MENTLHIGIN TELJESTS MDJA RTKELSE A tantrgy rsbeli kollokviummal

MENTÁLHIGIÉNÉ

TELJESÍTÉS MÓDJA, ÉRTÉKELÉSE • A tantárgy írásbeli kollokviummal zárul. A vizsga tesztjellegű lesz. • A kollokviumnak nincs előfeltétele, aki a kurzust felvette, az bejelentkezhet a vizsgára. • A vizsga sikeres teljesítéséhez 50% szükséges: 0 -50% elégtelen, 5162% elégséges, 63 -75% közepes, 76 -88 % jó, 89 -100% jeles.

IRODALOM • Buda Béla. Az iskolai nevelés – a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003. pp. 12100 és 153 -207. • Buda Béla: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 2003. pp. 5 -125. • Kiss Enikő Csilla, Sz. Máté Hajnalka (szerk. ): Mentálhigiéné és segítő hivatás. Pannónia, Pécs. pp. 246 -261. • Hatvani Andrea: A mentálhigiéné alapjai. In: dr. Estefánné-Ludányi (szerk. ): Esélyteremtés a pedagógiában. EKF, Eger 2001. pp. 79 -109. • Ajánlott irodalom: • Gerevich József: Iskolai mentálhigiéné (szerk. ): Közösségi mentálhigiéné. 1997. Animula, 13 -34. 63 -70. , 113 -122. p • Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia ELTE Kiadó Bp. 2002 11 -39. p.

DIGITÁLIS TANANYAGOK • Kötelező irodalom: • Ungi Ferencné: A gondozónők lelki egészségvédelme http: //www. kulturaeskozosseg. hu/pdf/2011/4/kek_2011_4_13. pdf • Ajánlott irodalom: • Simkó Csaba: Hogyan segítsünk gyermekünknek elfogadni az elfogadhatatlant? • Tájékoztató pedagógusoknak és szülőknek a gyászoló gyermek segítéséhez. http: //epa. oszk. hu/02000/02002/00034/pdf/20094_simko-hogyan. pdf

MENTÁLHIGIÉNÉ FOGALMA, HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN, SZÜKSÉGESSÉGE, TÖRTÉNETE

MENTÁLHIGIÉNÉ FOGALMA • Összetett szó, előtagja görög eredetű szó, „fejben lejátszódó”, lelki folyamatokra utalunk vele. Az utótag is görög eredetű, tisztaság, egészség értelemben használjuk. Így a kettő együtt lelki „tisztaságot”, lelki egészséget jelent. • Általánosan a lelki egészség védelmét, megőrzését, egyfajta testi, lelki, szociális harmóniára való törekvést értünk rajta.

BUDA BÉLA • ”alakuló, szerveződő szemlélet és elméletrendszer, interdiszciplináris megközelítési mód, amely a pszichés működési zavarok megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére vonatkozik, illetve társadalmi gyakorlat, amely intézmények, szervezetek, embercsoportok – magukat egészségesnek érző emberek - mozgósítására és megváltoztatására irányul. ” (Buda, 1994)

§ Pszichoterápiás szolgáltatás, személyiségfejlesztés betegségtudattal még nem rendelkező emberek számára. § Iskolai megelőző foglalkozások, hogy a fiatalok elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek megvédik őket a későbbi betegségektől, segíti problémamegoldási képességeik fejlődését § Pszichiátriai, pszichológiai ismeretterjesztés § Humanisztikus pszichiátriai ellátás. (Buda, 1994)

A MENTÁLHIGIÉNÉ TÁRSADALMI SZÜKSÉGESSÉGE § A gazdasági helyzet megváltozása. § Morális válság. § A társadalmi mobilitás. § Társadalmi elégedetlenség. § Identitásválság, globalizáció, az azonosságtudat megrendülése.

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

MENTÁLHIGIÉNÉ TÖRTÉNETE • I. szakasz • Beers • Humanisztikus pszichiátria • Megelőzés • Prostitúció és alkoholizmus elleni küzdelem • II. szakasz • Orvos-beteg viszony változása • Egészségtudatosság, mint szemlélet • Multidiszciplináris szemlélet • Orvosi szemlélet 11

A MENTÁLHIGIÉNÉ MAGYARORSZÁGON � A két vh. között a pszichiátria sem fejlődött eléggé, ezzel együtt a mentálhigiéné sem. � A pszichiátriát az ideggyógyászat részének tekintették. � 1980 -ban alakult meg az első önálló szakmai társaság � Tiltották a pszichoterápiát (p. analízis) szakmai lázadás – elővették a mentálhigéne fogalmát � A viselkedési- és élményzavarok korai ill. lélektani terápiája mint korszerű gyógymód , és korai kezelésbevétel igénye fogalmazódott meg.

� A pszichológia megerősödött � Pedagógiai és munkahelyi lélektanon át, megelőző célkitűzéseket fogalmazott meg. � A gyermeklélektan és gyermekpszichológia már a két vh. Között megerősödött, és fejlődött a későbbiekben is. • Nevelési tanácsadók • Erősen preventív beállítódás � A ’ 70 -es években elindultak a közösségi terápia, -fejlesztő módszerek, családterápiás, családdinamikai módszerek � társadalmi beilleszkedési zavarok kutatása (TBZ) – deviancia növekvő elterjedése • Okát a megromlott lelki egészségügy helyzetében látta –megelőzést sürgette. • Az ajánlott intézkedések neveként a mentálhigiéne fogalma vált ismerté.

EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI ALAPFOGALMAK

FOGALMAK: • Egészségpszichológia: A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, • a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, • az egészség és a betegség és a különbözőműködési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához • valamint az egészségvédelem rendszeréhez. (Matarozzo)

• Az egészségpszichológia elsősorban • a betegségek hátterében álló pszichoszociális tényezőket és • a fizikai egészséget és a betegségekből való felgyógyulást meghatározó egyéni, társas, közösségi és társadalmi tényezőket és erőforrásokat azonosítva dolgoz ki • egyéni, közösségi és társadalmi szintű intervenciókat az egyén vagy társadalom egészségi állapotának javítása és fejlesztése céljából.

EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA CÉLJA: § Egészség és betegség értelmezése, kurrens pszichológiai ismeretekkel való integrálása § Egészséggel és betegséggel kapcsolatos pszichológiai oktatás és szolgáltatás fejlesztése § A közvélemény, a pszichológiai és a biomedikális társaságok tájékoztatása az eredményekről

• Egészségfejlesztés: egészséges magatartásra törekvés • Egészségnevelés: ugyanez a nevelés oldaláról: ahhoz szükséges ismeretek, készségek, életmód, hogy a gyermek egészséges maradjon – aktív, saját sorsa felett kontrollt gyakorló ember

AZ EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA LÉTREJÖTTÉNEK OKAI (GENTRY): § Biomedikális modell kudarca § Életminőséggel való fokozott foglalkozás § A hangsúly a fertőző betegségekről a krónikusbetegségekre tolódik át § Viselkedéstudományok fejlődése § Egészséggondozás emelkedő költségei § Első konferencia: 1983

EMBERKÉP • Hagyományos passzív • Újabban aktív

SZALUTOGENIKUS MEGKÖZELÍTÉS – ANTONOVSKY (1987) § többdimenziós egészség-betegség kontinuum szemléletet hangsúlyozza § A kizárólagos etiológia fókusz helyett a teljes személyre fókuszál. § A kiváltó okok helyett inkább azt vizsgálja, hogy milyen tényezők segíthetik a személyt és a társadalmat az egészség irányába elmozdítani az egészség-betegség kontinuumon. § A személyek környezetükhöz való aktív alkalmazkodását elősegítő források kutatását helyezi előtérbe. § A rizikó faktorok mellett a védőfaktorok azonosítását és

AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁS FOGALMA

• Egészségorientáltság a betegségközpontúsággal szemben • Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata- betegségek és halálokok jelentős aránya visszavezethető viselkedéses tényezőkre: viselkedés módosítása hosszútávon az egészség alakulását módosíthatja

EGÉSZSÉGVÉDŐ VISELKEDÉS • Minden olyan viselkedés, amit a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül azáltal észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékonye (Harris, Guten)

ÉLETMÓDBELI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK: • Dohányzás • Alkohol • Drog • Nem megfelelő táplálkozás • Kevés fizikai aktivitás • Közlekedési biztonság elhanyagolása • Stb.

