Foglalkoztatspolitika II Szell Jnos cmzetes egyetemi docens PTE

Foglalkoztatáspolitika II. Szellő János címzetes egyetemi docens PTE FEEK

Irodalom o Halmos Csaba (2006): Az Európai Unió Foglalkoztatási Stratégiája. PTE FEEK, Pécs o Borbély Tibor Bors (2008): Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika. SZTE, Szeged o Csoba Judit (2006): Foglalkoztatáspolitika HEFOP 3. 3. 1. Debrecen o Gyulavári Tamás (szerk. 2004): Az Európai Unió szociális dimenziója. OFA Kht. Budapest o Frey Mária (szerk. 2001): EU-konform foglalkoztatáspolitika. OFA Kht. Budapest

Tematika A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései EURÓPA 2020 program Foglalkoztatáspolitika Magyarországon A hazai munkaerőpiac sajátosságai 2010 -től A magyar foglalkoztatáspolitika céljai, szintjei A foglalkoztatáspolitika jogi keretei (MT. Flt. ) A magyar foglalkoztatáspolitika intézmény- és eszközrendszere napjainkban o Kockázati csoportok (megváltozott munkaképességű munkát keresők, pályakezdők stb. ) helyzete a munkaerőpiacon o o o o

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései A válság hatásai Európában: o 2009 -ben a GDP 4%-al csökkent o Az aktív lakósság 10%-a 23 millió ember volt munkanélküli o A tagországok államháztartási hiánya átlagosan GDP 7%-nak felel meg o Az államadóság szintje meghaladta a GDP 80% -át o A válság 50%-al csökkentette a növekedési potenciált

A foglalkoztatási ráta Európában 2011. (15 -64 év)

A foglalkoztatási ráta korcsoportonként Európában 2011. Eurostat

A foglalkoztatási ráta Európában nemek szerint 2011. EUROSTAT

Munkanélküliségi ráta 2011. december EUROSTAT

Fiatal munkanélküliek aránya Európában EUROSTAT

Európa strukturális hiányosságai o Az átlagos gazdasági növekedés alacsonyabb volt, mint a világ többi részén o Erőteljes különbségek alakultak ki az üzleti struktúrákban o Viszonylag merev üzleti struktúra o A K+F+I beruházásainak alacsony szintje o Az információs és kommunikációs technológiák elégtelen mértékű alkalmazása o A piacra jutás korlátai

o A 20 -64 év közötti férfiak 76%-a, a nők 63%-a dolgozik o Az idősebb 55 -64 év közötti korosztálynak csak 46% dolgozik (USA, Japán 62%) o A szociális dimenziók fenntartása egyre nehezzebbé válik o Tovább éleződnek a munkaerő-piaci hátrányok, egyes csoportok kirekesztődnek o Erősödött a munkaerőpiac szegmentáltsága

Európa 2020 Intelligens növekedés Uniós szint: o Cél: a tudásra és az innovációra épülő gazdaság o Az Európai Kutatási Térség kiteljesítése o A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása o Európai innovációs partnerségi programok indítása o A strukturális alapok továbbfejlesztése

o Kiemelt célcsoport az ifjúság o Az Unió mobilitási, egyetemi, kutatási programjainak összehangolása o A felsőoktatás modernizációja, a tanulás elősegítése, a 30 – 34 éves korosztály körében 31%-ról 40%-ra növelni a diplomások arányát o A vállalkozó készség növelése a fiatalok körében o A nem formális, informális tanulás elismerése o A gyakornokság elterjesztése

Nemzeti szint: o K+F+I rendszerek reformja o A tudással kapcsolatos területekre fordított kiadások növelése o Oktatási, képzési rendszerek fejlesztése o Az oktatási rendszerek nyitottságának növelése o A tanulás és a munkaerő-piaci igények összehangolása

Európa 2020 Fenntartható növekedés o Cél: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság o Éghajlatváltozásból fakadó problémák kezelése o A gazdasági növekedés és a természeti erőforrások felhasználásának összehangolása o Transzeurópai energiahálózatok létrehozása o Közlekedési ágazatok modernizálása o A piaci alapú eszközök felülvizsgálata, ösztönző rendszer fejlesztése o Iparpolitika átalakítása

