SZLLTMNYOZSI ISMERETEK Elad Dr Magyary Istvn Egyetemi docens

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ISMERETEK Előadó: Dr. Magyary István Egyetemi docens

A KÖZLEKEDÉS FEJLŐDÉSE A KÖZLEKEDÉS ESZKÖZEINEK FEJLŐDÉSE csúszó járművek (szán) kerekes járművek (emberi , állati vontatású, „KOCSI” ) gépjárművek (fejlődése) A KÖZLEKEDÉSI UTAK FEJLŐDÉSE római kori utak (ábra), (Kína ie. 2300) Tresaquet féle út (Trezeque. ppt)1556 1775 Adam Mac féle út (ábra) 1800 tól kétsávos út (ábra) XX. század eleje többsávos autópálya (autópálya. ppt) XX. század második fele

A KÖZLEKEDÉSI PÁLYA • A járművek mozgása szerint a pálya lehet: kényszerpálya (vasút) felületi mozgást megengedő (közút, folyó) térbeli mozgást lehetővé tevő (levegő)

A KÖZLEKEDÉS RENDSZERE • A rendszer az egymással kölcsönös kapcsolatban lévő elmek komplexuma • A rendszer fontos jellegzetessége, hogy CÉLJA és FELADATA van • A közlekedés célja: a személyek és dolgok helyzetváltoztatásának szabályozott és gazdaságos lebonyolítása

A KÖZLEKEDÉS FELOSZTÁSA • Közlekedési ágak szerinti felosztás közúti, vasúti, vizi, ( belvizi, tengeri, ) légi, csővezetékes szállítás

KÖZLEKEDÉSI ALAPFOGALMAK • Közlekedés definíció • Szállítás definíció • Fuvarozás definíció • Szállítmányozás definíció • Vállalkozás definíció • Bérlet definíció

A SZÁLLÍTMÁNYOZÁS KIALAKULÁSA • Európa a XVII század. FUVAROZÁSI ÜGYNÖKSÉGEK (1565 Nürnberg, 1765 Bécs) HAJÓZÁSI ÜGYNÖKSÉGEK XIX. száad vége speditőr spedíció szállítmányozás • • • 1926 FIATA (Szállítmányozók Szövetségének Nemzetközi Szervezete) 1948 MASPED (Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat) 1972 RAA BERSPED (Nemzetközi Konténer Szállítmányozási Igazgatóság) 1982 HUNGAROSPED 1990 Magyar Szállítmányozók Szövetsége(11 tagú) „MSZSZ” 1990 Magyar Általános Szállítmányozási Feltételek 1991 I. 1. Alanyi jogon végezhető a szállítmányozás 1995 Speditőr Club(22 tagú) 2002 MSZSZ (86 tagú)

A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI TEVÉKENYSÉG FOLYAMATA Ez a folymatleírás a klasszikus szállítmányozási feladatokra vonatkozik 0 dik lépés (folyamatábra) 1. lépés: Információk fogadása, megválaszolása 2. lépés: Megbízás fogadása: telefonon, írásban 3. lépés: Megbízás ellenőrzése 3. a. lépés: Megbízás javítása, javíttatása a megbízóval 4. lépés: Megbízás regisztrálása 5. lépés: Megbízás visszaigazolása 6. lépés: Kapcsolatfelvétel a fuvarozókkal(ajánlatok gyüjtése)

7. lépés: Megfelelő fuvareszköz kiválasztás 8. lépés: Fuvareszköz megrendelése 9. lépés: Megbízó tájékoztatása a fuvarozással kapcsolatos teendőiről 10. lépés: Fuvarokmányok kiállítása 11. lépés: A külföldi szállítmányozó partner tájékoztatása az áru feladásáról 12. lépés: Az áru nyomon követése, információszerzés az úton lévő áruról 12. a. lépés: Áruval kapcsolatos váratlan teendők elvégzése 13. lépés: A megbízó tájékoztatása az úton lévő áruról 14. lépés: A számla elkészítése a megbízó felé 14. a. lépés: Ha nem érkeznek be a díjak: fizetés megsürgetése

15. lépés: Beérkező fuvarszámlák ellenőrzése a fuvarozók megállapodás alapján 15. a. lépés: Ha nem felelnek meg a megállapodásnak: REKLAMÁCIÓ! Ha megfelelnek a megállapodásnak: akkor a 16. lépés: Fuvar (és egyéb) számlák kiegyenlítése. Ha a megbíz részéről nincs reklamáció: akkor a 18. lépés 17. lépés: Ha érkezik be REKLAMÁCIÓ a megbízó részéről: REKLAMÁCIÓ fogadása 17. a. lépés: REKLAMÁCIÓ kivizsgálása 17. b. lépés: REKLAMÁCIÓ lerendezése az ügyféllel szemben 17. c. lépés: REKLAMÁCIÓ lerendezése a károkozóval szemben 18. lépés: Az ügylet egyenlegének megállapítása 19. lépés: Következtetések levonása. HA nyereséges az ügylet akkor a 20. lépés HA nem nyereséges az ügylet akkor a 19. a. lépés: A szükséges intézkedések megtétele 20. lépés: Az ügylet okmányainak archiválása

AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA SZERZŐDÉSTIPUSOK 1. Az adási típusú szerződések 2. A tevési tipusú szerződések 3. A helytállási tipusú szerződések

ADÁSI TIPUSÚ SZERZŐDÉSEK 1. Adásvételi szerződés (Ptk. 365§) Definíció 2. Csereszerződés (Ptk. 365§) Definíció

TEVÉSI TIPUSÚ SZERZŐDÉSEK 1. Vállakozási szerződés (Ptk. 389§) Definíció 2. Megbízási szerződés (Ptk. 474§) Definíció 3. Letéti szerződés (Ptk. 462§) Definíció 4. Fuvarozási szerződés (Ptk. 488§) Definíció

5. Szállítási szerződés (Ptk. 379§) Definíció 6. Bérleti szerződés (Ptk. 423§) Definíció 7. Szállítmányozási szerződés (Ptk. 513§) Definíció 8. Bizományi szerződés (Ptk. 507§) Definíció

HELYTÁLLÁSI TIPUSÚ SZERZŐDÉSEK 1. Biztosítási szerződések (Ptk. 536§) Definíció A biztosítási szerződések fajtái: vagyonbiztosítás élet ill. balesetbiztosítás felelősségbiztosítás

INCOTERMS • 1936 a „Kereskedelmi kifejezések • magyarázatára vonatkozó SZOKVÁNYOK ( Intenational Commercial Terms) • A SZOKVÁNY, írásba foglalt SZOKÁS t, A SZOKÁS „íratlan szabály” t jelent

AZ INCOTERMS 1936

AZ INCOTERMS 1967

1975 KÓDOK BEVEZETÉSE

AZ INCOTERMS 1976

AZ INCOTERMS 1980

AZ INCOTERMS 2000

AZ INCOTERMS 2000 KLAUZÁK SZERKEZETE

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FÖLDRAJZ • KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK (térkép) • 1. Nyugat Európa, Skandinávia, Északi tengeri kikötők irány • • • (Rajka, Sopron, Hegyeshalom) (. . Bemutató 1. ppt) 2. Délnyugat Európa irány (Rábafüzes, Rédics, Letenye, Szentgothárd, Murakeresztúr) (. . Bemutató 2. ppt) 3. Adria irány (Rédics, Letenye, Murakeresztúr, Gyékényes) (. . Bemutató 3. ppt) 4. Balkán és Közel Kelet irány (Röszke, Nagylak, Lökösháza, Gyula, Biharkeresztes) (. . Bemutató 4. ppt) 5. FÁK országai irány (Záhony, Hidasnémeti) (. . Bemutató 5. ppt) 6. Keleti és Balti tenger kikötői, Finnország (Parassapuszta, Somoskőujfalu, Bánréve) (. . Bemutató 6. ppt)

MAGYARORSZÁG TENGERI KAPUI • Budapest Rotterdam közút • Hamburg közút • Koper közút • Rijeka közút 1439 km 1112 km 567 km 540 km

EURÓPAI (E) UTAK

EURÓPA ÚTHÁLÓZATA

TRANSZEURÓPAI KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT • • • 1. Helsinki Tallin Kaunas Varsó Riga Gdansk 2. Berlin Varsó Minszk Moszkva 3. Berlin Drezda Wroclaw Lvov Kiev 4. Berlin Nünberg Prága Budapest Arad Konstanca Szaloniki Isztambul 5. Velence Trieszt Koper Ljubljana Budapest Ungvár Lvov 6. Gdansk Varsó Zsilina 7. Duna 8. Durres Tirana Skopje Szófia Várna 9. Helsinki Szentpétervár Moszkva Kiev Bukarest Dimitrovgrád 10. Salzburg Villach Ljubljana Passau Linz Gráz Zágráb Belgrád Nis— Skopje Szaloniki • TINA (Közlekedési Infrastuktúra Igények Felmérése) program

TINA ÚTVONALAK

MAGYARORSZÁGON ÁTHALADÓ „TINA” FOLYOSÓK • IV. folyosó: (térkép) M 1: Hegyeshalom Győr Budapest M 15: Rajka M 1 autópálya között M 0: Budapest elkerülése M 5: Budapest Kecskemét Kiskunfélegyháza Szeged 43: Szeged Nagylak

• V. és V/B folyosó (térkép) 7. Letenye Nagykanizsa Zamárdi 7538. Tornyiszentmiklós Letenye M 7. Zamárdi Székesfehérvár Budapest M 0. Budapest elkerülése M 3. Budapest Gyöngyös Polgár 36. Polgár Nyíregyháza 41. Nyíregyháza Beregsurány

• V/C folyosó (térkép) 6. Budapest Dunaújváros Szekszárd 56. Szekszárd Mohács Udvar VII. folyosó A Duna folyama végig az országon X/B folyosó 5. Szeged Röszke

KÖZÚTI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS • AKÖZUTI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE • Főbb előnyei: • • • A legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik Az áru továbbítása gyorsabb a vasútnál Megoldott a „háztól házig” fuvarozás Nincs átrakási veszteség Minden árufajta szállítható Nagymértékű alkalmazkodó képesség Az áru útja nyomon követhető A kárigények érvényesítése gyorsabb és egyszerűbb Rugalmas a szerződéskötés és a tarifakialakítás