EGÉSZSÉG VISELKEDÉS ÉS SZOCIOKULTURÁLIS HÁTTÉR: • Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek: • Rosszabb várható élettartam • Több egészségkárosító magatartás • USA-beli vizsgálatok eredményei: • • • Kisebb születési súly Nagyobb csecsemő és gyerekhalandóság Több krónikus felnőttkori betegség Több 65 év alatti haláleset Több korlátozott aktivitású nap

OKA: § Rosszabb egészségszokások § Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz abban, hogy aktívan tehetne valamit § Külső kontrollosság § Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről

ÉLETKORI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK: • Magzati kor: • anya egészségviselkedése a meghatározó –intrauterin ártalmak • Csecsemő és kisgyerek: • baleseti kockázat, • egészségszokások kialakításának kezdetei • Serdülőkor: • sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik, • balesetek, • Szociális kiscsoportok hatása

NEMI KÜLÖNBSÉGEK: • Nőknek nagyobb a várható élettartalma • Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig • Fiúknál • • • nagyobb a csecsemőhalandóság több baleset, kockázati viselkedés, veszélyesebb munkahelyek, veszélyesebb szabadidő tevékenységek

MIÉRT? § Nők hamarabb és enyhébb tünetekkel fordulnak orvoshoz: § Gyakrabban járnak szűrővizsgálatokra § Később észlelik a tüneteket („igazi férfinak nem fáj semmi”) § A férfiak kevesebbet foglalkoznak betegségmegelőzéssel például egészséges táplálkozással

MIÉRT? § A nők érzékenyebbek és jobban felismerik a stresszorokat, a férfiak inkább a tagadást és az elkerülést választják § Nőket kevésbé zavarja a kontroll átadása az orvosnak § Hagyományos masculin értékekkel ellentétes a panaszkodás, saját testtel törődés stb.

A KORAI HALÁLOZÁS SZIGNIFIKÁNS PSZICHOSZOCIÁLIS ELŐREJELZŐI A FÉRFIAK KÖZÖTT (KOPP M. ): § Szignifikáns védőfaktor: házastárssal él. § A munkahelyi bizonytalanság 3 -szor magasabb halálozással jár együtt. § A társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2 szeres kockázattal jár együtt. § Súlyos depressziós tünetegyüttes esetén 5 -ször magasabb halálozás. Az elhunytak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma. § Szorongás esetén 3 -szoros a halálozási valószínűség.

A KORAI HALÁLOZÁS SZIGNIFIKÁNS PSZICHOSZOCIÁLIS ELŐREJELZŐI A NŐK KÖZÖTT (KOPP M. ): § A reménytelenség esetén 3 -szor magasabb halálozási arány. § A személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség esetén 2 -szer magasabb halálozási arány. § Családi problémák esetén 3 -szor magasabb halálozási kockázat.

EGÉSZSÉGMAGATARTÁSRA KÉSZTETŐ TÉNYEZŐK MODELLJEI

EGÉSZSÉGHIEDELEM MODELL § Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos az adott betegségre § Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől ár/haszon § Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső vagy külső környezet jelzései – fenyegetettség § Észlelt akadályok –pl mellékhatások, költségek § Demográfiai és pszichoszociális tényezők

VÉDEKEZÉSI MOTIVÁCIÓ MODELL • Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő viselkedést folytassunk. • 3 faktora: • Sérülékenység • Észlelt súlyosság • Válaszhatékonyság • A védekezési motiváció intenzitását a három faktor szorzata határozza meg –ha bármelyik faktor értéke 0, a motiváció is 0 lesz

ROGERS: • A faktorok nem összeszorzódnak, hanem összeadódnak az adott kiértékelési folyamaton belül • Fenyegetés= sérülékenység+ súlyosság jutalmak • Megküzdés= válaszhatékonyság + énhatékonyság- költségek • A kettő viszont a a végső értékelésnél összeszorzódik

SZAKASZMODELLEK • Elővigyázatosság - elfogadási folyamatmodellje (Weinstein) • • • Nincs tudatában a problémának Nem érdekli a probléma Döntés a cselekvés mellett (vagy ellen) Döntés a konkrét cselekvésről Cselekvés Fenntartás

KONFLIKTUSELMÉLETI MODELL – A HIEDELEMMODELL MÓDOSÍTÁSA • Beteg = aktív (racionális vagy irracionális) döntéshozó. • Döntés 5 fázis: • • Jelen viselkedés megkérdőjelezése Alternatív megoldások keresése Mérlegelésük, döntés valami mellett Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta a környezettel • Teljes elköteleződés • A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat

A MENTÁLHIGIÉNÉ MÓDSZEREI 41

PREVENCIÓ • Az elsődleges prevenció: • Aspecifikus módszerek. Ezek az általános egészség fenntartását, a megbetegítő tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak. • Specifikus módszerek. Ezek a különböző specifikus betegségek például depresszió megelőzését tűzik ki céljuknak. • Másodlagos prevenció • Harmadlagos prevenció 42

ÖNISMERET FEJLESZTÉSE

EGYÉNI FEJLESZTŐ MÓDSZEREK: AZ ÖNMEGFIGYELÉS • Az önmegfigyelés régi módszer a pszichológiában. • Már Wundt és munkatársai 1879 -ben az első pszichológiai laboratóriumban is ezt használták. • Az önmegfigyelés olyan „közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját élménye” (K. Pálffy, 1989. 10. p. ). • Az önmegfigyelés vonatkozhat részint jelenlegi élményeink, részint múltbeli élményeink elemzésére, az utóbbi esetben retrospekcióról beszélünk (K. Pálffy, 1989).

• Az önmegfigyelés előnye: • Saját magunkat, érzéseinket, gondolatainkat, motivációnkat mi ismerhetjük legjobban • Hátránya: • Szubjektív lehet. Ld énvédő mechanizmusok • Nincs külső kontroll

• Az önmegfigyelés hatékonyságát növeli: • Ha rögzítjük élményeinket, például naplót írunk. • Mert: • Ez rendszerességet igényel, • Írás közben újra végiggondolhatjuk mit, miért csináltunk. • Később újraolvasva rálátást biztosít régi élményekre.

EGYÉNI FEJLESZTŐ MÓDSZEREK: A PSZICHOLÓGIAI SZAK- ÉS NÉPSZERŰSÍTŐ IRODALOM TANULMÁNYOZÁSA • Milyen szempontok alapján válasszunk? • ugyanaz a kiadvány különböző emberek számára, éppen személyiségük különbözősége miatt különböző haszonnal kecsegtethet. • a rengeteg kiadvány között nem könnyű megtalálni a színvonalas munkákat. • Nehézségek: • Vajon az ember képes-e a számára nehezen elfogadható tényeket magára vonatkoztatni az olvasmányaiból? • Kipróbálja-e azokat módszereket, tanácsokat, amelyek követése, bár haszonnal kecsegtet, de nagy energia befektetést igényel? • Nem lehetséges-e, hogy valamit félreért, és rosszul csinál, és mivel közvetlen visszajelentésre ez esetben nincs mód, így esetleg többet árt, mint használ? • Ráadásul mivel egyedül van, a visszajelentés és a kontroll hiánya itt is problémát jelent.