Európa 2020 Inkluzív növekedés Uniós szint: o Cél: magas foglalkoztatás, valamint gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság o A „rugalmas biztonság” programja o A jogszabályi keretek összehangolása o Strukturális alapokból a mobilitás megkönnyítése o A szociális partnerek kapacitásának megerősítése

o Oktatási és képzési együttműködés megerősítése o A társadalmi kirekesztés és szociális védelem nyitott koordinációs módszerének átalakítása o A szociális védelem fenntarthatóságának értékelése, az ellátásokhoz való jobb hozzáférés kidolgozása o Új integrációs menetrendek kialakítása, különösen a kockázati csoportok tekintetében

Nemzeti szint: o A munkaerő-piaci szegmentáció csökkentése o Az adó- és szociális juttatási rendszerek hatékonyságának felülvizsgálata o A nemek közötti egyenlőség növelése o Nemzeti képesítési keretrendszerek létrehozása o Megosztott kollektív és egyéni felelősség o Konkrét intézkedések kidolgozása a különösen veszélyes csoportok helyzetének javítására

PES (Public Employment Services)2020 stratégia Változó munkaerő-piaci környezet: o Az euróövezet költségvetési stabilitásának a megteremtése o Az elöregedés kihívása a gazdasági növekedés, az egészségügyi szolgáltatások és a szociális rendszerek finanszírozása területén o Új generációk, a fiatalok eltérő munkaszemlélete (közösségi hálózatok, virtuális kompetencia szerzés) o Technológiai innovációk

Tranzicionális munkaerőpiac: o A munkaerőpiac egyre erőteljesebb változásai miatt meghatározó a rugalmasság és biztonság (flexicurity) kérdése o A TLM (Transitional Labour Market) társadalmi kockázatai: - alacsony jövedelemszerző képesség esetlegesen a bevétel teljes kiesése o Új foglalkoztatáspolitikai intézkedések alapja a kockázati és a pozitív átmenetek biztosítása

A TLM megközelítés szintjei: o Aktív biztosítékok szintje o A pályafutás során történő lehetséges átmenetekre való felkészülés új funkciója o A szolgáltatásnyújtási szerep eltolódása a segítő, coach- és irányító (facilitating, coaching, conducting) szerep felé o Előtérbe kerül a munkaerő keresletre irányuló szolgáltatás rendszer fejlesztése

Foglalkoztatáspolitika Magyarországon napjainkban Meghatározó tényezők: o A válság erőteljes utóhatásai Magyarországon o A társadalom irányítás struktúrájának átalakulása o A szakpolitikák változásai o A szociális dimenziók változásai o A munkaerő-piaci szegmentáció erősödése o Új Széchenyi Terv, Széll Kálmán Terv

Demográfiai változók

A közigazgatás változásai

A foglalkoztatási program céljai o Cél: a foglalkoztatás bővítése egy új gazdaságpolitika megvalósításával o A vállalkozások olyan fejlesztése, hogy az foglalkoztatás bővüléssel járjon (2020 -ig 400 ezer fővel)* o Eszközei: - a szabályozási környezet változtatása - új adórendszer - a támogatási struktúra átalakítása A 2012 -es költségvetéshez csatolt „Kitekintő 2060” elemzés (NGM)

Aktivitási ráta

Foglalkoztatási ráta

A foglalkoztatottak számának átlagos alakulása 2009 – 2012 (ezer fő) Időszak év 15 – 64 éves korcsoport Nők száma 2009 3 781, 9 1 768, 6 2010 3 781, 2 1 737, 0 2011 3 811, 9 1 754, 6 2012 3 877, 9 1 795, 5 Saját szerkesztés, forrás: KSH

A foglalkoztatottak számának alakulása

A versenyszféra

Regionális mutatók

Iskolai végzettség szerint

Közfoglalkoztatás

Munkavállalási migráció TÁRKI 2012

Munkavállalási migráció TÁRKI 2012

Munkavállalási migráció

1. Prioritás: a munkaerő-kínálat bővítése o A munkába állást segítő támogatások és szolgáltatások rendszerének átalakítása o A hazai és az uniós forrásból finanszírozott foglalkoztatási programok összehangolása o Komplex munkaerő-piaci programok generálása o Fenntartható és értékteremtő foglalkoztatás a nonprofit szférában

Az álláskeresők számának alakulása

Munkanélküliség

2. Prioritás: Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez o A munkahelyteremtő beruházások támogatása: - direkt támogatások - eszközbeszerzés, IT fejlesztés - licence/know-how - nagyvállalat – kkv beszállítók o A foglalkoztatási potenciál erősítése célzott támogatással speciális célcsoportok számára. - mikro-vállalkozások fejlesztése - biogazdálkodás stb.

