Oroszorszg vltoz keleteurpai s globlis gazdasgi szerepe dr

Oroszország változó keleteurópai és globális gazdasági szerepe dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte. hu Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Oroszország: politikai önállóság, gazdasági függőség

Kelet-Európa természetföldrajzi értelemben n Európa határa: – Kelet felé vitatott – Nyugat felé egyértelműbb n Kelet-Európa határa: – Nyugat felé vitatottabb – Kelet felé egyértelműbb n Értéktartalmak: – Európához tartozás: gyakran pozitív – Kelet-Európa: gyakran negatív

Európa társadalomföldrajzi térfelosztásának jellemző típusai

Természetföldrajzilag Kelet. Európa ≈ Kelet-európai-síkvidék n Európa természetföldrajzi felosztásai – – – – – Észak-Európa Brit-szigetek Francia–Belga-rögvidék Pireneusi-félsziget Közép-európai-rögvidék Alpok Kárpátok és Kárpát-medence Appennini-félsziget Balkán-félsziget Kelet-európai-síkvidék

Kelet-Európa természetföldrajzi értelemben n Kelet-európai-síkvidék (Oroszsíkvidék) – Európa keleti fele – Kárpátoktól, Lengyel-síkságtól az Urálig – Nyugat felé nincs természetes határa, fokozatos az átmenet – Politikai-katonai szempontok meghatározóbbak (változtak) – Gyakorlatilag a volt SZU európai része (90%-ban): RU, UA, BY, MD – Nem része Karélia (Észak-Eu)

Kelet-Európa természetföldrajzi jellemzői n Nagy kiterjedés (4, 5 millió km 2) – Föld legnagyobb síksága n n n Lapos (Podóliai-hátság 515 m) Egyveretűség Éghajlat – Földrajzi övezetesség (mint a trópusokon) a tundrától a mérsékelt övi sztyeppig – Száraz kontinentális (száraz, forró nyár, hideg tél) n Nagyobb folyók – – Volga Dnyeper Dnyeszter Don

Kelet-Európa legtágabb értelemben (katonai szemlélet) n Egykori „Keleti Blokk” – Hidegháború (Varsói szerződés) – Ma is (angolszászok) n Körök: – – Oroszország Egyéb volt SZU is Kelet-Közép-Eu is Volt NDK is (Ny-Közép. Eu) – Balkán is (Délkelet-Eu) n Komplementere – Nyugat-Európa

Tágabb értelmezés: UNSTAT n Mint a VSZ, kiv: – NDK (Nyugat-Eu) – Baltikum (Észak. Eu) n Komplementere: – Nem csak Ny – É, D is n Más ENSZ intézmények más felosztást használnak – UNAIDS, UNHCR, ILO, UNICEF

A vasfüggöny lehullása felvetette Európa nyugat-keleti felosztásának kérdését

Sajátos értelmezés: Kelet-Európa Oroszország nélkül (CIA World Factbook) n Európa és Oroszország viszonylatban – Eddigiekben Kelet-Európát ~ Moszkva hatalmi befolyása – Itt is, de Oroszországot Európától külön tárgyalják, így nem része Kelet-Európának (transzkontinentális ország) – Kelet-Európa azonos a volt Szovjetunió európai részének Oroszországon kívüli területeivel (Baltikum, BY, UA, MD) n Korábban ugyanez: Európa és a Szovjetunió viszonylatában – Itt az egész Szovjetuniót tárgyalják Európától külön – Kelet-Európa nagyjából azonos Kelet-Közép-Európával – A leszűkített Európának már valóban ez a keleti fele n Kelet-Közép-Európa vagy Közép-Kelet-Európa – Kelet-Közép-Európa (Visegrádi Országok): Közép-Európa keleti része (másik fele Németország, Ausztria, Svájc) – Közép-Kelet-Európa: Kelet-Európa közepe (valahol az ukránorosz határ közelében)

Keleti szlávok n Szláv államok – Keleti (RU, UA, BY) – Nyugati (PL, CZ, SK) – Dél (egykor i YU, BG) n K-EU = keleti szláv államok

