KIHVSOK A XXI SZZAD ELEJN Dr Botos Katalin

KIHÍVÁSOK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN Dr. Botos Katalin professzor

KIHÍVÁSOK - Pénzügyi és gazdasági válság n - Demográfiai válság n - Ökológiai válság n .

PÉNZÜGYI VÁLSÁG

PÉNZÜGYI VÁLSÁG Rövid távon megoldandó feladat a nemzetközi pénzügyi válság kezelése, a kilábalás megtalálása. Úgy tűnik, ehhez újra kell gondolni a közgazdasági elméletet. Túl rövid távú gondolkodásra ösztönöznek a jelenlegi elméletek (Shareholder Value), melyek – szándékuk ellenére - a profit rövid távú maximalizálására irányulnak. Újra kell gondolni az állam szerepvállalását, amelyet az un. Washington-i konszenzus visszaszorítani igyekezett. A mai válságkezelő intézkedések mutatják a visszarendeződést. Erősíteni kell a pénzügyi és számviteli nemzetközi szabályozást. Meggondolandó, hogy nem csak a hitel felvevők felelnek az eladósodottságért! Vissza kell állítani a pénzügyi intézményekbe vetett bizalmat, különben a kutya sem fog megtakarítani, hosszú távú öngondoskodást ilyen módon megvalósítani. Már pedig erre nagy szükség van, az idősödés jelensége miatt.

MAGYARORSZÁGON IMPORTÁLT ÉS SAJÁT VÁLSÁG • A nemzetközi pénzügyi válság okai Lámfalussy elemzése (a pénzügyi szektor mohósága, pénzügyi innovációk, ellenőrizhetetlenség, áttekinthetetlenség, piramis jelleg. A Washingtoni konszenzus eröltetése, túl korai liberalizálás. Nem csak az adósok felelősök az adósságért! • Magyarországon a bankok portfoliójában kevés fertőző termék van, de mivel leánybankok, az anyabankok helyzete kihat rájuk. Magyarország egyrészt így importálja a válságot (a bankok likviditás szűkében vannak) másrészt külpiacai is beszűkülnek. A pénzügyi válság reálválsággá változik. A saját jogú válságunk oka kormányzatunk hiteltelensége, melynek következtében az állampapírokat nem akarják a befektetők megvenni. Ez pedig államcsődhöz vezethet. (IMF-Brüsszel mentőakciója, nézzük meg részletesebben!)

Hogyan jutottunk ide. . • Magas fizetési mérleg hiány; – A 2002 -2006 közötti magas, éves átlagban 8%-os államháztartási hiány az államadósság gyors emelkedéséhez vezetett; – Alacsony lakossági megtakarítások, növekvő hitelfelvétel – elsősorban devizában; • A kiigazítási csomag bevezetése óta lassú gazdasági növekedés, gyengülő gazdaság, növekvő munkanélküliség • HITELESSÉGI PROBLÉMÁK

A Kiigazítási csomag után is a legmagasabb államháztartási hiány Magyarországon az EU 27 -ben

Ennek következtében viharosan növekvő államadósság

Legnagyobb államháztartási újraelosztási arány

…annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában

Az EU második legmagasabb adóterhe a béreken (2006)

Csak a legalacsonyabb bérek adóterhe enyhült érdemlegesen 2000 óta

Mire költ többet Magyarország Szlovákiánál?

Növekvő szociális kiadások

Erőteljes differenciálódás a nyugdíjakban az elmúlt években

Nettó bérek és a nyugdíjak aránya

A költségvetés adósságának szerkezete (HUF-FX)

Növekvő eladósodás devizában

Viharos lakossági devizahitel-felvétel

A lakossági hitelállomány szerkezete (HUF-FX)

… a magas belföldi kamatszint miatt ami szintén részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye

A hitelességi deficit • Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a Konvergencia Programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt, főként a kiadások rendszeres túllépése következtében

2002 -2006 között a tervezett hiány rendszeres túllépése

Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a tényadatok között

Alacsony gazdasági növekedés • Már a fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest; • A kiigazítás drámai következményei a gazdasági növekedésre 2007 -ben és 2008 -ban, mivel a fiskális terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást érték: az IMF által követelt lépéseket már korában meg kellett volna tenni.