KÉT SZEMÉLYES HELYZETEN ALAPULÓ MÓDSZEREK • A másoktól kapott visszajelentések fontosak! • Szociális készségeinket a másokkal való kapcsolataink, mások reakcióinak a megfigyelése révén ismerhetjük meg. • Tükör: • Családtagok, barátok –laikusok • Professzionális segítők –ennek „kultúrájakultúrálatlansága” Magyarországon

FEJLESZTŐ BESZÉLGETÉS • nem társalgás, szónoklat, gyóntatás, rábeszélés vagy kihallgatás • Fontos hogy a beszélgetés vezetője empatikusan viszonyuljon, • inkább meghallgasson, mint beszéljen, • inkább összefoglaljon, mint tanácsot adjon, • inkább reagáljon, mint közöljön. 49

A FEJLESZTŐ BESZÉLGETÉS CÉLJA: • Önvizsgálatra késztetni klienst, önmagát, másokhoz fűződő kapcsolatait motívumait szükségleteit illetően. • Önfeltárásra késztetni a klienst, képességeit, készségeit, személyes erőforrásait illetően. Így felismerheti saját értékeit, fokozhatja az önbecsülését • Önirányítás, felelős döntéshozás , tervezés képességének fejlesztése. 50

TANÁCSADÁS • Nem szó szerinti tanácsok adásáról van szó • Lényeg a probléma feltárása, alternatív megoldási lehetőségek kidolgozása, kivitelezése • Célcsoport: • segítő • segített 51

PREVENTÍV RELAXÁCIÓ • Itt a terapeuta relaxációs technikát, általában autogén tréninget tanít egészséges embereknek. • Az autogén tréninget lehet egyénien vagy csoportosan is alkalmazni. • A relaxáció szerint ellazulást jelent, de ebben az esetben természetesen nem csupán a köznapi értelemben vet „lazításról” van szó.

CSOPORTOS MÓDSZEREK • A személyiségfejlesztés talán leghatékonyabb formáját az önismereti és a különböző készség és képességfejlesztő csoportok jelentik. • Egyrészt azért, mert a társak tükröt tartanak az egyén elé, aki így szembesülhet a hibás viselkedési módjaival. • Másrészt az újonnan elsajátított, az alkalmazkodást jobban segítő viselkedési módokat védett közegben próbálhatják ki a csoport tagjai.

BÁLINT CSOPORT • Bálint Mihály hozott létre először ilyeneket, háziorvosok részvételével. • Az esetmegbeszélő csoport probléma orientált, középpontjában az orvos-segítő és beteg-kliens kapcsolat, az érzelmileg megterhelő esetek és szituációk állnak. • A támogató légkörű csoportban lehetőség nyílik a konfliktusos helyzetek elemző megbeszélésére, hosszú távon segítve a kommunikáció, szakmai és személyes kompetencia fejlődését, az önismeret mélyülését, konfliktuskezelési repertoár gazdagítását. • A jelentkezésnek nem feltétele a pszichológiai, pszichoterápiás végzettség vagy tapasztalat. • Hatására az egyén kevésbé érzi magát úgy, hogy a problémájával magára maradt, izolálódott. 55

HATÁSÁT A KÖVETKEZŐ TÉNYEZŐKÖN KERESZTÜL FEJTI KI: • A résztvevők, pozitív, elfogadó légkörben juthatnak konstruktív kritikához, esetleg pozitív visszajelentéshez a munkájukkal kapcsolatban. • A kezdők vagy elbizonytalanodott tanárok biztatást, bátorítást kapnak kollégáiktól. • Közös kreatív problémamegoldó folyamatban van lehetőség részt venni, ami a kollektíva összetartó erejét növelheti. • Saját pozitív tapasztalatait, sikereit átadva növelheti az önbizalmát. 56

A KRÍZIS

CAPLAN: • Olyan lélektanilag kritikus állapot melyben a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető • A személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet • Minden figyelme, erőfeszítése erre irányul • Kénytelen szembenézni a helyzettel • Szokásos problémamegoldási módjaival nem képes boldogulni

FAJTÁI: • Fejlődési krízis • Akcidentális krízis • Továbbiakban ez utóbbiról lesz szó.

KRÍZIST KIVÁLTÓ ESEMÉNY: • Váratlan • Egyént érzelmileg érintik • Adott kontextusban kitüntetett jelentőségű • Veszteség, kudarc • Tehetetlenséget, félelmet provokál

• Általában a következő külsőesemények provokálják: • katasztrófa, • szeretett személy halála, • válás, párkapcsolat megszakadása, • munkahelyvesztés, egzisztenciális zuhanás, • jelentős dolgok elvesztése, • életveszélyes betegség, rokkantság

KRÍZIST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK: • Kiváltó inger erőssége • Személy coping mechanizmusai • Személy konfliktuskezelő technikái • Aktuális pszichés és szomatikus állapota • Volt-e egy éven belül egyéb krízis

VESZÉLYEZTETETTEK: • • • Alacsony színvonalú énvédő mechanizmusok Halmozódó kudarcélmények Impulzus kontrollzavarai Gyenge mentális fék rendszer Alacsony frusztrációs tolerancia Agresszió Önértékelési problémák Szorongó személyiség Depresszív személyiség

A KRÍZIS: • Időben korlátozott: 6 -8 hét • Nincs krónikus krízis • Két arcú jelenség: • Fejlettebb szint elérése • Egyensúly diszfunkcionális működés árán

SZAKASZAI: • Tagadás • Harag • Alkudozás • Kilátástalanság • Beletörődés • Lelkesedés • Visszarendeződés

KRÍZISINTERVENCIÓ • Problémára fókuszál –megszűnik a probléma, megszűnik a krízis is • Alapelvek: • Feszültségcsökkentés • Támasznyújtás • Érzelmi realitás megőrzése • Valóság elfogadtatása • Megoldástervezése –együttes kivitelezése

GYÁSZ • Gyászmunka sikeres, ha § Elhunythoz való érzelmi kötelékből kiszabadul § Képessé válik új élethelyzethez alkalmazkodni § Képessé válik új kapcsolatokat kialakítani (Lindemann)

GYÁSZ JELLEMZŐI (FREUD) • Fájdalmas csüggedés • Külvilág iránti érdeklődés elvesztése • Új örömforrást nem talál • Elfordul az olyan tevékenységektől, ami nincs kapcsolatban az elvesztett személlyel kapcsolatos gondolatokkal

NORMÁLIS GYÁSZ ESETÉN IS ELŐFORDUL: • • Bűntudat (főleg harag, vagy ambivalencia esetén) Düh Halott idealizálása Krisztallizáció Tagadás Újraegyesülés vágya Emancipáció (felszabadulás) – védekezés a gyásszal szemben

NORMÁLIS GYÁSZ ESETÉN IS ELŐFORDUL II: • Szorongás • Megkönnyebbülés • Régi, megoldatlan konfliktusok újra aktivizálódása • Segítség nélküliég érzése • Érzelem nélküliség –gyász elhalasztása • Azonosulás –pl. átveszi halott tüneteit, nézeteit, szokásait

PATOLÓGIÁS GYÁSZ: • 6 -12 hónapon túl • Gyász elhúzódása • Bánat tagadása • Abnormális intenzitás vagy egyéb torzulás

VALÓSZÍNŰSÉGÉT NÖVELI • Túl szoros szeretett kapcsolat • Ambivalens kapcsolat • Hírtelen veszteség

SZAKASZAI • Kübler- Ross Kast Bowbly- Parkes • Elutasítás Sokk Elutasítás • Düh Kontroll –”viselkedik” Felszabaduló érzelmek • Alkudozás Regresszió Keresés és elválás • Depresszió Adaptáció Önmagunkhoz és a világhoz való új viszony kialakulása • Belenyugvás

ÖNGYILKOSSÁG 74

• Öngyilkossági kísérlet – parasuicidium • Öngyilkosság – suicidium • A meghalás szándéka nem elég erős vagy egyértelmű • A meghalás tudatos szándéka • A végrehajtás módszere nem elég hatékony • Élet kioltására alkalmas módszer képzete • A cselekedet hibás vagy inadekvát • Előzőmódszer cselekvéssémájának megvalósítása • Halál beállta előtti közbelépés 75

• Az öngyilkosság tipikusan humán jelenség • Minden korban és kultúrában előfordul, bár eltérő gyakorisággal. • Ókori görögök: csak állami engedéllyel • Keresztény középkor: erős tiltás 76

