Paraszimpatikus idegrendszer Dr Gallatz Katalin A vegetatv idegrendszer

  • Slides: 22
Download presentation
Paraszimpatikus idegrendszer Dr Gallatz Katalin

Paraszimpatikus idegrendszer Dr Gallatz Katalin

A vegetatív idegrendszer Belső szabályozási funkciót lát el, az akaratunktól független működésekben pl. :

A vegetatív idegrendszer Belső szabályozási funkciót lát el, az akaratunktól független működésekben pl. : a szív összehúzódása, a belek mozgása, . . . stb. Az vegetatív idegrendszer struktúrális alapja a reflexív. Az impulzusok a zsigeri receptorokból a központi idegrendszerbe jutnak, ahol különböző szinteken integrálódnak, majd a válasz eljut a simaizmokhoz, a szívizomhoz és a mirigyekhez Két része 1. Szimpatikus idegrendszer. 2. Paraszimpatikus idegrendszer. A kettő általában egymással ellentétes hatású.

Szimpatikus izgalom: a szervezetet fokozott aktivitásra készteti - vérnyomás emelkedés, véreloszlás megválasztása, - sejtanyagcsere

Szimpatikus izgalom: a szervezetet fokozott aktivitásra készteti - vérnyomás emelkedés, véreloszlás megválasztása, - sejtanyagcsere fokozása, - cukorfelszabadítás, - szellemi funkciók serkentése Paraszimpatikus hatás: a szervezet nyugalmi fázisában jut érvényre - vérnyomás, szívfrekvencia csökkentés - döntően a helyreállító folyamatokban, - az anyagveszteségek pótlásában játszik szerepet, - cukor raktározása A szervek normál körülmények között állandóan kapnak kis frekvenciával impulzusokat mind a paraszimpatikus, mind a szimpatikus idegrendszer felől. Működésük egyensúlya a testműködések harmóniájának biztosítéka.

Vegetatív vagy autonom idegrendszer - A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer normális körülmények között egymást

Vegetatív vagy autonom idegrendszer - A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer normális körülmények között egymást kiegészítve működik – homeosztázis. - Efferens pályái szerveket és szervrendszereket szabályoznak - Egymástól anatómiai felépítésük, neurotranszmittereik és a célszerven okozott hatásuk alapján különíthetők el.

A vegetatív idegrendszer anatómiai szempontok alapján központi és perifériás részre osztható Központi rész: 1.

A vegetatív idegrendszer anatómiai szempontok alapján központi és perifériás részre osztható Központi rész: 1. Hypothalamus 2. Agytörzs vegetatív központjai: - agytözsi légző és vasomotor központ - mesencephalon substantia grisea centralis - az agyidegek viscerosensoros és visceromotoros magjai 3. Gerincvelő Perifériás rész 1. cranialis kirajzás paraszimpatikus 2. thoracolumbaris kirajzás szimpatikus 3. sacralis kirajzás paraszimpatikus

A PARASZIMPATIKUS ÉS A SZIMPATIKUS IDEGRENDSZER

A PARASZIMPATIKUS ÉS A SZIMPATIKUS IDEGRENDSZER

A thoracolumbalis szimpatikus kirajzás

A thoracolumbalis szimpatikus kirajzás

A feji és a kismedencei paraszimpatikus kirajzás

A feji és a kismedencei paraszimpatikus kirajzás

NEUROTRANSZMITTEREK ÉS RECEPTOROK A VEGETATÍV IDEGRNDSZERBEN

NEUROTRANSZMITTEREK ÉS RECEPTOROK A VEGETATÍV IDEGRNDSZERBEN

NEUROTRANSZMITTEREK ÉS RECEPTOROK A VEGETATÍV IDEGRNDSZERBEN adrenerg cholinerg

NEUROTRANSZMITTEREK ÉS RECEPTOROK A VEGETATÍV IDEGRNDSZERBEN adrenerg cholinerg

A vegetatív működés felsőbb szabályozása Hypothalamus a vegetatív működések szabályozásának fő agyi központja -

A vegetatív működés felsőbb szabályozása Hypothalamus a vegetatív működések szabályozásának fő agyi központja - szív, érrendszeri szabályozás, - testhőmérséklet szabályozás, - vízháztartás szabályozás, - táplálkozás szabályozás, - az endokrin funkciók szabályozása.

Paraszimpatikus idegredszer részei Cranialis - agyidegek paraszimpatikus magjaiból Sacralis - alsó sacralis szelvényekből sacralis

Paraszimpatikus idegredszer részei Cranialis - agyidegek paraszimpatikus magjaiból Sacralis - alsó sacralis szelvényekből sacralis preganglionaris rostok - a plexus pudendohemorrhoidalis ágaihoz csatlakoznak, - medencei zsigeri fonatokhoz mennek, - nn. splanchnici pelvini (nn. erigentes), - ganglionok a helyi fonatokban

Kismedencei paraszimpatikus afferensek központi és efferens kapcsolatai

Kismedencei paraszimpatikus afferensek központi és efferens kapcsolatai

Cranialis paraszimpatikus rendszer nucleus oculomotorius accessorius E. W nervus III. ggl. ciliare nn. cliares

Cranialis paraszimpatikus rendszer nucleus oculomotorius accessorius E. W nervus III. ggl. ciliare nn. cliares breves m sphincter pup. m. ciliaris nucleus salivatorius superior n. VII. n. petrosus major ggl. pterygop. n. zyg. n. lacr. nn. palatini V/2 nn. nasales könnymiririgy szájpadi mirigyek orrüregi mirigyek chorda tympani ggl. submand. n. lingualis V/3 gl. submand. gl. subling. gl. ling. ant. ggl. oticum n. auriculotemp. V/3 parotis nucleus salivatorius inferior n. tymp. , n. petr. minor nucleus alae cinerea medialis (nucleus dorsalis n. X. ) zsigerekhez menő ágak intramuralis ggl. postgangl. rostok a simaizmokhoz és mirigyekhez

OCULOMOTOR NERVE III.

OCULOMOTOR NERVE III.

trigeminus ágak N. FACIALIS nucl. saliv. sup ggl. pterygopalatinum n. petrosus major ggl. submandibulare

trigeminus ágak N. FACIALIS nucl. saliv. sup ggl. pterygopalatinum n. petrosus major ggl. submandibulare nucl. saliv. inf rr. nasales post. , n. nasopalatinus, n. palatinus major et minores szájpad, orrüreg mirigyei n. lingualis gl. submandibularis, sublingualis et gl. ling. ant. chorda tympani N. GLOSSOPHARYNGEUS n. zygomaticus / n. lacrimalis könnymirigy ggl. oticum n. tympanicus /n. petrosus minor n. auriculotemporalis gl. parotis

GANGLION OTICUM MOTOROS ÁGRENDSZER N. LINGUALIS GGL. SUBMAND. CHORDA TYMPANI N. AURICULOTEMPORALIS N. ALVEOLARIS

GANGLION OTICUM MOTOROS ÁGRENDSZER N. LINGUALIS GGL. SUBMAND. CHORDA TYMPANI N. AURICULOTEMPORALIS N. ALVEOLARIS INFERIOR

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!