Magyarországon lassuló, a többi visegrádi országban gyorsuló növekedés

Kivételesen kedvező konjunktúra az export főbb felvevő piacain • Magyarország is ki tudta használni az export húzóerejét, csak ezt lehúzta a belföldi fogyasztás és a beruházás alacsony növekedése, illetve csökkenése: 2006 2007 Export 19, 0 14, 2 Magánfogyasztás 1, 9 -1, 9 Beruházás -2, 5 0, 1

Csökkenő GDP 2009 -ben

Nálunk enyhén növekvő, máshol gyorsan csökkenő munkanélküliség

A GDP komponensei

Romló minőségi versenyképesség

DEMOGRÁFIAI VÁLSÁG • Claude Levy-Strauss etnológus: „ A demográfiai katasztrófához képest a kommunizmus összeomlása lényegtelen…”Schirrmacher, 24. o.

A VILÁG NÉPESSÉGE 2050 -re a világ népessége a jelenlegi 6, 7 milliárdhoz képest 9, 2 milliárdra növekszik. A növekedés nagysága annyi, mint a világ teljes népessége volt 1950 -ben. Gyakorlatilag a teljes növekedés a kevésbé fejlett régiókban következik be, vagyis a fejlettebb régiók népessége 1, 2 milliárdon stabilizálódik, évi 2, 3 millió személy bevándorlásával a fejlődő országokból. Az ökológiai lábnyom már most elviselhetetlenül nagy!!!

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM • „Jó a fogyás? ” Nem bírja el a föld a megnövekedett népességet? Jó, ha csökken a népesség? • A probléma strukturált. A fejlődő országokban a túlnépesedés, a fejlettekben a népességcsökkenés és elöregedés okoz gondot.

A KORFA azt mutatja be, hogy az adott felméréskor az országban élő lakosság milyen évben született. Ebből egy gúla-szerű ábra adódik, amelynek a felső pontján a legidősebbek, az alsó sorában viszont az adott évben születettek vannak. Az egyes évjáratokban született és még élő emberek alkotják e „karácsonyfa” szintjeit. A karácsonyfa oldalai a nemek szerinti tagozódást mutatják. Napjainkra „oszlop-tuja” lesz a fejlett országokban a demográfiai „karácsonyfából. ”

KORÖSSZETÉTEL • A lakosság egésze tovább él, a fiatalkorúak tovább tanulnak, az időskorúak hosszabb ideig vannak nyugdíjban. A fiatalok és az idősek eltartásához szükséges középkorúak aránya a társadalmon belül csökken.

MILYEN TÉNYEZŐK HATÁROZZÁK MEG A NÉPESSÉG NÖVEKEDÉSÉT ÉS A KORÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁST? - - A termékenységi (fertilitási) ráta. Ez a szülőképes korú nők által vállalt gyereklétszám A várható élettartam növekedése Migráció

EURÓPA, USA ÉS A VILÁG TÖBBI RÉSZE • Míg a fejlődő országoknál a nyomor okozója a lélekszámnövekedés , addig a fejlett országokban a népesség csökkenése és elöregedése okoz belátható időn belül társadalmi-gazdasági katasztrófát. • A fejlett világ lélekszáma stagnál vagy csökken. • ( „A kapitalizmus a legjobb születésszabályozó…”) Csökkenő népesség Növekvő népesség Gyorsan növekvő népesség Stagnáló népesség

CIVILIZÁCIÓK HARCA • „A fejlett ipari országok elöregedését szinuszgörbeként fogja átszelni az iszlám országok fiataljainak hulláma” ( Schirrmacher, 54 o. ). Abban a történelmi időszakban, amelyben az iszlám országokban a fiatalok aránya 20 % fölé emelkedik, a fejlett ipari országokban az öregek érik el ugyanezt az arányt…

• A Világbank tanulmánya, a Red to gray is ezt a képet mutatja. A volt Szovjetunió valamennyi országában elöregszik csökken a lakosság - kivéve az iszlám országokat!!! Azerbajdzsántól Üzbegisztánig ugyanis nem csökken, hanem növekszik a lakosság lélekszáma!!!