• Az öngyilkosság az első 10 halálok között szerepel. • A kollégiumi diákok haláleseteinek 30%-a, a 25 -34 éves korúak haláleseteinek pedig 10%-a öngyilkosság. • Serdülőkorban a második leggyakoribb halálok. • Elkövetők több, mint 70%-a 40 év feletti, és ennek gyakorisága emelkedik 60 éves kor felett, különösen férfiaknál. • Az öngyilkossági kísérletek gyakoribbak a fiatalabb korosztályban. • Jóllehet az öngyilkossági kísérletek száma háromszor gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, a befejezett öngyilkosságok száma férfiaknál négyszer nagyobb, mint nőknél. 77

OKOK: • Elmebetegségek - elsősorban depresszió és élvezeti szerekkel való visszaélés • Szociális tényezők - csalódás, veszteség és szociális támogatás hiánya • Személyiségzavarok - impulzivitás, és agresszivitás • Gyógyíthatatlan testi betegség • Reménytelennek tűnő élethelyzet megoldása 78

TÍPUSOK: • Menekülés: az elviselhetetlennek érzett helyzet elől • Agresszív: bosszú, kiterjesztett öngyilkosság • Áldozat: saját életénél fontosabb célért • Játék: önkipróbálás 79

DURKHEIM • Szociológiai módszerekkel egoista, altruista és anómiás öngyilkosságot különböztetett meg: • Egoista öngyilkosság: az egyén kiszabadul a társadalmi kontrollt jelentő csoportok kötelékéből, izolálódik, így öngyilkossági szándékát ezek megakadályozni nem tudják. • Altruista szuicidium az egyén a társadalom érdekében feláldozza magát. • Anómiás öngyilkosság a társadalomban ellentét (feszültség) keletkezik az egyének előtt álló vágyak, igények, célok és a megvalósításukhoz vezető egyéni lehetőségek között. 80

ÖNGYILKOSSÁG VALÓSZÍNŰSÉGÉT… • Növeli: • Egyedülálló, válás vagy megözvegyülés • Öngyilkos családtagjai • Börtön • Bizonyos foglalkozások ( ügyvédek, fogorvosok, orvosok (különösen orvosnők), és a katonai szolgálatot teljesítők) • Csökkenti: • A házasság • A vallási csoport aktív tagjának lenni • Szoros szociális kötelékben élés, 81

ÖNGYILKOSSÁGI RIZIKÓFAKTOROK I. • A szuicidium komplex, multikauzális jelenség • Elsődleges rizikófaktorok: • pszichiátriai betegség, • megelőző öngyilkossági kísérlet, • a szuicid szándék verbalizációja • alacsony központi idegrendszeri szerotonin-aktivitás 82

ÖNGYILKOSSÁGI RIZIKÓFAKTOROK II. • A másodlagos rizikófaktorok: • kora gyermekkori veszteségek, • izoláció, • munkanélküliség, illetve komoly anyagi problémák • súlyos negatív életesemények 83

ÖNGYILKOSSÁGI RIZIKÓFAKTOROK III. • A harmadlagos öngyilkossági rizikófaktorok: • • • férfi nem, adoleszcens (serdülő) korosztály, idős nők, vulnerábilis időszakok, mint például tavasz, premenstruum, a nap első harmada, vagyis a reggeli és délelőtti órák 84

PROTEKTÍV TÉNYEZŐK: • A jó szociális és családi háttér • a terhesség, a szülést követő első év • a nagyobb gyermekszám, • a gyakorló (nem formális) vallásosság 85

„CRY FOR HELP" • Bár az öngyilkosok relatíve kis hányada közli konkrétan szándékát, részletes vizsgálatok a (tudatos és nem tudatos) indirekt jelzések egész skáláját tárták fel • halálvágy verbalizálása, búcsúlevél, végrendelkezés, gyógyszerek gyűjtögetése, fegyver vásárlása stb. • amelyeket az öngyilkosjelölt közvetlen környezetének lead. 86

RINGEL: PRESZUICIDÁLIS SZINDRÓMA • Perceptív és figyelmi beszűkülés, érzelmi jellegű korábban kedvelt dolgok, személyek iránti érdeklődés elvész • Agressziógátlás, maga ellen fordított agresszió • Menekülés az öngyilkossági fantáziába 87

A SZUICÍDIUM SZAKASZAI (PÖLDINGER) • Problémákból kiútként önpusztító gondolatok jelennek meg • Szuicid és önfenntartó tendenciák közötti küzdelem, ambivalencia • „vihar előtti csend” 88

MENTÁLHIGIÉNÉS PROBLÉMÁK, ZAVAROK II. A szorongás és a szorongásos zavarok Az érzelmi élet zavarai

SZORONGÁS

SZORONGÁS • Diffúz, kellemetlen bizonytalan érzése valamilyen nyugtalanságnak, általában szervi panaszokkal társul • Oka ismeretlen, belső természetű, meghatározatlan, konfliktusos • Állandósult félelem, személyiségbe épül, személyiségjeggyé válik • Bizonyos esetekben a súlyos szorongás sem kóros. • Sőt bizonyos életkorokban ami később patológiásnak számítana, az az adott fejlődéslélektani szakaszban normálisnak számít. 94

• A normál gyermeki fejlődést életkor-specifikus szorongásos jelenségek kísérik: • Csecsemő: a 6 -8 hónapos korban megjelenő „szorongás az idegenektől” • Kisgyermekkor: bizonyos gyermeki fóbiák, • Iskoláskorúak: teljesítményszorongás • Serdülőkor: bűntudati vagy hipochondriás jellegű félelmek • Ezek átmeneti jelenségek, amelyeket csak akkor diagnosztizálhatunk betegségként, ha intenzitásukban vagy időtartamukban túlhaladják az életkori határokat. • A szorongások ellen a gyermek különböző módon védekezhet: • regresszióval • különböző kényszeres ceremóniákkal, • ellenőrző vagy számolási rituálékkal

SZORONGÁSOS KÓRKÉPEK

SZORONGÁSOS ZAVAROK OKAI • Családi halmozódás: genetika de tanult elemek is • Neurobiológiai tényezők • Környezeti tényezők • Szociális tanulás • Túlvédő, túlaggódó anya – gyerek nem tudja határait kipróbálni –rosszabb megküzdő mechanizmusok – kevésbé bízik képességeiben

• Generalizált szorongás • Fóbiák • Kényszer 98

GENERALIZÁLT SZORONGÁS • Tünetek • Terápia • túlzott szorongás, vagy aggodalom SZÁMOS ESEMÉNNYEL kapcsolatban • családterápia • nyugtalan, ideges • fáradékony • koncentrálási zavar • ingerlékeny • izomfeszülés • alvászavar • viselkedésterápia • relaxáció

SZEPARÁCIÓS SZORONGÁS ZAVAR • Fejlődési szempontból nem helyénvaló túlzott félelem a fő kötődési személy elvesztésétől • Erős distresz az otthontól vagy fő kötődési személytől való távollét élményére, gondolatára • Vonakodás otthonról elmenni a szeparáció miatt/ vagy egyedül otthon maradni • Túlzott aggódás fő kötődési személyért 1 0

PÁNIKBETEGSÉG • Pánikbetegség a pubertástól kezdve kialakulhat, prepubertásban nem vagy legalábbis nagyon ritka. • A betegek anamnézisében gyakran szerepel szeparációs szorongásos zavar • A betegek családjában gyakoriak a szorongásos betegségek. • A szorongásos roham váratlanul, masszív vegetatív tünetek kíséretében jelentkezik, a gyakori rohamok miatt a beteg sokszor nem mer egyedül maradni. • Amennyiben a pánikroham a beteget tömegben éri, következményesen kerülni fogja ezeket a helyzeteket, agorafóbia is kialakulhat.