3. Prioritás: A család és a munka összeegyeztetése o Rugalmas foglalkoztatási formák, az atipikus foglalkoztatás támogatása o Családbarát kezdeményezések támogatása: - munkahelyi rugalmasság - munkaszervezési rugalmasság - működési feltételek javítása - rugalmas humánerőforrás gazdálkodás o A családbarát foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások biztosítása (pl. : gyermekek napközbeni ellátása)

4. Prioritás: A versenyképes tudás megszerzése o Az alacsony iskolai végzettségűek felzárkoztatása, ösztönzése a szakképzésben való részvételre o Munkahelyi képzések kiemelt támogatásának területei: - egészségipar - zöldgazdaság - kreatív iparágak (pl. : környezetvédelem) - digitális kompetenciák o Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése

5. Prioritás: A szakképzés rendszerének fejlesztése o A szakképzés strukturális átalakítása, duális rendszer kiépítése o A gazdaságot képviselő szervezetek szerepének növelése a szakképzésben o A jogi keretek megteremtése o Az egyéni és társadalmi források hasznosítása o Az ösztönző rendszerek fejlesztése o A munkaerő-piaci igények alaposabb feltárása

A foglalkoztatáspolitika forrásai Munkaerő-piaci Alap: o Az alap változásai nyomán négy alaprészből áll - szolidaritási alaprész - foglalkoztatási alaprész - bérgarancia és képzési alaprész o 2009: 407, 4 milliárd* o 2010: 314, 3 milliárd o 2011: 337, 2 milliárd o 2012: 307, 6 milliárd * Beletartozik 46 milliárd forint rehabilitációs hozzájárulás

Európai Uniós források: o A dolgozók és a vállalatok alkalmazkodóképességének növelése o Az álláslehetőségek javítása, a munkanélküliség megelőzése o A munkában eltöltött idő meghosszabbítása és a munkaerő-piaci részvétel növelése, o A társadalmi integráció erősítése a hátrányos helyzetű emberek munkába integrálásának és a diszkrimináció elleni küzdelem támogatásával, illetve a reformpartnerség támogatása

Magyarországnak szánt támogatások 2007 – 2013 között (milliárd €) MTI Célkitűzés Alap Unió Állam Össz. Konvergencia Kohéziós Alap 8, 6 1, 5 10, 1 Regionális Alap 11, 2 2, 0 13, 2 Szociális Alap 3, 2 0, 5 3, 7 Regionális versenyképesség, foglalkoztatás Regionális Alap 1, 5 0, 3 1, 8 Szociális alap 0, 5 0, 1 0, 6 Európai együttműködés Regionális Alap 0, 4 - 0, 4 25, 3 4, 4 29, 7 Összesen

Támogatások felhasználása/Ft

A foglalkoztatáspolitika jogi keretei (A Munka Törvénykönyve) o „A törvény a tisztességes foglalkozás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire” o A törvény hatálya kiterjed a munkáltatókra, a munkavállalókra, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre, az üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetekre o A törvény öt részből és 24 fejezetből áll

Az MT és a foglalkoztatáspolitika között kölcsönhatás áll fenn: o az esélyegyenlőség biztosításában o a munkaerőpiacot is befolyásoló tiszta foglalkoztatás biztosításában o a munkahelyi stabilitásban o az atipikus foglalkoztatásban o a munkaerő-piaci mobilitásban, rugalmasságban o a munkaerő védelmében

Az FLT foglalkoztatáspolitikai aspektusai Általános szabályzórendszer Fogalmi rendszer megalkotása A foglalkoztatás elősegítése együttműködéssel A szabad munkavállalás biztosítása az Európai Unió állampolgárai számára o EU Kék Kártya o Állami foglalkoztatási szolgálat ingyenes biztosítása o Döntési mechanizmusok o o

A Foglalkoztatási Törvény (FLT) o A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg o A törvény 8 fejezetből áll, az általános rendelkezések mellett tartalmazza az ellátásokat, a szolgáltatásokat, a támogatásokat, az intézményrendszert és az eljárási szabályokat