ÁLLAMHÁZTARTÁS – PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK A társadalom idősödése kihívást jelent: A KÖZKIADÁSOKRA: • Nyugdíj rendszer egyensúlyhiánya – reformkényszer: felosztó-kirovó, tőkefedezeti, vegyes? • Egészségügyi kiadások növekedése • Időskori ápolási kiadások növekedése A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐ SZEKTORRA: • Megtakarítások alakulása: felélik az idősek? (életciklus-elmélet) • Vagyonkezelés – eszközérték csökkenés? • Monetáris politika: pénzérték stabilitás fontossága

Az öregedés társadalmi hatásai • Nem függetlenül a gazdasági hatásoktól, súlyos társadalmi következményekkel, szociológiai, pszichológiai , jogi hatásokkal jár az idősödés. • Először is, ez a világtörténelemben az első olyan társadalom, amelyben az idősek létszám-fölénybe kerültek a fiatalokkal szemben. „Soha nem találtak csontmaradványt a történelem előtti időkből, amelynek gazdája ötven évesnél idősebb lett volna Amióta ember él a bolygónkon, a várható időtartam az eltelt idő 99, 99 százalékában 30 év volt”. (Schirrmacher 27. o). Demokratikus társadalomban- adott esetben-rákényszeríthetik többségi akaratukat a közép korú kisebbségre!!! Ez társadalmi feszültségeket, generációs ellentéteket eredményezhet.

- Többe kerül majd az egészségügy, hiszen az idős korban jönnek a betegségek. A költségvetésből többet kell majd egészségügyre költeni, de kevesebbet kell viszont fordítani az oktatásra, mert kevesebb lesz a fiatal. A kormányok ezért fokozni fogják az egészségügy magánosítását- az marad életben , akinek lesz erre pénze! Az oktatási kiadások csökkenése bizonytalan, mert lehet, hogy a kormányok támogatni fogják a life –long-learning -et.

- Kisebb lesz a munkaerő-piacra lépők száma. Ma még a munkanélküliség a nagy gond Európában, de látszanak már a munkaerőhiány jelei. Rövidesen a munkaerő szűkössége lesz jellemző. Európában jelenleg abszurd mutatókat látunk: ahol a legalacsonyabb a fiatalok részaránya a társadalomból, ott a legmagasabb a munkanélküliségük… mintha nem lenne rájuk szükség? !

• Ha beáll a munkaerő-hiány , drágábbá válik a termelés- és ez visszahathat a növekedésre. A megemelkedett költségeket ugyanis nem lehet egyszerűen beépíteni az árba, s a fogyasztóra tovább hárítani, hiszen a világgazdaság verseny (olcsó kínai áruk!) ezt nem teszi lehetővé. Akkor pedig nem is éri meg termelni: visszaesik, de legalább is lelassul a gazdaság növekedése.

FELBORUL AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENSÚLYA Mindenek előtt egyre többe kerül a nyugdíjasok járadékának biztosítása. Ui. mindig az éppen munkában lévők termelik meg a jövedelmet az inaktív, nem dolgozó polgárok számára, legyenek azok gyermekek, vagy öregek! A pénzt ugyan félre lehet rakni- de megvenni csak azt lehet rajta, amit megtermel a munkaképes korú lakosság. S még az is óriási kérdés, hogy a félretett pénz mit ér… de erről később. )

• • Reformlépések: Az egyensúlyt nem lehet a járulékok /adók/ emelésével megoldani, mert ez tovább rontaná a nemzetközi versenyképességet. Meg kell reformálni a társadalombiztosítási rendszereket, mert ilyen hosszú ideig viszont– adott járulékszint mellett- aligha lehet finanszírozni a nyugdíjkiadásokat. Kitolódik a nyugdíj korhatár, nehezedik az előnyugdíjazás és rokkant nyugdíjazás. De hol fognak dolgozni a fiatalok?