SZELEKTÍV MUTIZMUS • Olyan társas helyzetekben nem tud beszélni, ahol elvárják tőle, de máshelyzetekben tud beszélni 1 0

KÉNYSZERBETEGSÉG Kényszergondolat Kényszercselekvés • Olyan ismétlődő gondolat, kép, mely az egyén szándékától függetlenül betör a tudatba • kényszergondolatra válaszul • értelmetlenségével az egyén tisztában van, tudja, hogy ezek saját pszichéjének termékei (nem hallucinál) • ha nem csinálja, szorongás (kényszergondolat kiváltotta) nő • A személy igyekszik ezeket figyelmen kívül hagyni, elnyomni, semlegesíteni • Célja: a szenvedés(szorongás) megelőzése, csökkentése • Fajtái: • mereven alkalmazott szabályok szerint • tisztában van irreális voltával • impulzus • ellenőrzési • fantázia • tisztasági • gondolat • érintési • tépelődés • számolási • kívánság • beszéd

KITERJESZTETT KÉNYSZER • Másokat is bevon • Mástól is megköveteli részvételt, pl szülőét az ellenőrzésben • Kényszerek akadályozása dührohamot válthat ki

FÓBIÁK • jól meghatározott, de nem veszélyes helyen kialakuló félelmek, amit a helyzet vagy gondolata is képes kiváltani • agorafóbia • szociális fóbia • Speciális (egyszerű) fóbia

SPECIÁLIS FÓBIA • Kifejezett félem valami konkrét helyzettel vagy tárggyal kapcsolatosan, ami nem veszélyes vagy legalábbis a félelem mértéke az adott szociokulturális kontextusban eltúlzott 1 0

SZOCIÁLIS FÓBIA • Olyan helyzetben ahol az egyén mások figyelmének van kitéve, 1 0

AGÓRAFÓBIA • Félelem: • Tömegközlekedés • Nyílt tereken tartózkodás • Zárt helyen tartózkodás (pl üzlet, mozi) • Sorban állás, tömeg • Egyedül tartózkodás otthonon kívül 1 0

AFFEKTÍV KÓRKÉPEK 109

• Depresszió • Mánia

DEPRESSZÍV EPIZÓD • • • Depresszív hangulat Érdeklődés, örömcsökkenése Testsúlyváltozása Alvásigény változása Pszichomotoros agitáció vagy gátoltság Fáradtság, energiahiány Értéktelenség érzése, bűntudat Gondolkodási, koncentrációs készség csökken Halállal foglalkozás, öngyilkossági gondolatok

MÁNIÁS EPIZÓD • Abnormálisan és tartósan emelkedett vagy iritábilis hangulat • Fokozott energia, tevékenység pl: • Fokozott önértékelés • Csökkent alvásigény • Beszédkényszer • Gondolatrohanás, torlódás • Elterelhetőség • Célirányos tevékenység fokozódása pl szex. Aktivitás • Olyan tevékenységek, amiknek káros következménye lehet vásárolgatás • Társas-szociális életét károsítja • Nem lehet mással magyarázni

TÍPUSAI: • Súlyosság szerint: enyhe, közepes, súlyos • Visszatérő depressziós betegség • Szezonális depresszió (október novemberi kezdet, tényleg szezonális vagy az iskolakezdet okozza • Dysthymia

DISZTÍMIA • Deprimált hangulat a nap legnagyobb részében, több nap, mint nem, min. 2 éven át • A deprimáltsággal párhuzamosan min. 2: • Rossz étvágy vagy túlevés • Inszomnia vagy hiperszomnia • Fáradtság vagy csökkent energia • Alacsony önértékelés • Gyenge összpontosítás vagy döntésképtelenség • Reménytelenség érzése • A 2 (1) év alatt nem volt 2 hónapnál hosszabb tünetmentes időszak • Funkcióromlás

A MENTÁLHIGIÉNÉ INTÉZMÉNYEI A család, kisgyerekes család 115

• Laikus intézmények • • Család Szomszédok Közösségi kapuőrök Önsegítő csoportok • Professzionális intézmények • Egészségügyi intézmények • Szociálpolitika intézményei • Oktatási-nevelési intézmények 11 6

CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ; A CSALÁD FUNKCIÓI • Gazdasági funkció • Reprodukciós funkció, utódok felnevelése, szocializációja • Segítő-támogató –mentálhigiénés funkció 117

CSALÁDI SZOCIALIZÁCIÓ (KOZMA): • Beszéd megtanítása • Első interakciós tér • Modellnyújtás • Érzelmi biztonság • Érték és norma közvetítés • Éntudat, identitás 118

CSALÁD MENTÁLHIGIÉNÉS FUNKCIÓI • Információ rendszerezése, gyűjtése értelmezése • Visszajelentő, útmutató • Életfilozófia, identitás forrása • Referencia és kontrollcsoport • Gyakorlati segítség • Pihenés, regeneráció 119

A CSALÁD MŰKÖDÉSE • A család – rendszer • Alrendszerei: • Házassági • Szülő-gyerek • Testvér • Önszabályozó, nyílt rendszer • Körkörös – a rendszer bármely részét érintő esemény az egész családot érinti 120

CSALÁDI ÉLETCIKLUSOK • • Család létrejötte Szülővé válás Kisgyerekes család Család iskolás gyerekkel Család serdülőkorú gyerekkel Gyerekek leválása Magára maradt aktív szülők Magára maradt inaktív szülők 121

CSALÁDI VÁLSÁGHELYZETEK Válás

CSALÁDI VÁLSÁGHELYZETEK - VÁLÁS • Egyre gyakoribb • Gyerekek akkor is a család együtt maradását szeretnék, ha a házasság nem jó • Nincs szülői alcsoport • Anyagi problémák • Lemondás, áldozatok • Igazából a szülők figyelembe veszik a gyermek szempontjait és érdekeit és a válás kultúrált formába megy végbe, akkor a károsító hatás csekély és/vagy átmeneti lehet ( Ranschburg) 130

VÁLÁS HATÁSA • A rövid távú hatások: szomorúság, frusztráció, harag, visszaesés az iskolai munkában és a társas kapcsolataikban • A közép és hosszú távú hatások, negatív eredmények az iskolai előmenetelben, a pszichológiai fejlődésben, az alkalmazkodóképességben, a társadalmi kapcsolatokban és viselkedésben (Amato 1991, 2001).

ÉLETKOR HATÁSA -RANSCHBURG • Születés előtt: az anya depressziója és indulatai megakadályozhatják a megfelelő anya-gyerek kapcsolat kialakulását • Születés után: elhagyott asszony a gyerek szeretgetésébe túlféltésébe menekülhet • 6 éves kor előtt válás nemi identitás és nemi szerepek alakulását veszélyeztetheti • Serdülőkor: túlféltés, túlóvás

ÉLETKOR HATÁSA - HAJDUSKA • Az óvodáskor: • szorongás, bizalomvesztés, és fejlődésükben való visszaesés • igénylik a tájékoztatást, a magyarázatot ( szorongás az ismeretlentől, a bűntudat), praktikus részleteket is a bizonytalanság csökkentésre • Iskoláskor: • leggyakoribb reakció, mindenfajta válsághelyzetre, a teljesítmény romlása. • A szülők gyakran csak a rossz jegyekre reagálnak, így a tanulmányi problémák arra is alkalmasak, hogy a gyerek megkapja a szükséges figyelmet • A serdülő: • intimitást keres, túl szoros, túl felnőttes párkapcsolatba menekülhet, a biztonság, az intimitás megtalálása véget. Mire a szülők ismét gyermekük felé fordulnának, a megingott bizalmat már nehéz újra megtalálni.