Keleti kereszténység n n Ortodoxia (görög keleti, pravoszláv) Központ: – – n n Korábban Konstantinnáp oly (Bizánc, Isztmbul) Ma Moszkva Kelet-Balkán is (Kaukázus is) Nem csak a keleti szlávok, egyes délszlávok (román, görög, grúz, örmény is) Nemzeti tagozatok kérdése Ateizmus kérdése

Érintett államok Hivatalos nyelv Vallás Természet Politika K szláv Ortodox Nem SZU Eu-i Oroszo. K szláv Ortodox Igen SZU Belarusz K szláv Ortodox Igen SZU Ukrajna K szláv Ortodox Igen SZU Moldávia Újlatin Ortodox Igen SZU Baltikum Balti, finnugor Ny keresztény Igen SZU, EU K-Közép-Eu Ny szláv, finnugor Ny keresztény Nem EU K-Balkán D szláv, újlatin, görög Ortodox Nem EU Ny-Balkán D szláv, albán Ny keresztény Nem EU Kaukázusi, török Ortodox, iszlám Nem Szibéria SZU

Kelet-Európa államai 1. Oroszország (európai része) – Kivéve: Szibéria, Karélia, Kalinyingrád 2. Belarusz – Vitatott: nyugati része (Lengyel-síkság) 3. Ukrajna – Kivéve: Kárpátalja, Galícia, Podólia

Az Orosz Birodalom társadalom - és gazdaságtörténete a XX. század elejéig

Az orosz történelem korszakai n n Varég alapítású ruszoktól a Moszkvai Nagyfejedelemségig (1613 -ig) Az Orosz Birodalom a Romanovok idején (1613 -1917) – – – n n n I. Nagy Péter cár (1682 -1725) Terjeszkedés, reformok kora (1725 -1796) Dekabrista felkelés és megtorlása (1825 -1853) Krími háború (1853 -1856) II. Sándor, jobbágyfelszabadítás, terjeszkedés (1856 -1881) Mozgalmak kora (1881 -1914) I. világháború, Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1914 -1917) A Szovjetunió kora (1917 -1991) Oroszország ma (1991 óta)

Varég alapítású államok n Kezdetben: harcias normannok (főleg Volga-vidékén) – Harcias törzsek – Később varégoknak nevezték őket: kereskedőnép – 862: Ruszik: Novgorodi városállam (Rusz) n Keletről szlávok szivárogtak be – Varégok (normannok) elvesztették nyelvüket, nevüket – De: megőrizték vezető szerepüket: Rurikida-dinasztia (Novgorod) n Kijevbe helyezték székhelyüket (Kijevi Rusz) – – n n Első szláv állam Kiterjesztette hatalmát a mai Oroszoszág nyugati részére Rurikidák a legtöbb hercegségben vezető szerepet töltöttek be De: belviszályok Vlagyimiri Nagyfejedelemség 1237: megjelentek a mongolok – Elesett a Vlagyimiri fejedelemség is

Varég alapítású államok n Moszkvai Nagyfejedelemség – – Megtudott egyezni a mongol hódítókkal (Kereskedelem, fejlődés) Később legyőzte a mongol hordákat Egyesítette az orosz területeket 15. sz. : moszkvai fejedelmek: egész Rusz uralkodói n n Kialakul a cári Oroszország Ukrán területek – „Határvidék”: állandó harcok (oroszok, tatárok, törökök, litvánok, lengyelek, osztrákok) – XV-XVII. sz. : Ukrán nép etnogenezise (Lengyel-litván uralom) – Kozákok (katonaparasztok): társadalmi alapon különültek el n n Lengyel, orosz cári és krímitatár fennhatóság közötti „semleges” terület (Ukrajna előképe) Bohdan Hmelnyickij lengyelellenes felkelése

Orosz birodalom kiterjedése Kelet-Európa egészére n n 1613. : Mihály cár megalapítja a Romanov dinasztiát XVII-XVIII: Ukrajna területe az orosz cári birodalom része (ukránok = „kisoroszok”) – 1654: Balparti-Ukrajna – 1783: Fekete-tenger melléke – 1793 -95: Jobbparti-Ukrajna n 1812: Besszarábia is (románok moldávok)