Répa és bot: • Kevesebb nyugdíjat lehet államilag biztosítani a polgároknak (csökken az un. helyettesítési ráta) • Ösztönözni kell a polgárokat, hogy tovább dolgozzanak, • S ösztönözni kell, hogy magán-takarékossággal készüljenek fel idős korukra; (bár ennek a megtakarított összegnek az értékmegőrzését nem könnyű garantálni. ) ( A magán-takarékosság valójában azt jelenti, hogy kiegyensúlyozottabbá válik az emberek élettartamuk alatti fogyasztásuk, és így a növekedési ütem is. Hiszen, ha az adott időszakban nem fogyasztanak, akkor a növekedés is lassul, viszont lesz később is kellő kereslet , lesz mire termelni a vállalkozóknak az elöregedett társadalomban is. . )

. A MAGÁNTAKARÉKOSSÁG KOCKÁZATAI • Sokan azt gondolják, a magánnyugdíjpénztárak jelentik a megoldást. A kormányok örülnek ennek, lerázzák magukról a felelősséget. (Közvetlenül ugyan nem javítja az átállás a költségvetés pozícióját, de hosszabb távon –remélhetőleg igen. ) • A pénzügyi szektor is örül, neki ez üzlet

MIÉRT NEM MEGOLDÁS A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁR A DEMOGRÁFIAI KIHÍVÁSOKRA? • Mert , ha abból indulunk ki, hogy a pénztárak majd akkor, amikor nyugdíjat kell fizetni, eladják a portfolió egy részét, hogy pénzhez jussanak, akkor az a kérdés, kinek tudják eladni ? (Jeremy Siegel: Sell !Sell! But to whom? !) • Annak tudnák ugyanis eladni, aki maga takarékoskodni akar. De ha sokkal kevesebb ember lesz az utánunk jövő generációkban, akkor kinek adunk el? !!

Kinek adjuk el befektetett eszközeinket? • Van egy válasz: Az ázsiaiaknak…Ezek az országok ugyanis még megtakarítanak , mert fiatalabb a népesség összetétele. • Tehát: ők megveszik a mi vagyonunkat, s a jövő idős korú nemzedékek felélik azt. A vagyon állampapírokat, gyárakat, ingatlanokat, vállalkozásokat jelent. • Tehát a jövő generáció fiataljai a dél-koreai, vagy kínai tulajdonosoknál fognak dolgozni… Más kultúra, más szokások. Nincsenek szakszervezetek, sokkal keményebb a fegyelem. Vajon milyen szociális juttatások lesznek? ! Az állampapírok vevői is külföldiek lesznek( már ma is nagyrészt azok De akkor a nyugdíjalapok által eladott papírok is oda kerülnek. )

ELÖREGEDÉS ÉS A MEGTAKARÍTÁSI MAGATARTÁS Az életciklus hipotézis direkt, elméleti kapcsolatot feltételez az elöregedés és a megtakarítások között; az idősebbek, illetve a fiatalabbak kevesebbet takarítanak meg, mint a középkorúak – azonban ez nem teljesen bizonyított. Az Egyesült Államokban például a nyugdíjas kor elérése után a háztartások megtakarításainak növekedési üteme ugyan csökken, de ha összehasonlítjuk a 75 év alattiak és a 75 év felettiek által birtokolt nettó pénzügyi befektetéseket, akkor nincs egyértelmű csökkenés az idősebbeknél. Ugyanezt tapasztalták Németországban, ahol úgy néz ki, a németek sosem hagyják abba a megtakarítást (Börsch-Supan, Reil. Held, Schnabel, 2003).

