Iskolai mentlhigin Nmeth Katalin tanrsegd polstudomnyi Tanszk Pcsi

Iskolai mentálhigiéné Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar 1

A pedagógia dilemmája Az iskolának a társadalom ideális polgárát kell nevelnie, ezért az iskola „filozófiájához” tartozott a magas mérce, szigorú légkör, merev követelmények, ez az ideál nemzedékeken át automatikusan adódott tovább. A jó iskola-ekkor még- amelyben elég terhelés éri a diákokat, fáradtságos a felkészülés… 2

Mentálhigiéné célja A lakosság széles rétegeit a testi-lelki egészség megőrzése érdekében kedvező irányban próbálja befolyásolni. Célkitűzése megegyezik a legfőbb társadalmi értékekkel, emberközpontú törekvésekkel és azonos pedagógiai célkitűzéseivel. 3

n A mentálhigiéné elsősorban szemléletmód /nem módszer vagy technika/, melynek központi fogalma a prevenció, mit tehetünk, milyen körülményeket teremtsünk ahhoz, hogy a különböző lelki betegségek, devianciák, magatartászavarok ki se alakuljanak. 4

Az iskola a legnagyobb hatású mentálhigiénés intézmény, mert • az iskolával mindenkinek van kapcsolata • gyermekkor fogékony évei a legalkalmasabbak a személyiség formálására • gyerekek kortárs csoportokban elérhetők 5

Iskolai mentálhigiéné Az iskolában tanítható, fejleszthető ismeretek, képességek átadásával foglalkozik, melyek a lelki egészség megőrzését, egészséges életmód, életforma kialakítását segítik elő, továbbá foglalkozik az iskolához kapcsolódó problémákkal, főleg ezek megelőzésével. 6

Közvetlen célja Az iskola minden szereplője jól érezze magát /diák, szülő, pedagógus/, a kapcsolatok megfelelőjen alakuljanak, örömteli /betegségmentes/ legyen a munka mindenki számára. 7

n Buchmueller- féle csoportpszicotherápia IQ-ről tájékoztatás (Önmagát beteljesítő jóslat) 8

Iskolai mentálhigiéné részei 1. Egészségnevelés: felvilágosító, ismeretnyújtó, tájékoztató tevékenység. Tanítás-mely a NAT kerettanterve alapján alsó tagozattól folyamatosan bővülő tananyagként beépül a környezetismeret, természetismeret, társadalomismeret tantárgyakba és az osztályfőnöki órákba. 9

II. 2. Készségfejlesztés: a tanulók pszichés kompetenciájának fejlesztése, személyiségfejlesztés 3. Az iskola társaslélektani helyzetének optimalizálása /pozitív tanár-diák viszony, fegyelem, erőszakmentes konfliktuskezelés/ 10

Mentálhigiénés beavatkozások célja 1. § § § A pedagógus irányában Növelni a gyermek viselkedésével szembeni felelősségét Fokozni azt a bizonyosságérzést, hogy a gyerekre hatással lehetünk Mentálhigiénés prevenciós tudatosságot kialakítani 11

Mentálhigiénés beavatkozások célja II. 2. Tanulók irányában: Egészségneveléssel kapcsolatos információk tudatosítása /emocionális+fizikai/ Pszichés kézségek fejlesztése, melyek védő szerepet játszanak azokkal a negatív hatásokkal szemben aminek a gyermek ki van téve fejlődése során. 12

Pszichés kézségek fejlesztése n n n n n Döntéshozás Problémamegoldás Kritikus gondolkodás Kreatív gondolkodás Hatékony kommunikáció Kapcsolati kézségek Önismeret Empátiás kézség Megbirkózás az érzelmekkel Stresszkezelés 13

Mentálhigiénés szolgáltatások Pedagógusok számára: Mentálhigiénés konzultáció Esetmegbeszélő csoport Konfliktuspedagógiai tréning Műhelymunka 2. Gyerekek számára: Önismereti csoport, játék csoport Szociális készségfejlesztő csoport 1. 14

Mentálhigiénés szolgáltatások II. 3. Szülők számára: Konzultáció Konfliktuskezelő tanfolyam 15

Kialakulása A XIX. és XX. század fordulója levált az iskola pszichológiától 1944 - Iskola Kongresszus: gyerekek magatartászavarai okozzák a legtöbb problémát Anyai attitűdöt kell megváltoztatni, anya gyermek kapcsolat harmonikus magatartás változhat. Ezt áttették az iskolára is ----pedagógus attitűd 16

