Az integrlt oktats modellje Nahalka Istvn Egyetemi docens

Az integrált oktatás modellje Nahalka István Egyetemi docens nahalkai@gmail. com

PISA 2006. Természettudomány – OECD országok Alsó 5% Alsó 10% teteje 6. Alsó 25% teteje Az egész minta A felső 25% alja A felső 10% alja A felső 5% alja 8. 13. 15. Finnország Magyarország 18. Mexikó 18.

Az integrált oktatás természetes volta • A szegregáció, a szelekció csökkenti a társadalmi integrációt. • A szegregáció negatív nevelési hatásai. • A szegregáció minden csoportra negatívan hat, még a szűkebben értelmezett eredményességre is. • A szegregációt a rendszerükből száműző iskolarendszerek a sikeresek.

Kétféle integráció van • Az iskola szegregált. • Heterogén csoportokat hoztak létre, de a szelekciós folyamatok továbbra is hatnak (rideg integráció). • Az iskola megszüntette a szegregációt (inklúzió) – Együttnevelés van, nincsenek homogén csoportok – A pedagógiai működés egésze a szelektív hatások kiküszöbölését szolgálja

Inklúzió • Átalakuló pedagógia • A hátrányos helyzet fogalmának újraértelmezése – A hátrányos helyzet viszonyfogalom – Szükséges hozzá az az objektív hatásrendszer, amely megteremti a HH alapját. – De szükséges hozzá a körülményeknek az a rendszere, amely az objektív hatások érvényesülését lehetővé teszi. Ez az iskola (ne szépítgessük a dolgot). • Csak egy-két példa – A HH tanuló tudása szegényesebb az átlagnál – A HH tanuló nem birtokol olyan készségeket, képességeket, amilyeneket a jobb helyzetben lévők. – A HH tanuló ingerszegény környezetben nő fel. – A HH tanuló korlátozott nyelvi kóddal rendelkezik.

Az integráció pedagógiája = jó pedagógia • Gyermekközpontú, • Az életben valóban használható tudást ad (ezt mondják sokan kompetenciaközpontúságnak), • Módszertanilag megújult (gazdag módszertan) • A gyermekek tevékenységére, problémamegoldásaira és önállóságára épül, • Reflektív, nem mutogat kívülre, nem hibáztatja a szülőket, nem a család és különösen nem a gyermek felelősségévé teszi a tanulást. • Differenciáló pedagógia (mindenkit a saját lehetőségeinek, igényeinek megfelelően optimális fejlesztésben részesít).

Egy interjúból Az volt jó, amikor még volt egy évfolyamon két párhuzamos osztályunk. Akkor csináltunk egy jó és egy gyenge csoportot. Aztán egy kicsit rosszabb lett a helyzet, mert csökkent a faluban a gyermeklétszám, s már csak egy osztályt tudtunk indítani. De az önkormányzat biztosította, hogy több tantárgyban is lehessen csoportbontás, így még legalább részben meg tudtuk valósítani, hogy a jó és a gyenge tanulók külön csoportokban legyenek. Ma az első osztályunkban már csak 17 tanuló van. Szó sem lehet csoportbontásról. Minden elveszett, így már alig lehet tanítani.