MEGTAKARÍTÁS -VAGYON? • Emellett a vagyon eloszlásának rendkívül fontos szerepe van a megtakarításokban. Az Egyesült Államokban a pénzügyi befektetések koncentrálódása (kb. 70%-ukat a társadalom 10%-a birtokolja) azt sugallja, hogy a megtakarítások csökkentése nem minden idősödő egyénre igaz, csak azokra, akik kevesebb vagyonnal rendelkeznek és a megfelelő időskori jövedelem fenntartásához fel kell használniuk a megtakarításaikat. • Ezek szerint lehet, hogy inkább az elöregedésnek és a vagyon eloszlásának a megtakarításokra gyakorolt együttes hatását kellene figyelembe venni, nem egyedül az elöregedését

EURÓPA MAGÁN-MEGTAKARÍTÁSAI CSÖKKENNEK A szakirodalom szerint a az időskorú függési ráta 10%-pontos emelkedése a megtakarítások 9% pontos csökkenését hozza magával. Szimulációs modellek alapján az jósolható, hogy 1990 -es 15, 9%-os GDP-hez viszonyított magán-megtakarítások 2060 -ra 4, 5%-ra csökkennek Mivel a várható élettartamok további növekedésére lehet számítani, ( az elkövetkezendő negyven évben ez mintegy öt esztendő) ami ha tudatosodik- ösztönözheti a polgárokat további takarékosságra; de ez nem ellentételezheti teljesen a fenti megtakarításcsökkenést.

Az elöregedés hat a gazdasági növekedésre. Ha az idősek már nem takarítanak meg annyit, mint a fiatalabb korosztályok s kevesebb lesz a megtakarítás, ez azt jelenti, hogy kisebb a pénzkínálat, drágább lesz a pénz (nőnek a kamatok), így kevesebb lesz a beruházás- ez pedig csökkenti a gazdasági növekedést…

AZ ELÖREGEDÉS KÖVETKEZMÉNYEI KELET EURÓPÁBAN: • • • Nem biztos, hogy az öregedő ipari társadalmakban tapasztalt negatív forgatókönyvek valósulnak meg majd ebben a régióban is. nem biztos, hogy az elöregedés és a megtakarítások között felállított összefüggések az átmeneti társadalmakra is igazak. nem biztos, hogy az elmúlt tizenöt év tapasztalatai kivetíthetők a jövőre is. Az OECD országok tapasztalataitól eltérően alakulhat a helyzet akkor, ha a háztartások megpróbálják pótolni az átalakulások során elveszett vagyonukat. A jövedelmek emelkedése is a megtakarítások növekedését eredményezheti. Eshetnek viszont a megtakarítások, ha a termelékenység növekedése megtorpan, nem jelentkeznek az elvárt jövedelmek, vagy ha a háztartások nem az előrejelzések szerint viselkednek. A pénzpiacok szintén fontos szerepet játszanak. Kelet-Európában és a volt szovjet államokban ezek a piacok viszonylag fejletlenek és hiányosak, sokszor a bankügyletekre korlátozódnak. A reformok, és a piacok mélyülése segíti az új megtakarítási formák megjelenését, így a megtakarítások szintje növekedhet és a termelékenység is emelkedhet a pénzeszközök hatékonyabb elosztása révén. • EGY BIZTOS: A BIZONYTALANSÁG!

KELET-EURÓPA ÉS A VOLT SZOVJET TAGÁLLAMOK Modellszámítások szerint: Ha a magán-megtakarításokat (háztartások, vállalatok, pénzügyi szektor) használjuk függő változóként, akkor megállapítható: - fiatal- vagy az időskori függőségi rátának növekedése a megtakarítási ráták csökkenéséhez vezet. A függőségi ráta számítása a következő: száz 15 és 64 év közöttire eső 15 éven aluliak és 65 éven felettiek száma. - Ez a ráta Kelet-Európában 12 országban nőni fog 2000 és 2025 között, négy országban nem lesz jelentős változás, és 12 országban esni fog a hányados értéke. Ez azt mutatja, hogy bármi is legyen a hatása az elöregedésnek, igazából csak a régió felét fogja érinteni.

HÁROM KIEMELKEDŐ MEGÁLLAPÍTÁS Első a regionális különbségek elhanyagolhatóak. • Kelet-Európa és a volt szovjet tagállamok) országaiban a háztartási és a magán‑megtakarítások ugyanúgy reagálnak az elöregedés, a jövedelem, a növekedés és a külföldi megtakarítások változásaira, mint más országokban.