VÁLÁS HATÁSA A GYEREKRE FÜGG: • Konfliktus és ellenségesség mértéke • Nem és életkor(óvoda, kisiskola, fiúk) • Távozó szülővel kapcsolat • Családon belüli erőszak • Gyerek személyisége, adottságai • Más támogató kapcsolatok, rokonok • Milyen körülmények közé kerül • Mi van, ha mindkét szülő elveszti a gyermek iránti érdeklődését? 134

SEGÍTHET • Bizalmon alapuló, támogató és stabil kapcsolat mindkét szülővel. • Együttműködő kapcsolat a szülők között a különélés során. képes csökkenteni a válás negatív hatásait. • A feldolgozást segítő képességek és a támogató hálózat • Korosztálynak megfelelő és értéksemleges információk • A gyermek bevonása a válás utáni élettel kapcsolatos döntésekbe (Renate Kränzl-Nagl-Mattia Makovec)

GYEREK FELADATA: • • • Elfogadni a házasság felbomlásának a tényét Nem elköteleződni a szülők konfliktusában Megoldani a veszteséget Megoldani a haragot, önvádat Elfogadni a válás állandóságának tényét Realisztikus remények a kapcsolattartást illetően (Wallenstein ) 136

A PATCHWORK-CSALÁD • A nemzetközi pszichológiai-szociológiai szakirodalomban patchwork családnak nevezik azt a családformát, amely nem egy szülőpárból és közös gyerekeiből, hanem különböző családrészek „összeolvadásából” jön létre (Fischer Eszter)

• határai nem egyértelműek -ki tartozik bele? • nyílt rendszer • A hagyományos családban minden tagot minden taghoz szoros, elsődleges kapcsolat fűz, és ennyire elemi kapcsolat nem fűzi senkihez, aki nem vele élő tagja a családnak. • A mozaik-családban nem azonos a tagok helyzete. Van, akinek mindenkivel elemi kapcsolata van, míg más családtagok elemi kapcsolatainak egy része „kint” van, miközben mindennapos életterében hozott, „másodlagos” kapcsolatok is vannak. • A nem, vagy csak időszakosan ott lakó személyek is bekerülnek a mozaik-család életébe, komoly befolyást gyakorolnak rá, és mint hidak vagy csatornák kapcsolják össze azokat az újonnan alapított „családokat”, amelyek számára ez a kényszerkötelék esetleg már nagyon nehezen kezelhető lehet. • tisztázatlanok a szerepelvárások (Fischer Eszter)

CSALÁDI VÁLSÁGHELYZETEK haláleset

• Szülő halála egyik legtraumatizálóbb - ha nincs gyász megfelelően feldolgozva • 10 -12 év előtt gyerekek gyakran közönyösnek tűnnek, noha túl nagy a lelki teher, hogy szembenézzen vele • A fájdalom álmukban, rajzaikban, játékukban tükröződhet • Gyász gyakran két évig is tart • Regresszív tünetek • Pszichoszomatikus tünetek • Halott idealizálása • Két féle szorongás 5 -6 éves kor után: • Mások is meghalhatnak • Én is meghalhatok • Bűntudat 140

GYEREK ÉLETKORA ÉS A GYÁSZ • Polcz Alaine szerint már a hat hónapos gyermek is érzékeli-megéli a gyászt. Kevesebbet mozog, romlik az étvágya, keveset és nyugtalanul alszik, gyakran felsír. • 1 -3 év: • érzékelik a felnőttek szomorúságát, de nem értik. • Ha olyasvalakit veszítenek el, aki a mindennapjaik része volt, kedvetlenné, visszahúzódóvá válhat, az ételt és a szeretetteljes törődést visszautasíthatják. • Saját félelmük a szeparációs félelem, a legnagyobb szorongást az anyától való elszakadás váltja ki • 3 -6 év: • a halál véglegességét még nem fogja fel, hosszantartó álomnak képzeli, amiből a szeretett személy egyszer fel fog ébredni. • Halál átmeneti, halott visszatérhet. Mivel nem jön, egy idő után sértettek, haragosak és bűntudatosak lehetnek: nem értik, mivel érdemelték ki az elhagyást. • Mágikus, vágyteljesítő gondolkodás • Az omnipotens felnőtt mért nem csinál valamit?

• A 6 -10 év: • akkor is nagyon foglalkoztatja a halál, ha éppen senkijük nem halt meg. • Kezdik megérteni a halál visszafordíthatatlanságát, és sokat gondolkodnak azon, vajon mi történik a testtel később. • Ha gyászol figyelmetlen lehet az iskolában, romlik a tanulmányi eredménye. • agresszívvé válhat, vagy szoronghat saját egészsége miatt, • A tinédzserek gyásza a felnőttekéhez hasonló.

• Kommunikáció – nehéz erről a gyerekkel beszélni. • Nem egyszeri nehéz esemény – a folyamat maga amíg valaki meghal… • Gyerek feje feletti döntések: • • • Terminális beteg látogatása Otthon maradhat-e még ápolják a beteget Temetésen részvétel Új párkapcsolat Lakás átrendezése költözés

CSALÁDI VÁLSÁGHELYZETEK Gyermekbántalmazás

FOGALMA • Bármely gyermek, aki fizikai, pszichikai; érzelmi vagy morális bántalmazás tárgya, legyen az aktív vagy passzív ( elhanyagolás, nélkülözés) és ami komolyan befolyásolja egészségi állapotát, bántalmazottnak tekintendő.

AZ ERŐSZAK FAJTÁI • Fizikai bántalmazás (25%) • Testi-lelki gondozás elhanyagolása (48%) • Szexuális bántalmazás (5%) • Emocionális bántalmazás (20%) • Egyéb veszélyeztetettség (2%)

JELLEMZŐK • Fiúk-lányok egyformán esnek áldozatul • 2 évnél fiatalabb gyerekek ellen követnek el leggyakrabban fizikai erőszakot • Fiatal szülők gyakrabban bántalmaznak • Ha a szülő maga is áldozat – hajlamosít (30%)

JELLEGE ALAPJÁN LEHET: • Cselekvő és • Mulasztásos bántalmazás

A GYERMEKBÁNTALMAZÁS CSELEKVŐ JELLEGŰ FORMÁJA 1. Fizikai bántalmazás: olyan tettlegesség, melynek során sérülés, egészségkárosodás éri a gyermeket. Megjelenési formái: • 2. Ütés, rúgás, csavarás, sebzés, égetés, harapás, mérgezés, forrázás, kikötés, fojtogatás, fullasztás, szorítás, hajtépés, végtagtörés Érzelmi bántalmazás: olyan pszichés bántalmazás, melyben a felnőtt fenyegetőzéssel, durva kirohanásokkal rettegésben tartja a gyermeket. Megjelenési formái: • Visszautasítás, mellőzés, izoláció, megszégyenítés, megalázás, „emocionális szadizmus”, megvesztegetés

3. Szexuális visszaélés: amelyben a felnőtt visszaélve a gyermek helyzetével, kialakulatlan személyiségével, ígérgetéssel, zsarolással, fenyegetéssel bírja rá szexuális tevékenységben való részvételre, saját vagy mások szexuális igényeinek kielégítésére. • Gyermek szexuális izgatása, nemi szervének fogdosása, tapogatása, simogatása, maszturbálásra vgy közösülésre való rávétel • Gyermekprostitúció, pornográfia, inceszt, voyerizmus

BÁNTALMAZÁS MULASZTÁSOS FORMÁI • Alapvető életszükségletek kielégítésének tartós, folyamatos elhanyagolása, kihagyása • Lelki ( érzelmi, értelmi) szükségletek olyan mértékű figyelmen kívül hagyása, amely a gyermek súlyos elszigetelődéshez vezet. • Gondozás, gondoskodás, táplálás, öltöztetés, egészségügyi megelőzés, gyógykezelések, ápolás tartós elmulasztása • Testi és pszichés fejlődéshez szükséges feltételek biztosításának elmulasztása.

