoztatás-növekedés a népesség nagyjából 40%ánál. • További nyereség a kihagyással járó kereseti veszteség (jelenleg becslés szerint 10%) csökkenéséből. • Esetleges további nyereség a két nem munkaadói megítélésének változása miatt

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Hogyan? Hogyan ne? Gyermekintézmények • A nappali gyermekelhelyezés lehetősége (bölcsőde közelsége, együttélő rokonok) szignifikánsan befolyásolja a GYT-igénybevételt és az elhelyezkedési arányt • Igénybevétel: első évben csak a rokonok, másodikharmadikban a települési bölcsődesűrűség is erősen hat • Elhelyezkedési arány: bölcsődesűrűség p 90/p 50 +26% • Bölcsőde minősége • A szülői gondoskodás minősége Biztos Kezdet

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Bölcsödei, óvodai ellátottság és a település szociális helyzete A település szegénysé gi indexe A települé -sek száma Lakónépesség 2004 -ben Átlagos lakónépesség 2004 ben Bölcsődék Óvodák 0 -3 évesek 3 -6 évesek 2000 2006 Alacsony 657 5669755 8630 10, 4 9, 4 84, 2 94, 8 Közepesen alacsony 486 1619520 3332 4, 4 86, 4 97, 1 Közepes 601 1322597 2201 2, 9 3, 2 83, 0 91, 2 Közepesen magas 788 1063975 1350 0, 8 1, 1 76, 6 87, 5 Magas 613 421702 688 0, 4 69, 6 76, 7 Forrás: Fazekas – Ozsvald 2008

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Egyéb eszközök Utazás Támogatás, kompenzáció Nemek közötti tehermegosztás Munkahelyvédelem Óvodai férőhelybővítés Munkaerő-piaci információ és szolgáltatás

MTA Közgazdaságtudományi Intézet „Bizonyítékokon alapuló szakpolitika? ” Az utolsó (egyben első) adatfelvételre 1971 -bn került sor. Azóta nem tudjuk: • dolgozott-e az anya a szülést megelőzően • ha dolgozott, mikor hagyta el a munkahelyét • ő vagy az apa milyen támogatásokat, mennyi ideig vett igénybe • az igénybevevő mikor tért vissza a munkába • ha nem tért vissza, miért nem, és most mit csinál • ugyanoda tért-e vissza, ahonnét eljött • mennyit keresett a szülés előtt és után • ki vigyázott a gyerekre a gyes alatt és után

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Az empirikus közgazdasági kutatások feladata: A tények feltárása, az oksági összefüggések kimutatása vagy azok hiányának igazolása a cél, még akkor is, ha a kutatási eredmények NEM mindig igazolják a politikusok előfeltételezéseit.

MTA Közgazdaságtudományi Intézet Köszönöm a figyelmet!