Szociolgia elads I Dr Kovcs Ern egyetemi docens

Szociológia előadás I. Dr. Kovács Ernő egyetemi docens h 12725 kov@ella. hu

Mi a szociológia l l Az ipari társadalom kezdetén kialakult modern társadalomtudomány, amely az emberi társadalmak módszeres kutatásával foglalkozik. Szoros kapcsolatban áll más társadalomtudományokkal, az antropológiával és történettudománnyal különösen szoros a kapcsolata.

Gazdaságszociológia l Napjainkban a felgyorsult változások komplex hatásainak értelmezése igényelte a közgazdaságtan és szociológia határán folytatott kutatásokat, amelyek megerősítették a gazdaság- és szervezetszociológia fejlődését.

A szociológia által vizsgált kérdések típusai: l l Ténykérdések: pl. melyek a leggyakoribb bűncselekmények? Összehasonlító kérdések: pl. milyen mértékben különbözik az öngyilkossági ráta egyes országok vagy társadalmi csoportok között? Fejlődési kérdések: pl. hogyan változtak a házassági szokások Magyarországon az elmúlt száz esztendő során? Elméleti kérdések: az empirikus (tényfeltáró) vizsgálatok eredményeinek, azok oksági összefüggéseinek értelmezése teoretikus kérdések felvetését és megválaszolását igénylik, pl. igaz-e az a feltevés, hogy csak pénzzel lehet az embereket hatékony munkára ösztönözni?

A társadalmi szabályszerűségek l Az emberek viselkedésében és kapcsolataiban szabályszerűségek vannak. A társadalmi rendszereket emberi cselekedetek és kapcsolatok alkotják, amelyek egységes mintákba rendeződnek. A szociológiai elemzésben ezért szorosan összekapcsolódnak a társadalmi reprodukció és a társadalmi struktúra, mint a társadalmi újratermelés folyamatát biztosító fogalmak.

Az egyén kapcsolata a szociológiával: l A szociológiai kutatások eredményeinek ismerete segítik az egyént abban, hogy felismerje társadalmi ítéleteinek érvényességi korlátjait és cselekvéseinek szándékolt vagy akaratlan következményeit, miáltal tudatosabbá válhat társadalmi magatartása.

A szociológia gyakorlati jelentősége l l A társadalmi helyzetek megítélése: a legközvetlenebb hozzájárulás ahhoz, hogy a társadalmi intézmények működéséről világos és egyértelmű képet kapjunk: pl. a szegénység kutatás segít megérteni a szegénység okait, így jobb programokat lehet kialakítani annak megszüntetése érdekében. A kulturális különbségek tudatosítása: az előítéletek eloszlatását, a különböző kultúrájú embercsoportok együttműködését segítik azok a kutatások, amelyek lehetővé teszik az érintett embercsoportok életmódjának és kulturális értékeinek, szokásainak megismerését és megértését.

A szociológia gyakorlati jelentősége l l A politikai döntések hatásainak megítélése: a politikai szándékok, célok és azok megvalósult eredményeinek tényszerű feltárásával segíteni a politikai döntéshozókat. Az önismeret javításával az esélyegyenlőség növelése: a szociológia segíti a társadalmi csoportokat abban, hogy önmagukat és helyzetüket jobban megismerjék és megértsék, ennek alapján tudatosan erősítsék társadalmi önérvényesítő képességüket. Ez a hátrányos helyzetű csoportoknak kifejezetten érdeke.

Egyenlőtlenségek a társadalomban l Minden mai társadalomban vannak szegények és gazdagok, akik el tudják érni amit szeretnének, és akiknek ez nem sikerül Ø Ø Ø egyenlőtlenségek: Hogyan alakul ki, mekkora, nő vagy csökken? Mi az oka, hogyan lehet csökkenteni?

Az egyenlőtlenség dimenziói l l Jövedelem Vagyon Munkakörülmények Lakásviszonyok l l Az egészségi állapot A lakóhely környezete A műveltség A szabadidő mennyisége és annak eltöltésének módja

Egyenlőség, esélyek egyenlősége l l Az aktuális pozíciók egyenlősége esetén a társadalom minden tagjának az adott időszakban azonos a jövedelme, a vagyona, a lakásviszonyai stb. Az esélyek egyenlősége azt jeleni, hogy a társadalom minden tagjának (legalább az életpályája elején) egyenlő esélye van arra, hogy jövedelem stb. szempontjából kedvező pozíciókat elérje

Méltányosság, igazságosság l l A társadalom tagjai akkora javadalmazásban részesülnek (jövedelem, megbecsülés…) a társadalom részéről, amely arányos a társadalom érdekében végzett szolgálatukkal, a közjóhoz való hozzájárulásukkal. Igazságosak azok az egyenlőtlenségek amelyek a társadalom minden tagja elfogadhatónak tartja.

Szegénység l Szegénység és egyenlőtlenség: a jóléti társadalmakban is jelentős a szegénység. Mérésére két módszert alkalmazunk. Az egyik az abszolút szegénység, ami az egészség és a hatékony testműködés fenntartásához szükséges javak hiányát jelenti. A másik a relatív szegénység, amelynek vizsgálata esetén a szegények és a többség életkörülményei közötti különbséget mérjük.

Szegénység A depriváció: valamitól való megfosztottság pl. attól, amivel a társadalom nagy többsége rendelkezik vagy kívánatos minimum l Hátrányos helyzet a depriváció magyar fordítása l Többszörösen hátrányos helyzet. l

Vagyoni és jövedelem különbségek: l l A vagyon az egyén tulajdonába levő összes vagyontárgyat jelenti. Megoszlására példa (forrás: Social Trends 22. London, HMSO) Vagyontulajdonlás az Egyesült Királyságban 1989 ben: A legvagyonosabb 10% birtokolja az összvagyonnak 53%-át. A legvagyonosabb 50% birtokolja az összvagyonnak 94%-át.

A jövedelem l l A jövedelem a fizetett munkáért kapott bért, valamint a befektetések után kapott kamatot vagy osztalékot jelenti. Jövedelem megoszlás a U. K. -ban: A háztartások felső 20%-a kapta a lakossági összjövedelmeknek 50%-át. A háztartások felső 50%-a kapta a lakossági összjövedelmeknek 80%-át.