• Főbb hátrányai: • Viszonylag drága • Tömegáru nagy távolságra való szállítása nem gazdaságos • Legnagyobb az élőmunka igénye • Legnagyobb a balesetveszély • Nagy a környezetszennyező hatása • Növekvő forgalom túlzsúfoltság az utakon

KÖZUTI JÁRMŰVEK TEHERGÉPKOCSIK PÓTKOCSIK SPECIÁLIS ÁLTALÁNOS CÉLÚ SPECIÁLIS Nyitott rakfelületű Önürítő Normál pótkocsi Billenő szekrényes Zárt szekrényes Önrakodó Nyerges félpótkocsi Trélerek Tartálykocsi ÁLTALÁNOS CÉLÚ VONTATÓK Hűtőkocsi Speciális célú félpótkocsi Egyéb különleges Utánfutók Normál(trélelek vontatására) Nyerges(félpótko csik vontatására)

KÖZÚTI JÁRMŰVEK JELLEMZŐI Közúti járművek műszaki előírásai 1. Teljesítmény: 5, 9 Kw/btto 2. Külső méretek: jármű szélessége: ……. 2, 55 m, (2, 60 m) jármű hosszúsága: nyerges vontató+félpótk. . . 16, 00 m tehergk. +pótkocsi. . . . 18, 75 m jármű tengelyterhelése: egyes tengelynél……………… 10, 00 t kettős tengelynél…………… 16, 00 t három tengelynél……. . 22, 00 t (tengelycsoport)

A KÖZUTI FUVAROZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA • 1. Magyarországon a közúti közlekedés szabályait az 1/1975. (II. 5) KPM BM együttes rendelet a KRESZ határozza meg. • A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31. ) MT rendelet a KÁSZ biztosítja a jogi kereteket. • A nemzetközi forgalomban a közúti árufuvarozást a CMR határozza meg.

A NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUFUVAROZÁSHOZ TÁRTOZÓ FONTOSABB FOGALMAK • Nemzetközi közúti fuvrozás • Kishatármenti fuvarozás • Két és többországos fuvarozás • Tranzitfuvarozás • Cabotage fuvarozás • Harmadik országos fuvarozás

KÉTOLDALÚ ÁLLAMKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK ÉS FUVAROZÁSI ENGEDÉLYEK • Egy útra szóló engedély • Időtartamra szóló engedély • Korlátozott érvényü engedélyek • Harmadik országos fuvarozásra jogosító engedélyek • CEMT engedélyek • Engedélymentes fuvarozások

MULTILATERÁLIS NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK • CMR (CMR. ppt) • ADR (ADR. ppt) • ATP (ATP. ppt) • TIR

FUVAROKMÁNYOK • 1. Belföldi közúti fuvarlevél A KÁSZ és a 2/1991 (I. 29) Korm. redelet értelmében: fuvarlevélként bármely olyan okmány használható, amely tartalmazza a következő adatokat: a) a felek megnevezése és címe, b) az árura vonatkozó adatok, c) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye, és ideje, d) a fizetésre és módjára való megállapodás.

• 2. A CMR fuvarlevél Kitöltése a fuvarozó feladata, Három eredeti példányban állítják ki. (fuvarlevél CMR) 1. piros feladói példány 2. zöld fuvarozói példány 3. kék átvevői példány

• A CMR fuvarlevél fontsabb adatai: a) a kiállítás helye és időpntja b) a feladó neve és cím c) a fuvarozó neve és címe d) az áruátvétel helye és időpontja e)az áru kiszolgáltatási helye és időpontja f) az átvevő neve és címe g) az áru megnevezése, csomagolás neme h) az árudarabok száma, jele, sorszáma i) az áru bruttó súlya, térfogata j) a fuvar , és mellékköltségek k) a vám , és egyéb hatósági kezelési utasítások l) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás a CMR rendelkezései alá esik e m) az áru fuvarlevelét kisérő okmányok jegyzékét n) a bérmentesítést o) a jármű rendszámát p) a fuvarozó esetleges fenntartásait

• A CMR fuvarlevélre rávezethető adatok: a) az átrakás tilalma b) az utánvét összege c) a feladó által vállalt költségek d) értékbevallás e) a feladónak a fuvarozó számára adott rendelkezése az áru biztosítása tekintetében f) a megegyezés szerinti fuvarozási határidő

KÖZUTI ÁRUFUVAROZÁSI DÍJSZÁMÍTÁSI ALAPELVEK • Sem a belföldi, sem a nemzetközi közúti áruforgalomban nincs KÖTÖTT DÍJSZBÁS • A fuvardíj az ÖNKÖLTSÉTŐL és a PIACI helyzettől függ.