Pedagógus 1. Növelni a gyerek viselkedésével szembeni felelősséget n 2. Hatással lehet a gyermekre a pedagógus n 3. Növelni kell a szocializációs aktivitások számát 1963 -önálló terület 1995 - hazánkban is mükődik n 17

szerepe Az Ericson féle személyiségelmélet 8 életszakasza közül 2 is az iskolás korra esik. 6 -12. év pubertás előtti szakasz 12 -18. év pubertás, és részben utáni szakasz n 18

feladat Kompetencia Először tudatosul az, hogy elvárások vannak vele szemben, melyeket nem a család támaszt Veszélyek: Elégedetlenség érzés/teljesítmény, család/ Feladja játékosságát 1. 19

Feladat II. 2. Hűség / serdülőkor/ Belső ambivalencia érzése Őszinteség Veszély Szülő gyermek kapcsolat megromlik a helytelen kommunikáció miatt n 20

n 1. Másiknak van problémája n Értő figyelem 2. Nincs probléma /leginkább mehtálh/ n n n Pozitív énüzenetek /rólam szól/ Bajmegelőző énüzenetek /pl. krétapor/ Önfeltáró énüzenetek /kapcsolat megalapozására szolgál/ 3. nekem van problémám konfrontációs énüzenetek /így nem jó/ 21

Iskoláskor mentálhigiénés problémái Szorongás Amerikai kutatások: 34% teljesítmény szorongás 28% veszekedés a családban 28% szülő betegségétől való félelem 10% saját betegségtől való félelem I. 22

lehetőségek n n n n Személyesség Képességeit figyelembe venni Zavaró tényezők figyelembevétele Lehetőséget adni a javításra Sikerélményhez juttatni Értő figyelem Megfelelő kommunikáció 23

II. depresszió Modern társadalmak 40% depressziós Társadalmi rend változása Ranschburg J. féle depressziós tünetek: • Tartós boldogtalanság • Halál, öngyilkosság gondolata /életkor/ • Anhedónia: érdektelenség • Étvágy és alvászavar • Pszichomotoros lelassulás /csoszogás, fáradtságérzés / • Gondolkodási zavarok, tanulmányi eredmény csökken • Emocionális labilitás n 24

n n n A gyermekkori depresszió összetett /több tényező válthatja ki/ Alattomos /sokáig rejtve marad/hat/ Veszélyes /szélsőséges érzelmek miatt/ 25

Megjelenési formák Fiúknál: Agresszív megnyilvánulások előtérbe kerülnek. Pl. betörés, verekedés, gyorshajtás /rendőrök preventív szemlélete/ Öngyilkossági kísérlet kábítószer n 26

II. Lányoknál: Inkább az érzelmi sík dominál szerelmi viszonyok gyors váltogatása féktelen szexualitás /önbecsülési zavarok/ öngyilkossági kísérlet kábítószer n 27

Mosolygó depresszió: Jól diszimulál nappal A problémák álmaiban, fantáziáiban, elszólásaiban érhetők tetten. 28

III. öngyilkosság Világon betöltött poziciónk: Serdülőkoriban az első Mo. , az egyéb életkorokban hátrébbkerültünk! n 29

Leggyakoribb okok n Lányok: Érzelmi elutasítás Szerelmi csalódás SZÉGYEN Érzelmi elszigetelődés magány n Fiúk: Önbecsülési zavar Alacsony önértékelés SZÉGYEN Érzelmi elszigetelődés magány 30

IV. VÁLÁS 31

Iskolai bántalmazás „neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. ” Példabeszédek könyve 32

A nevelés célja megtanítani a gyermeket emberi módon élni, az emberi élet alapfeltétele az együttműködés, bizonyos fegyelmi szabályok betartása. 33

Agresszió megjelenési formái n 1. Kontrollvesztés agressziója n 2. Agresszió, mint stratégia n n Büntető, nevelő, védekező 3. Strukturális agresszió n szervezetekben, csoportokban fejeződik ki, pl elsőévesek beavatása 34

n 1. Néma büntetések n 2. Szóbeli büntetések n 3. Megszégyenítő büntetések 35

bántalmazásról Gyermekek fizikai bántalmazásáról az az első hivatalos közlemény 1946 -ban jelent meg-Caffey. 1962 - Kempe-”vert gyermek szindróma” 1993 - Koers- együttélési rendszerben megvalósuló minden erőszakos interakció, melynek során a gyermeket elnyomják, vagy korlátozzák 36

Típusai n 1. Fizikai bántalmazás n 2. Szexuális bántalmazás n 3. Érzelmi bántalmazás 37