Romanov-dinasztia Nagy Péter idején n 1689: I. Nagy Péter: erős, nyugati mintára szervezett állam, de uralkodása kezdetén elmaradottság Ambivalens megítélés: Antikrisztus vs Nagy Államépítő Élet minden területére kiterjedő reformok – 1700. : Naptárreform (de: Julián naptár) – Közigazgatás: bojárduma helyett szenátus n n Bojárok, ortodox egyház ellenállásának megtörése Kíméletlen büntetések 1703: Szentpétervár alapítása (1712: főváros) Hadi fejlesztések: szárazföldi hadsereg, balti flotta

Sikeres katonai terjeszkedések n Déli terjeszkedés – 1696: Azov kikötőjének elfoglalálsa – De konstantinápolyi béke: nem kaptak hajózási jogot a Feketetengerre – 1713 törökök elleni vereség (Azov visszaadása) n Balti terjeszkedés – XVIII. sz. : svédek ellenei győzelmek – 1721: Baltikum elfoglalása: imperátor, Orosz Birodalom n Keleti terjeszkedés – Közép-Ázsia, Kaszpi-térség ellen n I. Erzsébet – Orosz–svéd háború: Finnország megszerzése (1743) – Poroszország elleni sikerek: Königsberg (Berlin: 1760) – Moszkvai egyetem (1755)

Oroszország aranykora: II (Nagy) Katalin n Katona terjeszkedés – Lengyelország keleti felének elfoglalása – Törökök elleni sikerek: Feketetengeri kijárat n Azov visszaszerzése, Krím-félsziget – Alaszka elfoglalása n Modernizáció – Felvilágosult uralkodó (Diderot, Voltaire) – Papírpénz bevezetése n 1812: Napóleon Moszkva elfoglalása, de vereség

Birodalom hanyatlása n n Később fejlődés megtorpant, elnyomó hatalom: általános elégedetlenség 1825: I. Miklós koronázásakor: – dekabrista felkelés, de kegyetlenül megtorolja n 1853: törökök elleni vereség: krími háború – NBr. és Fr. segíti a törököket – Balti-tengeren nem sikerült legyőzni az oroszokat n II. Sándor: kényszerű reformok – Jobbágyság felszabadítása (1861) – Viszonylag gyors fejlődés, iparosítás – egyenetlenül: Moszkva, Szentpétervár, Varsó, Poznan, Riga, Donyec-medence (munkásosztály, pártok) – Vidék: nőtt az elmaradottság, elégedetlenség – I. vh: antant oldalán

Kelet-Európa társadalmi és gazdasági fejlődése a Szovjetunió megalakulásától a független Oroszországig

Szovjetunió megalakulása n 1917. : februári forradalom – Monarchia (II. Miklós) uralmának vége – Köztársaság kikiáltása (parasztpártiak népszerűsége) – Háború folytatása, földosztás, választások halogatása n Lenin: Bolsevik hatalomátvétel: hadikommunizmus – 1918. : szovjetek összorosz kongresszusa: Tanácsköztársaság – Polgárháború, utána NEP (magánvállalkozások, belkereskedelem engedélyezése) – Megalakul az Ukrán, Belorusz és Kaukázusontúli Sz. K – 1922: SZU megalapítása n Hatalmi harc Lenin után – Baloldaliak platformja (Trockij): „permanens forradalom” – Közép (Sztálin – Zinovjev – Kamenev): szocializmus egy országban is felépíthető – Jobbosok (Buharin – Rikov, Tomszkij)

A sztálinizmus n 1924: Sztálin kerül hatalomra – – Üzbég, Türkmén (1924), Tadzsik Sz. K (1929) csatlakozása Látványos ipari fejlődés, modernizálás óriási áldozatokkal Külföldi működő tőke helyett mezőgazdaságból tőkeelvonás Kollektivizálás, kényszermunkatábor, kulákok, mint osztályellenség – 1936 -os alkotmány 11 tagállam n II. világháború – 25 milliós emberveszteség – 20 millió munkanélküli – Német hadifogságból Szibériába deportálás n Kiegészül a Baltikummal és Moldáviával (15 tagállam) – Etnikai sokszínűség n Totális diktatúra: Sztálin személyi kultusz