ÖNKÖLTSÉGI TÉNYEZŐK • • 1) A jármü költségei 2) Az úthasználati költségek 3) A munkaerő költségei 4) Az általános költségek

• 1) A jármü kölségei: amortizáció vagy bérleti díj a karbantartás költsége a vizsgáztatás költsége az üzemanyag költsége a gépjárműadó a járműbiztosítás költsége

• 2) Az úthasználati költségek: fuvarozási engedélyek költségei az útadó az autópályák használati díja a komphasználat díja a kombinált fuvarozás díja (ROLA) parkolási díj, hatósági díjak

• 3) A munkaerő költségei: a munkabér közterhei a napidíjak a szállásköltség a vizsgadíjak, a továbbképzési díjak

• 4) Az általános költségek: a vállalkozás általános költségei (iroda, hírközlés, adók, közterhek stb) hatósági eljárások felelősségbiztosítás szakmai szervezetek tagsági díjai vállalkozási és egyéb adók ügynöki jutalék, az ügynökökkel kapcsolatos kiadások a piackutatás díjai a reklám és PR költségei

A költségek más szempont szerinti felosztása • 1. ”Guruló költség” (a jármű km arányos futásához kapcso lódó költség) 2. A járatok számához kapcsolódó költség 3. A vállalkozás általános költségei

A közuti fuvardíjak alapvető kategóriái • A) Teljes kocsirakomány fuvardíjak • B) Részrakományú fuvardíjak • C) Darabáru vagy gyüjtő díjtételek

VASÚTI SZÁLLÍTMÁNYOZÁS VASÚTÉPÍTÉSEK MAGYAROSZÁGON • • • 1827 Pest Kőbánya lóvasút (Palmer r. ) 1836 XXV. törv. 13 vasútvonal építése 1846 Pozsony Nagyszombat 49, 3 km 1846 Pest Vác 1848 A vasúthálózat 232 km, 180 km gőzüzemű 1851 Pest Pozsony 179 km 1868 Pest Salgótarján 1910 A vasúthálózat 22. 663 km 1920 Trianon után 8. 705 km 1945 II. Világháború után teljes újjáépítés, 40 50 év lemaradás 1946 A vasúthálózat 7. 200 km

A vasúti áruszállítás általános jellemzése Főbb jellemzői: viszonylag független a külső környezeti tényezőktől a közúti szállításhoz képest kisebb a fajlagos energia igénye szinte minden árufajta szállítására alkalmas környezetkárosító hatása a közti szállításhoz képest kisebb előre jól kalkulálható tarifarenszer Főbb hátrányai: viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje viszonylag kicsi a hálózat sűrűsége viszonylag nagy az áruk dinamikus igénybevétele kevésbé rugalmas a fuvaroztatói igények változásaihoz

A vasút üzemeltetéséhez kapcsolódó létesítmények 1. Vasútállomások: - teher pályaudvarok - rendelkező pályaudvarok 2. A vasúti pálya 3. Vasúti berendezések: Helyhez kötött berendezések műszaki szempontból: a. / Alapépítmények b. / Felépítmények c. / Magas építmények Helyhez kötött berendezések rendeltetésük szerint: a. / Áruforgalmi berendezések b. / Üzemi berendezések 4. A rakomány mérete, rakszelvény 5. Vasúti járművek, gördülőállomány

VASÚTI TEHERKOCSIK ÁLTALÁNOS CÉLÚ SPECIÁLIS KOMBINÁLTSZÁLLÍTÁSHOZ ALKALMAZOTT PŐRE ÉLŐÁLLAT SZÁLLÍTÓ KONTÉNER , ILL. CSERESZEKRÉNY SZÁLLÍTÓ ROMLANDÓ ÁRUT SZÁLL. ZSEBES NYITOTT FEDETT MÉLYÍTETT RAKFELÜLETŰ ÖNÜRÍTŐS LENGŐHIDAS KIS ÁTMÉRŐJŰ KEREKES, ALACSONY RAKFELÜLETŰ /Ro La)

A VASÚTI FUVAROZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FONTOSABB MŰSZAKI FOGALMAK 1. / Vasúti nyomtáv: a. / normál nyomtávú vasút (1435 mm) b. / széles nyomtávolságú vasút ( 1520 mm, 1524 mm, 1600 mm, 1665 mm, 1676 mm) c. / keskeny nyomtávolságú vasút 2. / Tengelynyomás, folyómétertömeg 3. / Vonalosztályok 4. / Raktömeg, terhelési határ

VONALOSZTÁLYOK Megengedett legnagyobb tengelyterhelés Jelzés (tonna) Megengedett legnagyobb méretenkénti tömeg (tonna/méter) A 16 4, 8 B 1 18 5 B 2 18 6, 4 C 2 20 6, 4 C 3 20 7, 2 C 4 20 8 D 5 22, 5 6, 4 D 6 22, 5 7, 2 D 7 22, 5 8

EGYEZMÉNYEK ÉS MEGÁLLAPODÁSOK • JOGI VAGY JOGSZABÁLY JELLEGŰ MEGÁLLAPODÁSOK • GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI JELLEGŰ MEGÁLLAPODÁSOK • MŰSZAKI, TECHNIKAI JELLEGŰ EGYEZMÉNYEK