1. Fizikai bántalmazás n A krónikus fizikai bántalmazás jelei: n n n Interperszonális ambivalencia Állandóan mobilizált védekezés Környezeti problémák kezelésének zavara Elvárásokkal szembeni frusztráció „Kaméleon természet” Tanult tehetetlenség A szülő testi és érzelmi támogatása utáni vágy Élet élvezetének képtelensége Psziciátriai szimptomák: hisztéria, enuresis, hyperaktivitás, bizarr viselkedés Alacsony önértékelés Tanulási problémák „álérettség” 38

1978 -Green : azok a gyerekek, akiket ismételt veréssel, elhagyással fenyegetnek, úgy érzik, hogy a bántalmazás saját rossz magatartásuk függvénye, függetlenül attól, hogy aktuálisan ártatlanok. 39

1992 - Kaplan: vizsgálata szerint a tanárok fegyelmezési módszerei a büntető módszerek tekintetében jórészt saját gyermekkori tapasztalataikon nyugszik. 40

2. Szexuális bántalmazás n 1994 -Conte: a kényszerített, megtévesztéssel vagy erőszakkal elért szexuális viselkedés kiskorú és felnőtt személy között. n n n Exhibicionizmus /ha nincs köztük családi kapcsolat/ Voyerizmus Simogatás ami a nemi szervekre korlátozódik Csókolózás Szexuális aktus 41

Szexuális bántalmazás rövidtávú hatásai: félelem, szorongás, depresszió iskolai nehézségek düh vagy gyűlölet későbbi szexuális viselkedésre való alkalmatlanság szökés vagy bűnözés 42

3. Érzelmi bántalmazás n n Rejtettebb maradhat, mint az előző kettő Garbaríno-1994: n n n Izoláció Visszautasítás Mellőzés-a szülő, tanár elérhetetlen a gyermek számára n Pl a tanár nem köszön vissza, nem „hallja „meg a tanulói kérést 43

3. Érzelmi bántalmazás II. n n Megfélemlítés-önálló vélemény büntetése, megalázás, a gyermek érzelmeinek kigúnyolása, nem megfelelően feldolgozott irodalom, film, zene meggyanúsítás 44

Gyermekbántalmazás hatásai n n n 1. Gyermek életkora a bántalmazás idején 2. Bántalmazó személlyel való kapcsolat 3. Fenyegetés szintje/súlyossága 4. Gyermek családjának emocionális klímája 5. Gyermek mentális emocionális egészsége 45

Gyermekbántalmazás hatásai II. n 6. A gyermek bűnösség- érzése n 7. Az áldozat neme 46

Felismerése n n Klinikai orvos Pszichológus Pszichiáter Nehezítő tényezők: n n Sajátos felfogás a nevelésről Szakemberek közötti együttműködés hiánya Bírósági eljárástól való félelem Kételkedés a hatóságok munkájában 47

n PREVENCIÓ n n n Professzionális Közösségi segítők munkája agresszió kezelése osztály szinten Tantestület-szülő kapcsolat Iskola és más intézmények kapcsolata /nevelési tanácsadó/ Intézményi konzultáció 48

Iskolai zaklatás-Mobbing n n n Társak általi gúnyolás, fenyegetés, fizikai erőszak, pszichoterror „nem hagyom magam ezzel bántani” Csoporthierarchia, csoportösszetétel n n n Vezető/k Követők- nehogy kimaradjon Kivülállók- bűnbak, áldozat 49

A csoport maga alakítja ki a diktátort, tipikus zaklató jellemzői: állandó normaszegő pozitívan vélekedik az erőszakról nagy fizikai erő jellemzi tanárral is szembeszáll belső bizonytalanság jellemzi „mint látás” 50

Kivülálló- bűnbak, áldozat n n Senki sem születik áldozatnak, de bizonyos helyzetekben előfordul, hogy áldozati szerepe kerül, /csendesebb, alacsony önértékelés, érzelmi labilitás/ A csoport a felgyülemlett feszültséget vezeti le, ez a vezetőnek dominanciát jelent, az „áldozat” nem mer/akar segítséget kérni---védi az agresszort-51

Funkciói n n n 1. Szelep a feszültség levezetéséhez 2. Csoprtkohéziót erősíti 3. Kivetítésre ad lehetőséget 52

Teendők n n n n 1. Iskola szinten 2. Osztály szinten 3. Egyén szintjén A csoport hierarchiával tisztába lenni Több idő Ne gerjesszük tovább a problémát Probléma prevenció 53

Irodalomjegyzék Kézdi Balázs: Iskolai mentálhigiéné, Pannónia Könyvek, Pécs, 2000. Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió Ranschburg Jenő: Az érzelem és a jellem lélektanából Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia 54