A Szovjetunió, mint szuperhatalom n 1950 -es évek: katonai szuperhatalommá vált (Varsói Szerződés) – – n Túlfűtött hadi költekezés Nem nehézipari ágazatok háttérbe szorítása Rekordnagyságú hadiköltségvetés Haditechnikai eredmények (űrkutatás, rakétatechnika) elfedték a világgazdasági elszigeteltséget 1953: Hruscsov (ukrán) – Enyhülés, desztalinizáció – Konfrontálódás Kínával, jobb viszony USA-val – Szerény életszínvonal növekedés, lakótelepek (melegvíz, távfűtés, WC)

A SZU széthullásának okai n Merevség: innováció-ellenesség – Magántulajdon, piacgazdaság, demokratikus intézmények felszámolása – Alacsony és egyoldalú világkereskedelmi részesedés (nyersanyag, energiahordozó) – Modernizáció hiánya n 1970 -es évektől: leértékelődött a hadsereg jelentősége – Fegyverkezési verseny új fejezete (Ny: ipariból információs társadalom) – Fegyverkezés terheit egyre nehezebben viselte a gazdaság, alacsony életszínvonal hátrányba kerül n n Tömegkommunikációs forradalom bomlasztó hatása (emberi jogok) Elfojtott etnikai feszültségek felszínre kerülnek – 1986: Alma-Ata (Kazahsztán) – súlyos emberáldozatok – 1988: karabahi válság – fegyveres összetűzés tagköztársaságok között – Függetlenségi mozgalmak Baltikumban is

A SZU felbomlásának előzményei n Gerontokrácia alkalmatlansága – 1968: Brezsnyev: államok szuverenitása nem sértheti a „Blokk” érdekeit – 1983: Andropov, 1984: Csernyenko n 1979: Afganisztáni háború: teljes katonai kudarc – Indiai-óceánhoz kijutás helyett meginog a szovjet hadsereg mindenhatóságába vetett hit n 1985: Mihail Gorbacsov: demokratikus szocializmus – Átalakítás (peresztrojka): átmeneti sikerek után „katasztrojka” n 1986: Csernobili atomkatasztrófa – Minden idők legsúlyosabb ipari balesete – Meginog a technológiai szuperhatalom presztízse n 1991 -ig: tartós gazdasági visszaesés – Igaz: nyilvánosság (glasznoszty): sikeresebb, tabutémák felszínre kerülnek

A kelet-közép-európai rendszerváltozás n 1990: elszakad az európai „szocialista tábor” – SZU csapatok kivonulása – 1991 megszűnik a KGST, VSZ n 1991: augusztusi moszkvai puccs – SZKP-t feloszlatják, de párt és vezetés informális kapcsolatai megmaradnak (kommunista jelző túlhaladottá vált) n 1991. december: SZU megszűnése – Jogutód Oroszország a nemzetközi szervezetekben (atomarzenál nagyobb része – Baltikum: EU tagság – BY, UA, MD – távlati integrálódás lehetősége n 1992: FÁK: laza gazdasági, katonai integráció – Nincs benne a Baltikum, többiek önként vagy vonakodva – Határállomások

Oroszország gazdasági folyamatai a rendszerváltoztatás után

Kelet-Európa a SZU széthullása után n SZU előtt – – n Orosz Birodalom (SZU elődje) Ukrajna: független rövid ideig az I. vh. után 1922 -ig Belarusz: soha nem volt előtte független Lengyelország: jelenlegi Ukrajna Ny-i része, jelenlegi Belarusz Ny-i része SZU után, 1991: függetlenség csak a volt SZU tagköztársaságok határai mentén – Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Grúzia, Örményország – Nem lett független pl. Csecsenföld

Független Oroszország jelentős hatalom maradt n n n n Oroszország: politikai önállóság, gazdasági függőség A legnagyobb területű a régióban (VR 1) Atomhatalom maradt Egyike az ENSz BT 5 állandó helyének Jelentős részesedés a világ természeti erőforrásaiból Fejleszti a gazdasági lehetőségeit 2000: rendszeresen meghívják a Group of Seven találkozóira, G 7 ( G 8) – De: hivatalos tagság nélkül Elnökök – Borisz Jelcin (1991 -2000) – Vlagyimir Putyin (2000 -2008) – Dmitrij Medvegyev (2008 -tól)