BÁNTALMAZOTT GYERMEK SZEMÉLYISÉG- ÉS VISELKEDÉSJELLEMZŐI • Csökkent örömkészség • Belső bizonytalanság, alacsony önértékelés • Gyakori agresszivitás • Tanulás és szociális beilleszkedési nehézségek • Esetenként neurotikus jellegű tünetképződés • Néha koravén, felnőttes viselkedés

BÁNTALMAZÓ SZÜLŐ JELLEMZŐI • Az életben felmerülő problémákat nem tudja megfelelően kezelni • Kevés empátia • Maga is bántalmazott volt • Társadalmi jóváhagyás • Szadista • Hamis elképzelések a gyerek szükségleteiről • Kisiklott élet, kudarc

A BÁNTALMAZÁS RIZIKÓFAKTORAI • Család szociális helyzete, izolációja, sok kiskorú gyermek, agresszió a családban, kommunikációs deficitek, csonka család, egyedülálló anya • Szülők munkanélkülisége, magánya, pszichés érintettsége, alkoholizmusa, drogfüggése • Nem várt terhesség, gyenge impulzuskontroll, alacsony önértékelés, átöröklött, büntető nevelési stílus • Szülők által gyermekként elszenvedett bántalmazás, intézeti nevelés • Gyerek veleszületett vagy szerzett fejlődési rendellenessége, mentális retardációja, koraérettsége, motoros nyugtalansága • Bizonyos életkorok – csecsemőkor, 3 -4 év, kamaszkor • Kulturális faktorok – hogyan viszonyul a környezet a bántalmazáshoz, agresszióhoz, mint konfliktusmegoldás • Társadalmi faktorok – szociális támogató rendszerek elérhetősége bántalmazás multifaktoriális!!!

FIGYELMEZTETŐ JELEK • • • Csecsemőknél Alultápláltság Ápolatlan bőr, ruházat Égésre utaló jelek a bőrön Nyugtalanság, összerezzenés Állandó nyöszörgés, sírás Kifejezéstelen tekintet Ütésnyomok, véraláfutások Érintésre, felvételre felsír-törés, ficam • • • Kisgyermekeknél Ellenséges magatartás, agresszivitás Korhoz nem illő komoly viselkedés Zárkózottság Játékban visszafogott, gátlásos Váratlan érintésre összerezzenés Üres, riadt tekintet Fej elrántása a simogató kéz elől Bizalmatlan a felnőttekkel Ágybavizelés, szobatisztaság késik beszédzavar

A GYERMEKVÉDELMI RENDSZERHEZ TARTOZNAK: • Egészségügyi szolgáltatást nyújtók ( védőnő, háziorvos, gyermekorvos) • Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók ( családsegítő szolgálat és központ) • Közoktatási intézmények, nevelési tanácsadó • Rendőrség • Ügyészség • Bíróság • Menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása • Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok

CSALÁDI VÁLSÁGHELYZETEK – A gyermek krónikus betegsége

• Szülő jelenléte • Hospitalizáció 158

• a diagnózis felfogása, megértése és elfogadása • alkalmazkodás a megváltozott testképhez (kopaszság, testsúlyváltozás stb) és az önállóság átmeneti csökkenéséhez • megküzdés a fájdalmas beavatkozásokkal • szembekerülés a betegség fordulópontjaival • fejlődő személyiségének alakulásában bekövetkezett sérülések kivédése

CSALÁDI VÁLSÁGHELYZETEK - örökbefogadás

• Kritikus pont a szülő motivációja • Korai anya-gyerek kötődés sérülései • Mikor mondjuk meg? • És hogyan? 161

MENTÁLHIGIÉNÉ PROFESSZIONÁLIS INTÉZMÉNYEI 162

PROFESSZIONÁLIS INTÉZMÉNYEK • 1. Egészségügyi intézmények: pszichiátriai osztályok, gondozók, pszichoterápiás intézmények- felvilágosító munka, személyiségfejlesztéssel segíthetik a lelki egészség védelmét. • De szükség lenne krónikus betegek pszichés támogatása, szülésre, anyaságra felkészítés, haldoklók, gyászolók segítése, más szakemberek pszichológiai ismereteinek bővítése területén is rá.

• 2. Szociálpolitikai intézmények: családsegítők, gyermekjóléti szolgálat stb. A különböző okokból hátrányos helyzetbe került emberek, csoportok védelme, segítése a szoc. pol feladata. • Rossz szociális helyzet előidézhet mentális megbetegedéseket, de a betegség miatt is kerülhet hátrányos helyzetbe. • 3. Oktatási intézmények

A BÖLCSŐDEI NEVELÉS FELADATAI • 1. A családok támogatása, annak erősségeire építve a szülői kompetencia fejlesztése • 2. Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása • 3. Az érzelmi és társas kompetenciák fejlesztése • 4. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése 165

EGÉSZSÉGVÉDELEM, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD MEGALAPOZÁSA § A szakemberek feladata a kisgyermek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása, támogatása, a harmonikus testi és lelki fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. § rugalmas, a kisgyermek életkorához, egyéni fejlettségi szintjéhez és az évszakhoz igazodó napirend § az életkornak megfelelő változatos és egészséges táplálkozás, § a játék, a mozgás, a szabad levegőn való aktív tevékenység és pihenés § Az egészséges életmód, az egészségnevelés érdekében törekedni kell az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakítására. § A prevenciós feladatok megvalósításába szükség esetén speciális szakemberek is bevonhatók: gyermekorvos, dietetikus, gyógypedagógus, pszichológus, mentálhigiénés szakember, gyermekfogszakorvos stb. § preventív szerepet tölthet be § a sajátos nevelési igényű, a magatartás- vagy fejlődési problémákkal küszködő kisgyermekek esetében korrektív lehetőségeket hordoz, az intézmény lehetőségeihez mérten

BÖLCSŐDE • Ártalmas-e? • 1 éves kor után kevésbé kockázatos, 1, 5 -2 éves kortól egyenesen javasolt • Ártalmas, ha nem találkozik napi rendszerességgel az anyával, vagy ha az anya érzelmileg és fizikailag elhanyagolja • a hátrányos helyzetű gyerekek esetében komoly szociális funkciója van. • Fontos: • Mivel a beszéd kialakulásának időszaka – gondozók megfelelően kommunikáljanak a gyerekkel • személyesség légköre. • A gondozók ne éreztessék a gyerekekkel saját szimpátiájukat vagy averziójukat • ismétlődő napirend- biztonságot ad • alapvető szokások (öltözködés, tisztálkodás), elemi korlátok kialakítása • megszokják a másokhoz való alkalmazkodást és az együttműködést 167

PROBLÉMAHELYZETEK LEHETNEK • Szülőkről leválás • Kortársak közé beilleszkedés • Családon kívüli tekintélyszemélyek elfogadása 168

MÓDSZEREK • Felmérés (megfigyelés) – tisztaság, viselkedéskultúra – tükrözi anyagi, lélektani, szociális helyzetet • Személyes elbeszélgetés (szülővel)– család szociális viszonyai • Szoktatás – családból hozott jó szokások megőrzése, hiányzóak kialakítása • Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára 169

CSALÁDOK TÁMOGATÁSÁNAK MÓDSZEREI ÉS LEHETŐSÉGEI • A családlátogatás • Beszoktatás (adaptáció) - szülővel történő fokozatos beszoktatás • Napi kapcsolattartás • Egyéni beszélgetés • A szülőcsoportos beszélgetések • Indirekt kapcsolattartási formák

A CSECSEMŐ ÉS KISGYEREK GONDOZÓ NEVELŐ, MENTÁLHIGIÉNÉS PROBLÉMÁI 171

MILYEN A JÓ GONDOZÓNŐ? • Rogersi hármas: • Empátia • Kongruencia • Feltétel nélküli elfogadás 172

EMPÁTIA • Az empátia beleérző képességet jelent. • Adler: az empátia a másik ember szemével látás, a másik ember fülével hallás és a másik ember szívével érzés képessége • Buda: az empátia a nem verbális kommunikáció, tulajdonképpen a metakommunikáció felfogásának és értelmezésének a képessége 173

EMPÁTIA II. • Az empátia olyan képesség amely személyiségtől függ: • Az empátia ugyanakkor függ a személy pillanatnyi állapotától is. • Tulajdonképpen minden olyan dolog ami személy figyelmét a saját énjére irányítja csökkenti az empátia mértékét. • Az empátia hiányának az énkép védelmében is szerepe lehet. • Fejleszthető! 174

A BÖLCSŐDEI GONDOZÓNŐK MENTÁLHIGIÉNÉJE • Munkaeszközük saját személyiségük • Személyiségük harmóniája , diszharmóniája minta a kisgyermek számára. • A bölcsődei gondozónők segítő kapcsolatban vannak a gyermekkel és a szülőkkel is. • Kulcsember a testi-lelki egészség védelmével kapcsolatos értékek közvetítésében

FOKOZOTT ÉRZELMI IGÉNYBEVÉTEL • A kisgyermek intenzívebben éli át a negatív érzéseket, ld beszoktatás –ezzel kapcsolatos empátia. • A kisgyermek és a gondozónő közötti túl erős érzelmi kötelék. • Nehéz elválni a kisgyermektől, ha az óvodába kerül. • az a téves szemlélet is, hogy negatív érzéseink nem lehetnek sem a kisgyermekkel, sem a családokkal kapcsolatban.