Második megállapítás • az elöregedés hatása hasonló a háztartásokra és a magánmegtakarításokra • a háztartási megtakarítások csak kis részét jelentik a magánmegtakarításoknak, ez azt jelenti, hogy az elöregedés hat a vállalati és a pénzügyi szektor megtakarításaira is.

Harmadik megállapítás • az elöregedés jobban hat a megtakarításokra, mint azt egy, a korábbi kutatásokból levezetett hüvelykujj-szabály szerint várhattuk volna. • Az időskori függőségi ráta egy százalékpontos növekedése mellett a magán-megtakarítások a teljes mintában 1, 16 százalékot, a régióban pedig 2, 1 százalékot esnek.

Az elöregedés és a pénzpiacok Kelet-Európában • A pénzpiacokra jellemző a régióban, hogy az eszközök között a bankbetétek dominálnak, a tőzsdék kapitalizációja és így forgalmuk pedig alacsony. Vállalati kötvénypiac a legtöbb országban nem működik. OECD országok adataival egybevetve, látható, hogy még a régió legfejlettebb részeinél is sokkal előrébb járnak a nyugati országok.

Tőkeáramlás: aszimmetrikus • A nemzetközi tőkepiacokkal aszimmetrikus kapcsolat alakult ki: külföldiek befektetnek a régióban, de a régióból nem áramlik ki jelentős tőke. A régió befektetőinek nincs elegendő megtakarításuk a kilépéshez, ráadásul az alacsony kockázatú, de sokszor magas hozamú állampapírok kiszorító hatása is érvényesül, inkább abba fektetnek be.

• Roppant tanulságos, hogy Kelet-Európa a legrosszabb mutatókat produkálja. (Lásd: 8. slide) Ha a kapitalizmus a legjobb születésszabályozó, akkor a kommunizmus utáni kapitalizmus még ennél is jobb…. Nem véletlen: ”From red to gray” ez a Világbank Kelet-Európával foglalkozó tanulmányának címe… EMLÉKEZTETŐÜL:

Magyarországi mutatók • A szomorú rekordban Magyarország abszolút élen jár. Különösen, ha az un. gazdasági függőség mutatóit nézzük. . Hiszen csak azok termelnek tényleges jövedelmet, s fizetnek TB-t, adót, akik dolgoznak. Így csak azok képesek előállítani a jövedelmet és a termékeket az egész társadalom számára.

. Mit lehet hát tenni? Itt és most… • Első, és rövid távon már hatásos dolog, hogy növelni kell a munkalehetőségeket az országban: Az nyomban több járulékbevételt is jelent. Ilyen kevés munkavállaló, mint nálunk van, nem tudja eltartani idősödő társadalmunkat. Egész Európára igaz, hogy az aktivitást fokozni kell, nálunk különösen. Ez óriási felelősséget ró a kormány gazdaságpolitikájára.

Reáltőke-humántőke • A termeléshez nem csak reál (pénz-)tőke kell, hanem humán tőke is. Azt pedig a gyermeket nevelők „biztosítják”. A gyermeknevelés költségeinek rájuk hárítása igazságtalanság a társadalom részéről, amit a szociális juttatások távolról sem ellensúlyoznak.

IGAZI REFORM KELL: • A társadalombiztosítás terheit igazságosabbá kell tenni. • A TB is visszahat a demográfiára, nem csak fordítva igaz ez! Ma racionális alapon fölöslegesnek LÁTSZIK a gyermekvállalás, az ezzel kapcsolatos sok áldozat, hiszen gyermekek nélkül is lehet öreg korban létezni. Az individualista társadalom ehhez még ideológiát is ad! A gyermek magánügy… Egy gyerek egyszeres öröm, hat gyerek hatszoros, nyilván ezért vállalja, aki vállalja… Csakhogy társadalmilag nézve a gyermek nem magánügy , hanem közjószág. Ha nincsenek gyermekek, nincs, aki megtermelje az idősödő gyermektelenek számára a nyugdíjat…