A magyar foglalkoztatáspolitika intézmény- és eszközrendszere napjainkban o Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) o Nemzeti Erőforrás Minisztérium (EMMI) o Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) o NGM: Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság o EMMI: Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Társadalmi Felzárkózásért Felelős Át. o KIM: Igazgatási Át.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal* Alapfeladatai: o A foglalkoztatáspolitika koordinálása o A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkájának szervezése o Munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatás szakmai koordinálása o Szak-és felnőttképzési feladatok ellátása o Irányítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el * 323/2011. (XII. 28. 9 kormányrendelet

A hivatal foglalkoztatáspolitikai feladatai o Meghatározza és koordinálja a munkaügyi központok szakmai munkáját o Eljárási rendeket, módszertant készít o Fejleszti munkaerő-piaci szolgáltatásokat o Informatikai feladatokat lát el o Irányítja a belső képzést o Ellátja a munkaügyi központok hatósági ellenőrzési feladatainak szakmai felügyeletét o Adatokat gyűjt, elemez

o Nemzetközi feladatokat koordinál, illetve lát el (ILO, EU, WAPES*) o Működteti az EURES magyarországi rendszerét o Koordinálja a külföldiek magyarországi munkavállalásának feladatait o Együttműködik az EGT tagállamok foglalkoztatási szolgálataival *World Association of Public Employment Services Állami Foglalkoztatási Szolgálatok Világszövetsége

o Közreműködik a foglalkoztatáspolitika jogi szabályozásában o Koordinálja a munkaügyi központok uniós támogatottságú programjait o Koordinálja a központi munkaerő-piaci programokat o Munkaügyi kutatásokat végez, kezdeményez o Részt vesz a munkaügyi kapcsolatok alakításában o Működteti a Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszerét

A hivatal munkavédelmi és munkaügyi feladatai Munkavédelmi és munkaügyi igazgatóság o Munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi feladatok: - kormányzati döntések megalapozása - közösségi jogharmonizáció - munkaegészségügyi feladatok ellátása - orvosi alkalmassági vizsgálatok - munkaköri, szakmai higiénés alkalmasság - munkakörnyezeti monitorozás

o Munkavédelmi feladatok: - nemzetgazdasági szintű irányítás - jogszabályok előkészítése - munkavédelmi felügyelőségek koordinálása - tájékoztatás, felvilágosítás - adatgyűjtés, adatszolgáltatás - nemzetközi tevékenység - megelőzés, akkreditáció, baleset-elhárítás - hatósági feladatok

o Munkaügyi feladatok: - hatósági feladatok ellátása - ellenőrzési funkciók - hatósági nyilvántartás vezetése - munkaügyi bírság kiszabása o Egyéb feladatok: - egyes járulékmentességek megállapítása - más szervezet kijelölése (pl. : termék)

A hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai o Szakmai, módszertani, elemzési és értékelési feladatok lát el o Hátránnyal és fogyatékkal élők képzési dokumentációjának elkészítése o Kidolgozza az OKJ tervezetét, az európai egyenértékűség feltételrendszerét o Adatokat gyűjt, biztosít, elemez o Szervezi a szak- és felnőttképzési intézmények oktatóinak továbbképzését o Szervezi a szakmai tankönyvek kidolgozását és kiadását

o Koordinálja a szakmai érettségi tárgyak követelményeinek kidolgozását o Kidolgozza az ellenőrzés módszertanát o A gazdasági kamarával együttműködve kialakítja és működteti a pályaorientációs rendszert az életpálya-tanácsadói szolgálatot o Kialakítja a vizsgáztatási rendszert o Működteti a szakképzési hozzájárulást

Támogatási alrendszer o Képzések elősegítése o Vállalkozóvá válás támogatása o Csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek kezelése o Munkahelyteremtés, megőrzés o Bértámogatások, közhasznú munka o Munkaerő-piaci programok o Rehabilitációs támogatások

Szolgáltatási alrendszer o o o Információ feladatok Munka-, pálya- rehabilitációs tanács-adás Pszichológiai tanácsadás Helyi (térségi) tanácsadás Mentor szolgáltatások Külső szolgáltatók bevonásának lehetőségei: o Akkreditációs rendszer o Minőségirányítási rendszer