1990 -es évek: gazdasági nehézségek n Kapitalista átmenet: gazdasági visszaesés – Nem hatékony, versenyképtelen gyárak – Legtöbb iparág drámai mélyrepülése összeesés n 1998: globális pénzügyi válság – Orosz rubel leértékelődése – Tovább romló életszínvonal

2000 -e évek: gazdaság újra növekszik n n 6– 8 % évi átlagos GDP növekedés Oroszország – GDP: VR 10. – Közigazgatási reformok – Kőolaj és földgáz növekvő világpiaci ára – DE: függőség az olajtól és a gáztól (2007 -ben az export 80%-a, GDP 32% -a utóbbi 13% volt 1999 -ben)

Külföldi működő tőkebefektetések n 1990 -es évek: a beáramlást akadályozta – Korrupció – Szegényes infrastruktúra – Túlzott bürokrácia n RU 1991– 2001 – FDI: 18, 2 Mrd $ (Kína: 46 bn $) – FDI/fő: 15 $ (1149 USA, 224 Mo. ) n 2000 -es évek közepétől: FDI Oroszországba gyorsan növekedett – 2008: 70 Mrd – Befektetők: CY, NL, L, UK n Szektorok – Főleg olaj, földgáz, fémércek – Autógyártás is (VW Kaluga, Ford és japán vállalatok) 2006: először adtak el több külföldi autót mint hazait

Etnikai alapú konfliktusok és azok gazdasági hatásai Kelet. Európában

Orosz befolyási övezet n Erőszakos oroszosítás időszakai 1) XIX. sz. eleje: Ororsz Bir. Ny-ra terjeszkedett 2) Szovjet idők n Állandó mozgások a SZU-n belül – Oroszok kivándorlása Belaruszba és Ukrajnába 1989 -ig főleg az ipari koncentrációkba (magasabb fizetések) n Eredmény: oroszok aránya: – Belarusz: 13% (63% beszél rendszeresen oroszul) főleg városokban – Ukrajna: 22% főleg Krím-fsz, Kukrán ipari térségek, városok – Oroszország: 82% (visszavándorlás)

Kevert politikai autonómiák n Kisebbségeknek csak 52 %-a él autonóm területi egységekben: – 15 nemzeti autonóm köztársaság – 2 autonóm járás/körzet (okrug) n 90 számszerűen jelentős jegyzett nemzetiség – 55 nemzetiség köztársasági státusz (homeland) nélkül n Homeland-ek Európai-Ororszoban – É-Eu, Urál és Közép-Volga: oroszok viszonylag magasabb aránya – É-Kaukázus: orosz kisebbség

Köztársaságok hivatalos alkotmányos helyzete n 1990 -es évek: a Kreml sok hatalmat átadott – Oroszo. mellett más nyelvek is hivatalosak – 1350 újság, 300 tv- és 250 rádiócsatorna 50 kisebbségi nyelven és a szövetségi tv és rádió közvetítésben is – 75 kisebbségi nyelvet tanítanak 10 ezer iskolában – Kisebbségi szervezetek (2000) n 2000 -es évek: a Kreml visszavon jogokat – – – Európa Tanács: diszkrimináció a képviseletben Korlátozzák a nyilvános megmozdulásokat Számos kisebbség kiesik a kisebbségi oktatásból Kisebbségi tanárok, könyvek hiánya Elégtelen a kisebbségi kultúra ápolása

Orosz uralommal szembeni ellenállás n É-Kaukázus: megmaradt Oroszo részének – 1991: Csecsenföld is kinyilvánította függetlenségét 2 véres háború Oroszo-ban (1994– 1996 és később 1999 több mint 100 ezer áldozat) n n D-Kaukázus: független államok: Grúzia, Örményo Etnikai alapú feszültségek az utódállamokban – – Grúzia: Abházia (abházok), D-Oszétia (oszétok) Azerbajdzsán: Hegyi-/Nagorno-Karabakh (örmények) Moldávia: Transzdnyisztria (oroszok) Ukrajna: K-Ukrajna, Krím-fsz (oroszok)