Esély • Két lépés előre, egyet hátra: Ma a családszerkezet vertikálisból horizontálisra változott tanuljunk Ázsiától! • A nagycsaládos szolidaritás gazdaságilag is kifizetődő, és esély az értelmes, tartalmas életremindenkinek. Versenyképesebbé válunk nemzetközileg, ha számos szolgáltatást magunk végzünk a családon belül, s azt nem kell a bérbe beépíteni; de well-being érzésünk is óriásit javulhat. S nem mér mindent a GDP…

A DEMOGRÁFIAILAG JÓL STRUKTURÁLT TÁRSADALOM: • Gazdaságilag fenntartható, pszichikailag elviselhetőbb. • Sok idős ember ma nem tudja idejét értelmesen és hasznosan eltölteni, mert ennek egyik- eddig- természetes lehetősége volt, hogy nagymama és nagypapa lett. Segítsük okos TB-szabályokkal, hogy gyermeke merjen, ha akar, gyermeket vállalni – de legalább is ne legyen hátrányban többi kortársával!

ÖKOLÓGIAI VÁLSÁG

Ökológia • Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006 -os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre 2050 -re három Föld kellene. Legalábbis akkor, ha mindenki úgy akarna élni - hosszú távon -, mint például Észak. Amerika lakosai. Ezt írták le 1995 -ben Mathis Wackernagel és William E. Rees Ökológiai lábnyomunk - Az emberi hatás inkább kimerülőben vannak. mérséklése a Földön című könyvükben, elsők közt szembesítve bennünket a Föld korlátozott kapacitásával és a túlfogyasztás veszélyeivel. • Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2003 közt több mint háromszorosára nőtt, és a 80 -as évek során meghaladta a Föld biokapacitását.

Az ökológiai lábnyom fő összetevői egy emberre nézve • Az a terület, amelyen a táplálkozásához szükséges gabona megtermelhető • Az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges legelő nagysága • A fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdő területe • A hal- és rákfogyasztásával arányos tengeri terület • A lakásához szükséges földterület • Azon erdőterület nagysága, amely az egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű széndioxid megkötéséhez szükséges

Adatok • • A regionális különbségek természetesen óriásiak. A fejlett ipari országok egy átlagos lakójának ökológiai lábnyoma elérheti a 10 -15 globális hektárt (gha), míg a legszegényebb országokban ez 1 gha-nál is kisebb. A legnagyobb lábnyomú (gha/fő), egymilliónál nagyobb lélekszámú országok: Egyesült Arab Emirátusok (11, 9 gha), USA (9, 6 gha), Finnország (7, 6 gha), Kanada (7, 6 gha), Kuwait (7, 3 gha), Ausztrália (6, 6 gha), Észtország (6, 5 gha), Svédország (6, 1 gha), Új Zéland (5, 9 gha), Norvégia (5, 8 gha). Kína ma ugyan még csak a 69 -edik, de növekedő gazdasága és gyors fejlődése miatt kulcsszerepet fog játszani a fenntarthatóság felé vezető úton. Magyarország jelenleg a 32. helyen áll (5, 1 gha).

A fenntartható jövő felé • James Leape, a WWF vezérigazgatója szerint egyértelmű, hogy "gyorsabban fogyasztjuk el a forrásokat, mint ahogy a Föld pótolni tudná őket ennek következményei megjósolhatók és fatálisak. " • Leape felhívja a figyelmet arra is hogy a jövőben nem lesz könnyű olyan változtatásokat eszközölni, amelyek javítják az emberiség életkörülményeit, ugyanakkor csökkentik is a természetre gyakorolt hatását. Mindez azon múlik, hogy ma olyan városok, erőművek és otthonok épülnek-e, amelyek a következő generációkat kártékony túlfogyasztásra ítélik, vagy épp olyanok, amelyek a fenntarthatóbb élet irányába terelik őket. Utóbbit tenné lehetővé például a hulladék újrahasznosítás arányának növelése, vagy a környezetbarát energiaforrások napenergia, szélenergia, biogáz - és az energiatakarékos készülékek, fényforrások alkalmazása.