A VASÚTI FUVAROZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA A BELFÖLDI ÁRUFUVAROZÁS SZABÁLYOZÁSA: 1. 2. Polgári tör§vénykönyv XLI. Fejezet 488 506 § i VÁSZ (Vasúti árufuvarozás szabályzata) A NEMZETKÖZI ÁRUFUVAROZÁS SZABÁLYOZSA: 1. 2. 3. 4. ANE (Árufuvarozási nemzetközi egyezmény) 1890 1952 CIM (Nemzetközi egyezmény áruk vasúton történő fuvarozására) 1952. COTIF (Nemzetközi vasúti fuvarozásra vonatkozó egyezmény) 1985. 05 01. /1980 as felülvizsgálat és revízió eredménye/ COTIF/A (utas és poggyász) COTIF/B (Árura vonatkozó) SZMGSZ (Nemzetközi vasúti árufuvarozási megállapodás)1954 /volt „szocialista” országok és a távol keleti országok/

MŰSZAKI TECHNIKAI JELLEGŰ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 1. RIV (a CIM hez tartozó egyezmény) Előírja a műszaki technikai feltételeket a nemzetközi forgalomban közlekedő kocsiknak. 2. PPV (az SZMGSZ hez tartozó egyezmény) u. a. 3. RID ( veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozására vonatkozó egyezmény)

FUVAROKMÁNYOK BELFÖLDI VASÚTI FUVARLEVÉL ( VÁSZ 12 §) • 1. • • • Példány: EREDETI FUVARLEVÉL (a fuvarköltséget kiegyenlítő személy példánya); 2. Példány: ELLENŐRZŐ LAP (a BEIG példánya); 3. Példány: FUVARLEVÉL MÁSOLAT (a címzett példánya); 4. Példány: ÉRTESÍTŐ ÉS VÉTLEVÉL (a rendeltetési állomás pél dánya); 5. Példány: FUVARLEVÉL MÁSODPÉLDÁNY (a feladó példánya); 6. Példány: FELADÁSI tőlap (a feladási állomás példánya).

CIM FUVARLEVÉL 1999. május 1 -jétól új mintájú CIM-fuvarlevél került bevezetésre, amelynek az alkalmazása 2000. január 1 -jétől kötelező. A CIM-ben alkalmazott fuvarlevél 5 számozott lapból áll: 1. Példány: Fuvarlevél (eredeti példány) 2. Példány: Rovatlap 3. Példány: Átvételi elismervény 2 a. Példány: A számlázó vasút-kód ��-részére 4. Példány: Fuvarlevél-másodpéldány (duplikat) 5. Példány: Feladási tőlap A Magyarországon használt CÍM-fuvarlevél további 3 példányt tartalmaz: 6. Példány: Fuvarlevél-másodpéldány másolat (Abschrift) 7. Példány: Feladási tőlap másolat 8. Példány: Házi példány

DÍJSZABÁSI ALAPFOGALMAK • Áru • Küldemény • Darabáru • Kocsirakomány • Bevallott tömeg • Mérlegelt tömeg • (Fel)kerekített tömeg • Díjszámítási tömeg • Egységtömeg • Áruosztály • Díjtétel • Távolság • Fuvardíj • Mellékdíj • FUVARKÖLTSÉG

A VÍZI ÁRUSZÁLLÍTÁS JÁRMŰVEI HAJÓTIPUSOK FOLYAMI HAJÓK TENGERI HAJÓK ÁRUSZÁLLTÓHAJÓK ÖNJÁRÓ ÁRUSZÁLLÍTÓ USZÁLYOK HAJÓK VONTATÓ – ÉS TOLÓHAJÓK Általános Speciális -Szárazáru – szállító -Folyékonyáruszállító -Különlegesrakodású -Folyékonyáruszállít -Szárazáruszállító -Kombinált áruszállító -Hűtőhajók -Egyéb, speciális áruszállító FOLYAM-TENGERI HAJÓK KOMBINÁLT FORGALMAT LEBONYOLÍTÓ HAJÓK -Konténerhajók -Komphajók -Ro-Ro hajók -Bárkaszállító hajól LASH SEABEE BACAT

FOLYAMI ÁRUFUVAROZÁS EURÓPAI NEMZETKÖZI FOLYAMI ÚTVONALAK: Duna, Rajna, Majna, Elba, Odera A FÁK területén: Don és a Volga Fejlett a francia belvízi hajózás

DUNAI ÁRUFUVAROZÁSI UTVONAL 1992 SZEPTEMBER 25. Rajna Majna Duna csatorna(RMD csatorna) 3500 km, magyar szakasz 417 km Mesterséges szakasz 171 km (Bamberg(Majna) Kelheim(Duna)) Öszeköttetés Rotterdam Szulina között

A DUNAI HAJÓZÁS SZABÁLYOZÁSA 1856. Párizsi Egyezmény (Duna menti országok, valamint Anglia és Franciaország) 1948. Belgrádi Egyezmény (Duna menti országok kizárólagos rendelkezési jog, de a dunai szabadhajózás elvét elismeri. Duna Bizottság Budapest) 1953. Budapesti Konferencia (Új feltételek kidolgozása) 1955. Bratislavai Egyezmény 1992. Német Magyar Belvízi Hajózási Egyezmény Holland Magyar Belvízi Hajózási Egyezmény

BRATISLAVAI EGYEZMÉNY A dunamenti országok megállapodtak a következők szerint: Dunai Árufuvarozási Feltételek (DÁF) Egységes Díjszabási Egyezmény Kölcsönös Vontatási és Ügynökölési Szolgálat

DÁF 1. A fuvarozási igény bejelentése Tartalmaznia kell: a hajótér kiállításának kívánt időpontját, a fuvarozandó vagy vontatandó küldemény nemét, mennyiségét, a feladó nevét és címét a címzett nevét és címét 2. Fuvarokmányok az áruról fuvarlevelet, (legalább két példány) az objektumról fuvarkötvényt (rakjegy) kell kiállítani!