Az ügyfél útja a szervezetben Információ, öninformáció Első interjú, profiling Az ügyfél személyes profilja Az ügyfél szakmai profilja Az ügyfél igényei, elképzelései, tervei Speciális szükségletek (pl. : megváltozott munkaképességű álláskeresők) o Ellátások megállapítása (hatósági ág) o o o

Kategorizálás és profilalkotás Szakmai és személyes profil Munkaerő-piaci lehetőségek Az ügyfél terve

A munkaerő közvetítése o Együttműködési terv, mint a munkaközvetítés egyik alapja o Diagnózis felállítása o Kompetenciák vizsgálata o Szolgáltatások hozzárendelése o Támogatások hozzárendelése (hatósági ág) o Közvetítés a munkáltató és az álláskereső között

A munkáltatói kapcsolatok jelentősége o Hatékonyabb és eredményesebb együttműködés kialakítása o Igények, szükségletek alaposabb feltárása, munkáltatók szegmentálása o A munkáltatók számára biztosított szolgáltatási rendszer átalakítása o Komplex foglalkoztatási programok szervezése munkáltatók bevonásával o Szolgáltatási megállapodás a munkaügyi szervezet és a munkáltatók között

A hazai munkaerőpiac sajátosságai 2010 -től o Erőteljes állami beavatkozás a munkaerőpiac alakításában (például: adók, bérek és jövedelmek) o Az alulszegmentált munkaerőpiac o A bérmunka háttérbeszorulása o A közfoglalkoztatás privilegizálása és a szociális dimenziók összekapcsolása o A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű (kockázati) csoportok erőteljes jelenléte

Munkaerő-piaci hátrányok kezelése Alapja a szociális biztonság: o Nők helyzete a munkaerőpiacon o Pályakezdők o Tartósan munkanélküliek o Roma álláskeresők o Tartósan akadályozott emberek Egyik legfontosabb eszköze az integrált szolgáltatási hálózat kialakítása

Nők helyzete a munkaerőpiacon* o A regisztrált álláskeresők száma 646 686 fő, ebből nő 311 357 (48, 1%) o Összetételükben döntően szakképzetlen munkaerő o Foglalkoztatást elősegítő koncepciók: - családbarát munkahelyek - atipikus foglalkoztatás - szemléletváltás erősítése * 2012. februári adatok (NMH)

Pályakezdők* o Regisztrált pályakezdők száma: 61 013 fő (9, 4 százalék), a 25 évesnél fiatalabb álláskeresők száma: 94 629 fő (14, 6%) o Koncepciók: - pályaválasztási rendszer fejlesztése - EURÓPA 2020 prioritásai - ESZA prioritások - gyakorlatszerző programok * 2012. februári adatok (NMH)

Roma álláskeresők – roma stratégia o o o o Felzárkózás elvű foglalkoztatáspolitika A felzárkózás kormányzati prioritásának elve Az integráció elve Komplexitás és koncentráció Innováció és fenntarthatóság Fokozatosság elve Pillérei: - nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés - szociális gazdaság - közfoglalkoztatás

Megváltozott munkaképességűek – 2011. (Forrás: KSH) 15 -64 éves népesség Megvált. munkaképességűek száma Ebből (megvált. munkakép. ) gazdaságilag aktívak száma; aktivitási ráta Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta Változatlan munkak. Megvált. munkak. Változatlan munkak. Megv ált. munk ak. 60, 8% 18, 1% 10, 2% 24, 9 % 185. 000 fő 2011 6. 692 ezer fő 24, 9% 767. 000 fő

Munkaerő-piaci mutatók régiók szerint (Forrás: KSH, 2011)

Megváltozott munkaképességűek száma régiók és nemek szerint (KSH, 2011. )

Foglalkozási rehabilitáció A minősítési rendszer változásai: o A: 60% feletti egészségi állapot o B 1: 50 -60% közötti egészségi állapot (foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható) o B 2: 50 -60% közötti (rehabilitációval nem állítható helyre) o C 1: 30 -50% közötti (tartós foglalkozási rehabilitációt igényel) o C 2: 30 -50% közötti nem javasolt o D: tartósan támogatással (30% alatti) o E: Egyáltalán nem javasolt

Köszönöm a figyelmet! szelloj@vipmail. hu