Tézisek 1. A demográfiai trendek jól előrevetíthetőek. Itt vannak különböző szcenáriók, de mindenképen Ázsia létszámtöbblete egyértelmű és markáns. 2. A gazdasági növekedés „jóslásainál” már több a bizonytalanság. Nincs ok azonban – egyelőre- arra gondolni, hogy a kínai piacosodás visszafordítható lenne. Ha pedig nem, akkor mindenképpen a világ vezető gazdasági nagyhatalmává növi ki magát.

3. Ezzel kapcsolatosan egyelőre beláthatatlanok a környezetvédelmi következmények. Már most hatalmas ökológiai problémák jelentkeznek Kínában. Az OECD igen sok tanulmánya foglalkozik a vízhelyzet várható alakulásával is. 4. Beláthatatlanok az energiakereskedelemre- és felhasználásra való következményei is. Európa számára mindenképpen meg fogja drágítani az életet, mert mind az arab, mind az orosz olaj és gáz iránt hatalmas keresletet fog támasztani. Ezt a várható cserearány-romlást aligha lesz képes Európa egyszerűen továbbhárítani, ledolgozni.

5. Az USA vezető szerepe a következő fél évszázadban hatalmas kihívásoknak lesz kitéve. Olymértékű az eladósodottsága, olyan mértékben függ a külső finanszírozástól, hogy a pénzügyi rendszerben betöltött szerepe mindenképpen változni fog. Bretton-Woods-nak vége. A világ azonban fél ettől a változástól, nem sürgeti, mert a dollár értékvesztése más valuták felértékelését, exportpiaci lehetőségeik tönkretételét jelentené. Itt puszta piaci mechanizmusokra várni nem elég, nemzetközi tárgyalások lennének szükségesek. 6. Európa kettős szorításban lesz a jövőben. Az európai társadalmak nincsenek tudatában helyzetük gyengeségének, s az elmúlt évtizedek jóléti állama fenntarthatatlanságának. Az USA és Ázsia egyaránt kevesebb közterhet ró vállalkozóira, mert kevesebb jólétet garantál társadalombiztosításában a polgárainak. Ez már rövid távon is versenyképességi problémákat fog okozni, s elkerülhetetlenné teszi a jóléti rendszer „újragombolását”.

Mi lesz még 2050 -ben? ? • • • A következő ötven év folyamán a matematika több forradalmának is tanúi leszünk. Ezek közül egyesek már elkezdődtek - a számítógépek rohamos térhódításának, valamint az élettudományok és a pénzvilág támasztotta új kihívásoknak köszönhetően. Gyorsan bővülnek a megújuló energiaforrások, és 2050 -ben arányuk elérheti a teljes energiafogyasztás egynegyedét - állítja a brit- holland olajtársaság, a Royal Dutch Shell. A szél, a nap, a tengeri hullám energiája jelenleg a világ energiaszükségletének mintegy 5 -6 százalékát elégíti ki. Világbank legutóbbi jelentése szerint 2050 -re a Közel-Keleten és Észak-Afrika országaiban a felére csökkenhet az egy főre eső szabadon felhasználható vízkészlet. Ám a szárazság sújtotta területeken már napjainkban is érzékelhető a vízhiány. Szakértők szerint fenntartható és hatékonyabb vízügyi politikára, a mezőgazdaság teljes átalakítására, vagyis a vizekkel való bölcsebb gazdálkodásra lenne szükség az érintett államokban a katasztrófa elkerülésére. Egyes szakértõk talán nem is különösebben túlzó feltételezései szerint legkésõbb 2050 körül a robotok többé-kevésbé intelligenssé válnak (vagy legalábbis képesek lesznek úgy viselkedni, mintha azok volnának). A világ művelhető földterületének 50 százaléka sós Eltűnik az ózonlyuk A tengerszint 15 -95 cm-es emelkedése Bűnözők ellenőrzése érzelemvizsgáló chipekkel Bolygóeltérítés mint fegyver Marslaboratórium személyzettel Ember hibernálása űrutazás során Kisebb falunak megfelelő Holdbázis ……… ki és tudja még mit hoz a jövő?

Köszönöm a figyelmet!