EGYSÉGES DÍJSZABÁSI EGYEZMÉNY A díjtételek csak irányadó jellegűek! díjszámítási súlyegység 1000 kg hegymeneti, völgymeneti díjtételek (5 30% kal alacsonyabb) kikötői illeték, eü. és vámköltség degressziós elv érvényesítése

KÖLCSÖNÖS VONTATÁSI ÉS ÜGYNÖKÖLÉSI SZOLGÁLAT A megállapodás az alábbiakkal foglalkozik: Kikötői műveletek és vontatás, Vonóerő igénylése A hatósági előírások betartatása A kötelező segélynyújtási esetek

A dunai kikötőkben a kölcsönös ügynököléssel kapcsolatban kétoldalú megállapodások az irányadók TARTALMUK a következők: kikötői formalitások intézése, vámeljárások, címzett értesítése a rakomány megérkezéséről, hajózási okmányok kiállítása, kikötői illeték fizetése, üza. , víz , élelemellátás, díjazás megállapítása az ügynökölési szolgálatért.

TENGERI ÁRUFUVAROZÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1609. A „ TENGEREK SZABADSÁGA” alapelv 1923. évi Tengeri Kikötői Alapszabályzat 1958. ENSZ Tengerjogi Konferenciája (a hajózás szabadsága) A HAJÓZÁS SZBADSÁGA: akadálytalan közlekedés a tengereken a tengeri kikötőkbe szabad bejárás a hazai hajókkal azonos bánásmód szabad árurakodás

TENGERHAJÓZÁSI FOGALMAK 1. Felségvizek/Partivizek, ahol az adott ország törvényei a mérvadóak. Három tengeri mérföld (1853 m) Az ENSZ megfelelő konvekcióját aláírók ezt 12 tengeri mérföldig kiterjeszthetik. 2. Nyílt tenger, a parti vizekhez csatlakozó tenger, ahol a tengerek szabadsága érvényesül 3. Gazdasági zóna, tengerparti országoknál lévő tengerek 200 tengeri mérföld sávban

TENGERI HAJÓK JELLEMZŐ ADATAI A tengeri hajók jellemzői: 1. Befogadóképesség (hasznos raktér) (1 register ton = 100 cbf = 2, 83 köbméter) a. Regiszter tonna. (térkapacitás) Bruttó regiszter tonna (teljes térkapacitás) Nettó regiszter tonna (rakomány befogadására alkalmas térfogat) b. Térfogatszám (1982 ben lépett életbe) Bruttó térfogatszám (a hajó teljes nagysága, térfogata) Nettó térfogatszám ( a hajó hasznos térfogata) 2. Hordképesség (berkható tömeg tonnában) Bruttó hordképesség (teljes teherbíró kapacitás) Nettó hordképesség (a rakomány tömege) 3. Tengeri hajók lobogója

TENGERI HAJÓZÁSI FORMÁK 1. Vonal hajózás 2. Bérelt, Charter hajózás a. Időbérlet b. Útvonalbérlet – teljes rakományra (full charter) rész rakományra (part charter)

TENGERI HAJÓZÁS RÉSZTVEVŐI 1. Hajózási konferenciák 2. Konferenciáktól független hajósok (outsider) 3. Hajós – hajós társaság 4. Fuvaroztató 5. Címzett

ATENGEHAJÓZÁS NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁSA 1. A Hágai/Visby Szabályzat 1921 ben íródott, 1924 ben lépett életbe. 1931 ben iktatta Hazánk törvénybe 1968 ban Visbyn módosították a Hágai Szabályzatot 1977 ben lépett életbe a Vísby Szabály, és azóta Hágai/Vísby Szabályzat

2. Hamburgi Szabályzat/Hamburgi Egyezmény 1978 ban Új tengerjogi megállapodást foga dott el 78 ország 1992 ben vált hatályossá

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI FELADATOK A TENGERHAJÓZÁS ESETÉN 1. Kaluláció készítése Tartalma: a. üzemi, telephelyi, rakodási költség b. közúti vagy vasúti fuvárdíj c. kikötői költségek: rakodás raktáozás kikötői kezelés kikötöi közvetítői költség tengeri fuvardíj 2. Kikötő és fuvarozási útvonal kiválasztása Fontosabb tényezők a. rakodási lehetőségek b. vonalhajózás sűrűsége c. csatlakozási lehetőségek d. tárolási kapacitás e. ellenőrzési lehetőségek (mennyiségi, minőségi) f. konténeres forgalom lehetősége g. a kikötői költségek nagysága