MUNKAHELYI KÖRNYEZET, MUNKAFELTÉTELEK: • • • Munkaterhelés mértéke Korszerűtlen környezet, anyagi és tárgyi feltételek hiánya Megbecsülés hiánya Karrier – előrejutási lehetőségek hiánya. Állás-bizonytalanság. A gyermekek igényeinek kielégítését akadályozó munkaszervezés. • A szoros napirend miatti rugalmatlan időgazdálkodás. • Adminisztráció túlsúlya. • Sokrétű feladatok (gyermekek ellátásán kívül is).

A MUNKA TARTALMI, SZAKMAI SZEREP VONATKOZÁSAIVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK: • A szakmai felkészültség hiányosságai, a szakmai tudás bizonytalansága. • Jártasság hiánya a gondozási műveletek során. • Bizonytalanság a nevelési módszerek alkalmazásában. • Megnövekedett, vagy másféle felkészültséget igénylő elvárások a szülők illetve a bölcsődevezető részéről • fejlődésben „lemaradt” nehezen kezelhető, problémás, hátrányos helyzetű gyermekek gondozása • Irreális vagy túl magas elvárások. • Határok összemosása. • Az agresszió speciális kezelése. • A felmerülő problémák megbeszélési lehetőségének • hiánya. • Képzés, továbbképzés hiányosságai.

SZERVEZETI – VEZETÉSI – TÁRSAS TÉNYEZŐK: • Munkahelyi szerepek, feladatok tisztázatlansága – kompetencia kérdései. • Feladatorientált vezetés, bürokratikus munkaszervezet, autonómia hiánya. • Szakmai kontroll hiányosságai. • Kommunikációs problémák: vezetővel, munkatársakkal, családokkal. • Visszajelzések (főleg pozitív) hiánya • Alacsony társas támogatás • Az intézményen belüli együttműködés hiánya. • Munkahelyi légkör problémái • Fokozott érzelmi igénybevétel • Hagyományos női szerep egyoldalúsága

SZEMÉLYES TÉNYEZŐK: • Túlzott elköteleződés, érzelmi belevonódás • Nagyobb felelősség Az önismeret és önbizalom hiánya. • Kommunikációs nehézségek. • A „mindenkinek megfelelni akarás” Tökéletesség ideálképe • Szorongásosság (mint személyiségvonás vagy átmeneti élethelyzetben). • Kudarcokkal, veszteségekkel szembeni nagyobb érzékenység.

BURN OUT - KIÉGÉS

FOGALMA: • A fáradtság vagy frusztráció állapota, ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak, életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberger). • A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi kimerüléshez (Kulcsár). • Mentális és emocionális kimerültség, számos fizikai tünettel jár, munkához kapcsolódik, olyan egyéneknél akik korábban semmilyen pszichopatológiával nem rendelkeztek, és ahol a negatív attitűdök csökkentik a munkahelyi hatékonyságot. 182

TÜNETEI: • Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési zavar, alvászavar. • Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény, tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése. • Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához, kollégákhoz. • A munkamorál romlása. Például a késések számának növekedése, a határidők be nem tartása stb • A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző. 183

OKOK: • Munkaterhelés • Kontrollhiány • Munkáért kapott jutalom • Munkahelyi közösség • Becsületes munkahely • Munkahely és egyén értékei közötti összeillés

KIÉGÉS ELMÉLETEI – MASLACH A KIÉGÉS MULTIDIMENZIONÁLIS MODELLJE • Emocionális kimerülés –egyéni aspektus: fizikai és érzelmi fáradtság • Másoktól elidegenedés – deperszonalizáció –interpeszonális dimenzió: negatív, közömbös, érzéktelen, távolságtartó attitűd. • Személyes teljesítmény csökkenés – önértékelési aspektus: csökkent kompetenciaérzés, alacsony produktivitás • Egyes dimenziók külön-külön de együtt is megjelenhetnek.

BORRITZ ÉS KRISTENSEN MODELLJE • Egyéni kiégés: fizikai, érzelmi fáradtság • Munkához kapcsolódó kiégés: munkához kapcsolódó fáradtság • Klienshez kapcsolódó kiégés: klienssel való egyéni találkozáshoz kapcsolódó fáradtság

HOBFOLL, SHIROM: FORRÁSKONZERVÁCIÓS MODELL • Amikor a segítőnek piaci követelményeknek kell megfelelni • Saját készségek, tárgyi feltételek, energia, mint forrás • Mi van forrásvesztéskor?

PINES: PSZICHOANALÍTIKUSEGZISZTENCIALISTA MODELL • értelemkeresés

EDELWICH BRODSKY ÉS GEORG E. BECKER A BURNOUT KIALAKULÁSÁNAK ÖT FÁZISA • Az idealizmus szakasza: nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás, a kollégákkal való élénk kapcsolattartás, a lelkes idealista segítők a személyiségüket tekintik a legfontosabb "munkaeszköznek". A segítés kudarcát a személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg. Irreális elvárások a kliens feltétlen változni akarásában, azonnali eredmények szükségletében. • A realizmus fázisa: szakmája iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal, érdeklődik a kliens fejlődése iránt. A távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik.

• A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság. A klienssel való kapcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések gyakran terhesek, vagy csupán a saját védekező viselkedés megerősítését szolgálják. • A frusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk. A szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt. Kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke. • Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való interakció. A szakmai munka sematikusan történik. A kliens felé a hangulat ellenséges. A segítő a kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának lehetőségét elveti.

A SEGÍTŐ SZEMÉLYISÉGE MINT RIZIKÓFAKTOR – HELFER SZINDRÓMA (ÓNODY SAROLTA) • W. Schmidbauer - helfer-szindróma: • Személyiség: kora gyermekkori nem tudatos, indirekt szülői elutasítást, melyet a gyerek azonosulás révén tud emocionálisan feldolgozni. Énideál-identifikáció altruista normákkal. Ez a kora gyermekkori narcisztikus sérülés nem válik tudatossá a segítő számára, hanem átfordul cselekvésbe. • Motiváció: Azért segít másokon, hogy saját valódi érzéseit, szükségleteit ne kelljen észrevennie, egy belső űrt tölt ki, mely a spontán érzésektől való félelemből származik, és összefügg "az elutasított gyermek" tudattalan dühével. Nem tudatos, rejtett motiváció.

MEGOLDÁSI LEHETŐSÉGEK: • Feladás, pálya módosítás. • Szakmán belül új állás keresése • Szakmán belül de adminisztratív munkakörbe elhelyezkedés • Továbbtanulás, • A személyiség erejének növelésével aktív megküzdési technikák: • szakmai támasz keresése • más aktivitásokba, mint például hobbik bekapcsolódás • egészségesebb életstílust kialakítása 192

HATÁSÁT A KÖVETKEZŐ TÉNYEZŐKÖN KERESZTÜL FEJTI KI: • A résztvevők, pozitív, elfogadó légkörben juthatnak konstruktív kritikához, esetleg pozitív visszajelentéshez a munkájukkal kapcsolatban. • A kezdők vagy elbizonytalanodott szakemberek biztatást, bátorítást kapnak kollégáiktól. • Közös kreatív problémamegoldó folyamatban van lehetőség részt venni, ami a kollektíva összetartó erejét növelheti. • Saját pozitív tapasztalatait, sikereit átadva növelheti az önbizalmát. 193