3. Hajóstársaság és hajó kiválasztása 4. Hajótérkönyvelés vagy hajóbérlés 5. Szállítmányozói diszpozíció intézés Tartalma: megbízó kötésszáma vagy evidenciaszáma címzett vagy vevő címe hajóraklevél kiállítási módja szárazföldi fuvarozás módja rendeltetési kikötő megnevezése áru értéke fuvarköltség elszámolás módja hajóraklevelek elküldési helye, határideje egyéb különleges előírások 6. Az áruk mozgásának figyelemmel kisérése 7. Szállítmányozó szakvállalatok bekapcsolása

TENGERI FUVARDÍJSZÁMÍTÁS A díjtételek számítása a hajóstársaságok vagy a konferenciák díjszabásai alpján történik. 1. Tömeg (súly) díjtételek, függetlenül a térfogattól. W=weight 1000 kg=1 tonna, 1016 kg=1 longtonna 2. Térfogat díjtétel, függetlenül a tőmegtől M=measurement 1 köbméter vagy 40 köbláb (cbf) alapon 3. Tömeg/térfogat díjtétel (W/M)

VONALHAJÓZÁSI PÓTLÉKOK Nehézségi (súly) pótlék Hosszúsági (terjedelmességi) pótlék Jégpótlék Zsúfoltsági pótlék Üzemanyag pótlék (BAF) Árfolyampótlék (CAF) Háborús pótlék

LÉGI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS Általános jellemzés Főbb előnyei: Nagy szállítási távolság esetén rövid az áruk eljutási ideje ( 800 km felett érvényesül) Viszonylag kicsik az árukat érő igénybevételek A szállítási határidők jól és könnyen tarthatók

Főbb hátrányai: Csak a áruk egy bizonyos köre esetén vehető számításba Az áruk a repülőtérre való fel , és elfuvarozására, illetve emiatt gyakran többszöri átrakásra, tárolásra van szükség Legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye Környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen a zajhatás

A LÉGI SZÁLLÍTÁS JÁRMŰVEI MEREVSZÁRNYÚ REPÜLŐGÉPEK SZEMÉLY ÉS ÁRUSZÁLLÍTÓ HELIKOPTEREK SPECIÁLIS SZÁLLÍTÁSI FELADATOK ELVÉGZÉSÉRE

A LÉGI ÁRUFUVAROZÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 1. Varsói egyezmény: 1929. 10. 12. 23 ország Magyarország az 1936. évi XXVIII. törvénnyel hirdette ki Az egyezmény által szabályozott területek: Forgalom meghatározások Fvarokmányok Fuvarozási felelősség, reklamációs határidők, elévülési idő Kombinált fuvarozással kapcsolatos kikötések Általános és végső kikötések

A Varsói Egyezményt többször módosították: 1955 ben 1961 ben 1975 ben 1985 ben Hágai Protokoll néven, Guadalaparában, Guatemalában, Montreálban. 2. Chicagói Egyezmény: 1944 ben 57 ország, az 1919 ben aláírt Párizsi Egyezmény tovább fejlesztése, arepülési szabadságjogok kikötése Létrehozták az ICAO t (Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet) 1945 októbere óta az ENSZ szakosított szervezete 1964 óta Magyarország is tagja

Az IATA szervezet létrehozása 1945 ben a havannai konferencián alakult meg a tagság önkéntes, minden ENSZ tagországból egy ICAO tagország ajánlásával, egy légitársa ság beválasztható. CÉLJA: Egységes díjszabás kialakítása Egységes nyomtatványok bevezetése Ügynöki szervezet kialakítása és működtetése Információcsere Szakemberképzés

AZ IATA TERÜLETI KÖRZETEI TC 1 TC 2 TC 3 Észak és Dél Amerika, Grönland, Hawai Európa, Afrika, Közel és Közép Kelet, Irán Ázsia, Ausztrália, Új Zéland, Csendes óceáni szigetek

CSŐVEZETÉKES ÁRUSZÁLLÍTÁS Általános jellemzés Főbb előnyei: - Nagyfokú megbízhatóság - Független a külső hatásoktól - Kis fajlagos üzemeltetési költség - Egyes árufajták esetén a leghatékonyabb szállítási mód - Minimális a környezetszennyezés veszélye

Főbb hátrányai: - A szállítható áruk köre korlátozott - Viszonylag kicsi a szállítási sebesség - Kicsi az alkalmazkodóképessége a változó szállítási igényekhez - A vezeték építésének nagy a beruházási költségigénye

KOMBINÁLT FUVAROZÁS ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS A kombinált szállításról általában FOGALMA: Két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott szállítási feladat megoldásában. VÁLTOZATAI: 1. A konténeres szállítási rendszerek 2. A Huckepack szállítási rendszerek

A kombinált forgalom növelésének célkitűzései - a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése, - a közutak zsúfoltságának csökkentése, - a közlekedés biztonságának növelése, - a közutak elhasználódásának késleltetése, - kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás, - a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása, - a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban a tiltó rendelkezések ellenére.

KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS Általános jellemzés - valamennyi közlekedési ágazattal megvalósítható - körzeti, helyi szállítást általában közúton, - távolsági szállítás pedig vasúton vagy vízen történik. - légi áruszállításban nem alkalmazhatók a földivízi szállításnál használt konténerek

KONTÉNEREK (szállítótartályok) Kiskonténerek Általános célú (pl. MÁV) Speciális célú kereskedelmi hűtő folyadékszállító ömlesztett anyag szállító Közepes konténerek Általános célú ISO szerinti ”Logistikbox” Speciális folyadékszállító gázszállító szemétszállító Nagykonténerek Általános célú (pl. ISO szerinti) Légi Speciális hőszigetelt nyitott összehajtható szétszedhető

HUCKEPACK SZÁLLÍTÁSI RENSZEREK 1. Közúti-vasúti: - szűken értelmezett Huckepack szállítási rendszerek - Bimodális szállítási rendszerek 2. Közúti-vízi: - Ro-Ro 3. Vasúti-vízi: - Ro-Ro 4. Folyami-tengeri: - Si-So

KÖZÚTI-VASÚTI SZÁLLÍTÁSI RENDSZER A közúti – vasúti huckepack szállítási rendszerek jellemzői A fogalom jellege Kíséret Kombinált forgalom megnevezése Szállítási egységek Vasúti kocsik Járműmenet/rakodás módja Tehergépkocsik Ro-La (pótkocsikkal, vagy Gördülő országút anélkül) (Rollende Nyerges Landstrasse) szerelvények Kis átmérőjű kerekekkel ellátott (400 mm) rakfelületű vasúti kocsi Roll on – Roll off A közúti járművek homlokrakodókon át fel-, illetve lehajtanak a vasúti kocsikra(-ról) Normál pőrekocsik vagy konténerszállít ó vasúti kocsik Load on – Load off Speciális megfogókerettel felszerelt rakodógépekkel, darukkal Csereszekrényes (cserefelépítmény es) Kíséret nélküli Félpótkocsis Csereszekrények Daruzható nyerges félpótkocsik Zsebes vasúti kocsik Load on – Load off Speciális megfogókerettel felszerelt rakodógépekkel, darukkal Nem daruzható nyerges félpótkocsik Lengőhidas vasúti kocsik Roll on – Roll off A félpótkocsikat homlokrakodón át feltolják a vasúti kocsikra

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA • 2001. szeptember. 12. FEHÉR KÖNYV • CÉLJA: -A fenntartható, egyensúlyban lévő KÖZLEKEDÉSI RENDSZER létrehozása -A tagországok KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATAINAK összekapcsolása

AKÖZLEKEDÉSPOLITIKA PRIORITÁSAI - a regionális kiegyenlítetlenségek csökkentése - a forgalmi torlódások mérséklése - a közlekedési módozatok közötti egyensúly helyreállítása - a hálózatok szűk keresztmetszeteinek megszüntetése - a használóknak a közlekedéspolitika középpontjába állítása - a közlekedés globalizálódásának kezelése

A KÖZLEKEDÉSI RENSZER OPTIMALIZÁLÁSA - Szükségessége: - gazdasági-, - társadalmi-, - környezetvédelmi szempontból. - Az ágazat fontosságára jellemző: - költségvetése több mint 1000 milliárd euró - az uniós GDP-nek közel 10%-a -a szektorban több mint 10 millió ember dolgozik

A KÖZLEKEDÉSPOLITIKA PROBLÉMÁI - a különböző közlekedési ágazatok különböző ütemű fejlődése AZ ÁRUSZÁLLÍTAS MEGOSZLÁSA - 44%-a közúton, - 41%-a tengeren, - 8%-a vasúton, - 4%-a belvízi hajózás A SZEMÉLY SZÁLLÍTÁS MEGOSZLÁSA - 79%-a közúton, - 6%-a vasúton, - 5%-a légi közlekedés A FEHÉR KÖNYV megpróbálja visszaterelni a PRIORITÁST a vasút és a vízi fuvarozás felé

CSELEKVÉSI LEHETŐSGEK GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL 1. A közúti közlekedés ÁRSZABÁLYOZÁSA ( Rövidtávon------Díjemelés) 2. A többi ágazat HATÉKONYSÁGÁT növelő intézkedések ( minőség fejlesztés, logisztika fejlesztés, technológia fejlesztés) 3. Az alternatív fuvarozási módok fejlesztése. A változtatásokat 2010 -ig kell befejezni!

IRÁNYVONALAK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁBAN 1. A vasúti közlekedés előtérbe helyezése, 2. A közúti közlekedési ágazat minőségének javítása, 3. A tengeri és belvízi hajózás fejlesztése, a kombinált fuvarozás elősegítése, 4. A TRANSZEURÓPAI hálózat fejlesztése, 5. A növekvő légi közlekedés és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtése,

6. A közúti közlekedési ágazat biztonságának fejlesztése, 7. A közlekedés hatékony díjszabására vonatkozó politika elfogadása, 8. A használói jogok és kötelezettségek elfogadása, 9. A magas színvonalú városi közlekedés megvalósítása, fejlesztése,

10. A tudomány és technológia alkalmazása a tisztább és hatékonyabb közlekedés érdekében, 11. A közép-, és hosszutávú környezetvédelmi célok meghatározása egy fenntartható közlekedési rendszer érdekében, 12. A globalizáció hatásának kezelése.